Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-15 / 42. szám
Thursday, October 15, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 Élet vagy pusztulás ? Dr. Linus Pauling a radioaktivitás v eszélyéröl ami földünket fenyegeti. (III. folytatás) Hosszú ideig- bizonytalanság volt észlelhető a tudósok véleményében, vajon a kisugárzásnak rákot okozó hatása hasonló-e a származási mutációt okozó hatáshoz, s hogy kismennyiségü kisugárzás rákot eredményezhet-e csak úgy, mint a nagy. Az örökléstannal foglalkozó összes tudósok eljutottak arra a következtetésre, hogy a nagyenergiájú kisugárzás mutációt okoz az élőlényeken, olyanokat, amelyek a visszamaradott gyerekek születéséhez vezetnek. Az a gondolat vezette őket, hogy a rákot a nukleinsav molekuláinak a sé rülése okozza a test sejtjeiben, ugyanúgy, ahogy az öröklési változásokat a nukleinsav molekuláinak a sérülése okozza a csírasejtekben. Mindazonáltal nem minden tudós vallotta, hogy kismennyiségü, magasenergiáju kisugárzás rákot okozhat, bár tudott dolog, hogy nagy mennyiség rák okozója az élőlényeknél. • A kérdés most eldőlt. Tavaly a gyermekkori rákos megbetegedéssel kapcsolatban igen fontos tanulmányt állítottak össze Stewart, Webb és Hewitt doktorok. Ezek a kutatók felmérést készítettek az összes halálesetekről a gyermekkori ráknál, egész a tizedik életév végéig, ami a Britszigeteken egy év alatt történt, összehasonlító tanulmányt készítve olyan gyermekekről, akik nem haltak meg rákbetegségben. A tanulmányt nagy gonddal állították össze ezek a fentemlitett orvosok. Úgy találták, hogy az a kölcsönösség a gyermekek története és a rák beszürődése között, amelynek nagy statisztikai jelentőséget lehet tulajdonítani az, ha a gyermeket X-sugarak hatásának tették ki még születése előtt, mialatt az anyát medence-táji röntgen vizsgálatnak vetették alá. A méhmagzatnak a megvilágítása általában csak két röntgen alkalmával történt. Ez a kismennyiségü besugárzás, összehasonlítva a radioaktivitás hulladékával és a háttéri kisugárzással, elegendő ahhoz, hogy megkétszerezze az esélyt a' gyermek rákos megbetegedés általi halálára, mielőtt eléri a tízéves kort. Nincs kétség ezek szerint, hogy ezek a kismennyiségü besugárzások hatásosak rákmegbetegedés előidézésére. Hatásuk, ahogy a tanulmány közli, megfelel 10 százaléknak, amit a háttéri kisugárzás okoz az összes létező rákbetegségeket számításba véve és erősen alátámasztja azt a felmérést a radioaktiv hulladékanyagok által okozott károkról, amit korábban már közöltünk. így arra a következtetésre jutottunk, hogy a bombakisérlet által felszabadított radioaktiv anya gok olyan mértékben ártanak a most élő emberiségnek, hogy rákbetegség által százezrek halálát okozhatják. Hálásak lehetünk, hogy egy nemzet sem kísérletezett nukleáris bombával 1958 november 4 óta a földön. Ha a bombakisérlet ismét elkezdődne, emelkedne az a kár, amit az élőlényeknek már eddig okoztak, valamint a közös emberi csírasejt- anyagokkal kapcsolatban. Javasolták, hogy készítsenek egyezményt arra vonatkozóan, hogy csak a föld alatt vagy 30 mérföldnél magasabb régiókban engedjék meg a kísérletet. Mindazonáltal, a bombakisérlet következtében az egész világot elárasztó hulladékanyagok nagy károkat okoznának. Kiszámítottam, hogy az egész világra szétterjedő hulladékok, melyek abból a bombából származnának, amit a légkörben robbantottak fel, valamivel több, mint 30 mér-i földre a Föld felszíne felett, kétszer akkora kárt okoznának, mint az a bombakisérlet, amelyet a múltban a föld felszinén hajtottak végre. Ennek oka az, hogy ha egy bombarobbantási kísérlet a föld felszinén történik, mint például a Csendes-óceán közepén a radioaktiv atommagha- sadásos termékek legnagyobb része az óceánba esik és csak kis esély van arra, hogy élőlényeknek kárt okozzon, csak kb. 25 százaléka kerül a légkörbe, hogy szerte a világon hulladékanyagot alkosson. A felső légkörben való robbantási kísérlet esetében legalább az atommaghasadásos termékek fele a föld felszíne felé irányulna és olyan módon terjedne el a föld felszinén, ami kárt okoz-i na az emberiségnek. Ennélfogva a felső légköri bombakisérletek nem biztonságosak — több rák- megbetegedést és több visszamaradt gyermek születését eredményeznék, mint azok a kísérletek, amelyeket a föld felszinén hajtottak végre. Most vegyük számba a károkat, amelyek az emberi fajt érnék, ha nukleáris háború törne ki. A legnagyobb nukleáris bomba, a legnagyobb méretű szuperbomba, amelyet eddig felrobbantották, a 20 megatonos energiájú bomba, az atom maghasadást s az olvasztást is beleszámítva, amiből tiz megaton atomhasadás. Egy ilyen bombának hétszer akkora robbanóereje van, mint az összes robbanóanyagnak, amit a második világháborúban használtak. Egy légitámadás, 1,000 bombázóval egy városra, minden gép egytonnás háztömbtörő bombát dobva, nagy támadásnak számított a második világháborúban. Ha ilyen támadásokat minden éjjel véghezvinnének és igy ismételnék 14 éven keresztül, a felszabadított robbanó energia azonos lenne az egyetlen 20 mega- tonos bomba robbantásával a város felett. Egy nagy szuperbomba, 20 megaton robbanó energiával bármely várost a föld kerekén el tudna pusztítani — New Yorkot, Moszkvát, Londont, Berlint. A légnyomás, tűz és a közvetlen kisugárzó hatás megölne majdnem mindenkit 18 mérföldes átmérőjű körzeten belül. Ezenfelül nem szükséges, hogy a bomba eltalálja a várost azon célból, hogy megölje az embereket. Nagymennyiségű radioaktiv meghasadásos terméket is eredményez ilyen bombarobbanás. A legtöbb ezekből a radioaktiv maghasadásos termékekből, kb. 75 százalék, a földre esik egy, vagy két órán belül, ha a bomba a föld felszínének közelében robbant — egy fél mérföldre a föld felett. Azt a radioaktiv anyagot, ami a földre esik, nevezik helyi hulladéknak. Ha egy 20 megatonos szuperbombának a radioaktiv atommaghasadásos terméke egyenletesen kiterjeszkedne egy 12,000 négyzelmérföldes területre a radioaktivitás, ami egy órán belül keletkezne több, mint elegendő ahhoz, hogy néhány napon belül ezen körzet embereinek halálát okozza heves kisugárzási betegség következtében. Egy nap alatt az emberek átlagos kiszolgáltatottsága a radioaktivitásnak ebben a 12,000 négyzetmér- földes körzetben — egy körzet kb. 93 mérföld — tízszerese annak a mennyiségnek, amely szükséges, hogy minden embert megöljön ezen a területen, heves kisugárzási betegség következttében. Ezek szerint egy bomba, amely 60 vagy akár 120 mérföldre robban fel egy nagy várostól, képes n»egölni az egész várost, ha a szél abba az irányba fuj. Kiszámítottam, hogy 300 nagy bomba, amelyek meglehetősen egyenletesen elosztott területen robbannának fel az Egyesült Államok felett, mindenkit meg tudna ölni az országban. Ugyanilyen mennyiségű bomba majdnem mindenkit megölne Oroszországban. Ugyanennyi számú bomba majdnem mindenkit megölne a Brit-szigeteken, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és az összes többi európai országokban. Négyezer ilyen bombának a felrobbantása, egyenlően elosztva e robbanásokat a föld felszíne felett, olyan méretű radioaktiv atommaghasadásos terméket szabadítana fel, amely képes lenne megölni az egész emberiséget a földön. És ezen nagy bombák ezrei megtalálhatók az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Anglia raktáraiban már a mai napig. (Folytatása következik) S-------------------------------------------------------' KAPHATÓ AZ “AKNAMEZŐ” Lapunk azon olvasói, akik könyvalakban kívánják a folytatásokban közölt AKNAMEZŐ c regényt olvasni, most megrendelhetik azt kiadóhivatalunktól A könyv ára kötve $3.60 Csak limitált mennviségben kapható! \________________________________r Most megjelent angol nyelven! “IKS1BE HE MUSHOREV ERA” Irta: Giuseppe Boffa a L’Unita, haladó szellemű olasz lap moszkvai tudósitója Marzani & Munsell, Inc. kiadásában Eredeti ára $5—NÉHÁNY HÉTIG $3.50-ért megrendelhető Kiadóhivatalunkban Mi újság a szed... “Pista, hogy állunk az eheti nagy cikkel? Azt hittem, hogy öt óra előtt ideadja, hogy vacsora után kikorrigálhassam, s reggel ne kelljen tölteni az időt azzal”. ‘Ejnye azt a fuzfánfütyülőjét, hát sohasem hagynak békén egy percre sem ! Azt hiszi, hogy futószalagon gyártom a betűket és nem telik időbe a kiszedése?” Megütődve néztem a különben majdnem mindig kellemesmodoru, mosolvgóarcu Pistára, régi szedőnkre, aki rendesen szépen összedolgozik velünk. Mi a csoda érhette, hogy hirtelen ilyen goromba lett? Ha csak a nyomdában levő szörnyű fojtó meleg nem ártott meg neki. Hja, mindenkinek megvannak a rossz napjai, gondoltam és sarkon fordulva kimentem a nyomdából, nagyot sóhajtva, hogy ezúttal biztosan elúszunk, ha este nem csinálhatjuk meg a korrektúrákat. Estefelé beállít Pista az irodámba, kicsit sunyin, mint aki nem akar ugyan bocsánatot kérni, de azért sajnálja, ami délelőtt történt és a következőkbe kezd: “Hát, tudja Erna, éppen az Északisarkon jártam, amikor bejött reggel. Egy magyar újságíró elbeszélte, amint egy hatalmas jegesmedve megtámadott egy meteorológust. Csoda módon megijedt a pasas, de nem vesztette el teljesen a fejét, sapkáját dobta a nagy fenevadnak, hogy amig azt megszagolja és széttépi, egy kis időt nyerjen... Odadobott neki mindent, amit tudott, már-már a nadrágnál tartott és éppen, amikor a legizgatóbb jelenetet szedtem és szinte lélegzetemet is visszafojtva dolgoztam, jött maga azal a hétköznapi kérdéssel a korrektúrával...” “Ejnye” — mondom -r- “hát ilyen cikket nem teszünk a lapba! “Nem ám’,” — feleli — “ezt a naptárba szedtem”. “Sok ilyen érdekes cikk lesz az idei naptárban?” — kérdem. “Tyüh az áldóját!” — feleli Pista. — “Ilyen naptárunk még nem volt. Látta már Eörsi cikkét a hivatalnoki élet örömeiről és keserveiről? Az se kismiska! Jó lesz, ha megírják az olvasóknak, hogy siessenek a rendelésekkel és egyet külön rendeljenek jóbarátaiknak is, mert bizony mondom, hogy ha meglátják, hát nem lesz elég belőle!” “Jó, jó Pista, de hát mikor lesz már készen a naptár ?” Pista a kérdésre kérdéssel válaszol... “Megvan már a hozzávaló?” Hát itt, kedves olvasóink, önöket kérem a feleletre, mert bizony nincs még meg. Segítségüket kérjük, hogy tegyék lehetővé számunkra, hogy áldozatkészségüket megmutatva, adakozzanak a naptár nyomtatási költségeihez. F. E. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem nyomtassanak részemre..............példányt az 1960-as naptárból, melyet tehetségem szerint terjeszteni fogok. Mellékelek érte S......................................t. Ugyancsak kérem, hogy nevemet helyezzék el az 1960-as naptár “Akik lehetővé tették naptárunk megjelenését” rovatában. Hozzájárulásként mellékelek $ ......................-t. Név: .......................................................... Cim: .......................................................... Város: . . ..........................................Állam:
