Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-08 / 41. szám
Thursday, October 8, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Élet vagy pusztulás? Dr. Linus Pauling a radioaktivitás veszélyéről ami földünket fenyegeti. (II. folytatás) Felhasználtam a vezető genetikusok felbecsülését arról, hogy átlagosan mennyi gyermek fog súlyosabb fizikai vagy szellemi hiányossággal születni a mutáció eredményeként, a bombarobbantási kísérletek következtében, amelyet eddig már véghezvittak. Ez a felbecsülés, amit csak egyedül az atommaghasadás következményeire alapoztak, 140,000-re teszi azon gyermekek számát, akik súlyos fizikai, vagy szellemi hibával születtek vagy a jövőben születni fognak, — életüket elmegyógyintézetben töltve szellemi fogyatékosságuk miatt, vagy olyan betegséget szereznek, mint a chondrodystrophia, amely törpeséget okoz. Újabban tanulmány jelent meg. amely sokkal pontosabb közlést tartalmaz az élőlények mutációjáról, mint ami korábban rendelkezésre állt. A fentebbi felbecsülést arra a feltevésre alapozzák, hogy az élőlények mutációjának kb. 10 százalékát a háttérből való kisugárzás okozza, amelynek minden élőlény alá van rendelve. Ez a háttérből való kisugárzás, ami a kozmikus sugarak és a természetes radioaktivitásnak tulajdonítható. — rádium és más radioaktiv anyagok a kőzetekben, ivóvízben és a levegőben körülöttünk — adja az előidéző eszközét 3 roentgen (a röntgenkisugárzás mértékegysége. Szerk.) elhelyezkedésének 30 év alatt, ez az átlag az élőlények számára az egész Föld kerekén. Ez olyan élőlényeknél, akik szedimentális eredetű kőzetek régiójában laknak valamivel kisebb, viszont valamivel nagyobb, meg közelítőleg kétszer akkora nagy azokban a régiókban, ahol gránit vagy más eruptiv kőzetek vannak a föld felszínén. Az “American Journal of Public Health” 1959 áprilisi kiadványában van egy jelentés dr. John T. Gantrytől és két munkatársától (Miss Park- hurst és Mr. Bulin), New York Állam Egészség- ügyi Szakosztályáról. Dr. Gentry és munkatársai úgy találták, hogy nagy emelkedés észlelhető hibásan született gyermekekben New York állam olyan körzeteiben, amelyek az eruptiv sziklák régiójában vannak, összehasonlítva azokkal, amelyek a szedimentális üledékek vidékén helyezkednek a Az emelkedés, amelyet észleltek, különböző fs !u veleszületett hiányosságokban mutatkozik. kézzelfoghatóan hibásan született gyermekik számának növekedése 1.3%-tól 1.7%-ra terjed, vagyis kétszerese annak, amire becsülnénk annak a feltevésnek alapján, hogy a születettek 10 %-ának fogyatékosságát a háttérkisugárzás okozza. Nem kétséges, hogy a hibásan született gyermekek számának növekedése ezeken a vidékeken a megnövekedett mennyiségű, magas energiájú radioaktiv anyagok kőzetekből való kisugárzásának a következménye. Ezek szerint el kell fogadnunk azt a következtetést, hogy a magas energiájú kisugárzás hibás gyermekek születését okozza és valószínű, hogy a bombakisérletek következtében született hibás gyermekek számának felbecsülésénél növelnünk kell az eddig megállapított összeget, talán e két tényezőre való tekintettel. A nemzet vezetőjének, aki a parancsot adja egy nagy nukleáris bomba kipróbálására — és remélem, még egy ilyen parancsot nem fognak kiadni — tudnia kell, hogy ezzel 15,000 gyermeket ítél súlyos fizikai vagy szellemi hibával való születésre, igy nyomorúságra és szenvedésre. Meg tudom érteni, miért mondta Bertrand Russel, hogy a légkörnek radioaktiv anyagokkal való megfertőzése a leggonoszabb dolog, amit valaha elkövettünk. Igen, ez valóban gonoszabb, mint amire rámutattunk a 15,000 fogyatékos gyereknél. Analizáltam a Carbon-14 hatását, amelyet a bombarobbantás hoz létre. Carbon-14 a szén radioaktiv formája, amely normális körülmények között a felső légkörben keletkezik neutronok által a kozmikus sugarakban. 1954 óta a Carbon-14 összege a légkörben állandóan növekedett, évi 2 százalékos mértékben és most már 10 százalékkal nagyobb, mint öt évvel ezelőtt volt. Ez a Carbon-14 beleépült az élőlények testébe a rendes szénnel együtt; atomjai radioaktívak és ezek folytatják a besugárzást az emberi test szöveteibe. A Carbon-14 hosszan életben marad —átlagos élettartama-8.000 év, igy folytathatja az-élőlények rongálását, századokon keresztül azok miatt ■a bombakisérletek miatt, amiket eddig végrehajtottak. Kiszámítottam, hogy ha az emberiség túléli és a világ nem pusztul el a fizikailag és szellemileg súlyosan fogyatékosán született gyerekek teljes száma 1,250,000 lesz a Carbon-14 eredményeképpen, az eddigi bombakisérletek következtében. A bombakisérletek véghezvitele azt jelenti, hogy feláldozzuk ezeknek a fogyatékosán született gyermekeknek az egészségét és boldogságát. A Carbon-14 századokon keresztül jóval több emberi szenvedést fog okozni, mint az atomhasi- tás termékei. Hozzáadhatjuk ahhoz a kárhoz, amit az emberi csírasejtek plazmájában vittek véghez, mint amelyek a fogyatékos gyermekek születését okozták azokat a károkat, amelyeket a radioaktiv anyagok felszabadítása jelent a bombarobbantási kísérletek következményeként. A lényeges kár, amit ezek az anyagok okoznak, a rák. Valószínű, hogy a százezres számot, talán a milliót is eléri azoknak az embereknek a száma, akiknél a halált a rák fogja okozni a radioaktiv hulladékok következtében. Cesium-137, Iodine-131, Carbon-14 és különösen a Strontium-90, azok a bombarobbantási kísérletekből származó radioaktiv anyagok, amelyek rákot okoznak az emberiségnek. Valószínű, hogy az összes rákos esetek 10 százalékát a háttéri kisugárzás okozza, amelynek az emberiség ki van téve, a kozmikus sugarak és természetes radioaktivitás által. A hulladékanyag radioaktivitás most kb. 5 százaléka a háttéri kisugárzásnak, de emelkedőben van. A Strontium-90 a bombakisérletek következtében tovább esik a Földre a sztratoszférából. Belekerül az ételbe, amit eszünk, különösen a tejbe és igy beleépül az emberek csontjába. Minden élőlénynek a csontjában van ma már Strontium-90, mig 15 évvel ezelőtt senkinek a csontjában nem volt ez a radioaktiv anyag. A Strontium-90 fehérvérűséget és csontrákot okoz. Az Iodine-131 kisugárzik a pajzsmirigyekbe és a pajzsmirigyek rákos megbetegedését okozza. A Cesium-137 és Carbon-14 a test összes sejtjeire kisugárzik és mindenfajta rákos betegség okozója. A becslés, amelyet a fehérvériiségi esetek számos jelentése alapján hirosimai és nagasakii élstbenmaradottakról és más orvosi statisztika kiértékelése következtében készítettem, arra mutat, hogy az eddigi kísérletek 140,000 jelenleg még élő ember fehérvérűségét és csontrák általi halálát, valamint kb. egymillió lélek más rákfajták általi pusztulását fogják okozni. (Folytatása következik) így éltek: A bányásztelepeken általában csak elemi iskolák voltak, kevés tanteremmel és tanerővel. Középiskolák, technikumok nem léteztek. A bányász gyermeke felsőbb iskolába csak ritka esetben tudott bejutni, mert az ezzel járó költségeket a bányász-szülők nem tudták viselni. így élnek: Jellemző például, hogy csupán Komlón, öt általános iskola 56 tanteremmel és 143 nevelővel, egy gimnázium 7 tanteremmel, 13 nevelővel, 164 tanítóval, egy vájáriskola, zeneiskola, gyógypedagógiai iskola, bányaipari és gépipari technikum működik. “A tények beszélnek, s az igazságnak győzni leéli. Ez a volt és ez a mai Magyarország”, — mondja lapunk szerkesztője, amikor megkérdeztük őt a most készülő 1960-as naptár munkáival kapcsolatban. Majd igy folytatta: “Mi ezt nem felejthetjük el és olvasóinknak sem szabad elfelejteni, csakis az ilyen összehasonlítás felel meg az igazságnak, s csakis ez szolgálja a békét”. “Mosolyogva szoktuk olvasni a Népszavában a “Rab Magyarország” rovatot. Sokszor alig tudjuk visszatartani magunkat, hogy ne válaszoljunk a rágalmakra, de akkor arra gondolunk, hogy a rágalmakkal nem érdemes vitába szállni, hadd beszéljenek a tények.” “A fenti két idézet a tényeket mutatja. Ők azonban ilyesmit sohasem közölnek jobb sorsra érdemes olvasóikkal. Sir a szivük a régi, jó világért. S miért ne sírna? Azoknak, akik e rovatokat Írják, nem volt szükségük zsíros kenyéren és szalonnán élve végezni a legnehezebb munkát a bányák mélyében; azoknak gyermekei mehettek az iskolákba és tetszésük szerint kiképeztethették magukat. Nohát, ha ezt siratják a “Rab Magyar- ország” rovat vezetői, hadd sírjanak!” “Ezrével látogattak amerikai magyarok szülőföldjükre az elmúlt hónapokban és jövő évben más sok ezer amerikai magyar megy majd oda, hogy körülnézzen. Felmerül a kérdés, látják-e majd a nagy változásokat?” —Szerkesztőnk itt elgondolkodott egy ideig, majd — mintha sajátmagához beszélne — igy folytatta: “Ez mind tőlünk függ. . . Volt egy nagy amerikai proletár-költő, ha jól emlékszem Giovanitti a neve, öreg IWW-ista volt, talán még akad régi olvasóink közül, aki emlékszik arra a versére, melyben panaszkodott, hogy a nép elfelejti mártírjait és azokat az igazságtalanságokat, melyeket átélt, de később rájött a költő arra az igazságra, hogy “Vigyázzatok urak, vigyázzatok arra a napra, amikor a nép visszaemlékezik az igazságtalanságokra és cselekszik í” ‘így vagyunk mi is szülőföldünkkel! Az úri Magyarország sarjadékai, akik elszöktek hazájukból, mindig saját jó életükről beszélnek és a néppel is próbálják elhitetni, hogy úgy is volt, vagy lekicsinyelve összehasonlítják régi életüket az ittenivel, s elfelejtik hozzátenni, hogy milyen mocsárba vitték ők a szülőföldet, milyen rombolás ment ott végbe és mit örököltek a mai Magyarország fiai tőlük...” “A mi naptárunk adatokkal idézi fel a múltat és ugyancsak adatokkal ismerteti a jelent. Megmutatja a krokodil-könnyeket hullajtó uraknak, hogy tulajdonképpen mi is volt a szülőföld sorsa az ő uralmuk alatt. Felidézi a lerombolt közlekedési eszközöket, a szétzúzott ipart, a tönkretett mezőgazdaságot, a tüdővészes magyarokat és megmutatja majd azt is, hogy ez az ügyes, szorgalmas nép hová emelte fel rövid 15 év alatt az országot.” “Állíthatom — folytatta a szerkesztő —, hogy naptárunk az amerikai magyarság büszkesége lesz, amely fáklyaként világit reá az igazságra. Szóval, mi megteszünk mindent, hogy szép, jó és tartalmas naptárt adjunk olvasóink kezébe, mely- lyel nem fognak szégyent vallani ismerőseik előtt, de a többit reájuk bízzuk! Nem hiszem, hogy ehhez sok mondanivalóm lenne. Rövidesen nyomás alá kerül a naptár. A költségek sok száz dollárra rúgnak, s mi bizony szűkölködünk anyagiak tekintetében. Biztosra vesszük azonban, hogy minden olvasónkat érdekli az igazság terjesztése, s igy számíthatunk támogatásukra”. Ezzel befejeztük ezt a kis interjút, mert Ros- ner szerkesztőnek ismét a géphez kellett leülnie, jó barátja, Horváth Pista mellé, hogy hozzálásson a naptáranyag kiszedéséhez. Mert bizony, mint olvasóink is tudják, ő nemcsak szerkesztő, hanem ugyanakkor szakszervezeti nyomdász! F. E. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem nyomtassanak részemre..............pél dánvt az 1960-as naptárból, melyet tehetségein szerint terjeszteni fogok. Mellékelek érte $............................................t. Ugyancsak kérem, hogy nevemet helyezzék el az 1960-as naptár “Akik lehetővé tették naptárunk megjelenését” rovatában. Hozzájárulásként mellékelek $ ......................-t. Név:....................................................... Cim: ........................................................... Város: .................................... ... Állam: . A ma és tegnap
