Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-12-17 / 51. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 17, 1959 16. “TISZTA 11 Z E T A POHÁRBA” (Folytatás az első oldalról) Amerika népe és Magyarország népe között is­mét helyreálljon az a barátságos és minden gáttól mentes jóviszony, amelyet mindannyian hiszünk és remélünk”. E jóviszony minélelőbbi létrehozását elősegíte­né az, véli Révész Kálmán, “ha* Magyarországon azonnali hatállyal megszüntetnék a halálbünte­tést, szabadon engednék a politikai internáltakat, elrendelnék a szabad, titkos választásokat és az amerikai magyarok által küldött szeretetcsoma- gok részére vámmentességet engedélyeznének, valamint a magyar szabadságharc után Orosz­országba elhurcoltakat visszahoznák Magyaror­szágra”. Révész Kálmán urnák természetesen joga van véleményt nyilvánítani arra nézve, hogy mily bel­politikai intézkedések segítenék előre az amerikai­magyar jóviszony helyreállítását. Mi a magunk részéről úgy véljük, hogy a nemzetek közötti jó­viszonyt nem lehet reális alapon belpolitikai fel­tételekhez fűzni. Ugyan mit szólna Révész Kál­mán ur ahhoz, ha egy magyarországi közéleti vezető azt a kijelentést tenné, hogy a Magyaror­szág és Amerika közötti jóviszonyt elősegítené az, ha az amerikai kormány szabadonbocsájtaná Morton Sobellt, a bebörtönzött kommunista veze­tőket, érvényesítené a déli államokban élő nége­rek teljes politikai egyenjogúságát és eltörölné az itteni vámokat, stb. Ami az 1956-iki események után Oroszországba “elhurcoltak” visszahozatalát illeti, csak tán nem Rákosi Mátyás és munkatársainak visszahozata­lát szorgalmazza Révész Kálmán, mert mi csak őróluk tudunk, mint olyanokról akik az 1956-os megrázkódtatások után a Szovjetunióba távoz­tak. Nem, a nemzetek közötti jóviszonyt minden időkben, de különösen a mai atombombás kor­szakban az határozza meg, hogy müven magatar­tást tanúsítanak egymás iránt, mily mértékben segítik előre a népek közti békés, kulturális kap­csolatokat, mily mértékben könnyítik meg, moz­dítják előre a kölcsönösen hasznos kereskedelmet és mily mértékben kerülik az egymás beliigyeibe való direkt vagy indirekt beavatkozást — bármi legyen is egyesek vagy csoportok véleménye egy­más belpolitikai viszonyait illetőleg. Gyakorolja is ezt az elvet Amerika kormánya minden olyan nemzettel kapcsolatban, amellyel jóviszonyt AKAR fenntartani. Szívélyes diplomá­ciai jóviszonyban vagyunk Szaudi Arábia kormá­nyával, pedig ottan a mai napig is a piacon áru­sítják a 12—18 éves lánykákat és a főváros főte­rén karddal nyiszogatják az “ellenzék” tagjainak fejét! Jóviszonyban vagyunk Francó kormányával is, pedig az félmillió spanyol hazafi holttestén, a mór zsoldosok és Hitler légiflottája segítségével ju­tott hatalomra. Szövetségesei vagyunk DeGaulle Franciaországának is, melynek hadserege nap-nap után százszámra mészárolta az algériai szabad­ságharcosokat (az igaziakat) és Algéria népét olyan kegyetlen terroruralom alatt tartja, mely hites dokumentumok szerint felülmúlja a náciz­mus borzalmait. Egyek vagyunk Révész Kálmánnal abban a hitben, hogy “annyi vész és balszerencse, ezrek és ezrek kín- szenvedése és halála után végre egyszer Ma­gyarország népére is elkövetkezzék a kálvária­járások és keresztrefeszitések után a feltáma­dás”. Mi persze nem vártunk e hitünk hirdetésével a mai napig. Mi, és sajtóbeli előideink hirdették ezt már az ELSŐ VILÁGHÁBORÚ E^ŐTT, tudva és érezve, hogy a Habsburg-kormánv végzetes útra vezette a magyar népet. Az első világháború­ban 600,000 magyar vére folyt el. A Horthy-rend- szerben felismertük az uj magyar kálvária szál- láscsinálóját és 20 esztendőn keresztül kongat­tuk a vészharangot a horthy- és hitleri fasizmus által szervezett második világháború veszélye el­len. Ebben a háborúban közel egymillió magyar pusztult el és az ország romhalmazzá vált. Ma­gyar szivünk minden dobbanásával munkásszoli- daritáuink minden melegével támogattuk sokat szenvedett szülőhazánk népe erőfeszítését uj, bol­dogabb ország, szabadabb haza teremtésére. EZ A TISZTA VIZ FŐLEG AZ UTÓBBI 15 Darumadár szállj!___ HAZAFELÉ szálldogálj!... Mi is melegen ajánljuk minden WILLIAM PENN TAGNAK, hogy erősítse szervezetét, DE MONDJA MEG A KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK, HOGY SZIVE MINDEN DOBBANÁSÁVAL szülőföldjére kívánkozik Párizs, Róma, London, Frankfurt, Brüsszel, Becs, Genf — az Alpe- sek minden szépségeivel és gyönyöreivel sem érdekli az amerikai öszhaju magyarságot vagy gyerm ekeit úgy, mint a Duna gyöngye BUDAPEST! ★★★★★ Franciaország, Olaszország, Anglia, Németország, Belgium, Ausztria, Svájc, vagy az Alpesek szépségükkel és gyönyöreikkel sem érdekli az amerikai magyarságot úgy, mint ÉDES SZÜLŐHA­ZÁJA, vagy az a föld, amelyen apáink, nagyapáink a vándorbo­tot valamikor a kezükbe vették. ITT AZ IDŐ, HOGY MEGISMERJÉK AZ IGAZI ARCÁT ANNAK A FÖLDNEK, AMELY ELLEN ANNYI GÁLÁD RÁGA­LOMHADJÁRAT VAN FOLYAMATBAN! ESZTENDŐ, AZ UJ MAGYARORSZÁG MEG­ALAKULÁSA ÓTA ESEDÉKES AZ AMERI­KAI MAGYAR KÖZÉLET POHARÁBA! DARUMADÁR SZÁLLJ . . . Visszatetszőén hangzik, hogy amig Révész Kál­mán meg akarja állapítani az igazságot, addig szervezete a most meginduló tagszerzési kam­pány nyerteseinek “Róma-Párizs-München-Bécs ezernyi látnivalóját” kínálja. Ugv hisszük, hogy a Wm. Penn tagságának sokkal jobban megfelelne és a tagság sokkal lel­kesebben is venne részt egv olyan kampányban, amelynek nyertesei BUDAPESTRE mehetnének. Ennek ma nincs akadálya, mert az amerikai kor­mány megadja mindenkinek az útlevelet és a Ma­gyarországról jövő hírek szerint ott nagyon szí­vesen látják az amerikai látogatókat. Messzebbmenőleg azt is ajánljuk, hogy az igaz­ság érdekében a Wm. Penn osztályai és központja küldrön delegátust Magyarországra, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy mi törté­nik az óhazában. Beszéljenek az ország lakosai­val, tanulmányozzák intézményeiket és biztosak vagyunk, hogy visszatérve hozzájárulnak majd — saját tapasztalataik alapján — az amerikai­magyar barátság klmélvitéséhez. Képünkön Pécs központja, a Széchenyi tér látható. Ezekben a napikban szerelik fel a különböző alakza- tu fénycsöveket. A szinte egytöl-egyig niüemlék-épii- lettel teli tér még az idén modern, nagyvárosi világítást kap A dieselesitési program keretében épül a Ganz— MÁ­VÁ (» E. II. sz. uj üzeme. A 83 méter hosszú, 25 méter magas vasbeton épületet helyszíni és üzemi elögyártás kombinációjával, s nagy arányú gépesítéssel építik. Az I. István Gimnáziumban több mint 500 középisko­lás diák részesül politechnikai oktatásban. A tanulók heti két óra asztalos, lakatos, gép-, motorszerelő és elektromos műhelygyakorlaton, kéthetenként két óra szaktárgyi gyakorlaton vesznek részt a politechnikai elméleti oktatáson kívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom