Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-06 / 32. szám

ELNÖKÜNK TÖRTÉNELMI LÉPÉSE (Folytatás az első oldalról) jt szovjet emberek válasza, amikor az amerikai tudósitó véleményüket kérdezte. “Vége lesz a hidegháborúnak”, mondotta egy diák, “mi jóba akarunk lenni az amerikaiakkal és ez segíteni fog”. Londonban, Macmillan miniszterelnök örömét fejezte ki a meghívások felett. “Mindig hittem, hogy a nemzetközi feszültséget nagyjában kelet­nyugat közti személyes kapcsolat és megbeszélé­sek oldhatják meg”, mondotta. Páris, Bonn, Róma is megnyugvással vette a hirt, különösen Eisenhower azon kijelentése után, hogy mielőtt Kruscsevvel tárgyal, elqbb érintke­zésbe lép a nyugati szövetségesek vezetőivel. Kruscsev a UN előtt Bár még nem volt hivatalos bejelentés, Krus­csev látogatását az Egyesült Államokba szeptem­ber 15-ike körül várják. Abban az időben nyilik meg az Egyesült Nemzetek nagygyűlése. UN ve­zetők valószínűnek tartják, hogy Kruscsev meg fog ott jelenni és beszédet fog tartani. Wagner, New York polgármestere bejelentette teljes kooperálását Kruscsev látogatása alkalmá­val. Philadelphia polgármestere, Marshalltown, Iowa kukorica termelő vidékének központja és Cyrus Eaton clevelandi iparbáró azonnal meghí­vót intézett Kruscsevhez, hogy látogassa meg őket. Nixon diadalutja Nixon alelnök a Szovjetunióban tett látogatása után Lengyelországba utazott, ahol hasonló me­leg és barátságos fogadtatásban részesült. Min­den kétséget kizáróan úgy a szovjet, mint a len­gyel nép a békés kifejlődés követeként üdvözöl­ték az amerikai alelnököt, akinek körükben tör­ténő tartózkodása alatt bontakozott ki a békés együttéléshez vezető egyik legfontosabb lépés, Eisenhower és Kruscsev találkozása. Ezt ismétel­ten érezhette Nixon, abból a lelkes kitörésből, amivel a körülállók fogadták szavait valahány­szor az amerikai-szovjet, vagy amerikai-lengyel barátság erősítéséről beszélt. Nixon 5 órán keresztül tárgyalt Wladislaw Go- mulkával, a lengyel kommunista párt főtitkárá­val. Közben együtt ebédeltek. A jelentés szerint Gomulka részletesen beszélt azokról a problémák­ról, amelyekért az Egyesült Államokat tartja fe­lelősnek. Ezek közé tartozik az, hogy a nyugat nem hajlandó elismerni Lengeylország jogát ah­hoz a területhez, amely a háború előtt a németek tulajdonában volt. A másik Nyugat-Németország egyre növekvő katonai ereje. A harmadik annak a lengyel tervnek a visszautasítása, amit szerző­je után Rapacki-tervnek ismernek és amely Kö- zép-Európában egy atomfegyver-mentes zónának a felállítását ajánlja. Nixon csak annyit mondott az újságíróknak a beszélgetésről, hogy ’’konstruktiv” volt és hogy mindkét oldal véleményét tisztázta. Nixon összesen négy napot tölt Lengyelország­ban. 2__________________________________________ Közeledés Anglia és Egyiptom között Kairóból jelentik, hogy olyan jó viszony kezdő­dött meg Anglia és Egyiptom között, hogy rövi­desen várják a két ország között megszakadt diplomáciai összeköttetés helyreállítását. Sziria vádolja Törökországot DAMASZKUSZ. — Szíria rossz szomszédnak nevezi Törökországot, amennyiben aknákat fek­tetett le Sziria területén belül. A Keleti Hírügy­nökség szerint 10 aknát fedeztek fel á sziriai köz- biztonsági szervek Izaz környékén. Irak kommunistái önkritikát gyakorolnak BAGDAD. — Az iráki kommunista párt önkri­tikát gyakorolt. Érzelgősséggel, bűnténnyel, hibás számítással vádolja magát. A párt hivatalos új­ságjában az Ittihad Shaabban hozzák ezt nyilvá­nosságra. A párt központi végrehajtó bizottsága határozatot hozott a helyzet javítására. Elhatá­rozták, hogy együtt fognak dolgozni a nemzeti erőkkel, azokkal akik megvédik a köztársaságot és a forradalom vívmányait. AZ EMBERISÉG ÉS A NUKLEÁRIS FEGYVEREK AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 6, 1959 Alant kivonatosan közöljük Dr. William C. Dá­vidon fizikus tanúvallomását, melyet julius 2-án tett az Atomenergia Bizottság előtt, a tudósok egyesülete (Federation of American Scientists) chicagói csoportja nevében. A kihallgatás kapcso­latban volt azzal a kongresszusi határozattal, hogy a hét NATO-országot nukleáris fegyverek­kel látják el. Dr. Dávidon elnökölt egy bizottság felett, amely tanulmány tárgyává tette a fegy­verkezés megszorítását, illetve annak technikai problémáit. Munkáját az “American Academy of Art and Sciences” egyesület égisze alatt végezte. A csoport tanulmányait rövidesen kiadja a “Com mittee on Security Through Arms Control of the National Planning Association”, melynek Dr. Dá­vidon is tagja. A legkisebb atombomba ... Az ember önkénytelenül is felveti a kérdést, van-e olyan nagy különbség a megszokott és a nukleáris fegyverek között? 1958-ban W. Libby fizikus említést tett az 1.7 kilotónos Rainier-lövedékről, amely a legkisebb a nukleáris fegyverek között. Ez is háromszor olyan erős, mint az összes robbanószerek, amit a németek a II. világháború idején 1941-ben Lon­donra dobtak, a legnagyobb légitámadásuk alkal­mával. A második nagy különbség a robbanás hőfoka, mely mindent feléget maga mögött. A Hirosimá­ra dobott bombának gyujtóereje 1,000 tonna ve­gyi gyujtóanyag szétszórásának felelne meg. A harmadik fontos különbség földünk rádió- aktiv megmérgezése. Ezt tisztán a nukleáris fegy vereknek köszönhetjük. Még a kis robbanásoknál is, az el nem használt anyag, Plutonium, a legve­szedelmesebb méreg az emberiség számára. A II. világháborúban alkalmazott tömegbombázás és a mérges gázok együttes használata felelne meg a legkisebb atombomba szörnyű hatásának. Mit hoz a NATO megegyezés? Ha meggondoljuk, hogy mibe kerül egy hadse­reg fenntartása, azok az országok, amelyeknek nukleáris fegyvereket adunk a kezébe, kénytele­nek lesznek leszállítani rendes hadseregük létszá­mát. Viszont akkor mindegyik arra fog törekedni, hogy saját fennhatósága alatt legyenek a nukle­áris fegyverek. Az is saidtalni fogja őket a nuk­leáris fegyverek gyártására, hogy az atomenergia törvényhez 1958 julius 3-án olyan függeléket tet­tek, amely szerint nukleáris fegyvereket és alkat­részeket adnak olyan országoknak, amelyek elő­rehaladnak a nukleáris fegyverek készítésében. Amellett természetes az, hogy más nemzetek is arra fognak törekedni, hogy birtokukban legyen e szörnyű fegyver. A NATO országok és a nukleáris fegyverek Dr. Dávidon tanulmányai azt mutatják, hogy Franciaország, Kanada és Nyugat-Németország a közeljövőben egyedül is készíthet atomfegyve­reket. Kanada már rég ismeri a nukleáris tech­nológiát. Franciaországnak már rég van atom- reaktorja, mellyel a fegyverekhez szükséges plu­tóniumot gyártja. Nyugat-Németország program-, jába vette reaktor gyártását. Amellett USA is megígérte, hogy 58 megawatt erejű re­aktort ad részére. Ezzel egy éven belül már ké­szíthetnek olyan bombát, mint amit Hirosimára dobtak. Szerződés ide, szerződés oda, aki ismeri a német militarizmust, tudja, hogy igénybe ve­szik a nukleáris fegyverek erejét, amint tudják. Nukleáris reaktorokat építenek, vagy terveznek a következő “kommunista” országokban, a bizott­ság kutatásai szerint: Bulgária, Kina, Csehszlo­vákia, Kelet-Németország, Magyarország, Len­gyelország és Romániában a Szovjetunió segítsé­gével. Ezek közül Kina az egyetlen, amely máris nuk­leáris fegyvereken dolgozik. Lehet, hogy sokkal előbbre vannak e téren, mint azt általánosságban gondolják s előfordulhat, hogy a szovjet sputnik- hoz hasonló meglepetés éri rövidesen a világot, mikor Kínában kipróbálják az első atombombát. Kínában az első atomreaktort 1957 júliusában ál­lították munkába. A Szovjetunió egyezményt kö­tött arra is, hogy atomregyverekkel segíti. Mit jelentene a lefegyverzés az atomfegyverek szempontjából? Kevesen hiszik, hogy “minél több és szörnyűbb fegyver egy kézben” oldaná meg a problémát. Még ha sikerülne is megakadályozni a rendszere­sen kitervezett teljes atomtámadást, fennáll az a veszély, hogy a véletlen vagy esetleg egy lokális háború terjedése világégést hozna létre. Minél több országnak van nukleáris fegyvere, annál na­gyobb a veszedelem, mert nem lehet tudni, hol robban ki a háború. A mai két világhatalom mel­lett egy harmadik csoportosulás is alakulhat, amely talán igen jó szemmel nézné, ha háború robbanna ki a két nagyhatalom között, hogy ab­ból hasznot húzhasson. Ha valóban nem óhajtjuk, hogy civilizációnk folyamata megálljon, feltétlenül a lefegyverzés felé kell haladnunk. Ha nem teszünk semmit ez irányban, az egész világ egyre jobban és jobban a legborzalmasabb fegyverek felraktározásában lát­ja a kiutat. Minél több kézben van atomfegyver, annál nehezebb lesz a lefegyverzés. Minél inkább a nukleáris fegyverekben látják a biztonságot, annál nehezebb lesz a megegyezés és a világhely­zet egyre rosszabb lesz. Megegyeztek a dobozkészitők * OAKLAND, Calif. — A “General Box Plant” munkásai újból megkezdték a munkát, miután 22 centes órabéremelést kaptak. Április 24-én kezd­ték meg a sztrájkot. Jó egészségügyi biztosítást, sőt 1,000 dolláros életbiztosítást is nyertek az uj szerződés értelmében. A “seniority” kérdését is elismerte Walter Johnson, a dobozkészitő vállalat elnöke. A sztrájk 95 munkást érintett. A N. Y. Phiíharmonikus Zenekar nemzetközi körúton NEW YORK. — AN. Y. Philharmonikus Ze­nekar 128 zenésze Leonard Bernstein karmester vezetése alatt 10-hetes körútra indult. 17 ország­ban adnak koncertet, köztük a Szovjetunióban, Lengyelországban és Jugoszláviában is. Első kon- cenrtjíik Athénben lesz. A zenészek három re­pülőgépet béreltek az útra. Paul Roheren az [fiúsig! ünnepélyen Bécsből jelentik, hogy Paul Robeson, amerikai énekes megjelent az ifjúsági ünnepélyen és éne­kelt, beszélt az ifjúsághoz. Robeson kijelentette, hogy “Egyre nagyobb a fasiszta befolyás Ameri­ka külpolitikájában”. Ugyanakkor annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy Nixon alelnök a Szovjetunióban és Lengyelországban tett látoga­tása megmutatta alelnökünknek, hogy mindkét ország valóban békét óhajt. Rakéták Pániénak Koppenhágából jelentik, hogy a “Nike” nevű amerikai rakétalövegek Jutland kikötőjébe érkez­tek. Újabb szállítást várnak Koppenhágában. 235 dán katonatiszt nyert kiképzést Fort Bliss Texas­ban, a rakétalövegek használatában. Négy kato­nai bázist építettek Koppenhágától 30 mérföldre, Zealondon. A protestáns egyház Castro mellett A kubai protestáns egyház tanácsa teljes ere­jével támogatja Fidel Castro kormányát. “Castro az igazi keresztényi szellemet, szabadságot, egyen lőséget és az emberiség közötti testvériséget hoz­za a kubai nép életébe”, mondják szószólói. Amerikai Magyar Szó labscription ln U. S. and Canada for one year $7.09, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. WWWWWVWWWUWWWWMWWMWWW előfizetési arak: New York városában, az CSA-ban te Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külfö.di országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom