Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-27 / 35. szám

Thursday, August 27, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Mit láttam Magyarországon? Magyarországból hazatérő magyarjaink érde­kes jelentését olvasva, én is kedvet kaptam ehhez hozzájárulni. Jómagam is 40 éve hagytam el Magyarorszá­got, de mivel budapesti vagyok, leginkább onnan tudok élményeimről és benyomásaimról jelenteni. 40 év óta bizony sokszor vágyódtam vissza, de még sem mentem. Most nem bírtam ellentállni vágyamnak s hazamentem. Nem sokat vártam, hisz oly hajmeresztő híreket kaptunk. Negyed- magammal indultunk el New Yorkból, s Pestig együtt utaztunk. A magyar határhoz érve bizony megingott az önbizalmunk. . . Meglepő volt a ha­tárőrség nyugodt udvariassága. Éjfél után értünk a határra és igy az első magyar szó “Jó reggelt kívánunk” igen kellemesen hangzott. Az útlevél átnézése után, szerencsés utat és jómulatást kí­vántak és csomagvizsgálás nélkül indultunk Bu­dapest felé. Junius 7-én kiszálltunk a Keleti Pályaudvaron. Kedves rokonaim és barátaim virággal kezükben vártak. Öleltek, csókoltak, kimondhatatlanul bol­dog voltam. Régi vágyam valóra vált, idehaza vagyok... Másnap jelentkeztem és már 12-én meghivó jött részemre a Világszövetség által rendezett délutánra. A találkozás, melyen sok amerikai is jelen volt a margitszigeti nagyszállóban volt. Ré­gen hazatért barátokra is akadtam: Gyetvai, Abelovszkv, Tomanickáék, Grace Gárdos, stb. Nagyon kellemes délutánunk volt. A Világszövet­ség elnöke Szakasits üdvözölt bennünket. Rövid felvilágosítást adott a múltról és a jövő prog­ramjáról, majd befejezte beszédét azzal, hogy: “nézzenek meg mindent, amit óhajtanak s ha visszamennek, úgy mondják el, ahogy látták.” Meg is fogadtam. Első utam Angyalföld volt. Nem sokat változott. Vannak szép modern uj há­zai, de van még elég a régiből is. Autóbuszok, klubházak és néhány uj iskola. Legszebb mégis az uj Szabadságfürdő (strand), mely a Dagály utca végében a Duna mellett terül el, gyógyfür­dő, 80 fokos melegforrással, állandóan zene szól itt. Előadásokat is tartanak itt. 30,000 szórakoz­hat egyszerre. Én is többször a 30,000 között vol­tam. Rohamlépésben folyik Pesten az építkezés. Megérkezésemkor a Rákóczi ut és a nagykörút még zárva volt a forgalom előtt, három hét alatt rendbehozták. Igen sok a renoválás alatt álló ház, azaz 1956-nak maradványa. A lakáshiányon úgy igyekeznek könnyíteni, hogy ha két magas ház között van egy alacsony, arra építenek 1—2 eme­letet. Ez 8—10 családnak ad lakást. Emellett ren­geteg uj lakóház épül. Junius 14-én délelőtt men­tem az Operaházba Bánk Bánt adták. Az első so­rokat fiatal matyóruhába öltözött leányok foglal­ták el. (40 évvel ezelőtt még az Operaház közelé­be se jöhettek, nemhogy az első sorokba.) Voltam a Balatonnál. Füredig vonaton, onnan autóbusszal mentünk Tihany Révig. A külügyi Készül a pamutvászon anyaga. — A Budai Pamut­fonóban D. Német Ferencné előfonást végez. Az elő­készítő munkálatok után pamutvásznat készítenek ebből az anyagból üdülőben töltöttem néhány napot. Szép szoba, jó koszt. Azelőtt sohasem láttam a gönyörü Bala­tont. Felmentem Tihanyba. E vadregényes kis faluban rengeteg turista volt. Román, cseh, né­met, orosz, sőt néhány amerikai magyar is jött megnézni az Apátsági templomot, a kálváriát és a zsuppfedeles házakat, melyeket meg akarnak örökíteni. Este ellátogattam a Partizán üdülőbe, mely a külügyinél is szebb, csupa virág. Megnéz­tem az Ibusz által épülő 500 személyt befogadó Motelt, zene és étterem. Az étterem csupa üveg­iu\uuuumuuuutvHtuu«uumuHuv\uvt Tüsarku is, körömcipő is. — Cipőipari kiállítás nyílt a Váci utcában. A hazai és exportra gyártott ujvonalu női és férficipőket a közönség nagy elismeréssel szemléli wvwwwwwwvwwwwvwwvwwwwwvwvwww** bői készült, dijat nyert az ’58-^s brüsszeli kiállí­táson. Csepelen is voltam. A régi egyórás ut, ma tiz percig tart. E változást 4 éve hozták létre. E gyár valaha csak gyilkoló szerszámokat gyártott, ma nagyobb, de hasznos dolgokat készít úgy ex­portra, mint otthoni használatra. 27-én megnéztem a Pillangó kisasszonyt, a Néphadsereg Központi Tisztiházában adták, de szép volt. Megnéztem az Úttörő vasutat, büszkék ám a gyerekek megbízatásukra. A Visegrádra induló hajó már reggel 6-ra meg­telt. A Duna mentén egymást követték a strandok és mind telve. Meglátogattam Moiinári Bertát Miskolcon. Szép lakása van. Nagyon elégedett. Elvitt megnézni a fonodát. Ez tiszta, pormentes, ezernél több mun­kás dolgozik benne. 