Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-31 / 53. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 31, 1959 fwtleJc a swikisztökö't Az ebben a rovatban kifejtett neze- > Olvasóink tek nem szűk ség szerűen azonosak | hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával \ a közügyekhez mMMwmvwMvvvwtuwwvwv\vwvvwvwv»vwvww»vv* Kéri, közöljük folytatólagosan “Foglalkozásuk Emigráns” könyvet Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam Szabó Miklós “Foglalkozásuk emigráns” cimü könyvet. Ennek tartalmát, de legalábbis a fontosabb fejezeteit az “Amerikai Magyar Szó”-ban folytatólagosan le kellene közölni! A régi és főleg az uj menekült magyar munkások az elolvasás után látják majd a “hivatásosprofi emigráns vezetők” jellemtelenségét. A Szabó könyv tartalma politikailag nevelőhatásu lenne és sok emigránsnak kinyitná a szemét. Az “Aknamező” helyett, amelyet nagyon kevesen olvasnak el, fontosabb a Szabó Miklós könyvének részletes leközlése. A sport rovat bevezetéséért dicséret illeti a szerkesztőséget. Jól van szerkesztve és a fiatalok örömmel olvassák. Sajnos a múlt heti számban, Ugyanúgy mint az “Uj Amerikások” rovata már kimaradt. Ennek nem szabadna megtörténnie, mert az olvasók a sportrovatot várják és örömmel olvassák. Az amerikai magyar csapatok és az otthoni NB—I -es eredmények mellett, kérj ük közölni az NB 11-es eredményeket is! A naptár kitűnő! Van azonban néhány apró hiba is, de ezeket már nem sorolom fel, mert már úgy is későn van. Felhívom a szerkesztő munkástársak figyelmét, hogy a newyorki és környéki gyárakban a magyar munkások körében nagyon elterjedt egy uj munkáslap, amelynek “Munkás Híradó” az elnevezése. Magam is elolvastam és nívósnak találtam. Úgy láttam és tapasztaltam, hogy a lap szerkesztői szociáldemokraták és nem atomháborúban vélik megoldani a világ problémáit. Bár csak sokszorosított formátumban és csak havonta egyszer jelenik meg ez a kis munkáslap, mégis nagy sikere van a magyar munkások körében. Magam részéről ezt szívesen látom, mert ez a lap nem a Varga páter és Kovács Imre féle asztaltársaság, amelyet Free Europe támogat hanem az uj menekült magyar munkások lapja, akik disszidálásuk előtt otthon a szakszervezetekben már kaptak politikai oktatást és nevelést. Vasesztergályos uj amerikás Szerk. megjegyzése: A karácsonyi nagy postaforgalom következtében hírforrásaink kicsit megkéstek és igy már kétszer is kimaradt a sportrovat a mi legnagyobb sajnálatunkra. Reméljük, hogy a jövőben ez nem történik meg. A “Uj Amerikások Rovata” csak azért nem jelent meg, mert nem kaptunk elegendő írást az uj amerikás olvasóktól, habár a közölt levelek közt ujamerikások levelei is megjelennek, azok megnevezése nélkül. A Foglalkozásuk emigráns könyv bőségesen kapható a lapnál igen olcsó áron, mig az Aknamező csak nagyon kevés példánya volt beszerezhető. Az Aknamező oly tisztán elemzi azokat a viszonyokat, amelyek Magyarországon voltak az ellenforradalom előtt és alatta, hogy vétek lett volna ily formában nem ismertetni olvasóinkkal. A levelek azt mutatják, hogy olvasóink figyelemmel olvassák, s mint mindenben, itt is vannak kivételek. A naptár kritikát szeretnénk hallani, hogy tanuljunk a jövőre vonatkozólag. Isgísríéghetett ez valaha? Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó nehéz anyagi helyzetében olvasói, ki-ki mivel tud, lapunk segítségére siet. Mi is, ha sokkal nem is tudunk, (5 dollárral) igyekszünk segíteni. A kalendáriumokat megkaptuk. Az idei (1960) kalendárium nagy értékét leginkább a tudománynyal foglalkozó írások emelik, mint a Szovjetunió északi-sarki expedíciójáról szóló Írás, stb. Úgyszintén igen fontos konkrétumot jelentenek a szocializmust építő Magyarország fejlődéséről szóló írások is. A “Haldokló kapitalizmusról” is igen konkrét Írás van a kalendáriumban. A “Halottak rokona” c. irás valóban kis de- tektivhegényhez hasonló és nagyon érdekes. Semmi kétség, hogy a könnyű pénzszerzésnek mindenféle aljas, fondorlatos módját feltalálják, mint a regény szerint Kovács tette. Az kicsit kétséges, hogy egy elagott öreg magyar munkás, akár 35, akár 70,000 dollárnyi vagyont tudjon gyűjteni és ugyanakkor az illető megmaradjon a munkásmozgalom hűséges katonájaként. A szűk környezetemben azt látom, hogy az elaggott öreg munkásnak, (pláne, ha nincs családja) a legtöbbször nincs semmije. Itt ilyen öreg magyart ismerek vagy tizet is, de egynek sincs háza. Nem egynek ajánlottam a Magyar Szót, de nincs rá pénzük; persze amig a csekély nyugdíj tart, addig ők csak a kocsmában találhatók, utána pedig éheznek. Sajnos, ezek az italban keresnek szomorú sorsukra vigasztalást. Hogy plggott öreg magyar a munkássajtó részére hagyja akárcsak néhány, vagy többszer dollárnyi vagyonát, az igen nagy, nemes cselekedetnek mondható. Szeretném megkérdezni, hogy a való életben megtörtént-e hasonló cselekedet, akadt-e néhány ilyen haladószellemü öreg magyar? Tisztelettel: E. Horváth Szerk.: Igen! A szu-ról, a klímáról és házvásárlásról Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam. Ahogy megjöttem a munkából, mindjárt átlapoztam. Nekem megér $11.50-et, mert igen jó. Itt küldök még tizet. Az újsággal is meg vagyok elégedve. Amikor megkapom, Geréb József Írásait olvasom el először, ő igazi munkás iró. Arra kérnek még, ha hátralékban vagyok, küldjem be. Én sohasem voltam még hátralékban, most is 1961 júniusig vagyok kifizetve. ígérem, hogy hamarosan beküldők pár címet, pénzzel együtt. Most pedig válaszolok EHN munkástársnak, a szu meg a házvétellel kapcsolatban. Egész életemben famunkás voltam. Jól ismerem a szut, az nemcsak Kaliforniában és Floridában van. Van az még a Catskill-hegységben is, pedig az elég magas. De az nem veszélyes, mint ahogyan EHN munkástárs mondja. Miamiban is van elég sok kilencven éves faház, de még azt nem hallottam, hogy egyet is teljesen megevett volna a szu. Csodálkozom azon, hogy EHN munkástárs bedült azoknak a szélhámosoknak és adott nekik 260 dollárt, hogy egy kicsit belocsolják a pincét. Hét éve lakom Miamiban. Az első házam faház volt. Alámásztam és “Chinch-bug” méreggel fecskendeztem be; mindig tiszta is volt, csak ritkán láttam egy repülő hangyát. A mostani házam kő, fapadlós, öt éves, nincs szu benne. A ház alja száraz, nem penészedik meg benne semmi. Pocsolya sincs. Sok-sok munkás vesz házat olyan helyen, ahol pocsolya van alatta, nem tudom miért veszik meg. Floridát nem lehet Kaliforniával összehasonlítani. Florida államban egvcsaládos házért 98 cent adót fizetnek, Miami városban $64.20 az évi adó. Kaliforniában is, New Yorkban is az egvcsalá- dos házért 400 dollár adót is kell fizetni évente. (New York városban még sokkal többet is!) Mint írja egy ujamerikás, 18,000 dollárért házat vett és csak 2,000 dollárt tett le. Ez nagyzási mániában szenved, lehet, hogy sohasem lesz az övé. Egy ismerős fiatalember vett egy házat itt, 14,000 dollárért. Lefizetett 1,500 dollárt, egyszer találkoztunk és mondta, hogy “elvesztettem a házamat”. Mondtam is neki, hogy nem a házát vesztette el, mert az sohasem volt az övé, csak az 1,500 dollárját vesztette el, amit belefektetett. Azt ajánlom, hogy kevés pénzzel senki se vegyen házat. Tisztelettel: Szörny Ferkó A bölcs munkás és a rabló - avagy elmélkedés a munkásmozgalomról Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelek tiz dollárt a