Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-09 / 28. szám

Thursday, July 9, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ UJ DOLLÁRBILLIÓK FEGYVERKEZÉSRE A washingtoni képviselőház junius 3-án--két­napos érdektelen és hiányosan látogatott tárgya­lás után — 393 szavazattal 3 ellenében elfogadta az évi “védelmi” költségvetést. Csupán 38 billió dollárról volt szó, amely — mint az egyik képvi­selő megjegyezte — “ha minden nap egymillió dollárt költenénk, akkor is 110 esztendeig tarta­na elkölteni”. A Pentagon azonban alig huzza ki az évet vele. Egyetlen úgynevezett liberális képviselő sem szavazott ellene. A 3 ellenszavazatot három de­mokrata újonc-képviselő adta le és csak kettő vi­tatta felszólalásaiban azt, hogy ez a hatalmas összeg a békét szolgálja-e vagy a biztos háborút segiti elő. Az egyik felszólaló Byron Johnson a denveri egyetem gazdasági tanára, a másik Wil­liam H. Meyer vermonti erdész volt és mindkettő a béke jelszavával nyerte meg a tavalyi válasz­tást. A harmadik szavazó Randolph S. Harmon, Munde, Indianából, az autószakszervezet tagja, a General Motors volt szerszámtervezője volt, aki azért szavazott a költségvetés ellen, mert — mint mondja — tudomása van esetekről, mikor a gyárból az újonnan elkészült, de már elavult fegyvernemek egyenesen az ócskavas gyűjtőbe mentek. Ez nem tartozik a népre A javaslat most a szenátus előtt van tárgyalás és jóváhagyás végett. Felbátorodva azon, hogy a hadikiadások billiói milyen könnyen csúsztak át a képviselőházban, Eisenhower elnök messzebb menő javaslatot tett a szenátusnak és pedig, hogy szüntessék be a külföldi katonai segélyre szánt összeg évente ismétlődő kiutalási folyamatát, ehe­lyett állandósítsák és tegyék a Védelmi Osztály költségvetésének szerves részévé. Továbbá, hogy a külföldi területeknek és országoknak tervezett segély összegét szegezzék le két, három esetleg öt évre előre. Az elnök által kinevezett bizottságnak, amely ezt a tervet kidolgozta, William H. Draper jr., a hadsereg volt helyettes titkára a vezetője, aki igy okolta meg a hadikiadások állandósítását: “Egy 100 éves háborút nein lehet évről-évre szóló meghatalmazással vívni.” Igazi táv-néző a junior, bár ez nem jelenti azt, hogy látja is a jövőt. De az elnök által támogatott tervnek van még egy fontos és kifogásolandó pontja. Ez a pont a Secretary of State, azaz Mr. Herter számára kéri a vétó jogot a külföldi háborús segély kiutalása felett. Ez teljesen kivenné a kongresszus kezéből a felelősséget a sok billió dollárnak elköltésével kapcsolatban — amelynek elég hajlékony költe­kezési hajlamai ellen még lehet egy-egy tiltakozó szót hallatni — és a közvéleménytől elzárva egy szükkörü érdekcsoport monopolizálná az évi 38 billió vagy több dollár feletti kontrolt. Ellenvélemény a képviselöházban Milyen álláspontja volt a két tiltakozó képvise­lőnek? Byron Johnson pl. kétségbevonta a közös védelem, a megelőző, vagy elsődleges (nem vár­juk be ,mig az ellenség támad) háború prakti­kusságát. “Ha mi igénybe vennénk atomfegyver készletünket és az ellenség nem, akkor nemcsak ellenfelünket pusztítanánk el, hanem a semlege­sek százmillióit és saját népünk millióit is a radio­aktivitás kihatásával. Ha ellenfelünk visszaüt, akkor az Egyesült Államok lakosságának fele a háború kitörése utáni hat órában porrá málik, másik egynegyede a radioaktivitás áldozata lesz.” Johnson nem ismeri el, hogy az ilyen irányú fegyverkezés a háború megelőzését szolgálja. “Minden fegyverkezési verseny története azt mu­tatja, hogy háborúba fulladt. “Szükségünk van közös védelemre, de az em­beri élet közös megvédésére. Ez a költségvetés a szemet-szemért, fogat-fogért törvényt a civili- zációt-civilizációért magaslatra emeli. Országunk népét egyénenként évi 260 dollárral terheli meg, a világ lakosságára számítva 18 dollár jutna min­den lélekre. “A szenátusi leszerelési bizottság költségeire, mely más megoldást volt hivatva keresni a prob­lémára, csak 50,000 dollárt szavaztunk meg. A kommunisták gazdasági előretörésének ellensú­lyozására is csak 1,400,000 dollárt utaltunk ki, ami 8 dollár személyenként az országban, világ­arányokban pedig csak 50 cent személyenként. De azért ezt a költségvetést mi a béke költség- vetésének nevezzük”. A képviselő a közös védelem sikere szem­pontjából a fegyverkezés megszüntetését és az éhes milliók megsegítését ajánlja. William H. Meyer is a háborús tervek, útvesz­tők és pazarlás tarthatatlanságára mutatott rá. “60 billió dollár értékű elavult felszerelésünk van”, mondotta. “A jelen vita során csak a háború és a gyűlö­let propagandáját fejtettük ki. Nincs bátorsá­gunk uj utakat keresni. Aki megtenné, az nem A rizs árát 1958 decemberében a londoni tőzs­dén igy jegyezték: Siam Patna 1. sz. (100%) $220.5 Magyar Blue Rose—Dunghan Sali $186 Olasz Originaro $173.6 Spanyol (japán tipusu) $166 Az árakat tonnánként raktáron elvámolva kell érteni. A nyugati piacokon általában ezek az árak voltak irányt mutatóak. Magyarországon évente ■átlag 62 ezer tonna rizs terem, ebből fele kerül exportra. Magyar rizst fogyasztanak Angliában, Ausztráliában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Ju­goszláviában, Lengyelországban, Nyugat-Német- országban, a Német Dem. Köztársaságban, Nor­végiában, Svájcban, Svédországban. Mint dr. Nagy Vilmos, a Tervhivatal főelőadója “A magyar rizs és a világgazdaság” tanulmányá­ban írja: “A magyar rizs mint mennyiségi érték a világgazdaság rizstermelésének és világkereske­delem rizsforgalmának óriási számaihoz viszon- nyitva elenyésző. Nem igy minőségi érték dolgá­ban és nemzetgazdaságunk viszonyszámaiban. Jól jegyezzük meg, hogy 1958-ban a rizskivitelünk a növénytermelés exportjának hat százalékát tette ki, ellenben a hagyományos hüvelyeseink — bab, borsó, lencse —együttes exportja csak 3.5 száza­lékát, a friss zöldség 5 százalékát.” Érdekes megismerni, hogy Magyarországon miként fejlődött ki az emberiség csaknem felé­nek alaptáplálékát képező rizs termesztése. • A rizs őshazája Kina vagy India. Hogy a kettő közül melyik volt bölcsője, a kutatás nem tudta pontosan megállapítani. De az Írásos feljegyzé­sek alapján Kínát kell őshazájának tekinteni, mert az első rizsre vonatkozó Írásos emlékek Kí­nából, i. e. 2800-ból származnak, szemben az in­diai feljegyzésekkel, amelyek csaknem 1300 évvel “fiatalabbak”. A rizs termesztése Kínából Kelet és Dél felé, Indiából pedig Nyugatra terjedt. Az arabok utján jutott el az Ibériai félszigetre, a mai Spanyolország és Portugália területére, majd onnan a 15. században Olaszországba, a törökök pedig Bulgária területén a 16. században honosí­tották meg. Magyarországra a rizs a török hódoltság idején került. Erről egykorú feljegyzések is tanúskod­nak, de alátámasztják mind a mai napig fennma­radt nyomai öntözési berendezéseiknek, gátaknak, csatornáknak. A török hódoltság után olasz tele­pesek újították fel a rizstermelést, de még 1908- ban sem nagyobb területen, mint 1,000 hektár. Az első világháború előtt a rizstelepek mind be­szüntették termelésüket, aminek a főoka a tele­pek elgyomosodása, a magas termelési költségek és a rizs árának csökkenése volt. A világháború után is történtek rövidlélegzetü próbálgatások, de a termésátlagok alacsonyak voltak, a minőség gyengének bizonyult és a termést nem lehetett értékesíteni. A magyarországi rizshántoló üzemek előhán­tolt (héjtalanitott) importrizs hántolására vol­tak bei-endezve és a kapitalista irányzat akadá­lyozta a rizstermelés felújítását. A termesztők tönkrementek, a termést állataikkal kellett felta- karmányozni. Magyarországon 