Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-22 / 43. szám
XewdeJc a swik&sztáhö'í- f I F A vViVIWVWHUUHHUHVHV Az ebben a rovatban kit éj tett neze- \ Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak $ hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával | a közügyekhez l»WWWWWWWW4**********«w^ MHWiWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW AZ "AKNAHEZÖ”'RŐL Tisztelt Szerkesztőség! Múltkoriban néhányan összeültünk, s szokás szerint a lapról kezdtünk beszélni. Néhányan élesen kritizálták a szerkesztőséget, amiért elhatározta egy regény folytatólagos közlését. Én viszont úgy találtam, hogy ez nem hiba és védtem a regényt, amit .hétről-hétre olvasok és rendkívül nagy érdeklődéssel várom a folytatását. Az igaz, hogy a lapnak csak olyasmit kellene közölni, amiről tapasztalatból is tudja, hogy az olvasók többségét érdekli és kielégíti. Viszont az eddig megjelent leveleket figyelve, úgy látom, hogy az olvasók nem olvassák a regényt, vagy ha olvassák, akkor nem nyilvánítják véleményüket róla. Én csak annyit szeretnék még megjegyezni, hogy annyira beleéltem magam a regény hőseinek életébe, hogy szinte sajátmagamat látom egy-egy alakjában, persze Bartát szeretem a legjobban, mert ő képviseli az igazi proletáriátust. Egyúttal megrendelem a regényt könyv alakjában, melyet most hirdetnek a lapban, mert át akarom adni másoknak is, mivel a lappéldányok, melyeket megtartottam, hiányosak. A lap egyébként nagyon jó és minden sorát elolvasom. J. B., pennsylvaniai olvasó Szerk. megjegyzése: Bennünket is bánt az a tény, hogy olyan kevesen szólaltak fel eddig a regény mellett, vagy ellene. Már el is határoztuk, hogy egyes részeket kihagyunk és igy lerövidítjük a regényt, de hosszú munka után arra az elhatározásra jutottunk, hogy a második részhez nem szabad hozzányúlni, mert itt bontakozik ki igazán a regény lényege. Azok az olvasók pedig, akiknek valamelyik folytatás hiányzik, írjanak be a kiadóhivatalba és mi szívesen megküldjük a hiányzó részeket. Hiányozna, ha nem volna ... Tisztéit Szerkesztőség! Olvastam a “Ma és tegnap’’ cikkből, hogy rövidesen nyomás alá kerül a naptár és a költségek sok száz dollárba kerülnek. Én is hozzájárulok tehetségem szerint $5-al; ha dolgoznék, többet is küldenék, de én már 7 éve nem dolgozom és a nyugdíjból élek. A múlt évi naptárt is nagyon szerettem és remélem, hogy az 1960-as is jó lesz. A lapot is nagyon szeretem olvasni, különösen a mai magyar- országi helyzetről szóló Írásokat, pedig én már 48 éve itt vagyok ebben az országban és nem is számitok otthon élni. Látom azonban a nagy különbséget és nagyon örülök annak. Összegezve, minden irás jó a mostani Magyar Szóban, s nagyon hiányozna, ha nem volna. Vásárhelyi J. Tanács a szu elleni küzdelemhez Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a lapban, hogy Floridában valami szu féle eszi a házak táját. Szeretnék valamit ajánlani. Amikor szüleim házukat alakították, mire készen lett, a szu annyira ette a tetőt, hogy szinte hallani lehetett. Nagyon megijedtek, hogy most mi lesz? Valaki ajánlotta, hogy kátránnyal kenjék be. Apám meg is csinálta, s mire készen volt a munkával, már ki is múltak a férgek. Nem tudom, hogy itt használna-e ez a módszer, de meg lehet próbálni és nem is kerülne 500 dollárba. Kanadai olvasó Jobb nem is lehetne! - Köszönjük Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldjük üdvözletünket a naptárra és megren deljiik a “Foglalkozásuk emigráns” c. könyvet. Ami a lapot illeti, kitűnő cikkekkel van ellátva, már jobb nem is lehetne. . J. H., New Jersey köszönetnyilvánítás Tisztelt Szerkesztőség! Engedjétek meg, hogy ezen a helyen köszönetét mondjak mindazoknak, akik lapunk szeptember 24-iki számában “Gyászkeret” címmel irt cikkemmel kapcsolatban elismerésüket fejezték ki. Többen telefonon hivtak fel aznap, amikor a lapszám ide érkezett, mások levélben fejezték ki tetszésüket. Külön köszönetét mondok annak a clevelandi olvasónak, aki a szerkesztőséghez intézett borítékban névtelenül elküldte számomra a Cleveland Plain Dealer két kivágását. Az egyik képet mutat bé, amely táblát cipelő tüntetőt ábrázol. A táblán ez olvasható: “THE ONLY GOOD COMMUNIST IS A DEAD ONE”. A másik kivágás beszámol arról az ebédről, amelyet a Carter szállodában a Diocesan Holy Name Society rendezett E. F. Hóban püspök tiszteletére. A püspök és a többi “Holy Name” szónokok nem-tetszésüket fejezték ki Kruscsev meg- hivatása felett és félelmüknek adtak kifejezést azért, mert az orosz miniszterelnök látogatása a nemzetközi helyzet enyhülését és a háborús veszély csökkentését jelentheti. Erre a második kivágásra a névtelen olvasó a következő sorokat irta: “Here’s a present for you Jew. .. ! Read it carefully and then send it home to Moscow, so a'yuska can read it too.” Ezeket a kivágásokat és a fenti sorokat, — amelyeket a küldő akkor irt, amikor a Holy Name szállta meg, — külön megköszönöm, mert ez mutatja és bizonyítja, hogy az írásaimmal jó munkát végzek. Üzenem a névtelen és gyáva küldőnek, hogy csak olvassa tovább szorgalmasan a Magyar Szót és amikor Írásaimmal kiérdemiem a fentiekhez hasonló sorokat, küldje máskor is a szerkesztőségbe, ahonnan majd továbbítják nekem. Sorait mindig elégtétellel és jókat nevetve fogom olvasni. E. H. Neuwald Egyik sem jó! Tisztelt Szerkesztőség! A szeptember 24-én kelt 39. számú Amerikai Magyar Szó újságot átolvastam és áttanulmányoztam. Én az igazságot kedvelő és tisztelő embernek érzem magamat, de engedjék meg az újságban írtakhoz való szerény hozzászólásomat. Véleményem szerint az igaz, hogy az újságban írtak az igazságnak és a valóságnak megfelelőek és amiket Kruscsev a UN-ben elmondott, az mind nagyon szépen hangzik, de azt meg is kellene valósítani, nemcsak üres szólamokkal elmondani, hanem tettekkel végrehajtani. Kruscsev itt Amerikában az ő mondásaival és viselkedésével úgy tűnt fel, mint a báránybőrbe bujt farkas és amint a közmondásban van, hogy “Vizet prédikál és bort iszik”, most Kruscsev a kommunizmus javára Lenin tanítása szerint (hogy kettő lépést előre és ha nagyon kell egy lépést hátra) nem kettő lépést tett előre, hanem 100-at, sőt ezret, amit az amerikai vezető politikusok udvariasságból és előzékenységből nem akartak észrevenni. Amint én ismerem és tudom a kommunisták észjárását, biztosra veszem, hogy Kruscsev amikor visszamegy haza és kipiheni az utazás és izgalmak fáradalmait, újra fogja kezdeni a propaganda hadjáratot Amerika ellen. Adja a mindenható, hogy ebben az elvemben tévedjek, de én 1952-ig Magyarországon a kommunista rendszerben voltam és éltem, tehát ismerem a kommunista gondolkodást, már pedig Kruscsevet meggyőződéses kommunistának tudom és tartom. Ha Kruscsev azon az elven van, hogy a külföldi katonai támaszpontokat, bázisokat meg kell szüntetni, ő miért nem kezdi meg elsőnek a szovjet járószalagjára fűzött rabnemzetek felszabadítását, hogy a rabországokból a szovjet katonaságot, szovjet szuronyokat eltávolitsa? Ő járna elől a jó példával és tettekkel, a szovjet kommunista rendszer nem érdekel, de legyen kommunista az ő országa határain belül, mint volt a második világháború előtt, ne törekedjen erőszakkal kommunista világhatalomra és terjeszkedésre, akkor a