Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-12-24 / 52. szám

AMIT KIBSNGÉSZTÜNK AZ AM.-NAGYAR SAJTÓBÓL Thursday, December 24, 1959_____________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ Újságszerkesztők kollegiális tisztelettel vannak egymás iránt még akkor is, ha ellentétes szem­pontból szerkesztik lapjaikat. Néha még hajba is kapnak, de azért követik azt az elfogadott gya­korlatot, hogy cserealapon elküldik egymásnak lapjaikat és figyelemmel kisérik egymás munká­ját. Nem ez a helyzet a “William Penn” közlönnyel. Habár évek óta küldjük a Magyar Szó tisztelet­példányát, ők nem látják szükségesnek, hogy azt viszonozzák. így a közlöny más utón és késéssel kerül kezünkbe néha. Most is a polgári sajtóban olvastunk arról, hogy a William Penn Egyesület központi igazgatósága novemberben Pittsburgh - ban gvülésezett, ahol a szervezet belső ügyeivel foglalkozott. De a tudósításból nem derül ki az pl., hogy a William Penn igazgatósága hogyan reagált az egyesület elnöke, Révész Kálmán “Tisz­ta vizet a pohárba” cimü cikkére. Abból azonban, hogy Révész Kálmánt a fentnevezett gyűlésen egyhangúlag gyülésvezetővé választották, azt kö­vetkeztethetjük, hogy az igazgatóság többsége egyetért cikkével. Más megnyilvánulását is találtuk annak, hogy az igazgatóság lelkiismerete megmozdult. A tag­szerzési versenyükkel és a nyerteseknek felaján­lott jutalommal foglalkozó hirdetésük több példá­nya került kezünkbe és azok között lényeges mélyenszántó különbséget találtunk. A “William Penn” december 2-iki számában megjelent hirde­tés azt mondja: "... Könnyűszerrel, kevés fáradsággal a nyer­tesek sorába kerülhet — és Egyesületünk vendé­geként két felejthetetlen hetet tölthet EURÓPÁ­BAN”. “Párizs, Róma, London, Frankfurt, Brüsz- szel, Bécs, az Alpesek” csodáit igén a hirdetés és hozzáteszi: “Ilyen alkalma még sohasem volt — hogy megláthassa a vén Európát!” Az Am. Magyar Népszava dec. 2-iki száma is közli a hirdetést, de a következő eltéréssel: “Ilyen alkalma még sohasem volt —, hogy kis fáradság árán megláthassa —* viszontláthassa Európát ésszülőföldjét !” (Ritkítás az ere­detiben). Ebben a hirdetésben a városok száma is leszűkült. Maradt “Róma, Páris, München és Bécs”. Ismerve a lapszerkesztés technikáját, feltételez­zük, hogy bizonyos idő telt el a két hirdetés meg­szerkesztése között. A havi közlönyt, mint a “William Penn”-t is, előretolt dátummal már na­pokkal előbb készítik, mig a napilapot, mint az Am. M. Népsziavát előző este állítják össze. Köz­ben valami kényszerítő körülmény hatása alatt a napilapba elhelyezett hirdetésben azt a fontos változást eszközöltéa, hogy belekerült a tagság kedvéért az a lehetőség is, hogy a szülőföldjükre elmehessenek a nyertesek. Ha a William Penn nagyrabecsült tagsága felszólalna és tudtára ad­ná az igazgatóságnak az igazi kívánságát, akkor talán a felsorolt városnevek helyét Budapest fog­lalná el. Párizst, Rómát még megértjük. Bécs átutazó állomás Magyarország felé, igy az is érthető. De hogy mit kereshet egy magyar’Münchenben, azt már nehezebben. Lehetséges lenne, hogy a mün­cheni sörcsarnokot — ahol Hitler puccsát meg­rendezte — akarnák megmutatni a nyerteseknek? • Kezünkbe került — szintén kerülő utón —• egy gyászkeretes sajtóközlemény, “Magyarországi Hírek” elnevezéssel. Technikailag kifogástalan és látszik rajta, hogy nem szegény munkások kraj­cárjaiból adják ki. De nem ám! A “Free Europe Comnjittee” a kiadója és arra kéri a sajtót, hogy az ebből átvett híreket FEC jelzéssel lássák el. Hogy a hírek mit tartalmaznak, azt olvasóink el­képzelésére bízzuk. • Egy másik sajtóközleményben Msgr. Varga szólal meg. Hogy mit keres a msgr. ott, az a köz­lönyből nem tűnik ki, mert az három egész oldalas cikkben egy szó sincs az Igéről. ígérni igér ugyan az egyik mondatában, ami ugv hangzik, hogy “But the Hungarian Committee has good reason to substantiate that terror continues in Hungary and that political prisoners are still executed”. Magyarul: De a Magyar Bizottságnak alapos oka van igazolni, hogy Magyarországon folytat­ják a terrort és politikai foglyokat még mindig kivégeznek”. De az Ígéret üres szó maradt, bizo­nyítékot a cikken keresztül nem nyújt. A továb­biakban a maga ízlésére interpretálja azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar kormány az ország biztonsága érdekében megtett. Ugv hisz- S/- ük., ,iobb lenne, ha Msgr. Varga az Ige mellett maradna. Ez a cikk világosságot vet arra, hogyan kerül­tek papi ruhába öltözött politikusok bajba Ma­gyarországon. Ellentmondás az, hogy egy kor­mány, amely anyagi segítséget nyújt egyházak­nak, ugyanakkor vaílásgyakorlás miatt üldözi az egyház papjait. • Papokról beszélve, említést kell tennünk egy magyar-angol nyelven megjelenő lapról, a Magyar Ev. Ref. Presb. Egyház, Alpha, N. J.-i “köz­löny” c. lapjáról. “Elmélkedés a Békéről” cimü cikkben — amely nincs aláírva, de gondoljuk, hogy a Közlöny szerkesztőjének, Rév. Andrew Szabónak a tollából származik — a tiszteletre­méltó iró az emberi jóakarat feltétlen szükséges­ségét fejtegeti a béke megteremtése terén. Né­hány következtetés a cikkből: “De ha figyelembe vesszük, hogy majomból — amitől a darvinizmus szerint az ember szárma­A nyugdíjasok kálváriája Sokak számára hihetetlen, de sajnos megálla­pított tény, hogy a “világ legszebb játszóterén”, a minden elképzelhető kényelmet szolgáló luxus hotelok tőszomszédságában élnek emberek, mun­kából kiöregedett nyugdíjasok férges odúkban, éhesen, orvost és orvosságot nélkülözve havi fiö dolláros járulékon, amelyet Florida állam tör­vényhozó testületé állapított meg a társadalmi biztosításon kívül esők támogatására. Nem kell különös módon kihangsúlyozni, hogy ebből az összegből mire mennyi telik napjainkban, mert röviden megállapíthatjuk, hogy a gyors meghaláshoz kissé sok, de emberhez méltó módon élni belőle, túlságosan kevés. Virágos városunk­ban és ennek környékén ezrével élnek öregek, akik vagy nem jogosak a társadalombiztosításra, mivel valami oknál fogva nem fizettek be eleget, vagy csak kevés ideig fizették és ha az összeg amit kapnak 66 dolláron alul van, akkor az állam egészíti ki erre az összegre, mert itt ezen a ma­gaslaton áll egy öreg személy életnívója a tekin­télyes törvényhozás kegyelmességéből. Ezidáig senki nem kérdezte ezektől a nvomor- gásra Ítélt emberektől, hogy miként élnek, de mivel a folyton emelkedő árak miatt az utóbbi években azok is bajba jutottak, akik a társadalmi biztosítás legmagasabb összegét, havi 117 dol­lárt, vagy e körül kaptak, és ezek száma ország­szerte 18 millió körül mozog, a szenátus egy vizs­gáló bizottságöt eresztett útnak azzal a céllal, hogy állapítsák meg, miként lehetne a nyugdíja­sok súlyos problémáit orvosolni, gazdasági bajai­kon enyhíteni. Mint már előzőleg megírtuk,( hozzánk is elláto­gatott december első hetében McNamara szená­tor urunk bizottságával, hogy helyszíni kihallga­tásokat tartson. A Bayfront Park Auditóriumban két napig hallgatták a helyi bizottságok jelenté­seit, melyeket erre az alkalomra összegyűjtöttek az orvoslásra váró problémák tömegéből, s e mel­lett meg az Elaggottak Tanácsa is felvonultatta töbszáz tagját, hogy személyesén is leadhassák panaszaikat. A beszélgetések során első forrásból hallhatta a bizottság, hogy mennyire elhan'igol- tan élnek a munkából kiöregedettek, akik között sokan voltak olyanok, akik ennek a szép város­nak alapjait rakták le abban a reményben, hogy egy gyönyörű téli játszóteret épitenek, ami sike­rült is, — de nem az ő számukra, ők most szép reményeik emlékével elkeseredetten kínlódnak fá­jós végtagjaikkal, küzdelmesen gazdálkodnak kis járulékukkal, hogy mindenre jusson belőle vala­mi. Panaszaikban előadták, hogy némelyikük messze lakik az egyetlen közkórház klinikájától, ahová hetenként kétszer-háromszor kezelésre kellene bejárni, de nincs autóbuszra pénzük. A jelentésekből megtudtuk, hogy az országban naponta több mint háromezerrel emelkedik a 65 életévét betöltötték száma, akiknek csupán egy kis hányada tud nyugdíjból rendesen megélni. Ijesztően magas szám ez, ami fölött nem lehet elsiklani. Floridában aránylag sokkal több öreg zik — sikerült a mai embert kinevelni, bizonyára fog sikerülni a kapitalistát szociálisan gondolko­dóvá, a harcos kommunistát pedig békés nyárs­polgárrá átnevelni”. “Részleges jóakarat mellett éppen a jóakarata embereknek a rosszakaratú emberek által való ki­zsákmányolása, leigázása, kifosztása lehetséges!... Ezért nemcsak kívánatos, de egyenesen szüksé­ges, hogy az ENSZ, mint legfőbb földi tekintély, minden népeknél ellenőrizze azok nevelés ügyét. Nem lehetséges, hogy az egyik iskolában jóaka­ratra, szeretetne neveljenek ugyanakkor a másik­ban harcra, gyűlöletre izgassanak... Minden né­pek nevelés ügyének a legfőbb földi tekintély irá­nyítása alatt kell állania!”. . . Erre csak azt mondhatjuk, hogy változik a vi­lág. Mig Kruscsev az Igét idézi a béke érdekében, addig a jó pap emberként állítja be a kommunis­tát.-------—--------------=____________SL Békés és boldog karácsonyt, békés és boldog uj évet kívánunk neki és hasonló gondolkodású em­bereknek. telepszik meg, mint bárhol másutt az Egyesült Államokban, mert az enyhe éghajlattól az elnyűtt test nem szenved annyit, mint a hidegebb éghaj­lat alatt. De azoknak, akik tartalék tőke nélkül érkeznek ide, bizony nem valami kecsegtető kiló­saik vannak, különösen akkor nem, ha túl soká­ig élnek. Mert jővedelem híján, itt is, mint bár­hol másutt, csak férges, primitiv odúkban lakhat­nak, egészségügyi szolgálat nélkül. Munkát pe­dig még akkor sem igen kaphat, ha munkabíró a nyugdíjas, hacsak valami házimunkafélét nem. Nálunk is az életkor számit, nem pedig az, hogy az ősz fürtök egy egészséges termékeny agyat takarnak, s az ernyedt izmok is tudnak még ha­szonra dolgozni. A megyei hatóság a kényszerhelyzet nyomásá­ra tervbe vette, hogy olcsó bérletü lakásokat fog építeni az öregeknek és próbaképpen megkezdték egy 66 szoba-konyhából álló bérház építését, ami­re már több mint hatszázan jelentkeztek. Egy ilyen lakásnak havi bérlete 20—25 dollár, ami roppant segítség lenne az egyedül állók és há­zaspárok számára. Érdekes volt, hogy amidőn ezt a próbálkozást említették a bizottságnak, hozzáfűzvén, hogy drá­ga öregjeinket nem engedik súlyos problémáik­kal vegetálni, — az egyik jelenlévő közbekiáltot­ta: “Én meg vagyok győződve arról uraim, hogy ez a nagyszerű ország, amely olyan kitünően fel­szerelt, modern tároló helyeket épít a vegetációs (mezőgazdasági) fölöslegeknek, módját fogja ej­teni, hogy részünkre is épitsen lakásokat, me­lyem-e kevés jövedelmünkből is futja”. A jelen­levők társsal honorálták ezt a megjegyzést, amely kifejezője volt egv egységes gondolatnak és egy­ben figyelmeztetés is volt ez a politikusok számá­ra, hogy a nyugdíjasok szavazata is számit. Aztán szóba került az aggmenházak kérdése* melyeanek egyik-másika nem sokban különbözik Maxim Gorkij “Éjjeli menedékhely” cimü novel­lájában megrajzolt nyomor tanyától. Néhányat ezek közül is meglátogatott a bizottság és szemé­lyesen győződött meg arról, hogy az uj generá­ció fölnevelője és a munkából kiöregedett szülő többet érdemel ettől a társadalomtól, mint amit tehetetlen öreg korában kap évtizedekre vissza­nyúló szolgálataiért. A kihallgatások eredményét összegezve McNa­mara szenátor megígérte, hogy lelkiismeretes és. gondosan összeállított jelentésben hozza washing­toni illetékesek tudomására tapasztalatait és min­den befolyását latba veti, hogy a nyugdíjasok, helyzetén javítsanak, mert csakis mélyreható re­formokkal lehet elűzni az öregek szivéből a hol­naptól való félelem ördögét, — azokat pedig, akik. képességeik és munkakedvük teljében vannak* okvetlenül foglalkoztatni kell, mert egyáltalán, nincsen rendjén az, hogy őket erőszakkal tartsuk távol a termeléstől, amely valamennyiünk javát; szolgálja. • Reméljük, hogy ez az Ígéret többet fog jelente­ni, mint a választások előtt már megszokott ne- sze-semmi-fogd-meg-jól intézkedések. Éppen ide­je, hogy gyermekeink is megszívleljék szüleik problémáit és szavazataikkal segítsék régen or­voslásra váró ügyüket. A Y'LÁG LEGNAGYOBB hangarchívuma a londoni D C tulajdonában van ; a félmillió hang- felvitel közt ]«0 e7er cimszavas katalógus köny- nviti meg ez eligazodást. A BBC archívumának első felvétele 1895-ből való.

Next

/
Oldalképek
Tartalom