Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-01 / 40. szám
Thursday, October 1, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 v * + t'y f ? ▼ V w w w1 * w w wmw '▼ ▼ ▼ ▼ ^ ^ ^r-^r-'T1 w w w™* w wmwrw ▼f \ Munkásmozgalom BEZÁRULT AZ AFL-CIO KONVENCIÓ — A szegény munkásvezér 10,000 dolláros fizetésemelést kapott — SAN FRANCISCO. — Bezárult az AFL-CIO konvenciója. Az utolsó nap Meany haragosan támadta Philip Randolph alelnököt, mert a “JIM CROW” eltörlését követelte a szakszervezetektől. Philip Randolph a pullman portások elnöke, az egyetlen néger alelnök a szervezetben. Az egyesült szakszervezetek harmadik konvencióján kérte a szervezetet, hogy “szüntessék meg a Jim Crow lokálokat, még az esetben is, ha volnának olyan néger tagok, akik továbbra is szívesen veszik megkülönböztetésüket.” Több sem kellett Meany elnöknek, “Ki az ördög nevezte ki önt az egész amerikai néger nép védelmezőjének?”, kiáltott Randolphra. Két nap alatt ez volt a harmadik kitörés a néger kérdéssel kapcsolatban. Nyilvánvalóan a néger uniótagok elégedetlenek, mert még mindig megkülönböztetéssel állnak szemben saját szakszervezetükben is és hiába dicsekszik Meany ur, hogy senki sem harcol jobban a megkülönböztetés ellen, mint az AFL—CIO. MÁST MONDANAK A TÉNYEK Herbert Hill, a “National Association for the Advancement of Colored People” szervezet munkaügyi titkára ugyancsak felszólalt a konvención és azzal vádolta a szakszervezeteket, hogy a polgárjogok védelme a szövetségen belül csupán rituális gesztussá fajult, minden jelentőség nélkül. “A nagyban hangoztatott nyilatkozatok sorozata, az egyenlő alkalmak, a megkülönböztetések eltörlésével kapcsolatos kijelentések, csupán hangzatos frázisok a már eddig is elhangzott rengeteg üres frázis után”. A vita két határozati javaslat eredménye volt, melyeket Philip Randolph, mint az uj országos Négér Munkás Tanács elnöke, nyújtott a konvenció elé. E szervezet célja, hogy a másfél millió szervezett néger munkást egyesítse. Az egyik javaslat, a “Brotherhood of Railroad Trainmen” és a “Brotherhood of Locomotive Firemen and Enginmen” kizárását kérte, ha hat hónapon belül nem vonják vissza a néger tagok kitiltását. Alkotmányuk ugyanis még a mai napig sem engedélyezi a néger munkások felvételét. A másik javaslat a még mindig szegregált lokálok felszámolását kéri, az AFL-CIO-on belül. Randolph kihangsúlyozta, hogy itt az ideje, hogy a munkásszövetség érvényt szerezzen saját megkülönböztetés elleni szabályainak. “Következetlen, hogy korrupció miatt kizárták a szállítási munkásokat, mikor békében hagyják azokat, akik a szövetség alkotmányát megsértik”, mondta Randolph. “A Jim Crow megtörése másodfokú polgárságot jelent a négér tagok részére és csúfot üz a szakszervezeti erkölcsből”. Frank Evans delegátus, az “Allied Industrial Workers” képviseletében kijelentette, hogy a néger szavazó polgár jövőre a “Right-to-work” törvényre fog szavazni, ha elveszti bizalmát az uniók őszinteségében. George Thomas, a húsiparban dolgozó néger munkások nevében kijelentette: “A néger nép megelégelte hallani, hogy a Jim Crow-tól ugv szabadulhat meg, hogyha még több időt adnak a támadóknak. Igen, mindig még egy kis időre kérnek türelmet”. Meany azonban támadta Randolphot és demokratikusnak találta az épitőmunkások szakszervezetén belül több, mint félévszázad óta működő szegregált lokált. “Demokratikus jogokat követelek a néger munkások részére, hogy megtarthassák azt a lokált, amelyet akarnak”, mondta nagyhanguan Meany. Randolph hiába próbált ismét szóhoz jutni, Meany türelmetlenséggel vádolta. - .j : Békében hagyják a szállítási munkásokat A szállítási munkások kérdése véletlenül került fel. A1 Hartnett*. az'Tnternational Union of Electrical. Radio and Machinist Workers” titkára, kérdést intézett a szövetséghez, hogy miért nem veszi fel a szállítási unió Hoffa-ellenes tagjait, mint azt a pékmunkásokkal tette, vagyis hogy uj szervezetbe tömöritse őket. Kritizálta az egész munkásmozgalmat, mert “nincs semmi harci képessége és akarása” sem a szervezkedésre, sem a raketirek kitisztítására. Meany azzal válaszolt, hogy fél a Hoffa-erők megtorlásától. Várni kell, amig a Hoffa-ellenes erők magukhoz kaparintják a vezetést és akkor majd visszaveszik őket a szövetségbe. A joghatósági harcok elintézése A konvenció lépéseket tett aziránt, hogy az unión belül egymás ellen folyó joghatósági (jurisdictional) harcoknak véget vessenek. Talán semmi sem tartotta vissza a szakszervezeti mozgalom fejlődését annyira, mint ez a harc. Ahelyett, hogy a szervezetlen munkásokat megszervezték volna, egymás ellen harcoltak az uniók, hogy a már megszervezettek melyik unió fennhatósága alá tartozzanak. Mai napig sem találtak erre meg felelő megoldást. Most elhatározták, hogy minden joghatósági harcot döntőbíróság hatáskörébe helyeznek. (Arbitration Board.) A döntés kötelező lesz mindkét félre olyannyira, hogy még - esetleg bíróság elé is viszik végrehajtás miatt, ha szükséges. A konvenció rendkívüli végrehajtó bizottságot nevezett ki a döntőbirósági terv kidolgozására. Ha elkészül ez a tervezet — valószínűleg a jövő évben —, akkor rendkívüli konvenciót hoznak össze az AFL-CIO alkotmányának megváltoztatására ; az “arbitration” rendszert kötelezővé teszik minden unió részére. Reuther, az autómunkások elnöke, úgy nyilatkozott, hogy “ez az egymásközötti harc volt az, amely sikertelenné tette a szakszervezet terEzrek vesztik el munkájukat a húsiparban Chicago, valamikor a világ-mészárszék központja, most egyre több húsipari üzem hagyja el. Ott állnak a hatalmas épületek az ezernyi és ezernyi állandó munkanélkülivel. Az Armour & Tsa üzemét lebontják. Ez kétezer munkás elbocsátását jelenti, miután már elbocsátottak 1200-at az East St. Louis-i üzemükben. Armour 9,000 munkása közül mindössze 1.000 maradt. Swift és Tsa cég közel 10,000 munkást alkalmazott itt. Most vagy 900 maradt. Wilson és Tsa. a harmadik húsipari óriás, a “négy nagy” közül már rég elhagyta Chicagót. Armour lezárja telepeit Armour bezárja üzemeit az ország minden részében. Columbus, Ohio, Fargo North Dakota, Denver, Colorado, Tifton, Georgia is sorra kerülnek. Előzőleg már lezárták az Atlanta-i üzemet. A 23.000 húsipari munkás 10 százaléka vesztette el munkáját az elmúlt két év alatt. Armour lezárásával kapcsolatban nyilvánosságra hozta iszonyúan felemelkedett profitját. Az év első hat hónapjában több mint 9 millió dollár profitot húzott, a tavalyi 3 és fél millióval szemben. Ausztráliába költözik A hús csomagoló-ipar kisebb helyekre költözik, ahol néhány munkás végzi el rengeteg ember munkáját az automatizált üzem segítségével. Amellett uj telepeket kezdett Armour Ausztráliában, Latin Amerikában és onnan szállítja a húst, amelyet azelőtt USA-ban készítettek. Ez a komoly helyzet még mindig nem elégiti ki a húsipari mágnásokat. A Wall Street Journal jelenti, hogy legalább is egy husgyártó érdekeltség bejelentette, hogy uj követeléseket állít fel a legközelebbi tárgyalásokon a szakszervezetekkel szemben, olyan követeléseket, amelyekről előre sejti, hogy sztrájkra vezetnek. Kórházak építését tervezik az uniók SAN FRANCISCO. — A newyorki szakszervezetek tervbe vették, hogy kórházakat építenek és uj .egészségügyi biztosítási rendszert hoznak létre a_ “Blue Cross és Blue Shields”-el ellentétben, mert túlságosan magas biztosítási dijakat kövejeszkedését. Tény az, hogy az egyesülés nem hozta meg a kívánt eredményt, ma kevesebb az AFL- CIO kebelébe tartozó munkások száma, mint áraikor egyesültek.” Fizetésemelés Meany és társának Az AFL-CIO konvenció, ha nem is hozott sok jót a