Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-12-24 / 52. szám

Thursday, December 24, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ J5 Fogas kérdés Egy munkástársamat látogattam meg a múlt héten és azon kérdésemre, hogy “Jóska, láttad már a lapot ezen ia héten?” — azt válaszolta, hogy: “még nem, de most megnézem.” Erre mindjárt kezébe is vette a Magyar Szót és az utolsó oldalakat kezdte tanulmányozni. Kicsit el­csodálkoztam ezen a furcsa újságolvasáson és meg is kérdeztem tőle, hogy miért olvassa a la­pot hátulról? “Túl akarok lenni a kínos híreken, hogy azután nyugodtan élvezhessem a lappot” — mondta Jós­ka. “Tudod. . . azokat a gyászkereteket gondolom. Mondd, mi lesz velünk? Meddig tudjuk még la­punkat fenntartani, amikor nincs utánpótlás?” Nem válaszoltam neki, hanem együtt elmen­tünk Bélához, aki nemrégen lábalt ki betegségé­ből. Amikor a lapról kezdtünk beszélgetni, Béla megjegyezte: “Amikor a lapot elolvastam, el­mondhatom, hogy szinte mindenről informálva vagyok, mert mindig bebizonyosul, hogy amit ir, az tényleg ugv is van”. “Hiszen ti olvassátok az angol lapokat is”—vá­laszoltam — “hallgatjátok a rádiót, televíziót és okos, öntudatos munkások vagytok. Ti éppen oly jól meg tudnátok Írni a híreket, mint bármelyi künk a szerkesztőségben. Minek kell hát a lap nektek'? (Ez a kérdés mindig érdekelt.) “Talán valamit mi is értünk hozzá” — mondta Jóska. “De ki fogja nekünk megmondani, hogy mik is ténylegesen a hírek, hiszen nemcsak azok a hírek, amiket a tőkés lapok tartanak érdemes­nek hírként leközölni, hanem azok az események is híreknek számítanak, amelyekről egyáltalán nem is vesznek tudomást.” Erre mindketten versenybe kezdtek, hogy me­lyikük tud több ilyenfajta kérdést feltenni. “Mondd testvér” — kezdte Béla — “mi igaz azokból a hírekből, hogy Kruscsev olyan kijelen­tést tett, miszerint Rákosi volt az ellenforrada­lom okozója Magyarországon, mig Kádár azt állí­totta, hogy a külföldi imperialisták voltak a fő- bünösök? Nem tudom elhinni, hogy két ilyen ve­zető ember ennyire ellentétesen beszéljen egy konferencián, aztán megöleljék egymást”. “Fogas kérdés ez” — válaszoltam, — “és tele van ellentmondásokkal. De persze nem állja meg a helyét teljesen, habár a tőkés sajtó igy hiresz- telte.” MIT MONDOTT KÁDÁR? “Amikor Kádár beszélt” — folytattam — “a Magyar Szocialista Munkáspárt értékelését fej­tegette az ellenforradalommal kapcsolatban és egymáshoz viszonyítva elemezte a problémákat. Hogy pontos legyek, igy mondta: “Lényeges tényezőkként szerepet játszottak Rákosi és csoportjának hibái” és ezeket hosz- szasan analizálta. Majd igy folytatta: “Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és csoportjának példátlan árulása” és tovább elemezte a ténye­zőket: “Az ellenforradalom FŐEREJE a poltikai ha- halmától, kiváltságaitól és gazdasági alapjától korábban megfosztott kapitalista és fasiszta restaurációra törő egykori nagybirtokos és tő­kés osztály, valamint reakciós uszályhordozói­nak serege volt”. S ehhez is hosszú kommentárt fűzött Kádár, majd kijelentette, hogy “A Magyarországon kirobbantott ellenforra­dalmi felkelésnek legerősebb tényezője a nem­zetközi imperializmus volt.” “Szóval többek között igy elemezte Kádár az ellenforradalom okait. Persze a tőkés sajtó ezt teljesen elhallgatta.” MIT MONDOTT KRUSCSEV? “Amikor Kruscsev felszólalt, ő a marxizmus- leninizmusról beszélt és politikai pártjának sze­repéről. De ez egyáltalán nincs ellentétben Kádár elemzésével. Nézzük meg, hogy mit is mondott Kruscsev. (Elővettem beszédének másolatát és olvasni kezdtem nekik a következőket:) “Meg kell látni, hogy ha az ellenforradalom­nak akár rövid időre is, de sikerült rendzava­rást előidéznie az.országban, ezt nem csekély mértékben az magyarázza meg, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának korábbi vezetősége és min­denekelőtt Rákosi Mátyás komoly hibákat kö­vetett el, amelyek következtében gyengült a párt vezető szerepe, gyengült a proletáriátus diktatúrája. “Ha. a nép egyszer a pártra bízta az ország vezetését, ez nemcsak hogy nem mentesiti ve­zetőit a tömegkapcsolatok erősítéséről való gondoskodás alól, hanem éppen arra kötelezi őket, hogy különösen érzékenyek legyenek a tömegek megnyilvánulásai iránt, állandóan a gyakorlatban ellenőrizzék a párt politikájának helyességét. “A Magyar Dolgozók Pártjának volt vezetői az irántuk tanúsított bizalmat sajátos megbí­zólevélnek tekintették, amely függetleniti őket a párttagoktól és a pártonkivüli tömegektől, azt hitték, hogy tévedhetetlenek, hogy nekik minden meg van engedve és figyelmen kívül hagyhatják az objektiv adottságokat és a dol­gozók véleményét. A meggyőzést, mint a töme­gek vezetésének a pártban meghonosodott alap vető módszerét, kezdte felváltani a parancsol­gatás és az adminisztratív módszerek alkalma­zása. Az ország objektív helyzete, sajátossá­gainak figyelmen kívül hagyása komoly hibák­hoz vezetett a gazdaságpolitikában, valamint az állam és a pártépités más területein. “Az olyan bonyolult munkában, amilyen a szocialista épités vezetése, senki sincs bebizto­A Minneapolis Junior Chamber of Commerce ebédjén, Nelson Rockefeller a republikánus elnök­jelöltségért folytatott korteskedő kőrútján egy újabb reakciós elgondolással toldotta meg eddigi hidegháborús és munkásellenes programterveinek listáját. A farm probléma ‘megoldására’ tett aján­lata 1,200,000 farmcsaládot fosztana meg életle­hetőségétől és kitaszítaná a legalább 5 millióra menő családtagokkal együtt a munkanélküliség veszedelmének. A túltermelés csökkentésére Rockefeller azt ajánlja, hogy 60 millió acre termőföldet — bele­értve egész farmokat — vonjon ki a kormány a termelésből. Fizessen a földekért bérletet és hagy­ja azokat teljesen parlagon. Az ajánlat a nyugati farmerek között nagy fel­háborodást keltett. Rockefeller nem titkolta, hogy terve a kis- és középfarmerek ellen irányul, akik­nek termelése nem olyan kifizetődő, mint a me- chanizált, modern munkamódszerü nagyfarmoké. Súlyt fektetett beszédében arra, hogy teljes farmokat kell kivonni a termelésből, mert ha csak egy részéért kap a farmer kárpótlást, akkor intenzivebb termelést folytat a megmaradt földjén. Az évek óta folytatott kormánvszubven- ció az elmúlt évben 23 millió acre termőföldet vont ki a termelésből. Ennek ellenére a termény- felesleg évről-évre szaporodott és jelenleg 9 bil­lió dollár értékű mezőgazdasági termény gyűlt össze a kormány tárolóiban. Rockefeller folytatná a nagyfarmerek árszub­vencióját abban a reményben, hogy a csökkentett földterületeken hathatósabb módszerekkel fognak termelni. A csökkentett terméseredmény pedig a paid árak emelésére lesz jó hatással Ez az eljá­rás idővel minden kisfarmot eliminálni fog az or­szágban, mondotta. Az olajmágnás Rockefeller, az ipari monopó­liumok szószólója, a teljes nagyüzemi mezőgaz­dálkodást szeretné kiépíteni az országban, kapi­talista módon. A mechanizált és vegyszeresitett (amelyen keresztül jóadag méreg került már ed­dig is ételeinkbe) termelési módszer a munkáske­zek millióit zárná ki a mezőgazdaságból, kergetné ipari térre. Ám jelenleg az iparnak nincs felvevő képessége, hiszen az automatizálás onnan is mil­liószámra szorította ki a munkásokat és állandó munkanélküliségre kárhoztatja őket. Nincs kétségünk aziránt, hogy a Magyarorszá­gon kiépülő nagyüzemi mezőgazdálkodást, a szö­vetkezeti termelési formát, Rockefeller szive mé­lyéből elitéli. Pedig ott nem válik munkanélküli­vé a kisparaszt és családja, nem vonják ki a par­cellákat a termelésből, hanem mechanizált és mo­dernizált munkamódszerrel eredményesebben gaz­dálkodnak és ezáltal a szövetkezeti tagok nagyobb jövedelemhez jutnak. - . ;y: * . >- Rockefeller terve nemcsak belgazdaságilag-les^ káros, szaporítva a nélkülözők sereget, dejUnit szólnának ehhez a világ éhezőinek milliói, akik sitva a hibákkal szemben. De bátorság kell ah­hoz, hogy az emberek ne féljenek nyíltan beis­merni és idejében jóvátenni az elkövetett hibá­kat. A Magyar- Dolgozók Pártjának korábbi vezetősége sajnos nem volt ilyen bátor. Nagy keservesen beismerték ugyan az elkövetett hi­bákat, de semmit sem tettek azok kijavításá­ért. “A helytelen, hibás vezetési módszerek kö­vetkeztében megbomlott a normális viszony a párt és a széles dolgozó tömegek között, meg­ingott a tömegeknek a pártba vetett bizalma.. Ezt aztán saját szennyes céljaikra kihasznál­ták az ellenforradalom erői és ügynökségük, a revizionisták, kihasználták a munkásosztály és a dolgozó parasztság ellenségei, Magyarország dolgozó népének ellenségei”. Amikor felolvasásomat befejeztem, Béla és Jós­ka huncutul mosolyogtak reám. Szinte sértődöt­ten kérdeztem, hogy min mosolyognak? “Azon — mondta Jóska —, hogy most te ma­gad megmagyaráztad, miért is nézem én az utolsó oldalakat legelőször, amikor a lapot a kezembe veszem. Ugyanis minden gyászkeret, ami ott megjelenik, veszélyezteti lapunk megjelenését és ha nem lesz utánpótlás, akkor ki fogja nekünk mindezeket a dolgokat megmagyarázni”. “Pontosan igy van” — tette hozzá Béla jelen­tőségteljesen. A. R. a bőség országától várnak segítséget. Több siker várna egy elnökjelöltre, ha a kis- farmerek és munkások keresetének biztosítására adna programtervet és a nélkülöző országoknak adott segítséggel az éhezők élelmezését és egész­ségét biztosítaná, ahelyett, hogy felfegyverzé­süket követelje. A farmei-eknek és munkásoknak egyöntetűen kell állástfoglalni Rockefeller tervei ellen. Vegye tudomásul, hogy ő nem felel meg a U. S. elnöki hivatalának betöltésére. Értékes emberek SPRINGFIELD. Mas. — A Massachusetts Mutual Life Insurance Co. jelentése szerint csu­pán ennél az egy társulatnál 28 olyan biztosított van, aki egymillió dolláron felül értékeli magát és igy annak megfelelő életbiztosítást vett'ki. A jelentés szerint az egymilliónál többet érő “drága” emberek átlagos életkora 44 év, nős, egy gyermek apja (vagy anyja) akinek jól jövedelme­ző üzlete van. (A 28 millió dolláros kötvény tu­lajdonosai között 3 nő van.) Azt is elárulja még a biztositó társulat, hogy az ily “super-drága” emberek gyárosok, bankárok vagy telekspekulánsok. A dohányzás veszedelme DALLAS, Texas. — Az utóbbi években az or­vunk <m>-ás7. raha támadta a dohányzást azért, mert vizsgálataik szerint a nikotin elősegíti a t Li­nó mcgoeiegeaeset. A dohányzást most egy másik oldalról támadja az American Cancer So­ciety igazgatója, dr. E. C. Cuyler Hammond, aki azt állítja, hogy a szívbajosok között is olyan sok az igen erős dohányzók száma, hogy a dohányzás és a szívbajok közötti kapcsolatot nem szabad figyelmen kívül hagyni. A napfényből is megárt a sok DALLAS, Texas. — Az amerikai orvosszövet­ség bőr specialistáinak gyűlésén két orvos arról beszélt, hogy a túlsók napfürdőzés a bőrt ráncos­sá teszi, sőt esetleg a bőrön rákos kiütéseket is okozhat. Dr. Raymond Suskind (Cincinnati, O.) és dr. Stephen Rothman (Chicago) éveken át tartó megfigyelések után észrevették, hogy a napfürdő­zés csak egy bizonyos határig kedvező s segíti elő az egészséget, azonban azon túl már káros s aláássa az egészséget. A legnagyobb báj, hogy az a bizoji.vps kritikus határpont minden'személynél más és más. igy azt mindenkinek magának kell felismerni. (Lásd naptárunk cikkét erről a té- ináról.) ^ ­Versenyt a nép jólétére. Nem a gonosz fegyverekre! ' H REAKCIÓS ROCKEFELLER, A FARMEREK ÉS AZ ÉHEZŐ VILÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom