Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-07-09 / 28. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 9, 1959 Amerikai Magyar Sző Subscription ln D. S. and Canada for one year $7.0*. ter six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. «.jofizetesl árak: New York városában, as CSA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. I Telefon: AL 4-0397 C,833,680,060 dollár farmsegélyre A következő évre a kongresszus 4 billió 688 millió dollár kormánysegélyt szavazott meg a nagyfarmereknek részben árkülönbözet kiegészítésére, részben kölcsönadásra, részben gyorsan romló terményfelesleg felvásárlására. A törvényjavaslat egyik kitétele 50,000 dollárra csökkenti az árkülönbözeti juttatást, amit egy farmer egy terményre kaphat. Erre a szakaszra azért volt szükség, mert sok tiltakozás volt azok ellen a hatalmas kifizetések ellen, amelyeket egyes nagy farmerek vagy farmtrösztök bezsebeltek a múltban és ami néha megközelítette a mil- Ló dollárt is. De a törvény rengeteg kivételt tartalmaz, amely megkerüli az első pillantásra nagyon szigorúnak látszó rendelkezéseket. Az egyik kivétel az, hogy az 50,000 dollárra csökkentett juttatás nem egy farmerre, hanem a farmer egy terményére vonatkozik. Ezen könnyen lehet segíteni, a farmer egyszerűen többféle terményt fog termelni a jövőben. Kölcsönképpen mindjárt többet kérhet a farmer, mint 50,000 dollárt és meg is kapja, ha megígéri, hogy 12 hónapon belül az 50,000 dolláron felüli összeget visszatéríti. Ugyanakkor a törvény feljogosítja a mezőgazdasági minisztert, hogy belátása szerint elhalássza a visszafizetés határidejét. Ha a farmer leszállítja egyes terménye vetését legalább 20 százalékig, akkor vele szemben nem alkalmazzák a fenti fizetéskorlátot. A százalék megállapítása is a mezőgazdasági miniszter jogkörébe tartozik. Azonkívül a korlátozás nem vonatkozik a farmerek értékesítő szövetkezeteire, amelyek milliókat érő terményt kezelnek — különösen gabonában és gyapotban — tagjaik számára. Nem vonatkozik a megszorítás a tejtermelőkre, akiknek terményfeleslegét — u. m. vajat, sajtot, szárított tejet — a kormány felvásárolja. A törvényjavaslat most Eisenhower elnök előtt van, akinek aláírása törvényerőre fogja emelni. Pár billió se ide, se oda WASHINGTON. — A kongresszus a kormány kérelmére felemelte a nemzeti adósság jelenlegi 285 billiós határát 295 billióra. Hát évvel ezelőtt, amikor Eisenhower az elnöki tisztséget átvette, a nemzeti adósság felső határa 265 billió volt. Eisenhower akkor azt ígérte, hogy adminisztrációja alatt az Egyesült Államok csak annyit fog költeni, mint a jövedelme megengedi, vagyis a költségvetést" “balanszírozni” fogja. . Ennek a különös balanszirozásnak az eredménye az, hogy a nemzeti adósság felszökött 285 bBH'ra s most engedélyt kért arra, hogy azt Hjabb 10 billióval emelje. Miután az ily adósságok átlagos kamatja 3 százalék, az amerikai nép évenként 8 és fél billió dollár kamatot fizet a bankároknak azért, hogy az amerikai nép pénzét a kormány részére kölcsön adják. A közeljövőben ez még emelkedni fog. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB JÖVŐ ÉPÍTŐJE! A nagyüzem és a hadsereg lisztjei A nagy üzleti érdekeltségek, bankok és üzemek szövetségre léptek a militarizmussal, állapítja meg a Madison (Wis.) Capital Times vezércikke, felsorolva a generálisok és admirálisok neveit, akik nyugalomba vonulásuk után tagjaivá váltak az ország legnagyobb, főleg hadimegrendeléseket teljesítő vállalatainak. Paul H. Douglas (dem. 111.) szenátor a szenátus egy ülésén azt mondta, hogy 88 ilyen vállalat 721 nyugalmazott tisztet tart fizetési listáján, akik ugyanakkor busás nyugdijat kapnak a kormánytól is. A tisztek névsorát a Defense Department bocsátotta rendelkezésére, amikor kérte. A tisztek a katonaságnál és tengerészeinél szolgáltak és hadirendelések terén rendelkeznek gyakorlattal. “Amikor társulatok a hadirendelések szerződéseinek közvetítését nyugalmazott katonatisztekre bízzák, akik volt tiszttársaikkal tárgyalnak, kik közül sokat maguk léptettek elő, akkor a visszaélések lehetőségei megsokszorozódnak”, jelentette ki Douglas szenátor “és azt tudjuk, hogy visszaélések léteznek.” Washingtonban nagy érdeklődés fejlődött ki a “muníció lobby” iránt (amely a törvényhozókra próbál befolyást gyakorolni). Ugyanakkor a Pentagon és a fegyvergyárosok részéről a kulisszák mögött alkudozások folynak, hogy meggátolják az errevonatkozó készülő kongresszusi vizsgálatot. Mialatt a szenátusban a 39 billió dolláros védelmi költségvetést tárgyalták, a kongresszus termeiben észlelhetők voltak a fegyvergyártó “lobby”-isták sürgős tevékenységei. A képviselőházban pl. a távlövegekre vonatkozó javaslatoknál olyan változásokat hoztak létre, amelyek a municiógyárosok javára sok százmillió dollár különbséget jelentenek. A nagyobb fegyvergyárak közé tartozik a General Dynamic Corporation Convair Osztaga (az Atlasz távlöveget készíti), Boeing Airplane vállalat (Bomarc távlöveget), Douglas Aircraft és American Telephone & Telegraph (a Nike-Her- cules és a Nike-Zeus távlöveget), a Martin Co. (Mace távlöveget). Ezek alkalmazzák a legtöbb nyugalmazott katonatisztet. Azonkívül a Lockheed Aircraft, Westinghouse Airbrake, Radio Corporation of America, General Electric és még néhány. Douglas szenátor okmányokkal bizonyította, hogy a kormány mennyivel tulfizette a fegyver- rendeléseit. Rámutatott arra is, hogy a rendelések 95 százalékát közvetítés utján adják le, nem pedig pályázatok alapján. “Ebben rejlik a nagy veszély, amikor a haderők tisztjei a nagy vállalatok szolgálatába állanak és őket bízzák meg a szerződések közvetítésével, ”, mondotta Douglas. “Legtöbb esetben ezek a tisztek ismerik a haderők terveit, ismerik a Defense Department működését és tudásukat a vállalatok érdekében használják fel még akkor is, ha nem személyesen végzik a közvetítést volt tiszttársaikkal.” Macmillan beszéde egy konzervatív párti értekezleten Macmillan angol miniszterelnök a konzervatív párt nőtagjainak országos értekezletén mondott beszédében külpolitikai kérdésekkel foglalkozva hangoztatta, hogy “a külügyminiszteri értekezlet már előrehaladást ért el, ha még nem is ténvr leges egyezmény megszövegezésében, de legalább a probléma megközelítésében”. Az angol miniszterelnök rámutatott, hogy a világ az elmúlt hat hónapban “a tárgyalások szakaszába lépett és ez nagy eredmény”. A csúcsértekezletről szólva Macmillan reményét fejezte ki, hogy a genfi értekezlet kormányfői találkozóhoz vezet és megjegyezte: a csúcs- értekezletet nem egyetlen találkozónak kell gondolni, hanem találkozók láncolatának... A nagyhatalmak közös érdeke a béke megőrzése — mondotta. Macmillan ezután megismételte a nyugati hatalmaknak Berlin kérdésében elfoglalt álláspontját, majd hangoztatta, nem hiszi, hogy egy csúcs értekezlet “néhány nap alatt rendezni tudná az egész világot érintő nemzetközi kérdéseket, de egy Berlint érintő megállapodás kezdet lehetne”. A miniszterelnök befejezésül kijelentette, hogy a Szovjetunió vezetőivel Moszkvában folytatott tanácskozásai “bizonyos alapot adtak, amelyen előre lehet haladni”. A State Department tiltakozik Kuba földreformja ellen Az Egyesült Államok hivatalos jegyzéket küldött Kuba külügyminiszterének, amelyben “komoly aggodalmát” fejezi ki a kubai földreform törvény intézkedéseivel szemben, mert az nem biztosit “megfelelő” kárpótlást az amerikai föld- tulajdonosok államosított földterületeiért. Kuba uj törvénye kimondja, hogy külföldiek nem lehetnek többé földtulajdonosok Kubában és minden 1,000 akeron felüli birtokot fel kell osztani 67 akeros parcellákra és kiosztani a földnél- nélkíili kubai parasztok között. Amerikai cukor- ültetvénvesek kb. 1,6-33,000 aker földterület tulajdonosai Kubában. A kubai kormány a lefoglalt földterületek ellenértékét 20 éves lejáratú 4 és fél százalékos kamatot hozó kötvényekkel téríti meg. A kötvények nem adhatók el dollárért. A földterületeket az adófizetés céljából megállapított érték alapján kárpótolja. A cukorültetvényesek evvel nin- cesenek megelégedve. Kuba gazdag földbirtokosai is ellenzik az uj törvényt, ők is veszélyeztetve látják gazdagságukat és nyerészkedési lehetőségeiket. A kabinet öt minisztere adta be lemondását. Fidel Castro miniszterelnök azonban kijelentette, hogy az uj földtörvény változatlanul érvényben marad. HADIREHBELÉSEK A Chrysler Corporation 180 diesel-motoros közepes harckocsi készítésére kapott szerződést a hadseregtől 20,610,960 dollár értékben. A tankok építését csak i960 áprilisában kezdik meg a Newark, Delaware-en levő, kormánytulajdont képező Lenape Ordnance Modification Centerben és a következő év júniusában számítják befejezni. A detroiti Chrysler Corporation ugyancsak a hadseregtől 13,141,192 dollár értékű rendelést kapott a Jupiter távlöveg alkatrészek készítésére. 2, 942,000 dolláros rendelést kapott a Westinghouse Electric Co. és 1,104,900 dollár értékben pedig a U. S. Hoffman Machinery Corporation kötött szerződést szintén a hadsereg beszerző osztályával. Prefitérdekbi! elhanyagolják a hazai ipart A képviselőház egy albizottsága előtt, amely az ország bányász iparának problémáit tanulmányozza, panasz hangzott el, melyszerint a hazai fémbánya ipar haldoklik és ha a kormány nem tesz valamit felélesztésére, akkor teljesen a külföldi importra lesz utalva. Ez egy szükséghelyzetben veszélyt jelenthet az országra. Utah, Colorado, New Mexico és Oregon államok bánya szövetségeinek képviselői a helyi fémbányászat hanyatlásáról jelentettek. Ennek a helyzetnek okozóját abban látják, hogy a fáruszükségletet külföldről hozott nyersanyaggal látják el, ami több hasznot hoz egyes befektetőknek. Úgy látják, hogy kormánybeavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a helyzetben javulás álljon be. Elavult propaganda SAN SALVADOR. — Öt középamerikai köztársaság belügyminiszterei az ODEGA (Középamerikai államok szervezete) égisze alatt gyűlést tartottak, hogy az érdekelt államokat szorosabb politikai szövetségbe hozzák. Az érdekelt államok a következők: Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua és Costa Rica. Panama csak “megfigyelőt” küldött. A tárgyalásoknál kitűnt, hogy ezen államok között a közös talajt csak az képezi, hogy a kormányokkal elégedetlenkedőkre rányomják a “kommunista” bélyeget. Ezért Guatemala külügyminisztere azt javasolta, hogy a középamerikai köztársaságoknak “anti kommunista” rendőrséget kellene szervezni. Az ajánlatot követő vitában kitűnt, hogy az anti-kommunista propaganda már ott is nagyon lejárt, miért is az összes delegátusok, még Guatemala belügyminisztere is a javaslat ellen szavaztak. Ahelyett abban állapodtak meg, hogy “minden antidemokratikus törekvés ellen harcolni fognak”. Hogy mi demokratikus vagy antidemokratikus, azt a diktatórikus kormányfők fogják meghatározni.