1930-ban senki nem foglalkozott rizstermeléssel, ugyanekkor évente közel 20 ezer tonna rizst kellett impor­tálni. kap időt a felszólalásra. Tegnap délután szégyen^ kezve vettem tudomásul, hogy csak 26 képviseli volt jelen, holott költségvetésünk 50 százaléká­ról tárgyaltunk. i “Hát ennyire érdekel bennünket az amerikai nép jóléte? Mi értelme van az ilyen vitának? Tu­dom, hogy mindjárt megvonják a szót tőlem, nem is huzom tovább. Azt hiszem a kongresszusnak konstruktívan kell intézkednie a háború és béke kérdésében, nemcsak billiókat megszavazni, mely­nek nagyrésze kidobott pénz.” _______________________________3_ A magyar tudósoknak köszönhető, hogy ma import helyett Magyarország hozzájárul Európa rizsellátásához. • Amig a régi üzleti érdek azt kívánta, hogy Ma­gyarországon az adottság ellenére ne termesz­szenek rizst, addig a szegedi Alföldi Mezőgazda- sági Intézet keretében Obermayer Ernő főigaz­gató munkatársaival elkezdték csendben annak kutatását, hogy melyik rizsfajta felelne meg a leg inkább a hazai termesztésre. 103 olyan rizsfaj­tát gyűjtöttek össze, amelyek az egész világon a legkorábban érnek be. Évről-évre elvetve, meg­figyelés alatt tartották és a legjobban megfelelő két fajta magját elszaporitották. Ez a két faj­ta: a Szovjetunióból származó, turkesztáni ere­detű Dunghan Sáli és a bolgár eredetű, Magyar- országon régebben is termesztett Vásárhelypusz- tai I.-es. A kettő közül az 1939 évi, mintegy 25 hektáron beállított elszaporitásban mind hozam­ban, mind minőségben a Dunghan Sáli került ki győztesen. Ezt a fajtát ma a világpiacon Magyar Blue Rose néven ismerik. A Dunghan Sáli mint melegégövi növény, a 125 —140 napra tehető termesztési időszaka alatt sok meleget, sok napsütést kíván. Magjának beér- leléséhez 2,600—2,700°C meleg (napi közép­hőmérsékleti adatok összege) és legalább 1,250— 1,300 órai napfényes idő szükséges. Magyaror­szág területén éghajlat tekintetében biztos rizs­termő vidéknek mondhatjuk a Balaton-Székesfe- hérvár-Budapest-Hatvan-Eger-Debrecen vonaltól délre és délkeletre eső területet. Az ország többi részében is beérett ugyan a rizs, de már nagyobb kockázattal jár. “Azok az éghajlati és talajtani tényezők —■ Írja dr. Nagy Vilmos tanulmányában —, amelyek előnyösek a magyar búzára, a magyar rizs minő­ségét is növelik. Ahol kiváló búza terem, ott a rizs minősége is felülmúlja az átlagot. Jellemző a magyar rizsre, hogy karcsú, hosszúkás alakú, üveges és kagylós törésű, úgynevezett gipszfol­tot alig tartalmaz. Belső értékmérő tulajdonságai közül külön becsülendő a 3.5—5.2-szeres duzzadó­képessége és fehérjetartalma. Ezenkívül megkü­lönböztetett módon értéklendő az európai embe­rek igényével s Ízlésével egyező ama tulajdon­sága, hogy főzés után nem csomósodik, nem less pempős, hanem szemenként szétváltan marad.” Ezért kedvelt európaszerte a magyar rizs, ame­lyet a magyar tudósok áldozatos munkával kísér­leteztek ki. Obermayer Ernőt a magyar népi de­mokrácia Kossuth-dijjal tüntette ki munkásságá­ért, az általa kikisérletezett rizst ma 35—40 ezer hektáron termesztik. Ják Sándor ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■a Levélkihordók védelmére Egy levélkihordó, George W. Jones, Winches­ter, Va.-ból a saját és munkatársai érdekében olyan szájkosarat fedezett fel kutyák részére, amely szabad mozgást biztosit állkapcsa számára minden irányban, kivéve a harapásra. Közismert az az önfeláldozó szenvedés, melynek a levélhor­dók kiteszik magukat, amikor a harapós kutyák­kal szemben is kötelességtudóan végzik munkáju­kat. A szájkosár egy plasztik része a kutya szem­fogára illeszthető s igy nem tud harapni. Mr. Jones szabadalmat kapott találmányára. t I Magyarország i IMPORT HELYETT EGYRE TÖBB RIZST EXPORTÁL MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom