Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-08-27 / 35. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 27, 1959 i Magyarország LÁTOGATÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BIOKÉMIAI INTÉZETÉBEN A Magyar Tudományos Akadémia mintegy huszonöt kutató intézete közül egyike a legfiatalabb nak a Biokémiai Intézet. Ezt az intézetet 1950- ben hozták létre, hogy jó hagyományokkal rendelkező magyar biokémiai kutatás korszerű és szervezett művelése a Tudományos Akadémia keretében is hajlékot nyerjen és a tudományos kutatás számára fiatal tudósokat neveljen. A Biokémiai Intézet Budapesten, a XI. kerület Karolina ut 29 szám alatt működik. Járjuk az épületet, amelynek három emeletét jórészt modern műszerekkel felszerelt laboratóriumok foglalják el. . . Az egyik laboratóriumban Pyhve gyártmányú ultracentrifugát látunk. A gép mellett fiatal kutató a fehérjék ülepedési sebességét méri; a munkatársa az előző napi kísérlet eredményét számolja ki számológépen. . . Egy másik helyiségben a fehérjék szerkezetére jellemző ultraibolya fényelnyelést vizsgálják. Mint a kísérőnk mondja, az intézetben valamennyi korszerű gép rendelkezésre áll kutató munkájukhoz. Miközben egyik-másik műszert bemutatja, megmagyarázza magának a biokémiának is a célját. — iSzáz évvel ezelőtt — mondja a fiatal kutató —, a kémia és az élettan fejlődése mellett kialakult egy uj tudományág, amelynek feladata az élő szervezetekben végbemenő kémiai változások vizsgálata. Ez a tudományág: a biokémia. Célja kimutatni, hogy a biológia törvényszerűségei miként függnek össze az élő anyag tulajdonságaival és törvényszerűségeivel. Ehhez a munkához igen sok ismereteket kell gyűjteni. A fiatal tudományág rövid idő alatt óriási anyagot gyűjtött. S ma már nem a tények regisztrálása, hanem az összefüggőségek felderítése a feladata. A Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetében tizenkét kutató fáradozik azon, hogy minél gazdagabb eredményeket érjenek el. De az intézet munkáját tervező mérnök és technikus is elősegíti uj gépek és készülékek tervezésével és kivitelezésével. Például a közelmúltban vezették be a fehérjék struktúrájának analízisét, amelyhez az intézet műhelye például egy 3,000 volt feszültséggel működő egyenirányítót készített. Az intézetet Szörényi Imre akadémikus szervezte meg és a fehérje biokémiai kutatás egyik középeurópai központjává fejlesztette ki. A külföldön is ismert tudós ez év január havában hirtelen elhunyt és az intézet vezetésével Szabolcsi Lászjóné kandidátust bízták meg ideiglenesen. Az igazgatóhelyettes az intézet működéséről a következőket mondja: — Intézetünk célkitűzése az elméleti biokémiai kutatás. Úgy vélem, hogy ezen a téren hasznos eredményeket tudunk elérni. Ezt lehetővé teszi kutató gárdánk igen jó felkészültsége. A tizenkét főből álló gárdából ma már négy kandidátusi minősítéssel rendelkezik. A kutatók egy témán, de különböző vizsgálatok alapján, három önálló csoportban dolgoznak. Megkérem az igazgatónőt, hogy mondjon valamit a kutatási témáról. — Az intézet egységes kutatási iránya: a fehérjék szerkezete és biológiai funkciója közötti kapcsolat felderítése. Ezen egységes témán belül az analitikai csoport a vizsgált fehérjék szerkezetének felépítését, az enzimológiai csoport ezen fehérjék funkciójára vonatkozó sajátosságait, végül a fizikokémiai csoport molekulák nagyságára, formájára jellemző adatokat tanulmányozza. — Milyen eredményeket értek el eddig ? — Eredményeink közül a szakkörökben kiemelkedőnek tartják a fehérjék denaturációjára vonatkozó uj megállapításokat, valamint a fehérjék módosítása terén elért eredményeket. Munkánkról különben az Akadémia kiadásában megjelenő Acta Physiologica Hungarica-ban, de számos más belföldi és külföldi szakfolyóiratban számolunk be. Az intézet működésének kilenc éve alatt hetvennél több közlemény és számos előadás dokumentálta az ezideig elért eredményeinket. — Bár az intézet munkássága elméleti jellegű, mégis tartanak-e fenn kapcsolatot a gyakorlati élettel? — kérdem. — Igen — hangzik a válasz —, máris mondok egy példát. Az egyik munkatársunk — Dévényi Tibor kandidátus— vezetésével az intézetünkben kidolgozták a fehérje, illetve egy fehérje-celluloze heteropolimér műszálat az “Erilán”-t és a “Gi- zolán”-t. A Gizolán gyártását előkészítő üzemi kísérletek már folyamatban is vannak. Mint az igazgatónő elmondja, a kutatók munkáját erősen elősegíti mintegy ezer kötetes szak- könyvtáruk, amelyben a biokémia alapvető tankönyveitől kezdve a mindenkor megjelenő uj szakkönyvig — bárhol is jelennek meg azok — az összes fontosabb müvek megtalálhatók. Magát a könyvtárhelyiséget úgy rendezték be, hogy zavartalan, elmélyült tudományos munka minden feltételeit biztosították. A könyvtárba érkező mintegy száz bel- és külföldi folyóirat teszi lehetővé, hogy a kutatók állandóan friss tájékoztatást kapjanak. — Természetesen — mondja az igazgatónő —, mindez nem elég az alapos munkához, ezért kutatóink állandó kapcsolatot tartanak fent mindazon bel- és külföldi intézményekkel, amelyek hasonló tárgykörben dolgoznak. Az elmúlt két évben kutatóink Moszkvában, Leningrádban, Prágában, Bécsben, Stockholmban voltak tanulmányúton. Ezek a tanulmányok igen hasznosak számunkra. Ugyanekkor a külföldi kutatók egész sora, a világ legkülönbözőbb országaiból látogatott már eddig is el hozzánk. A külföldi tanulmányutakban maga az igazgatónő is részt vesz; legutóbb Stockholmban szerzett tapasztalatokat. Az igazgatónő különben csaknem az intézet létrehozása óta dolgozik itt. Mint segédmunkás kezdte működését és tudományos munkássága alapján jutott el mind magasabb, munkakörbe. Nemcsak az intézetet vezeti, de saját kísérletei mellett erősen részt vesz az uj kutatógárda nevelésében. Ják Sándor Kivágott gyümölcsök, kibontott tartóoszlopok, leégett háztető — Magyarországi riport — A fővárosban évente sok millió forintot fordítanak házak tatarozására, lakások újjávarázsolására. Ennek a ténynek ismeretében jogos a felháborodás, hogy még most is akadnak olyan lakók, akik szándékosan rongálják a lakást, a házat. A fővárosi tanács március 25-i ülésén figyelmeztette a házkezelőségi igazgatóságot, hogy erélyesen lépjen fel a társadalmi tulajdon rongálói- val szemben. Útnak indultunk hát, hogy meggyőződjünk arról, hogyan szereztek érvényt a fővárosi tanács figyelmeztetésének a házkezelőségi igazgatóságok. Először a XII., Költő utca 40. számú házba látogattunk. Az itt lakó Farkas Ferenc a szomszédos villalakás alá nyúló pincéből két tartópillért kibontott és a mintegy 2000 forint értékű téglából sertésólat akart építeni. A beomlás bármikor bekövetkezhetett volna, ha a lakók a dolgot idejében nem jelentik. A házkezelőség Farkas Ferencet az okozott kár helyreállítására kötelezte és eljárás indult ellene. A XIX., Damjanich utca 2. szám alatt Heer Mihályné a ház gyümölcsfáit a termés leszedése után kivágta, a padlás léckerítéseiből sertésólat csinált és a megmaradt anyagot eltüzelte, a mosókonyha ablakkereteivel együtt. Öthónapi börtönre és pénzbüntetésre Ítélte a bíróság. A házkezelőségek, a kerületi tanácsok és a lakók szoros együttműködése megfékezheti a garázda lakót, ha az veszélyezteti a szocialista együttélés törvényeit és olyan szándékos károkat okoz, mint Belgman János és családja. Belgma- nék a III., Harrer Pál utca 44—46 sz. hires Run- del-házban laktak. A gyönyörűen helyreállított műemlék épületben sok kárt okoztak. A lakás kövezetét favágással feltörték, az ajtókat, ablakokat megrongálták. Az udvarban, tűzveszélyes helyen tüzet raktak, s a ház korabeli vaskilincseit leszedték és a MÉH-nek akarták eladni. Nem kímélték a folyosó tégláit, kövezetét és a villanyórát sem. Többször figyelmeztették őket a lakók, ez azonban nem sokat használt. A kerületi tanács a házkezelőséggel egyetértésben kilakoltatta Belgmanékat s a Lajos utcában jelölt ki számukra uj lakást. Az ilyen lakó persze többet is megérdemelne, mint a kilakoltatás, a rendőrségi feljelentéstől mégis eltekintettek. , A Széplaki ut 4. sz. ház kertjében Görög József és Tomsics Gyula nyolc gyümölcsfát vágott ki, a kár 3600 forint. Ügyük a rendőrségre került- Dérnél János gondatlanságból 30,480 forintos kárt okozott a Tatai utón bérelt helyiségben, ahol öntődét rendezett be. Az.épület tetőszerkezete leégett; a házkezelőség teljes kártérítést követel. Még sorolhatnánk tovább, de “izelitőnek” ennyi is elég. Kőrútunk végeztével szomorú statisztikát készítettünk: a károk jelentős részét felújított házakban követték el. Mindnyájunk érdeke, nemcsak az állami szerveké, a további kártevések megakadályozása. Társadalmi összefogásra van szükség, az olyan lakók önzetlen segítségére, akik sajátjuknak érzik s otthont látnak a rájuk bízott házban. Csontos János 25,000 méter neoncsővel szépül a főváros Már több mint 1500 uj neonberendezés világítja Budapest főútvonalait, a portálokat és a homlokzatokat. Egyre több olyan neonhirdetés is látható, mely méltó Budapest világváros jellegéhez. Az ez évben felszerelésre kerülő nagyobb neonberendezésekről Szalai Ferenc főmérnök, a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat főmérnöke tájékoztatta munkatársunkat. — A volt Alkalmi Áruház helyén, ahol a Csillag Áruház nyitja meg kapuit, 16 méteres szerpentinszalagot készítünk neoncsőből. A kékfényii szalag három emelet magasságról jön lefelé. Felette négy méter átmérőjű kék csillagot helyezünk el. Egyébként a Csillag Áruház reklámját, amely 700 méter neoncsövet igényel, október végére fejezzük be. — Az Állami Biztositó részére két tetőreklámot készítünk, az egyiket a Marx téren, a másikat a Tanács körút és Rákóczi ut sarkán állítjuk fel. A mozgó neonreklámon az egyik pillanatban egy betörőt láthatnak majd, a másik pillanatban már egy szobatiizet. Ezt a reklámot december 31-ig készítjük el. — A Deák téren ott, ahol jelenleg a teret egy tűzfal csúfítja el, a VASÉRT készittett egy reklámot, amelyen érdekes megoldással az edények fognak “mozogni”. ■ — A Corvin Áruház védjegyét az EMKE-ház a Csemege Vállalatét pedig a Marx tér 4-es számú ház tetején állítjuk fel. Jelentős mennyiségű neoncsövet használunk fel a kisebb vállalatoktól eddig beérkezett igények kielégítésére is. Terveink szerint ebben az évben több mint 25,000 méter neoncsövet dolgozunk fel a főváros szépítés sére. (m. j) Befejezés előtt a Moszkva tér korszerű fénycsővilági- tásának szerelési munkája