munkásoknak, hozott valamit Meanynek és William F. Schnitzler titkárpénztárosnak. Mindkettőjüket egyhangúlag újraválasztották és fizetésüket 10—10,000 dollárral felemelték évente. Hiába, minden megdrágult, George Meanynek is magasabb fizetés jár. Jelenleg évenként 45,000 dollárt keres a munkásvezér és kettővel kevesebbet Schnitzler, a segítőtársa. A magunk részéről csak megállapíthatjuk, nem csodálkozunk azon, ha ilyen jövedelem mellett elfelejti Meany, vagy akárki más, hogy mit jelent munkásnak lenni. Mi köze is lehetne Meanynek az 1, vagy akár 3—4 dolláros órabérért dolgozó amerikai munkáshoz? Nem csoda, ha elitéli a sztrájkot és jól érzi magát a gyárosok szövetsége körében, hiszen életszínvonala automatikusan azok közé emeli. Milyen harciasságot várhat a munkásság olyan vezetőtől, aki nem is tudja, hogyan él a munkás, aki soha sem piketelt és csak az újságokból, vagy talán képekből ismeri, hogy mit is jelent a harc egy nagyobb darab kenyérért. A 900 delegátus konvenciója befejeződött. Tisztán érezhették, hogy a mostani konvenció a munkásság elleni támadás légkörének idejében ült össze. A Landrum-Griffin munkásellenes törvény a nagy üzemek és tőkés politikusok kombinációjának eredménye a munkásság elleni támadásra. Az első támadás az acélsztrájk kierőszakolása volt a munkáltatók részéről. Céljuk nem kisebb, mint a szakszervezetek szétrombolása, vagy olyan mérvű gúzsbakötése, amely a munkásságot teljesen kiszolgáltatná a munkáltatók kénye-kedvé- nek. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy Meany nem az az egyén, aki a munkáltatók támadását visszaveri. Érdeke csupán a status-quo és saját jól fizető pozíciójának megvédése. telnek, a kevés ellenszolgálatért amit nyújtanak. A newyorki városi munkástanács elnöke, Hai ry A. Van Arsdale nyilatkozott a tervről és kijelentette, hogy később egy orvosi fakultás felállítását is tervbe veszik, hogy saját orvosaikat kiképezhessék, amennyiben az American Medical Association (Az orvosok szövetsége) ellenségeskedik továbbra is velük szemben. Az egészségügyi szervezethez 26 newyorki szakszervezet tartozik. Hol a legnagyobb a munkanélküliség az Egyesült Államokban? A kormány 70 területet minősített olyan helynek, ahol nagy a munkásfelesleg. Ezeken a helyeken mindig van munkanélküliség, akár fellendül a gazdasági élet, akár visszaesés mutatkozik. Ezen területek közé tartozik — a munkaügyi miniszter megállapítása szerint — Detroit, Providence, R. L, Charleston, W. Va., öt terület Pennsylvaniában és négy Massachusettsben. Ahhoz, hogy a kormány egy területet munkahelyek szempontjából a legrosszabbak közé soroljon az szükséges, hogy az illető vidéken az elmúlt 5 évből legalább 4 éven át 50 százalékkal nagyobb arányú volt a munkanélküliség, mint a nemzeti átlag. Ital-próba CHAMPAIGN, 111. — Robert Brown békebiró 45 perc alatt 8 és fél pohárka pálinkát ivott meg annak kipróbálására, hogy hány italt lehet megengedni az automobil hajtóknak. Az iváshoz nem szokott biró a 8 és fél “shot” felhajtása után olyan beteg lett, hogy 2 órán át mitsem tudott magáról. Brown bíróval párhuzamosan egy újságíró és egy főiskolai diák is résztvett a próbán, amit az Illinois egyetem felügyelete alatt végeztek. Brownnal ellentétben az újságíró bort, a diák pedig sört ivott. Az igy lerészegedett embereknek bizonyos egyszerű parancsokat kellett teljesíteni, leginkább olyasmiket, amelyek az automobilhajtással kapcsolatosak és amiket már az ivás előtt is .elvégeztek. Az ivás után a biró 160 százalékos hibát csinált, az újságíró 166 százalékot, a diák pedig 275 százalékos tévedést mutatott. Noha a kísérletet a forgalmi balesetek, csökkentése érdekében végezték, Brown bírót annyira megviselte, hogy ezt a kijelentést -tette,:.. “Nem izzóra, én többet se a forgalom, se,a tudomány.-, érdekében!”