világbéke hamarabb megvalósul. Az újságban akármilyen jónak is van leírva Kruscsev, akkor is csak véreskezíi hóhér az 1956. évi magyarországi tömeggyilkolás, deportálás és stb. miatt. Kruscsev diktátor Sztálin diktátort halála után tudta kritizálni, de önönmagát nem tudja, a más szemében meglátja a szálkát, de az ő magáéban nem veszi észre a gerendát. Kommunistákkal nem jó még cseresznyét sem enni egy tálból, mert a magjával is agyonlövik az embert. Kommunistáknak az az elvük, hogy aki nem velük az ellenük. A szovjet kommunisták még egyetlen Írott szerződést sem, egyetlen mondásukat sem tartották meg, mert egyik szavukban van a “Da”, de már a másik szavukban ott van a “Nyet”. Az igazságot tegyük mérlegelésre. A kommunizmus és kapitalizmus között szerintem nem sok eltérés van, mert a kommunizmusban a munkás ember munkaerejét részben ingyen veszik el, részben csekély díjazással megfizetik. A kapitalizmusban jelen időben megfizetik a munkás ember munkaerejét, de egy dollár, egy órai munkabérért a kiptalisták $10 értékű munkaerőt hajszolnak ki a munkásból. Amikor valamelyik szótag vagy mondat “mus”-al végződik, egyik sem jó. Kommuniz-mus nem jó. Kapitaliz-mus nem jó. Még sokat tudnék irni, de-de-de! Köszönöm: T. J. SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS: Nem szoktunk lapunkban ilyen tipusu leveleket közölni, mert van elég sajtótermék Magyar-Amerikában, amely boldogan kap ilyen levelek után. Csupán azért közöljük, mert egy uj olvasónk irta. Nem hivatásunk és nincs is szándékunkban Kruscsev tetteit védelmezni, mert lapunk elve az, hogy a világ sorsa nem egyéneken múlik, hanem akarva, nem akarva a társadalmi rendszerek irányítják azt. A levélből ítélve, honfitársunk ugylátszik nem látja tisztán a világhelyzetet és minden bajért a szocializmust teszi felelőssé. Az utolsó 15 esztendőben nap, mint nap láthattuk azokat a fejleményeket, amelyek a hidegháborút előidézték és amelyeknek Magyarország is áldozata lett 1956- ban. Szeretnénk olvasónk figyelmét felhívni múlt heti és eheti lapszámunk első oldalas vezércikkeire, melyekben a hirek alapján rámutattunk, hogy tulajdonképpen ki a felelős a hidegháború fenn- tásáért. Mielőtt a Warsaw Pact, meglett volna, a NATO már régen működött! A kedves éleltárs Tisztelt Szerkesztőség! Előfizetem a lapot és küldök 3 dollárt elhunyt férjem emlékére, a lap fenntartására. Az újságot nagyon szeretem és remélem, hogy továbbra is előfizethetem, mert egyedüliségemben most ez az egy kedves társam van minden héten. Bár mindennapos lehetne. Németh Lajosné, Kanada Tisztelt Szerkesztőség! Az Aknamező c. regényt nagy érdeklődéssel olvasom és csak azt kérem, hogy közlését ne szüntessék meg. Ez a legaktuálisabb könyv, amit a lapunk valaha is közölt hasábjain. Bendl Helen WWV% WVVW%VW WWWWVVV% VVVHUVUHWW A távolbalátás valósággá válhat Holmdel, New Jerseyben siettetik a kísérleteket, hogy a földkörüli bolygókat tükörként alkalmazzák nagytávolságú telefon- és televíziós közlekedésekre, illetve értesítésekre. Valamikor odajutunk, hogy Amerikából láthatjuk, miként veri a taifun Japán partvidékeit, vagy színházi előadásokat nézhetünk Angliából, amint éppen leadják. Igaz, hogy más kevésbé békés programra is használható lesz. (Washingtonban például a légihaderő kutatói azt jósolják, hogy a bolygók felderítő szolgálatokat végeznek a jövőben és csil- lagvilágitásnál lefényképezik az ellenséges területeket és kikémlelik a földön levő, akár kétlábnyi nagyságú tárgyakat is. Hamarosan eljutunk odáig, hogy Verne Gyula fantasztikus regényei, vagy H. G. Wells fantáziájának termékei mind valósággá válnak.