Magyar Szóra és a naptárra, amit megkaptam. Igaz még nem volt időm belenézni, mert csak pénteken érkeztem haza egy hónapi távoliét után, amit nagyobbrészt Dallas és Forth Worth, Texasban töltöttem. Átböngésztem a felgyülemlett lapokat. Látom, hogy “a CIO-AFL válság előtt áll.” Elolvasva a cikket azt gondolom, hogy ez még csak kismiska ahhoz képest, ami rövidesen jön majd, ha előbb nem, hát az elnökválasztás után, bár lehet, hogy előbb is, ha az acélsztrájk kiujul. Ez lesz az igazi erőpróba a szakszervezetek széttörésére. . . Sem az AFL, sem a CIO vezetősége nem elég erős azt átharcolni. Meany, a vezető nem ér egy pofa bagót. A munkásoknak Hoffára, vagy Bridgesre volna szükségük. Nézetem szerint kevés kilátás van arra, hogy egyik is az élre kerüljön és sajnos ezt a munkások is látják. A munkásokat már most eladták, még akkor, amikor a vezetőség nem volt hajlandó egy munkáspárt alakítására. Mit várhatnak Kennedytől, vagy Nixontól. Többet várhattak, de nem kaptak Eisenhowertől. A két előbbi már tudtukra adta, hogy mit várhatnak tőlük, amikor a közelmúltban behozott munkásellenes törvényeket pártolták. A munkás úgy van a két párttal, mint a szegény ember a rablóval. A rabló megmotoz egy embert, de mert nem volt :a találtakkal megelégedve, azt mondá a szegény embernek: hát ezért kutattalak át? Büntetésül most le kell harapnod a hüvelykujjadat, vagy agyonlőlek. Nézi a szegény a jobb hüvelykujját és gondolja magában: ha ezt harapom le, fáj, ha emezt harapom le, az is fáj, de ha egyiket sem harapom le, hát agyonlő. Tehát mindenhogyan ő volt a vesztes. Évekig tart mire egy uj párt tagjaiból többet megválaszthat, de egyeseket csak behozhat és esetleg kezében lenne a hatalmi egyensúly, ami jobb lenne, mint a mai helyzet, A munkások részére jó volna, ha valamennyi szerződésük egyidőben járna le. Ezidőszerint ezt csupán Hoffa tűzte ki célul. Egyre több és több nagyvállalat épit külföldön gyárakat, hogy a világ piacával versenyezhessen. Itt az ipar ezáltal hanvatlani fog. Tudja ezt a nagytőke és készül rá. A sok munkanélkülit használják fel majd a szakszervezetek széttörésére. Ez a célja a munkához való jogtörvénynek. Ezt szolgálja a Kennedy-Griffin-Landrum és más hasonló törvény is, melyek mind a szakszervezetek alapjának széttörésére készültek. Mit törődik Meany mindezzel? ő már gazdag ember, talán milliomos is. Mit is törődhetnek az 50,000 dolláros fizetésű munkásvezérek a munkásokkal ? Olyanok, mint a generálisok, meg a tengernagyok; az ipar majd gondoskodik róluk, ha ugyan szüksége lesz rájuk, ha már nem futná az eddig is összeharácsolt pénzekből. Lehet, hogy én nagyon is borúlátó vagyok, de úgy látom, hogy a munkásoknak befellegzett. Sokszor, igaz, hogy az igen rosszból jön a jó, reméljük tehát a legjobbat. De én félek, hogy azt már viszont nem érem meg, hiszen a 74-et is már elhaladtam. Tisztelettel: Berta Gyula a Magyar Naptár ÁRA: 1 DOLLÁR (EURÓPÁBA $1.25) Küldesse el rokonainak s barátainak RENDELJE MEG MÉG MA! MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street — New York 3, N. Y. Csatolva küldök $........................... Money Orderhen vagy csekkben. Név: .............................................................................. Cim: .............................................................................. Név: .............................................................................. Cim: .............................................................................. A rendelő neve: ......................................................... Cime: ............................................................................ wwwwM/wmm'/vtAivww^nanA.'vvvvvvvi
