Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-24 / 39. szám
o AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 24, 1959 A mit tudnunk kell az űrhajózásról Néhány adat a Holdról A Hold Földünk utitársa, a Földhöz legközelebbi, szomszédos égitest. Földünk holdja, tehát a Föld körül kering, pályáját is elsősorban a Föld határozza meg és naprendszerünk középpontja, a Nap csupán befolyásolja. A Hold sugara 1738 km. átmérője 3476 km, alig több, mint a Föld sugarának, illetve átmérőjének negyedrésze. Alakja csak nem pontosan gömb. Tömege 1/81 része a Föld tömegének, sűrűsége köbcentiméterenként 3.33 gramm, tehát alig 60 százaléka a Föld sűrűségének. A kisebb tömeg kisebb vonzóerőt is okoz: a Hold felszínén a nehézségi gyorsulás hatodakkora, mint a Földön. A Föld és a Hold középpontja között a középtávolság 384,400 km, a Föld sugarának kb. hatvanszorosa. A Föld és Hold közötti távolság a hónap (=holdnap) folyamán kereken 354,000 és 406,000 km között váltakozik. A Hold földkörüli keringésének ideje (periódusa) 27 nap 7 óra 43 perc 11.47 másodperc, ezt hívjuk szide- rikus (vagy csillag-) hónapnak. A Hold saját tengelye körül is forog, forgásideje gyakorlatilag megegyezik a keringésidővel, tehát pontosan egy hónap alatt saját tengelye körül is megfordul. Ennek az az eredménye, hogy a Hold mindig ugyanazzal az oldalával fordul felénk, a Hold “másik” oldaláról — egy keskeny sáv kivételével — szinte semmit sem tudunk. Hová zuhant a holdrakéta? A rakéta a Hold felületének egyik legérdekesebb részére zuhant. A becsapódási ponttól alig 100—150 kilométer távolságban délnyugat felé meiedezik a holdbéli Appenninek nagy kőrengetege, a maga 4—5,000 méter magas, éles és meredek hegycsúcsaival. Az Appenninek lábánál a második legnagyobb holdmedence, a Maré Imbrium (“Esők tengere”) terül el. Nincs levegő, viz, szél, eső Ezeket a sötét felszinü mély medencéket ré- gente még tengereknek hitték, ma már azonban jól tudjuk, hogy bazaltlávával fedett, a környező hegyvidéknél mélyebben fekvő területekről van szó, amelyek nagyszerkezeti szerepüket tekintve az óceáni medencéknek felelnének meg földi viszonylatban. A Maré Imbrium mélysége meghaladja a 6—8 kilométert is. Felszínét néhol hatalmas, mély szakadékok tarkítják, másutt kisebb- nagyobb krátereket és gytirühegységeket találunk. A szovjet holdrakéta becsapódási helyének környezetében helyezkedik el az Archimedes nevű, átlagosan 3,000 méter magas fallal körülvett óriás-gyürüshegység, amely széles alapzatát tekintve, bizonyos mértékig a földi, vulkanikus eredetű óceáni szigetekre emlékeztet (a Haway-szi- getén levő Mauna Loa vulkánnak például 400 kilométer átmérőjű talapzata van a tenger szintje alatt; viszonylag nagy krátere pedig ugyancsak a Hold gyürüshegységeire hasonlít). A Palus Putredinus területe, ahová a rakéta lezuhant, a közeli hegyvidéknél sötétebb árnyalatú, ezt a részt tehát feltehetően ugyancsak bazaltláva takarja, mig a hegyvidékek anyagát inkább gránitnak vehetjük. A Hold felszínét a rádiócsillagászati észlelések szerint 30—60 centiméteres vastagságban porréteg fedi. Ennek a porrétegnek eredetét három, különféle hatásra vezethetjük vissza. Elsősorban, valamikor régen, a Hold felszínén igen heves tiizhányótevékenység folyt le; a vulkánkitörések viszont jelentős mennyiségű vulkáni hamuképződéssel járnak. Ez a hamuréteg idővel nagyjából egyenletesen rakódhatott le. Holdunk felszínén. Vulkánkitörések valószínűleg még jelenleg is előfordulhatnak a Holdon, legalábbis, erre enged következtetni Kozirev, szovjet csillagász múlt esztendei megfigyelése. A Hold légkörének sűrűsége csupán mintegy ötvenbilliomod része a földi légkörnek. A világűrből a Holdra zuhanó meteorok ezért csak a talajon robbanhatnak szét. Repeszdarabszerü, ki- sebb-nagyobb részecskék, valamint a világűrből érkező parányi kozmikus porszemcsék ugyancsak vastag porréteget hozhatnak létre hosszú idők során. Végül portakarót eredményez a holdbéli kőzetek hőokozta mállása is. A málló kőzetek apró szemcséi a kőzet közvetlen közelében rakódnak le a talajra, mert a Holdon nincs sem eső, sem szél, sem folyóvíz, ami a részecskéket nagyobb távolságra elszállíthatná. A szovjet rakéta — sok egyéb igen jelentős tudományos kérdés megoldása mellett — talán Hoyle, angol csillagász elmélete tekintetében is döntő fontosságú lehet. Hoyle szerint ugyanis a kráterek és gvürüshegyek keletkezése a Holdra zuhanó, de nem a felszínen, hanem a felszín alatt, a talaj nagyobb mélységeiben szétrobbanó meteoroknak köszönhető. A talajba befurakodó meteor gázokat fejleszt. Amikor a gázok nyomása már elér s meghalad egy bizonyos, kritikus értéket, a nyomás robbanást eredményez. A robbanás áttöri a felsőbb talajrétegeket és a felszíni anyagot szétdobja. így alakulna ki Hoyle szerint a gyürüs- hegységek sáncfala. Nos a szovjet rakéta több száz kilogrammos, jókora meteornak felel meg, amely a meteorok átlagos becsapódási sebességénél nagyobb sebességgel érte a Hold felszínét. Ha igaz Hoyle feltevése, akkor elképzelhető, hogy a becsapódás helyén kicsiny, uj kráter keletkezett. A világ legnagyobb távcsövével egy 30—40 méter átmérőjű tárgy már észrevehető a Hold felszínén. A becsapódási terület képét a korábban készített térképekkel és fényképekkel összehasonlítva megállapítható lesz a felszín megváltozása, s ezáltal eldönthetjük, helyes-e az angol csillagász feltevése, vagy sem? A szovjet holdrakéta elérte célját. A Szovjetunió címerével ellátott zászló örök időkre hirdeti a tudomány diadalát. Az ember űrhajózása A múlt héten véget ért londoni űrhajózási konferencia sok érdekes vitáját az élet döntötte el. Sok feltételezésre a második szovjet űrrakéta Holdba érkezése adott választ. Az események tükrében most még érdekesebb a konferencia vitaanyagának az a része, amely az ember Űrrepülésével foglalkozott. A visszatérés a Földre A konferencia előadásainak legalább egynegyede foglalkozott valamilyen formában a visszatérés problémájával. Fel is tették a kérdést a szovjet delegációnak: hogyan képzelik el ennek megoldását? íme az ésszerű menetrend: minden egyes részlet gondos kikísérletezése előbb ballisztikus rakétákon, azután mesterséges holdakon, s ha mindez simán megy, ha a műszeres tartályt valóban vissza lehet hozni, és meg is lehet találni (ami szintén nehéz feladat!), akkor jöhet az ember. Érdekes tervet mutatott be a visszatérés gyakorlati megoldására dr. Hilton, az ismert angol aerodinamikus. Gúla alakú siklórepülőgépre emlékeztető mesterséges holdat javasol, amely gondosan szabályozott siklással, túlzott melegedés nélkül térhetne vissza Földünk légkörébe. Mivel nem kúp vagy gömb alakú, már nagy magasságban is keletkezik rajta felhajtóerő, s igy a légkör ritkább rétegeiben is fékeződik. Földünk sűrűbb légkörébe, 105 kilométer magasságon, óránként 29,000 kilométeres sebességgel lépne be és 5 perces, pontosan meghatározott repülési program végén, 130 kilométeres óránkénti sebességgel