Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-24 / 52. szám
Thursday, December 24, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 MIÉRT NEM ÍRNAK ERRŐL AZ AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁGOK? A FALUVILLAMOSITÁS UJ SIKEREI 171 falu és 330 termelőszövetkezet kap villanyt az idén A most letelő esztendő nagy lépéssel viszi előre a falu villamosítását. Az évi tervben eredetileg 85 község villamosítását irányozták elő, de a termelőszövetkezeti mozgalom nagy fejlődése láttán a Nehézipari Minisztérium villamosenergiaipari igazgatósága és áramszolgáltató vállalatai készségesen vállalták, hogy ezenkívül még 29 olyan községbe vezetik be a villanyt, amelyeknek lakossága az idén lépett a közös gazdálkodás útjára. Tehát összesen 114 község túlnyomó többségének villamosítása már megtörtént, néhány még hátralevő faluban pedig a közeli napokban gyullad ki a villany. December 31-ig a kibővített programot végrehajtják, sőt még meg is toldják, mert időközben ugv alakult a helyzet, hogy a tervbe vett egyik nagyobb község helyett három kisebbhez építették ki a vezetékeket, igy az év végéig összesen 116 falu villamosítását fejezik be állami hitelből. Ez azonban még mindig nem a teljes szám, mert 55 község nem vár állami hitelre, hanem saját erejéből, a községfejlesztési alapból maga rendelte meg az áramszolgáltató vállalatoknál vagy a megyei villanyszerelő vállalatoknál a villany bevezetését. Végeredményben tehát az eredetileg tervezett 85 helyett több mint kétszer annyi összesen 171 helység kerül az idén a villamosított falvak jegyzékére. Az elektromos hálózatba most bekapcsolt községeket a helyi tanácsok meghallgatása után úgy válogatták ki, hogy lehetőleg a leggyérebben villamosított vidékeken sűrűsödjenek az elektromos vezetékek. így gyullad ki a fény Borsod, Szabolcs és Zala megye sok, eddig sötét falujában. Sok termelőszövetkezet a külön tsz-villamositási program révén kapott a nagyüzemi gazdálkodást hatékonyan előmozdító villamos energiát. Többnyire olyan szövetkezetek ezek, amelyek már villamosított községek közelében vannak, s csak Csütörtökön, december 10-én ünnepélyesen átadták Miskolc közönségének az újjáépített Nemzeti Színházat. Három év alatt mintegy 25 millió forint költségen újjászületett és gyönyörű külsőt öltött a 102 éves ódon épület, a nemzeti színjátszás e nagvmultu hajléka. Uj épületszárnnyal, tágas öltözőkkel, próbatermekkel és házi színpaddal bővült körfolyosók övezik a 837 személy befogadására alkalmas, és klasszikus eredetiségében felújított nézőteret. Uj technikai berendezései a legkorszerűbbek, igy például 97 áramkörös “fényorgonája”, több mint 22 méter magas zsinórpadlása, fütő, szellőztető és páradusitó apparátusa, kitűnő forgószinpada. Délelőtt Borsod megye és Miskolc város képviselői, a társulat tagjai megkoszorúzták Déryné Széppataki Rózának, a színház hőskora kiemelkedő müvészalakjának és Latabár Endrének, a szin ház első igazgatójának síremlékét. Este került sor a színház ünnepélyes megnyitására. Az ünnepségen megjelent a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a kormányhatóságok számos vezető munkatársa, Borsod megye és Miskolc politikai, társadalmi és kulturális életének vezető személyiségei, a borsodi üzemek munkásságának képviselői és a színház ujjáépitői. Fekete László, a Miskolc Városi Tanács elnöke, átadta a színház kulcsát Jákó Pál igazgatónak, majd három év után először felgördült a vörös bársonyfüggöny. A Himnusz után Major Tamás szavalt, majd Koval Pál, a Miskolci Városi Párt- bizottság titkára megnyitotta az ünnepséget. Ezután Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese mondott ünnepi beszédet. — A miskolci Nemzeti Színház. Ez jó ás helyes, mert Miskolc Budapest után a munkásosztály legnagyobb bázisa. A színház nézőterén uj közönség foglal helyet, dolgozó emberek, a magyar színművészet uj mecénásai. Ez az uj közönség azt kívánja a miskolci színháztól, hogy feleljen meg a kor, a szocializmus igényeinek és állítsa egész tevékenységét a dolgozó nép szolgálatába. a vezetékeket és az egyéb berendezéseket kellett a gazdaságig kiépíteni. A gazdasági Bizottság határozata 270 ilyen termelőszövetkezet villámo- sitásáról szólt. Amikor a kongresszusi verseny megkezdődött, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat felhívta a többi áramszolgáltató dolgozóit, hogy a kongresszus tiszteletére gyorsítsák meg a tsz-villamositási program végrehajtását. Jellemző az áramszolgáltató vállalatok dolgozóinak lelkesedésére, hogy december 31 helyett augusztus 20-ig a nagyrészt akkoriban alakult 270 szövetkezet gazdaságainak mindegyikéhez kiépítették a 22 kilovoltos feszültségű távvezetéket a hozzávaló oszlop-transformátor állomásokkal együtt, s az alkotmány ünnepére már valamennyit rákapcsolták a villamosenergia-hálózatra. A verseny azonban ezzel nem ért véget: a dolgozók vállalták, hogy az év végéig még 60 szövet kezetet kötnek be a vezetékrendszerbe. Ez a munka is befejezéshez közeledik. 1959 végéig tehát 330-caI szaporodik a villamosított tsz-ek száma, azokon kivül, amelyeket a faluvillamositási programban láttak el árammal. Már teljes erővel dolgoznak a jövő évi falu- és tsz-villamositási programon. A tervszámok még nem alakultak ki, mert a tanácsok most mérik fel a parasztság szervezkedése folytán állandóan növekvő igényeket és a helyi anyagi erőket. Az adatgyűjtésben és a terv összeállításában- részt vesznek a Földművelésügyi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium helyszínre kiküldött szakemberei is. Annyi azonban bizonyos, hogy az a 418 község, amely az év végével még villany nélkül marad, 1960-ban alaposan megfogyatkozik majd, hogy aztán a második ötéves terv időszakában végleg eltűnjék a sötétség a magyar falvakból és az ország legtávolabbi zugában is segítse a szocializmus alapjainak lerakását a villamosítás. Aczél György ezután kitüntetéseket adott át a színház újjáépítésében kitűnt dolgozóknak. Az újjáépített miskolci Nemzeti Színházat Darvas József “Kormos ég” cimü színmüvének bemutatásával nyitották meg, amelyet a díszelőadás közönsége nagy tetszéssel fogadott. Kongresszusi versenyjelentések Négyezer tonna hengereltáru megtakarított anyagból A Lenin Kohászati Müvek egyik fontos üzeme, a, Középsori hengermű, jóval a határidő előtt teljesítette 1959. évi hengerlési és készáru-tervét. Az üzemben dolgozó Kalló István, Szabó Sándor és Szabó Tibor hengerész munkacsoportjai az anyaggal is takarékosan, a jó gazda módjára gazdálkodtak. Egy tonna hengereltárut átlagosan 20 kg-mal kevesebb nyersanyagból állítottak elő. így az idén megtakarított anyagból négyezer tonna hengereltárut adnak a népgazdaságnak. Megháromszorozta exporttermelését a Palma Gumigyár A Palma Gumigyár dolgozói túlteljesítették kongresszusi felajánlásukat: eddig több mint 10 millió forint értékű terméket gyártottak terven felül. Évi tervüket már szeptember 30-ra teljesítették, s úgy számítanak, hogy az év végéig összesen 18 millió forintra növekszik az előirányzaton falül készített termékek értéke. A gyár készítményei iránt nagy az érdeklődés a világpiacon, ebben az évben a tervezettnél háromszor több cikket exportált az üzem. • A METALLOCHEM1A dolgozói jelentik, hogy 1959. évi tervüket december 1-re teljesítették. 29 millió 700 ezer forint értékű terméket készítettek terven felül. A termelékenységet a felajánlott 4.9 százalékkal szemben 14 százalékkal növelték és ezzel már az 1960. évi előirányzatot is túlteljesítették. Decemberben újabb két televíziós erősítő állomást helyeznek üzembe Az Orion és a Vadásztöltény gyár Őt különböző» tipusu készülékéből novemberben 13,173-at adtak el. Ebből Budapesten 5,427, vidéken pedig 7,746 televízió talált gazdára. Az idén december 31-ig üzembe helyezik a soproni és a tokaji erősítő állomásokat, amelyek lehetővé teszik majd újabb, eddig be nem sugárzott területeken a televíziós adások vételét. A szentesi, a bakonyi és a többi tervezett erősítő» állomás üzembe helyezése után pedig már országszerte tökéletesen élvezhető lesz a budapesti mip> sor. A Vörös Csillag Traktorgyár teljesítette idei tervét A terven felül vállalt 205 erőgépből 196 már elkészült December 10-én befejezték ez évi termelési, tervüket a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói. A mezőgazdaság megsegítésére terven felül vállalt 205 erőgépből eddig 196 darabot elkészítettek. A vállalt négymillió forint értékű terven felüli pótalkatrészgyártási kötelezettségüket eddig már 100,000 forinttal túlteljesítették. Az eddig" rendelkezésre álló adatok szerint biztosnak látszik, hogy az előirt 83 százalékos költségszintet 82 százalékra vagy még ennél is alacsonyabbra csökkentik. A termelékenység az idén, a múlt évihez viszonyítva, mintegy 16 százalékkal emelkedett. Ezzel a gyár dolgozói a Központi Bizottság március 6-iki felhívásának eleget téve, elérték az 1960-as szintet. A gyár dolgozói és műszaki vezetői az idén nagy gondot fordítottak az uj gyártmányok továbbfejlesztésére. Világviszonylatban is kimagasló sikert értek el . az előbbiekből továbbfejlesztett, UE-28-as, 4- kerékmeghajtásu, legújabb traktortipussal. Ebből az idén még csak 130 darabot készítettek,, mert a kísérletek és próbák miatt a sorozatgyártáshoz csak szeptemberben kezdhettek hozzá. Ez a gép a szakvélemények szerint sokkal jobb a. lánctalpas traktornál, sőt, 15—20 százalékkal fel— lülmulja a közismert Zetort is. Természetesen a traktorok mellett nem feledkeztek meg a régi tipusu dömperek továbbfejlesztéséről sem. Három év alatt öt uj típus gyártását kezdték meg és jövőre külföldi rendelők kívánságára hozzákezdenek egy fülkés típus gyártásához is. Az újabb típusok közül nagy sikere lesz az önrakodó és az úgynevezett forgó-rakodó» dömpernek. A gyár dolgozói nagy gondot fordítanak a gyártás korszerűsítésére is. Korszerűsítik a régi gépeket, sőt, többet már célgéppé is átalakítottak. Tervezik, hogy az egyes műhelyekben egyszerűsítik a termelési folyamatot is. így például zárt- ciklusu csapszeggyártó-mühelyt állítanak fel. Ezzel az anyagmozgatás csak ennél a munkánál az eddiginek a felére csökken, s mintegy évi félmillió forintot megtakarítanak. Befejezte tervét a legnagyobb textilgyár, a Magyar Pamuiipar A Magyar Pamutipar dolgozói befejezték idei tervüket. A legnagyobb magyar textilgyár terv- teljesitéséről szóló jelentés több mint. 5,000 ember jó munkáját dicséri. Saját erőből végrehajtott műszaki megoldásokkal, minden különösebb beruházás nélkül átlagosan 5 százalékkal fokozták a termelékenységet. A Magyar Pamutipar dolgozói az év végéig’ még 21 millió forint értékkel tetézik tervüket. A többi között 2 millió méter pamutszövetet ad át terven felül a kereskedelemnek a kikészitőüzem. Az üzem dolgozói jelenleg a kongresszusi zászlóért küzdenek. Elhatározták, hogy a versenyt tovább folytatják, a felszabadulás tizenötödik évfordulójának megüneplésére. Úgy a'nakkor minden üzemrészben aktivaértekezleteket’ tartottak: ismertették a jövő évi terveket. A gyárban 1960-ban további 3—4 százalékkal kívánják növelni a termelést és előreláthatólag az ideinél há- .romnegyedmillió méterrel több kelmét gyártanak majd. wvv\*\\*\x\v\v\\vvv\\vvvvwvwvv*w\vvvvvwwwv»v A NŐI EGYETEMI TANULÓK SZÁMA a tavalyihoz képest 10 százalékkal magasabb az idén» A férfi tanulóké csak 1.4 százalékkal emelkedett». MEGNYITOTTÁK AZ UJJÁÉPITTETT MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZAT
