Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-10 / 37. szám
: Magyarország | *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★* Paul Robeson Budapesten 12 ________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — Magyarországi riport — Paul Robeson, Nemzetközi Békedijjal kitüntetett világhírű énekes, útban a Román Népköztársaság felé, néhány órára megszakította útját Budapesten. A fogadtatására megjelent Dénes Leó, a Kulturális Kapcsolatok Intézete alelnökének kíséretében vegighajtott a magyar fővároson. Ott volt Vasile Pogaceanu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is. A kiváló művész és békeharcos a Margitszigeten, az Operaház szabadié-. ri színpadánál kiszállt kocsijából és a pillanatok alatt összeverődött tömeg kérésére néhány dalt énekelt. Paul Robeson elutazása előtt nyilatkozott Dosztolányi Imrének, a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Tiz évig fogoly voltam hazámban. Nem engedtek külföldre, megakadályoztak abban, hogy találkozzam a világ békemozgalmának európai katonáival. Az évtized alatt nagyon sok levél, üzenet érkezett hozzám magyar emberektől s a sorok, a szavak közül áradó szeretet és együttérzés erősítette ielkemet. Különösen jól esett, amikor egy kis csomagban a Magyar Rádiótól kaptam ajándékot; kedves meglepetésként elküldték annak a hangjátéknak a felvételét, amelyet magyar gyermekszereplők közreműködésével adtak elő gyermekkoromról Magyarországon. Tudom jól, hogy a világ becsületes embereinek, köztük a magyar dolgozóknak hatalmas részük volt abban, hogy tiz év után újra kézhez kaptam útlevelemet, s eleget tehetek annak az ezernyi meghívásnak, amellyel a világ legkülönbözőbb részeiből elhalmoztak. Most, amikor nagyon rövid időt töltök Budapesten, ugyanazt a szeretetet, barátságot érzem, mint ami a levelekben, üzenetekben jutott el hozzám tiz évig tartó bezártságomban. Most váratlanul érkeztem, s csak nagyon rövid időre, de visszajövök. A jövő héten néhány órára, ősszel néhány napra, s a tavasszal pedig négyöthetes hangversenykörutra. Visszajövök annak ellenére, hogy útlevelemben az áll: “Magyarországra nem érvényes”. Ez az útlevél nem érvényes a Kinai Népköztársaságba sem. És most itt vagyok és itt leszek még sokszor és márciusig ellátogatok a Kinai Népköztársaságba is. Az a szándékom, hogy az év 12 hónapjából ezentúl hatot mindig a szocialista tábor országaiban töltök, a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. így segíti elő a kutató munkát a Magyar Akadémia A Magyar Tudományos Akadémiát — akárcsak a többi Akadémiát — a múltban úgy ismerték, mint ahol a mindennapi élettől elzártan trónolnak az akadémikus urak. Volt is ebben sok igazság, különösen a budapesti Akadémiánál, ahol a múltban a nagynevő tudósok mellett főhercegek és más előkelőségek tetszelegtek akadémikusi mivoltukban. Magyarország felszabadulása után, “friss levegő áradt az Akadémia áporodott szagu termeibe”. Kitárták az Akadémia kapuit és azóta csak azok kerülhetnek ebbe a nagy tisztségbe, akik valóban a tudományt szolgálják. Magától értetődően megszűnt az öncélú tudományos munka; ma az akadémikusok saját szakterületeiken azon igyekeznek, hogy a népet, az egyetemes emberiséget szolgálják. Az Akadémiának mintegy 25 kutató intézete azon fáradozik, hogy a felvetődő problémák megoldása mellett az újat, a fejlődést segítse elő. Éppen ez tette szükségessé, hogy 1952-ben egy üj'tipusu üzemet állítsanak fel. Az uj üzem cime kifejezi a jellegét is: Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalata. •'Az Akadémia vállalat a XIV. Komócsi ut 29/31 szám alatt működik; feladata, hogy a tudósok és kutatók munkája számára berendezéseket, műszerekét tervezzen. Mérnökök, technikusok, szakemberek egész sora dolgozik itt azon, hogy egy-egy tüdős, vagy kutató elképzelését gyakorlatilag megvalósítsa. A Vállalat fennállása — tehát hét é\* óta — több mint 2,500 olyan berendezést, műszert terveztek, amelyet sehol a világon még nem Azért csak hat hónapot, mert találkozni akarok a kapitalista országokban élő békeharcosokkal is. Angliában a közelmidtban a londoni Trafalgar téren 25,000 ember vett részt a békegyülésen, ahol beszéltem, s ennek a visszhangja nemcsak Angliában, hanem az Észak-Amerikai Egyesült Államokban is nagv. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma tíz évig azzal érvelt, hogy nincs miért külföldre utaznom. Csattanós választ kaptak. Londonban én voltam az első amerikai, aki Sha- kespeare-szerapet játszott. Felléptem a Királyi Operaház színpadán is. Londonban mint művész is sikert arattam. Bukarestben a román nép felszabadulása évfordulójának ünnepségein veszek részt, majd szeptemberben a Bolgár Népköztársaságban, októberben a Német Demokratikus Köztársaság ünnepén leszek ott. Novemberben Budapestre jövök és innen visszatérek a Szovjetunióba. A múlt hetekben sok szeretettel vettek körül. Legutóbb Kubába hívtak meg és én örömmel teszek eleget ennek a meghívásnak, előreláthatólag: nagyon hamarosan. Bukarestben részt veszek a felszabadulási ünnepségek idején sorra kerülő népzenei konferencián is. Elmondom véleményemet. Nyugaton ezek ben az időkben uj zenei irányzat kap lábra, amely elveti a hagyományost, a múltat, a klasszikusokat és saját elképzelései szerint individualista zenét gyárt. Elfelejtik azt, hogy az igazi zene a népben gyökerezik, a néphez szól és a legnagyobbak mindig bátran fordultak ehhez a kimeríthetetlen forráshoz. így tett például Enescu, Muszorgszkij, Janácek és a magyar Bartók, akit én nagyon sokra tartok. Az a tervem, hogy budapesti, illetve magyarországi vendégszereplésemkor Bartók Cantata profana cimü müvével is fellépek. Ezen kívül népdalokat is előadok. Bartók az a zeneszerző, aki izig vérig a nép zeneköltője. Szerintem sokan még azok közül sem értik meg a nagyszerű művészt, akik azt hiszik magukról, közel kerültek hozzá. Paul Robeson igy fejezte be nyilatkozatát: — Nagyon optimistán nézek a jövőbe. Azért, mert azok az emberek vannak többségben — amerikaiak, angolok, oroszok, a világ békeszerető emberisége —, akik a háború ellen vannak, akik a békét akarják. gyártottak. Csupán a múlt évben másfélszáz uj műszert terveztek. A Vállalat tervezte és készítette el a penicillin és a B 12-vitamin gyártásához a berendezést. Itt tervezték a Hungária Vegyiművek kaprolaktám üzemének berendezését. Az Akadémia Gyógyszer- ipari Kutató Intézete uj széházat kap, ennek az egész berendezését itt tervezik. A Kutatóeszközöket Kivitelező Vállalat épületeiben különböző műhelyek működnek. Ez azt jelenti, hogy a mérnökök, technikusok terveit itt el is készítik. Általában valamennyi itt tervezett berendezésből, műszerből egy-egy prototípust gyártanak, sőt kisebb sorozatokat el is készítenek. A szerkesztési osztályon jelenleg több, mint 130 témával foglalkoznak. Érdekes módon történik egy-egy készülék legyártása. Pédául a budapesti Sportkórház sebészei egy olyan speciális készüléket kívántak, amely megkönnyíti a nehézkes porcleválásos “meniscus” műtéteket. Az egyik szerkesztő mérnök kiment a kórházba, ahol megfigyelte, hogyan hajtották végre ezideig az ilyen műtéteket. Utána kidolgozta azt a műszert, amelyet az orvosok kívántak. Az Akadémia 25 féle kutató intézete állandóan uj és uj feladatok elé állítja a vállalatot. A Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalatot ma már külföldön is jól ismerik. A “MITA KU- TESZ” feliratú műszereket már számos ország kutatóintézetében használják. A Vállalat minta- példányai ott szerepelnek a külföldi kiállításokon és komoly sikert aratnak. így Barcelonában a ÓVállalat által tervezett és legyártott hintareg- pirátor és az elektorsokkológép a legmagasabb kitüntetést kapta. “Dolgoznak és szépen élnek a bányászok” Tisztelt Szerkesztőség! A mai napot Nagybátonyban töltöttem. Nem mulaszthatom el, hogy ne írjak erről a nyüzsgőmozgó hangyabolyról. Itt a Mátra-hegység alján szénmedence terül el. Mikor leszálltam a vonatról, az első ami szembetűnt a levegőben több irányba húzódó sodronypálya, mely a csillékben szállítja a szenet, több kilométer távolságra, egy központ: osztályozóba. Négy bányából jön ide a szén a sodronypályán és pedig az “Északi, Menkes, Ti- ribes és Kányás” bányákból. Versenyeznek egymással a termelés terén. Az Északi tárnánál fali táblán mindennap olvasható az elért eredmény Aug. 6-ig a Tiribes vezetett 104 3/10 százalékkal. Az “Északi” üzem épületén vöröscsillag jelzi hogy él üzem. Bátony központjából kis gőzmozdony által húzott 10 kupéból álló vonaton mentünk fel az Északi tárnához, ahonnan a bányászok eloszlanak mur kahelyükre. Ott nagy fürdőépület áll a bányászol rendelkezésére, persze díjmentesen. Ott van a; üzemiroda is. A bányászok mind békét óhajtanak hogy nyugodtan dolgozhassanak a haza építésé ben. E széntröszthöz 13 bánya tartozik és mind tel jes üzemmel dolgozik. Az átlagos kereset hav 2,800 forint, a könnyebb munkán a napi keress 72 forint és feljebb. Ide tartozik a Kossuth tár« is, legmagasabb része a Galyatető, ahonnan nagy szerű kilátás nyílik. Munka után a vasút viszi ; bányászokat a központba és onnan 10—15 autó busz viszi őket a közeli falvakba, ahol laknak. / hazaszállítás is ingyenes. Nagybátony uj részéi a bányaváros 50—60 nagy kétemeletes módén épület, erkélyekkel és muskátlis ablakokkal, szé les parkírozott utcákkal. . . Kultuiiház, napköz otthonnal, vájárképző bányával és otthonnal, aho a tanulók kényelmes elhelyezést találnak. Cuk rászda, étterem és mindenféle üzlet. 950 csalá« lakik már itt 4—5,000 lakossal. A bányászok ott hónai nagyon kényelmesek, modern berendezés sei. Legtöbbje két nagy szoba, nagy előszoba konyha, speiz, fürdőszoba, angol VC és gyeim,,.., játszószobából áll. A lakbér 100—125 forint ha vonta. Ez a vidék valaha gróf Andrássy és bár Hatvány birtokában volt, Most azoké, akik meg dolgozzák és tovább építik. A falu régi részé: még vannak vályogistállók szűk kis ablakaikkal ezek emlékeztetik a bányászokat a régi jó időkre de nem kérnek belőle. Baglyasalja és ózd A napokban Ózdon voltam a nagy Martin-ke mencék városában. Autóbusz vitt oda Salgótar jánról. Jó két és fél órai utazás volt, amig Far kaslyukra értünk, 34 forintba került. A falvakon ahol csak keresztül mentünk, folyik az építkezés uj lakóházak és középületek. Az öreg falvak mel lett újak épülnek. Kisterenye környékén tömege sen vannak az uj villaszerű épületek, ezek min« magánházak. Ózdon a buszállomás a fő, azaz ; piactéren van. Sok busz jön a vidékről, a falvak ból. Nagy a sürgés-forgás a piacon. Asszonyol szatyrokkal, amit megtömnek mindenféle zöld séggel és más élelmiszerekkel. Itt magasabbak a átlagos árak mint máshol, ez a szabad piac, aho vá mint mondták még Szegedről is jönnek a ma gánvállalkozók, miután többet kapnak áruikért Innen Farkaslyukra 1 forint 20 fillérért vitt e az autóbusz. Ez a telep az ózdi medence szén tröszthöz tartozik. Ide 9 bánya tartozik', min« teljes üzemmel működik. Farkaslyuk is élüzem ragyog a vöiös csillag rajta. Saját műhelyei van nak, ahol felszereléseket és szerszámokat, méj más telep részére is készítenek. A forgácsol, üzemben van 8—10 uj magyargyártmányu fúr« forgácsoló és esztergályozó gép. Van egy ameri kai gép is, de azt mint használt gépet kapta a üzem. 10—15 nő is dolgozik ott, akik motorteker cseket készítenek a villany gépezethez. A munká sok jól keresnek. Az átlagos 1,800—2,000 forin havonta, azonkívül különböző kedvezményekbe: is részesülnek, prémiumokat kapnak. A lakásol 2—3 szobás összkomfortosak. Van itt nagy uszo da, kulturház televízióval és minden más szórako zás, mozi is van többször hetenként. Mindenk megelégedettnek látszik, büszkén, boldogan be szélnek az elért eredményekről. A vidék egész séges, csupa erdő és hegység. Van kisebb repülő tér is a közeli Bánréven és nagyobb, forgalma sabb repülőtér van Miskolcon. Itt is ingyenese: szállítják a bányászokat munkahelyükre. ' Szánd Ferenc, Pittsburg Thursday, Sept. 10, 1959 ,
