Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-07-02 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR SZc Thursday, July 2, 1959 Munkásmozgalom 4 Költözik a gyár - viszi a munkásait A Chrysler automobil gyár Evansville, Ind.-ból St. Louisba költözteti üzemét. Az autómunkások szakszervezetével kötött munkaegyezmény egyik pontja biztosítja, hogy az üzem megtartja munkásait és az uj gyár felépítésének menete szerint, a munkások rangidősség alapján költöznek a gyár után: 300 munkás már átköltözött és a következő 2 hónapon belül még ezer munkás teszi át lakóhelyét St. Louisba. Az uj gyár automatizálva lesz és kb. 1,500 munkással kevesebbre lesz szüksége. Azok a mun kások, akik igy kimaradtak végkielégítésre jogosultak. Vannak, akik élni fognak a nyugdíj jogosultságukkal is. A szakszervezet szerint ez az első alkalom, hogy egy költöző gyár majdnem egész személyzetét magával viszi. Egy munkásbizottság ment előre terepszemlét tartani a munkások lakáselhelyezésének kérdésében. Statisztika a munkanélküliségről A Labor Department junius 10-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint április és május között 240,,000-el csökkent a munkanélküliek szá ma, amit arra az időpontra 3,400,000-ben állapított meg. Eszerint tehát az összmunkásság 4.9 százaléka van munkanélkül. A kereső egyének száma májusban elérte a 66,016,000-et az országban. 1957 májusában ez a szám 67, 221,000 és az azelőtti évben 65,178.000 volt, mondja a jelentés. A gyári munkás átlagos heti keresetét 90.32 dollárban állapítja meg. 190 dolár egy évi élelmezésre Vajon miért volt szükség arra, hogy a Colum- bia-egyetem közgazdásza, George Stigler kidolgozzon egy: étrendet ,amely egy személynek egy évre csupán 100 dollárjába fog kerülni? Egy miami-i olvasónk volt oly kedves és beküldte nekünk a “Miami Herald”-ban megjelent cikket, amely ezt a menüt közhírré tette. Tessék: 370 font gabonaliszt, 57 kanna sűrített tej, 111 font káposzta, 25 font spenót és 285 font száraz bab. Micsoda választék! Hogyan osztaná ezt be Mr. Stigler az év minden napjára? Hát jutna egy napra kb. 1 font ga- bónaliszt, háromnegyed font bab, egyharmad font káposzta, egyhatod rész kanna konzervált tej és egv csipetnyi spenót. Még a “Miami Herald” is elborzad tőle. “De” — teszi hozzá — “a föld minden részén milliók ennél is rosszabbul étkeznek, nincs 100 dollárjuk, amit évente ételre költhetnének”. Az érdemes közgazdász szívességet tett nekünk, mert most már tudjuk, hogy mennyi mindenért tartozunk hálával, lelkesedik a floridai újság. Vajon hány amerikainak nincs 100 dollárja egy évi élelmiszerre? A közgazdásznak nem nagy fáradságába kerülne kikutatni. Vagy talán Mr. Stigler többünket ilyen dúskáló jövőre akar előkészíteni? Bányászok föld alatti sztrájkja a megélhetés biztosításáért A clackmannanshire-i Devon szénbánya 66 skót bányásza tartott földalatti sztrájkot, hogy megvédje megélhetését és családja jövőjét. A bányászok kijelentették: a föld alatt maradnak mindaddig, mígnem vonják vissza a bánya bezárásáról szóló határozatot. A Devon szénbánya egyike annak a húsz bányának, amelyet az országos szénhivatal “gazdasági” okok miatt be akar zárni. A bányákat októberben kezdik leállítani és ezzel bányászok ezrei vesztik el megélhetésüket. Amikor a föld alatti sztrájk hire elterjedt, a környék hét másik bányájából háromezer bányász lépett szimpátiasztrájkba. A bányászok levonultak a Devon szénbányához és szolidaritásüzeneteket küldtek le a sztráj kólóknak. New Jerseyben befejezték a sztrájkot A Public Service Electric & Gas Co. 5,400 munkása máj. 14. óta fennálló sztrájkja a múlt héten befejezést nyert, amikor 2,071 szavazattal 1,581 ellenében a munkások elfogadták a szakszervezet és a munkáltató között létrejött egyezményt. Az egyezmény 5 és egynyolcad százalékos béremelést ad a villanyhuzalokat építő és rendben- tartó munkások számára. Azonkívül jóléti juttatásokat és az állomásközti közlekedés költségének visszatérítését kapják. A sztrájk folyamán számos összeütközés volt a sztrájkolok és a munkája elvégzésére kirendéit felügyelő személyzet között. N A deportáltak nyugdíj jogairól A Legfelsőbb Bíróság elfogadta meghallgatásra és döntésre azt a kérdést, hogy egy deportált kommunistának van-e joga társadalmi biztosításhoz az ország errevonatkozó törvénye alapján. A kormány nyújtotta be a fellebbezést Edward A. Tamm kerületi biró határozata ellen. A biró 1956-ban a kommunizmussal vádolt s Bulgáriába deportált Ephram Nestor ügyében azt a határozatot hozta, hogy Nestornak “szerzett joga” van ahhoz, hogy havi 55.60 dolláros társadalmi biztosítását (öregségi nyugdiját) folytatólagosan meg kaphassa. Alkotmányellenesnek minősítette a kongresszus 1956-ban hozott rendeletét, amely a deportáltaknak megszünteti a járandóság kifizetését, holott azok is éveken keresztül befizették a járulékot az alapba. Az októberben kezdődő ülésszakon kerül sor a kérdés megvitatására. Az amerikai “szabad” iskolarendszer Iskolarendszerünk elégtelensége közvita tárgya lett, különösen amióta váratlanul ránkszakadt a magasfoku szovjet művelődésből eredő teljesítmények hihetetlen eredménye: a sputnik. Legújabban a National Education Association hozott nyilvánosságra iskolarendszerünkkel kapcsolatos statisztikai adatokat, remélve, hogy a kongresszus ettől ráébred kötelességének tudatára és tesz valamit az ügyben. A számok azt mutatják, hogy 25, sőt 50 évvel ezelőtt az adópénznek sokkal nagyobb arányát fordítottuk közművelődésre, mint mostan. Pl. 1902-ben az adók 17 százalékát, 1932-ben 25 százalékát költöttük iskolákra. Ma azonban csak'12 százalékát kapják az iskolák állami és szövetségi adópénzekből. A szövetségi pénztár- minden adóba fizetett 4 dollár után majdnem hármat kap, de az általános iskolák fenntartására csupán 4 százalékot költ. A kiadások 96 százalékát helyi és állami hatóságok fedezik. A számítások szerint a következő évtizedben az iskolák kiadásai 100 százalékkal fognak nőni. A kiilönbözetet helyi hatóságok nem fogják tudni fedezni főleg azért, mert adósságuk 1948 óta 182 százalékkal növekedett. Közben az államok különböző adóelengedésekkel csalogatják magukhoz az ipari vállalatokat. Ha tehát a szövetségi kormány nem vállal magára nagyobb Vészt az iskolafenntartás költségeiből, akkor a kis adófizetőkre a következő megterheltetések várnak: Egyes helységekben az ingatlan adót 50-től 90 százalékig fel fogják emelni. A fogyasztási adót 2-től 4 százalékig és a cigaretta adót 4-től "8 százalékig fogják egyes államokban emelni. A Ntl. Education Ass’n rámutat arra, hogy az Egyesült Államok elég gazdag ahhoz, hogy többet tudjon költeni iskolákra. A nemzeti bevétel 1948 óta 63 százalékkal növekedett, az országos termelés értéke 440 billió dollár, ami 70 százalékos emelkedés 1948 óta. Arra is rámutat, hogy menynyit költött az amerikai nép azóta autókra, italra, dohányra, kozmetikára és szórakozásra és ezt szembeállítja az iskolákra költött aránytalan ősz- szeggel. Azt nem említette, hogy újabb háborús készülődésre mennyit költöttünk 1948 óta és hogy a 78 billió dollár, amit ezen idő alatt az iskolákra költöttünk, hogyan aránylik azzal az égbekiáltó költekezéssel, amit bombákra, bombázókra, uj fegyverekkel való kísérletezésre, azok készítésére s a háborús szellem élesítésére költöttünk__ a fejlettebb és szebb jövőnk érdekében. A kórházi sztrájk eredményei és tanulságai New York város legkizsákmányoltabb néprétege, a néger és portorikói kórházi munkások pél- dátmutató elszántsággal és kitartással 46 napig sztrájkoltak jogaikért, jobb fzietésért és munka- viszonyokért. Bankok és ipari monopóliumok munkásellenes vezetői által kontrollált kórházi vezetőség ellen vették fel a harcot, akik legádázabb ellenségei a szakszervezeteknek. De a sztrájkolok összetartása és a közhangulat nyomása bizonyos engedmények megadására kényszerítette őket és az igy létrejött egyezményt a munkások elfogadták, teljes tudatában annak, hogy ez csak részleges eredmény, amely azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a jövőben teljes jogaikat megnyerjék. Ez a sztrájk tanulságul szolgál a néger és por- torikói munkások többi rétegeinek is arra, hogy szervezett összefogással harcolni lehet a faji kizsákmányolás ellen. Mit biztosit az egyezmény? Elsősorban a munkások megkapják a jelenleg érvényben levő törvényes minimális 1 dollár órabért és akinél ez 2 dollár fizetésemelésnél kevesebbet tesz ki, az heti 2 dollár emelést kap. A 40 órán felüli munkáért másfélszeres túlórái bérskálát kapnak a munkások. A kórházvezetőség nem adott hivatalos elismerést a szakszervezetnek, de az egyezmény szerint nem gátolhatja a munkások szakszervezetbe való tartozását. 12 tagú adminisztrációs bizottságot állítanak fel a munkások osztályozása, rangidőssége, esetleges ünnepi munkaszünet, vakáció, betegszabadság és biztosítás megállapítására. A bizottság hat tagját a kórházak vezetősége, hatot egy főbíró fog kinevezni. Minden évben revízió alá veszi a munkások és kórházak között fenálló munka- viszonyt és errevonatkozó ajánlatokat tehet a kórházaknak. A szakszervezet képviselheti a mun kásokat ezen bizottság előtt. Úgyszintén képviselheti a munkásokat a panaszbizottság előtt is. A kórházak a sztrájkolókat visszahelyezik mun kaköriikbe a lehető legrövidebb időn bellii, kivéve azokat, “akik erőszakot követtek el”. Az egyeztető bizottság dönt az “erőszak” vádja kérdésében. A szakszervezet által elfogadásra ajánlott egyezménynek tehát hiányossága van, de a körülményeket mérlegelve a sztrájkvezetőség úgy találta, hogy a megnyert kedvezmények kezdeti előnyökkel bírnak a további szervezeti munkára. A szakszervezet tovább is sztrájksegélyt nyújt a munkásoknak, amig valamennyit vissza nem helyezik. A sztrájkolok lelkes hangulatban könyvelték el a sztrájk eredményeit, amikor az egyezmény elfogadását egyhangúan megszavazták. Mint szak- szervezeti tagok mennek vissza munkahelyükre, felemelt fejjel ,annak tudatában, hogy már van védelmezőjük a határtalan kizsákmányolásuk ellen. William Z. Foster felmentést kér William Z. Foster, az amerikai kommunista párt korelnöke beadványt intézett a szövetséges bírósághoz, hogy a 11 év óta ellene fennálló vádakat ejtse el a kormány. Ellenkező esetben engedélyt kért arra, hogy a bíróságnál levő óvadéka megnagyobbitásával elmehessen a Szovjetunióba gyógykezelésre. Foster pár éve féloldali bénulást szenvedett. 1948-ban a Smith-törvény alapján illették váddal a többi kommunista vezetőkkel együtt, de aktiv szívbaja miatt ügye tárgyalását elhalasztották. Gregory F. Nooman szövetségi biró még nem hozott határozatot Foster beadványára. TIZENKÉT ország építőművészei vesznek részt a Moszkva délnyugati kerületében épülő kísérleti lakónegyed tervezésében. Ez a kísérleti telep bemutatja majd a Szovjetunió és a népi demokratikus országok épitőmiivészetének legújabb vívmányait. • AKI SZIV-ESSÉGET TETT, hallgasson róla. Hagyja, hogy az beszélje el, akinek a szívességet tette.
