Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-08 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 8, 1959 felborítaná az egész mai gazdasági rendet. Ezért olyan “ideges” a tőzsde is, ahol a részvények kép­telenek a stabilizációra (értékük állandósítására). A megkérdezett iparvállalatok vezetői azért még sem félnek túlságosan a fegyverkezés beszün tetősétől, mert véleményük szerint az olyan lassú menetű lesz, hogy évtizedeket vesz majd igénybe, mialatt át lehet majd térni a békés használatra szánt áruk termelésére. A béke veszélye Az Egyesült Államok gazdasági életére nagy veszélyt jelent a fegyverkezés beszüntetése WASHINGTON. — A szenátus azon speciális bizottsága, amely Eugene J. McCarthy (D. Minn.) elnöklete alatt a munkanélküliség okait vizsgálja, most azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a “hi­degháború” enyhítése, ami maga után vonná a fegyverkezési verseny leszállítását, milyen mér­tékben emelné a munkanélküliséget? McCarthy szenátor azt mondotta az újságírók­nak, hogy a bizottság eddig még nem rendelkezik elegendő anyaggal arra, hogy csak “becslés for­mában is hozzá tudnának szólni ehhez a fontos kérdéshez, mert annyi bizonyos, hogy a hadiipa­rok csökkentése nagyszámú munkaalkalom be­szüntetését fogja eredményezni”. Ez a kérdés különösen előtérbe került most, miután szovjet miniszterelnök Kruscsev az Egye­sült Nemzetek elé terjesztette a teljes lefegyver­zésre hivó ajánlatát. De az ajánlatán kivül azt is mondotta Eisenhowernek, hogy “egv kis me­legséggel el lehetne olvasztani azt a jeget, ami a Keletet a Nyugattól elválasztja”, mire Eisen­hower azt válaszolta, “hogy ha nem is lehetne mindjárt elolvasztani, de mindenesetre, az olva­dást meg lehetne indítani”. A New York Herald Tribune hírszolgálata meg kérdezte 48 nagy vállalat vezetőjét, hogy készü­lődnek-e a fegyverkezés csökkentésének eshető­ségére? Ez a 48 vállalat 25 billió dollárt kitevő hadirendelésen dolgozik, igy nem csoda, hogy a megkérdezettek legtöbbje igen nagy veszedelmet lát a fegyverkezés csökkentésében. Az Egyesült Államok költségvetésének a fele, mintegy 40 billió megy “nemzetvédelemre”, vagyis fegyverkezésre, ennek beszüntetése tehát Brunei alkotmányt kap Mindenki ismeri a kelet-indiai szigetcsoport egyikét, Borneót, de annál kevesebben az angol fennhatóság alatt álló kis szultánságot, amely Borneo északnyugati (angol) részén terül el. E gazdag kis ország megkapta első Írott alkotmá­nyát. Az angol gyarmati iroda hozta ezt nyilvános­ságra. A szultánság alkotmánya uj tisztségeket hoz létre, amennyiben titkos államtanácsot (privy council), végrehajtó és törvényhozó testületet kap. Remény van arra is, hogy később önkor­mányzat is kifejlődhet. A végrehajtó hatalom természetesen a szultán kezében van. Az angol helytartó helyét a “Mentri Besar”, vagy főminiszter veszi át, akit a szultán nevez ki. Dennis Charles White az angol megbízott Bru- neiben, aki részt vesz úgy a végrehajtó bizottság­ban, mint az államtanácsban. Ez utóbbi hivatott tanácsot adni alkotmányos kérdésekben. Brunei lakossága 80,000. Nincs államadóssága, meid olajforrásokból két-háromszor annyi a jöve­delem, mint az állam kiadásai. Kruscsev a kínai ünneplők között Pekingből jelentik, hogy Kina népe hatalmas felvonulással ünnepelte felszabadulásának 10-ik évfordulóját. A BÉKE Téren a galambok százait engedték fel a kínai gyermekek. Katonák, civilek ünneplő ruháikban festői látványt nyújtottak amint felvonultak a tér hatalmas, masszív vörös kapuja előtt, ahol a szocialista országok vezetői és vendégeik nézték a felvonulást. Az óriási tömeg hatalmas tapsviharban tört ki, mikor megjelentek a kínai vezetők a balkonon, Kruscsev, szovjet miniszterelnökkel együtt. Krus­csev integetett a népnek, még esőköpenyét is le­tette. A kínai nemzeti himnusz hangjai mellett vezette Mao Tse-tung vendégeit a balkonra. Az óriási négyszögü téren láthatók voltak Mao Tse- tung, Marx, Lenin és Sztálin hatalmas képei. A tér egyik oldalán 100,000 kínai állt virágcsokorral kezében, olyanképpen, hogy Kina nemzeti jelvé­nyét és az 1949—1959-es évet alkotta. Kruscsev végignézte a katonai felvonulást, az acélsisakos katonákat, 100 csapatszállító kocsit, fegyvereket, 100 tankot, 45 lökhajtásos bomba­vetőt, 100 lökhajtásos harci repülőgépet, — mely­nek mindegyike kínai gyártmány volt, — amint szép formában, alacsonyan a hadsereg feje felett repültek. Lin marsall, Kina védelmi minisztere beszédet mondott, melyben kihangsúlyozta, hogy Kina 10 év múlva eléri Anglia ipari termelőképességét, azt semmiféle reakciós erőfeszítés nem képes többé megakadályozni, kifejtette, hogy még né­hány 5 éves terv Kínát az ipari, földművelési, tu­dományos és kulturális téren az elsők közé helye­zi. A katonákat a polgári lakosság és hatalmas plakátjaival a munkásság követte, jelezvén a rend kívüli előrehaladást. Majd sárga és aranyruhás férfiak fantasztikus tánca következett, amely ha­sonlított az oroszlánok táncához. Este színes tűzijátékok szórakoztatták a kö­zönséget. Az újságírók szerint azonban Kruscsev ezidő alatt állandóan beszélgetést folytatott Kina vezetőivel. A Hong-Kong-i jelentések szerint Peng Chen, a politikai vezetőség tagja és Peking polgármes­tere beszédében, amely az ünnepély kiemelkedő pontja volt, külön üdvözölte Kruscsev miniszter- elnököt és többek között a következőket mondta: “nagyon boldoggá tesz bennünket, hogy Kruscsev elvtárs, szovjet miniszterelnök megjelent közöt­tünk, hogy hosszú útja után is nagy szövetsége­sünket, a Szovjetuniót képviselje”. Aztán a többi szocialista ország delegátusait és az idegen or­szágok küldötteit is üdvözölte. Peng újabb sikereket Ígért a kínai nép fejlődé­sében. Felhívta a többi nemzeteket a barátságos és békés együttélésre, a béke és haladás iránti közreműködésre. Kruscsev négy napig tartózkodott Kínában és azután hazautazott. Otthon ismét ujjongó tömeg fogadta megérkezésénél. HÉTVÉGILEVÉL írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. T~v’r"'T Ezek a fránya oroszok... Ezek a fránya oroszok nem férnek a bőrükben -— már megint előrukkoltak egy fantasztikus vi­lágűr-rakétával, amely egy TOVÁBBI mérföldes ugrást képvisel a tudománynak és technológiá­nak egy olyan ágában, amelyben a mi agyondi- csőitett amerikai teljesítőképességünk még az első tétova lépésig sem tudott eljutni. Ahelyett, hogy szép udvariasan bevárnák, mig a nyugati tudomány utoléri vagy elhagyja őket, ezek az átkozott oroszok — az ő közismert bárdolatlansá- gukhoz híven — Műbele Balázs módjára sietnek megtetézni eddigi előnyüket egy újabb szökke­néssel és most tekintélyes távolságból tekintget- nek hátrafelé — mint futóversenyek alkalmával az első helyen száguldó atléta — hogy hol a csu­dában rostokol a rivális?! Igazán nem szép ez a “mohóság” az oroszok­tól. . . Lám: a barátságos légkörnek, amit ők ál­lítólag szeretnének megteremteni, egyik főkellé­ke az. hogy tartózkodjunk minden olyan lépéstől, amely az ellenlábasunkat konfundálja és kínos zavarba hozza. . . Mennyivel szebb és barátságo­sabb gesztus lett volna — nemdebár? —, ha Kruscsev a minapi látogatása során előhúzta vol­na tarsolyából a Lunik I pontos és részletes terv­rajzát és miniatűr mását — gondosan kidolgo­zott használati utasítással együtt! —, továbbá a tegnap felröpített mübolygónak a tervrajzát és modelljét (hiszen az is már készen állt a kilövés­re, mikor Kruscsev ittjárt) és átadta volna a hü- ledező Eisenhowernek ilyen szavak kíséretében: “Elnök ur, itt van a mi rabszolga-tudósaink két legújabb produktuma; ne tessék továbbvesződni a sok-kök sikertelen és költséges kísérlettel ezen a tét eh',; az önök szabad tudósai csak egyszerűen kövessék a mi rabtudósaink blue print-jét és egy kettőre önök is letehetik a névjegyüket a Hol­don, mint mi tettük pár nappal ideérkezésem előtt és utnakindithatják a saját világürállomásukat is, mint mi fogjuk tenni pár nappal távozásom után. . . Tessék elképzelni, elnök ur, mennyi gon­dot, bajt, fáradságot, költséget és keserves csaló­dást megtakaríthatnak maguknak ilyen módon... Mi oroszok igy akarjuk viszonozni az önök hal­latlan nagylelkűségét, hogy szívesek voltak an­nakidején, amikor szövetségesek voltunk, az atom- és hidrogénbombák titkát velünk oly kész­ségesen megosztani... Mi nem felejtettük el, hogy Önök ezeket a féltveőrzött titkokat ezüst tálcán nyújtották át nekünk — mint az irántunk való feltétlen bizalmuk és szövetségesi hiiségük kézzelfogható jeleit. . .” De félre a gúnnyal! Semmi kétség, hogy ittjár- takor Kruscsev már pontosan tudta az uj müboly- gó felrepitésének a dátumát és meglehetősen biz­tos volt a siker felől is, tehát tudatában volt a Szovjet óriási erőfölényének — MÉGIS BÉKÉT ÉS BARÁTSÁGOT KERESETT! Nem csörtette tüntetőén a rakétákat az oldalán, ahogy — Stim- son volt hadügyminiszter szavpi szerint — mi tettük az atom- és hidrogénbombákkal, amikor még abban az illúzióban ringattuk magunkat, hogy annak a messze mögöttünk baktató rabszol­ga-népségnek legalább egy évtizedre lesz szüksé­ge, mig ezeket a bombákat elő tudja állítani—és hol leszünk mi már akkor a pusztitóeszközök ter­melése terén?! Dehogy is hittük volna, hogy az elmaradt oro­szok, akiknek még hozzá egy rombadőlt országot is újra kellett épiteniök, egy évtized leforgása alatt nemcsak utolérnek bennünket, hanem mesz- sze maguk mögött hagynak. . . És most — ha tetszik, ha nem — szembe kell néznünk ezzel a vitathatatlan ténnyel. Kiábrándító, kijózanító fel­fedezés ez mindenki számára, aki az amerikai erő­fölényben vakon bízott és a dullesi meredek-poli­tikára esküdött. Ma már talán az elhunyt külügy­miniszter legfanatikusabb hive is beláthatja, hogy azt az Oroszországot, amely erőfölénye tu­datában is a békés együttélés lehetőségeit keresi, ahelvett, hogv igvekeznék a konfliktust még job­ban kiélesiteni — EGYEDÜL AZ ŐSZINTE JÓ­SZÁNDÉK VEZÉRLI. Aki ezt nem látja be ezek­után, az teljes lelki és szellemi vakságban szen­ved, tehát nem alkalmas arra, hogy egy nemzet — sőt az egész emberiség — sorsát illetőleg a legszerényebb befolyása is legyen. . . De most már talán azt is illenék belátni, hogy az a nép, amely — miközben kénytelen volt idejé­nek, energiájának és anyagi forrásainak egy te­kintélyes részét hazája újjáépítésére szentelni — ilyen mesébe illő eredményeket tud felmutatni az emberi törekvések legjáratlanabb, tehát legnehe­zebb terén: a világűr meghódítása terén, az a nép NEM kérkedésből, NEM dicsekvésből hangoztat­ja, hogy néhány éven belül utolér bennünket egyéb — jóval könnyebb és egyszerűbb — törek­vések terén is. .. Az a nép, amely ilyen gyors egymásutánban lunikokat, sputnikokat és világ- üi’-állomásokat képes kiröpiteni az univerzumba, játszi könnyedséggel meg tud birkózni a fogyasz­tási cikkek (élelem, ruházat, stb.) elegendő meny- nyiségben való előállításának és a lakásviszonyok lényeges feljavításának a sokkal egyszerűbb prob­lémájával is, ha idejét és energiáját zavartalanul, tehát a világbéke atmoszférájában, erre összpon­tosíthatja. Hát kérem alássan, ne tessék tőlem rossznéven venni, ha egy ilyen népet szívesebben fogadok el barátnak, mint ellenségnek! Amerikai Magyar Sző (■bscrlption ln U. S. and Canada for one year $7.00, tor six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. mUVVWWWWUWtHWWtWWVWHmHW előfizetési árak: New York városában, az USA-baa ás Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 Kast 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 j J2 __

Next

/
Oldalképek
Tartalom