Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-24 / 39. szám
Thursday, Sept. 24, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 AZ iilRAKÉTAKISÉRLETEK LEXIKONJA A Holdra ért szovjet űrrakéta ismét hosszú időre az érdeklődés középpontjába állítja az ürra- kétakisérleteket. Az újságcikkekben, előadásokban sok uj fogalom szerepel majd. Atmoszféra. Földünk egész légkörének összefoglaló neve a földgömböt körülvevő levegőburok. Legalsó, mindannyiunk által ismert részét troposzférának, a felette levő 10—35 km közötti szakaszt sztratoszférának nevezzük. Ez még a repülés birodalma. Az űrhajózás hatásköre efölött kezdődik. Ionoszféra. Földünk légkörének 100—120 km feletti része, amelyben aránylag nagy mennyiségű villamosságot vezető szabad részecske (elektron és ion, lásd alább) van. Az ionoszférában több “ré teget” keli megkülönböztetni, ezeket az ábécé betűivel jelölik (A—F). Mindezek a rétegek a rádióhullámok terjedése szempontjából igen fontosak és helyzetük határozza meg a nagy távolságú rádióösszeköttetések lehetőségét. Exoszféra. Földünk légkörének külső része — egészen addig, ameddig légkörről egyáltalán beszélni lehet. Exoszférának nevezik általában a 400—500 km feletti légréteget, amely az újabb mérések szerint kb.. 2,000—3,000 km magasságig terjed. A legutóbbi szovjet rakétakisérletek egészen az exoszféráig hatoltak fel. A mesterséges holdak mind az exoszférában keringenek. Elektronkoncentráció. Az ionoszféra jellemzésére meg szokták adni, hogy a levegő egy köbcentiméterében vagy köbméterében hány szabad elek trón van. Ezt nevezik elektronkoncentrációnak. A geofizikai mérések sorában az elektronkoncentráció megállapítása igen fontos feladat. Aniipódus hatás. A mesterséges holdakkal kapcsolatban felfedezett uj ionoszférahatás, amely szerint a megfigyelő állomással átmérősen ellentett ponton (ez az antipódus) a rádióadás gyengi- tetlentil. kitünően vehető. Mikrométeorok. A naprendszerben igen nagy kiterjedésben kozmikus por van. Ezek közül a legkisebbeket, amelyek átmérője néhány ezred milliméter, mikrometeoroknak nevezzük. A hulló csillagok jó része mikrometeor. Kozmikus sugárzás. A világűrből a Földet szün telenül bombázó elemi részecskék és atommagok áradata. Prímér s szekundér kozmikus sugárzásra szokás felosztani. A primér sugárzás érkezik valóban a világűrből és főleg protonokból és alfa részecskékből áll. A szekundér kozmikus sugárzás e részecskéknek a légkör gázatomjaival való ütközése során keletkezik s főleg elektronokból és mezonokból áll. A kozmikus sugárzás eredete ismeretlen, az űrrakéta kísérletek egyik fő célja a kozmikus sugárzás eredetének tisztázása. Elektron. Elemi részecske, negativ elektromos töltéssel. Az anyag felépítésében igen nagy szerepet játszik, minden anyag atomjának alkotó része. Proton. Elemi részecske, a közönséges hidrogén magja. Tömege az elektron tömegének 1836-szo- rosa. Pozitív elektromos töltése van. A neutronokkal együtt az ismert elemek atommagjait alkotják. Neiríron Elemi részecske elektromos töltés nélkül. Tömege az elektron tömegének 1838-szorosa. A protonokkal együtt az atommagok felépítésében vesz részt. Például a nehézhidrogén (deutérium) magja egy protonból és egy neutronból áll. Mezon. Rövid élettartamú elemi részecske, amelynek tömege az elektron és proton tömege közé esik. Különféle elektromos töltésű és semleges válfajai vannak (mü-mezonok, pi-mezonok, k-mezonok.) Nehéz mag. A kozmikus sugárzás összetételében szereplő protonnál, illetve neutronnál nehezebb összetett atommagok — a világegyetemben lejátszódott atomreakciók termékei vagy töredékei. A kozmikus sugárzásban aránylag ritkán fordulnak elő. Fékező sugárzás. A kozmikus sugárzás részecskéinek a kísérleti berendezésbe való becsapódása során keletkező röntgensugárzás, amely a mérési eredmények meghamisítására is képes. Alfa-részecske. A kozmikus sugárzásban található részecske, amely a hélium atommagjával egyenértékű, két neutronból és két protonból áll. Az alfa-részecskék jelentős szerepet játszanak az ionoszféra létrehozásában. Béta-részecske. A kozmikus sugárzásban és az atomkisérletek során előforduló gyors elektron. Gamma-sugárzás. Rendkívül rövid hullámhosz- szu elektromágneses sugárzás, amely két ellentétes elektromos töltésű részecske megsemmisülése során keletkezik (a részecskék tömege az Einstein törvény értelmében energiává alakul át). A fényhez hasonló, de jóval rövidebb hullámhosszú jelenség. Elektronvolt. Az elemi részecskék energiájának mérésére használt egység, amelyet az 1 volt gyorsító feszültség hatására felgyorsuló elektron szerez. 1000-szercse a kiloelektronvolt (KeV), milliószorosa a megaelektronvolt (MeV). Ion. Pozitív töltésű atommag, amely a semleges atom egy vagy több elektronjának elvesztése folytán jött létre. Plazma. Erőteljesen ionizált állapotban levő anyag, ionok és elektronok rendszertelen, külsőleg elektromosan semlegesnek mutatkozó keveréke. A plazma mágneses hatásokra igen érzékeny. Az ionoszférában is plazma van jelen (ionok és elektronok). Reklaszcenzié-deklináció. A Föld felszínén való helymeghatározáshoz két adatot határoznak meg, ezeket földrajzi szélességnek és földrajzi hosszúságnak nevezzük. Hasonlóképpen az égbolton egy csillag helyét két adat jellemzi. Az egyik a rektaszcenzió, amit órákban, percekben és másodpercekben, a másik a deklináció, amit fokokban, ivpercekben és ivmásodpercekben adnak meg. A rektaszcenzió a földrajzi hosszúság, a deklináció a földrajzi szélesség égi megfelelője. Sugárzásdetektor (detektor). A sugárzás ösz- szességét vagy egyes összetevőket érzékelő műszer. Számláló. Elemi részecskék számlálására alkalmas műszer. A műszer a becsapódó vagy áthaladó elemi részecskéket, illetve azok egy részét észleli és ennek nyomán elektromos áramimpulzust vagy fényimpulzust ad, ami alkalmas eszközökkel erősíthető, mérhető és regisztrálható. Geiger—Müller-számláló. A részecske által kiváltott ionizáló hatást hasznosító számláló mü“Béks és szabadság” Tisztelt Szerkesztőség! A-New York Times c. lapot olvastam a múlt héten. Jóleső érzéssel láttam, hogy a felelős vezetők milyen széleskörű előkészületeket fejtenek ki a szovjet miniszterelnök méltó fogadtatására. Ez azért okozott örömet nekem — és azt hiszem az emberiség túlnyomó többsége hasonlóan érzett — mert a barátság és megértés szelleme látszott kisugározni belőle. Azt hiszem csak örülni lehet annak, hogy a világ e két leghatalmasabb nemzete — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — békében és barátságban közeledik egymáshoz. Mindenki tudja, hogy e két ország kölcsönös megértése biztosíthatja csak a világbékét. Aki élni akar és szeretné kiélvezni a békés élet adta szépségeket, annak ezért a célért kell küzdenie. Ma már a 20. század második felében, az emberiségnek nincs is más választása, ha csak nem akar öngyilkos lenni. A tudósok a fegyverek olyan “tökéletes” fajtáit találták fel és eszelték ki. hogy ezekkel egész földünket meg lehet majd semmisíteni. Ebből a gondolatmenetből kiindulva, azt hiszem minden amerikai örömmel lapozgathatta az újságot az elmúlt napokban. így én is — bár nem számitok amerikainak, — elégedetten lapoztam tovább az újságban. Egy egész oldalt betöltő, nagy hirdetésen akadt meg a szemem. Cinre a hirdetésnek vastag betűkkel szedve az volt, hogy “Béke és szabadság” méghozzá oroszul és alatta az angol fordítás. Valósággal elöntött az öröm, hogy ime idáig jutottunk a fejlődésben, hogy a béke és a népek közötti barátság ügye komoly “business” lett. Itt Amerikában csak olyan dologba fektetnek bele nagyobb összeget, amiben fantáziát látnak és jelentős haszonnal kecsegtet. A béke és barátság ügye, ezek szerint ilyen, mert a hirdetés nem olcsó dolog és ha valaki ennyit áldoz, hogy egy egész oldalt lefoglal Amerika legtekintélyesebb újságjában, ugv bízik annak az ügynek hasznot és eredményt hozó voltában. Ilyen gondolatokkal és érzésekkel eltelve fogszer. Üreges hengeres katódja van, amelynek belsejében vékony huzalszál alkotja az anódot. A számlálót gázok (levegő, hidrogén, argon, nitrogén stb.) töltik ki és az ionizáló hatású részecske e gázokat ionizálja, amit a műszer kimenetén észlelni tudunk. Szcintillációs számláló. Bizonyos anyagok a becsapódó részecskék hatására fényvillanással reagálnak (szcintilláció). Alkalmas műszerekkel ezt a felvillanást felerősíteni és regisztrálni lehet. A szcintillációs számlálókat gyakran lumineszcens számlálóknak-is hívják (főleg a szovjet szakiroda- lomban) . Cserenkov-számláló. A Cserenkovhatáson alapuló számlálómüszer, amely rendkívül nagy energiájú (fénysebesség közelében járó) részecskék jelzésére és regisztrálására alkalmas. Telemetria. A mérési eredmények rádió vagy lokátor utján való továbbítása (a telemetria más értelemben távolságmérést is jelent). A telemet- rikus berendezések a továbbítandó mérési eredményeket először alkalmas módon átalakítják (pl. morzejelszerü csoportokká) és azután ennek megfelelően módosított rádióhullámokat közvetítenek, a földi vevőállomáshoz. MÉRŐFEJ. Valamilyen műszerrel felszerelt berendezés (pl. az előbb felsorolt mérések végzésére) a hozzátartozó telemetrikus átalakítóval. A mérőfej tehát a mért fizikai mennyiséget már elektromos impulzus vagy hullám alakjában közli. OSZCILLOGRÁF. (Magyar nevén hullámrajzoló.) Elektromos regisztráló készülék, amely a mérőfejről kapott adatokat görbe alakjában feljegyzi. Ha a rakéta vagy mesterséges hold visszatér a Földre, akkor telemetrikus berendezés helyett az oszcillográf is kitünően felhasználható. Két változata használatos: az elektromágneses hatáson alapuló hurkos oszcillográf és a televíziós képcsőhöz hasonló képernyőjű katódsugár oszcillográf. tani bele a hirdetés olvasásába. A hirdetés tartalma azonban merőben ellentmondott a címének. Nem a békét és barátságot, hanem az ellenségeskedést és a gyűlöletet hirdette. Felhasználta a címet, aminek nagy hatása van a tömegekre, az egyszerű emberek milliárdjaira az egész világon. E mögé a cim mögé próbálják a maguk sötét szándékát, a háborús uszítást rejteni a szöveg fogalmazói. Mert mi más lehet a célja annak, hogy ellenszenvet keltsenek az ellen az ország ellen, melynek vezetője baráti látogatásra érkezik. Nyilván félnek, hogy a népek őszinte békevágya megegyezésre készteti a politikusokat és végetvet a hidegháborúnak. De kinek nem érdeke ez? Kiváncsi lettem, hogy kik azok, akik ennyire ellenzik a békét. Megnéztem az aláírókat és láttam, hogy nem amerikaiakról van szó. Európa különböző részeiből összeverődött emigráns politikusok fogalmazták ezt az uszító hangú szöveget. Most már teljesen világos lett előttem az egész business. Persze, hogy üzletről van szó! Honnan vennék azt a rengeteg pénzt ami költséges életmódjukhoz szükséges, és ki fedezné hatalmas kiadásaikat, ami a jelenlegi életszínvonaluk fenntartásához szükséges — ha kitörne a béke. A régi, levitézlett magyar “urak” sem maradtak el persze ebből a társaságból, ők is aláírták a felhívást. hisz mindenki tudja milyen előkelő szállodákban laknak és sok pénzzel rendelkeznek, amiből még propagandára is futja. Csak nem lesznek, saját maguk ellenségei, hogy a megegyezést hirdessék, ami őket feleslegessé teszi. Most már érthető a Cím is. A béke és szabadság valóban olyan jelszó, ami vonzza az embereket. Ebbe érdemes pénzt fektetni, mert ezt sokan akarják. E mögött a vonzó gondolat mögött, amit a cim jelent, ezek az ügyes ügynökök a saját “eszméiket” és céljaikat akarják becsempészni, ami nem kell a kutyának sem. Remélem, hogy az egyszerű amerikaiak milliói nem dőlnek be nekik és ugv járnak, mint a valódi leleplezett csempészek, akiktől nemcsak az árut kobozzák el, hanem még büntetéspénzt is kell fizetniük. D. I., ujamerikás X&oMc a swJasxtóköx Az ebben a rovatban kifejtett néze- \ Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak * hn-rv/ívrAlnnh a szerkesztoseg álláspontjával { 0 hözügyekhez m v\ww\w\\\»\\v\\\\\\\v\x»\\*w*\\wv\wv\\wwwwwww%wy*