akár egy kisebb repülőtéren is leszállhatna. Az ember repülése az űrben Egy egész délelőtt minden előadása és egy teljes délután konferenciája foglalkozott az ember űrrepülésének a problémájával. Az elhangzottakból kiderül, hogy az űrhajózás élettani kérdései súlyosságuk tekintetében aligha maradnak el a technikai problémák mögött. íme, néhány érdekes adat az amerikai majom- kisérleteket ismertető egyik előadásból. Az első fellőtt majomról, amely az Old Reliable (öreg megbízható) nevet kapta, a fellövés előtti hét óra és a fellövés és repülés több mint negyedórányi adata áll rendelkezésre. (Sajnos, a rakéta nem volt annyira “öreg megbízható”, igy a majmot nem sikerült megtalálni.) Idén májusban az Able és a Baker majmokat lőtték fel és ezeket vissza is hozták. A rakéta begyújtásakor (nyilván a zaj és a félelem hatására) az állatok szívverése nagyon meg gyorsult. Ugyancsak felgyorsult a rakéta egyes fokozatainak gyorsulásakor, de az egyes rakétafokozatok kikapcsolásakor ismét normálisra lassult. A rakéta repülésének minden fázisa pontosan visszatükröződik az állatok pulzusában, légzési ütemében. Érdekes pszichológiai tényezők Kiderült, hogy a többé-kevésbé pszichológiai jellegű tényezők egyáltalán nem elhanyagolhatók. Az egyik, tartalékként készenlétben tartott majom például nem bírta el — az előzetes szoktatás ellenére — az előkészítési időt és nyilván félelmében, kimúlt. A több órás várakozás többet árt az állatoknak, mint a tényleges űrrepülés. Aki ismeri a várakozás idegtépő pillanatait (legyen az a vizsga előtt, a szülőszoba előtt, vagy éppen fogorvosnál), annak nem is kell magyarázni, hogy az ember Űrrepülésénél erre a tényezőre nagyon kell majd ügyelni, nehogy valóságos idegroncsokat küldjünk fel a magasba. Még rengeteg kisebb-nagyobb földi és légi kísérletre van szükség, amig az átlagos ember űrrepülési alkalmasságát és az ezt befolyásoló tényezőket tárgyilagosan, számszerűleg is megállapíthatjuk. UJ RAKÉTA-REPÜLŐ Sikerrel járt az űrhajózás első kísérlete. A kaliforniai Edwards hadirepülőtérről felszállt az X-l5-nek nevezett 50 láb hosszú rakéta repülőgép, amely óránkénti 1,400 mérföldes sebességgel 10 mérföldes magasságba szállt a Mojawe sivatag felett. Sebessége a hang terjedési sebességének kétszeresét meghaladta. Az uj repülőgépet pilótájával együtt egy B-52 jet repülőgép (anyahajó) szárnyán vitte fel 7 mérföld magasságba, hogy a fűtőanyaggal takarékoskodjon. A rakéta-repülőgép aztán három percig vagy 100 mérföldes körben keringett, majd 1 perc múlva szépen a földre siklott. Ez volt az első siker az ötéves 120 millió dolláros kísérletezésben, melyet a “National Aeronautics and Space Administration” a légi és tengerészeti haderő együttesen vezet. Scott Crossfield 37 éves mérnök pilóta vezette a próbarepülést. ■y ▼ v HA ÖN RÉGI VAGY UJAMERIKÄS ÉRDEKELNI FOGJA Szabó Miklós volt emigráns érdekfeszitő leleplező könyve “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunkban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcképeit, akik idegen pénzért árulják hazájukat és népüket RENDELJE MEG MÉG MA! Ára: 1.50 dollár VWWV*W*V*VWVVWVWVWWVVWWWWWWWVW5 MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Mellékeik ................... dollárt, kérem küldjék címemre — “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” ....................... példányát. Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város, állam: ..................................................