36,000 orsó fordul meg má­sodpercenként. Kínából, Egyiptomból, Oroszor­szágból jön ide a nyersanyag és fonalat készíte­nek belőle a szövődék részére, ahol a vásznat stb. készítik. A gyár ellátja dolgozó ruhával és cipővel a munkásokat. Szép, tiszta mosoda, zuhany és kelle­mes étterem van a gyárban. Három “shift”-tel dolgoznak. Kellemes fiatalember az igazgató, aki minden kérdésre szívesen válaszolt. Automobilon vittek haza bennünket. Másnap Lilafüredre men­tem. A gyönyörű régi kastélyok mindegyike mun­kásüdülő, telve vendégekkel. Tapolcán is voltunk, ahol a gyógyfürdő van, s esküszöm, hogy ennél szebbet még életemben nem láttam. A várat is megnéztem, még mindig romos. Na­gyon lassan, nehezen megy a munka, mert telve van földalatti pincékkel és sok régiségre akad­nak. Renoválás alatt áll a Mátyás templom, bár vasárnap mise volt benne, melyen én is jelen voltam. Voltam a Szent István bazilikában is. Meglátogattam a május 1-i ruhagyárat, mely­ben 3,000-nél több munkás dolgozik. A legszebb női-, férfi- és gyermekkabátokat készítik. A gyár régi ugyan, de tiszta, levegős és modern felszere­léssel dolgozik. Az igazgató üzemvezető és egy munkás kalauzolt végig a gyárban. Mindent meg­magyarázva, minden kérdésre felelve. Kérdezhet­tük a munkásokat is, ha úgy tetszett. Itt is három “shift”-ban dolgoznak. Megnéztük a gyár óvodá­ját, mint egy kis tündérpalota tárult elénk, szép, tiszta virágos kert, nagy' fák, kis uszoda és más szórakozás a gyermekek számára. Éppen ebéd után lévén ágyaikban pihentek a csöppségek. Csi­nos szobák, telve korszerű játékokkal és bútorok­kal. Az igazgató meghívott bennünket is ebédre a gyár éttermébe. A menü: meggyleves, töltött borjúhús, krumpli, saláta, sör, krémes,, csokolá­dé torta, fekete kávé. Evvel véget ért egv felejt­hetetlen nap. Bucsuzásul a gyár igazgatója fel­ajánlotta a gyár autóját sofőrrel s egy munkást vele mint kalauzt, hogy megnézhessük a város környékét. Julius 13-án jött is értem az autó, el­mentem Bendl Helent felvenni. így láthattuk Kis­pestet, Lőrincet és az ekörüli építkezést. A régi Horthy nyomortanyákat, uj és modern házak vették át. Mindenütt gyorsiramban folyik az épít­kezés. Kívánságomra elvittek “Tripolisz”-ba. Ez volt gyermekkoromban a legborzalmasabb nyo­mortanya. Ennek se hire, se hamva. Uj modern házak, szép iskola, zöldpázsit és fák, önkiszolgáló üzletek, szép éttermek, foglalták el a helyét. Ha nem ismerném a környéket, nem hittem volna szememnek. Ez volt budapesti látogatásom leg­boldogabb napja. így láttam, hogy nem csupán a belvárost hozták rendbe, de megszüntették a Tri- poliszokat is. Óbudán szintén folyik az építkezés. Még csak annyit, hogy az emberek dolgoznak, az üzletek telve vannak mindennel. Jól táplált és jól öltözött a pesti és vidéki nép. Amerre jár­tam, éttermek, cukrászdák, zenéskerthelyiségek, telve népekkel. Az áruházak szebbnél-szebb hol­mikkal telve. A TV most kezd elterjedni, de rá­dió van mindenütt, minden házban. Vidéki uta­mon érdekes volt a földmunkás nők sokasága. Mind biciklin ment kapálni és nem gyalog. Julius 25-ig kértem ottartózkodási engedélyt és meg is kaptam minden baj nélkül, de már 14-én el kellett hagynom a viruló szép várost. Jugoszláviába mentem férjem rokonai meglátogatására. Sajnos erről nem irhatok olyan kedvezően. Keveset vár­tam, de még kevesebbet találtam s igy julius 24- én vonatra szállva Párizs felé, onnan New York­ba. Nagyon szép és kellemes volt magyarországi tartózkodásom minden perce. Mary Abjanics ÖTSZÁZ önkiszolgáló boltot ad át rendeltetésé­nek még az év vége előtt a régi üzletek átépítésé­vel a Belkereskedeln i Minisztérium és a kiskeres­kedelmi vállalatok. • 1,300 ülőhelyes szabadtéri hangverseny-szinpa- dot építenek Martonvásáron, a Mezőgazdasági Kutató Intézethez tartozó park vadregényes szi­getén, ahol Pásztor János monumentális Beetho- ven-szobra áll.--------------------------------------5_ GRAMOFONLEMEZ megvételére kötelezi a bécsi rendőrség a közlekedési szabályok ellen vé­tőket. A lemezen levő dal cime: “így ért szeren­csésen haza”. Az énekszám, amelyet Konrád bá­csi kabaréénekes ad elő — az utcai közlekedés ve­szélyeit sorolja fel. 'VWWWWWWVWWWWWWV^WWWWWWWWWWWV« A Budapesti Konzervgyár süritő részlegét az idén több uj géppel korszerűsítették

Next

/
Oldalképek
Tartalom