Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 5. szám
Thursday, January 29 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ SILÁNY RUHÁZATI CIKKEKKEL CSAPJÁK BE A VÁSÁRLÓ KÖZÖNSÉGET A gyakran behirdetett kiárusítások (sale) igen alkalmasak arra, hogy az üzletek legsilányabb árucikkeiket a közönség nyakába varrják. Két szakszervezet — a cipő és textil — figyelmeztető tanácsokkal szolgál arravonatkozólag, hogy mit vegyen figyelembe a vásárló, hogy megkaphassa pénzének teljes értékét. Januárban vannak a cipő kiárusítások, amikor az üzletek 10—20 százalékkal olcsóbban bocsátják áruba készletüket. A Boot and Shoe Workers Union a következő tanácsokat adja, hogy megkülönböztethessük a jót a silánytól. A legjobb bőr a “full grain” jelzésű, amely finomszemcsés és ezt úgy ismerhetjük fel, ha a cipő elejét meghajlítjuk. A jó bőr negyedincsen- ként 7—8 ráncot, a silányabb bőr csak 2—3 ráncot vet. A szegélyezett (welted) cipők erősebbek és könnyebben lehet javítani őket. Az ilyen cipők készítésénél a felsőrészt és talpat a szegélyhez varrják, ahelyett, hogy közvetlenül egymáshoz varrnák azokat. Szegéllyel ellátott cipő belül simább. A jó cipő belső bélése bőr, nem papír, sarokháta is igazi bőr, felsőrésze pedig jóminőségü vászonnal van bélelve. Csak kényelmes cipőt vegyünk, melyben a lábujjak szabadon mozoghatnak, a sarok oda simul, de nem túl szoros. Egyes gyárosok felcicomázzák cipőiket, hogy jobban keljenek. Ezzel álcázzák a silányabb minőséget. Mire vigyázzunk a textilül uknál? A textiliparban beállott gazdasági hanyatlás hatására a gyárosok a festést és más felületi kidolgozást silányabb minőségben végzik a textilanyagon és ezáltal még a jóminőségü textil használhatóságát is tönkreteszik. Sajnos ezt a vásárlónak legtöbb esetben igen nehéz felismerni és leginkább mosás után jön rá, hogy becsapták. Például az újabb “mosni-viselni” ruhanemüek- nél, egy uj blúz kimosása és —: még gyenge — vasalása után is lyukak fejlődnek az anyagban. Ez azért van, mert a gyűrődés elkerülésére a tex- tilanyagót gyantával vonják be, ez azonban magába szívja a mosóanyagban levő klórt. Ettől néha ugyan csak megsárgul az anyag. Azonban a vasalásnál sav fejlődik ki, ami felmarja az anyagot és kilyukasztja. Egyes gyárosok tökéletesítették a gyantázási műveletet a “mosni-szárita- ni-viselni” ruhaneműiknél, de silányabb anyagot használnak. A fenti, csalódásokon kívül gyakran történik meg az, hogy a gyapot textilanyagból készült ruha minden mosásnál jobban összemegy. A “pre- shrunk” (előzőleg zsugorított) cimke a ruhán nem kielégítő, a “sanforized” jelzés jobb össze- menés elleni kezelést jelent, az ezzel ellátott ruhadarab, mosás után legfeljebb 1 százalékot fog összemenni. A gyárosok megkímélhetnék a fogyasztókat az ilyen becsapásoktól, ha követnék az American Standard Association eljárási utasításait a textiláruk elkészítésénél. De mivel ezt csak nagyon kevés gyár követi, állami törvényhozásrá volna szükség ahhoz, hogy minden textil anyagból készült ruhanemű ilyen eljárással és ezt igazoló címkével kerüljön a fogyasztóhoz. A textilgyáros a termelési árak csökkentésére végez silányabb munkát, de — kapzsiságára jellemzően — a megtakarítást nem továbbítja a fogyasztóhoz, ámbár az igy olcsóbbá tett ruhát egyáltalán nem érdemes megvásárolni, mert ráfizetünk. Az American Standard Association szerint, a textiláru gondosabb elkészítése nem kerülne sakkal többe, csak hivatalos ellenőrzésre volna szükség, mert lelkiismeretlen gyárosok azt is megteszik, hogy nyújtják az anyagot, 100 yard anyagot 110 yardra húznak ki. Képzeljük, hogy mi történik mosás után az ebből készült ruhákkal ! A fogyasztó hiába vizsgálgatja a megvásárolandó ruha kelméjét, nem tudja puszta szemmel megállapítani, hogy milyen minőségű festéket és felületsimitó anyagot használtak hozzá, legfeljebb csak azt, hogy milyen szoros szövésű. Legjobb, ha a rátüzött cédulát olvassuk el, melynek arról kell felvilágosítást adni, hogy milyen az anyag színtartó ereje, milyen százalékban fog összemenni mosás után, vasalási utasítást, stb. A legjobb anyagelkészitési eljárásokat az “L22” jelzésű cédulával ellátott ruhákban találjuk. Az a cédula,*amely azt mondja, “do not bleach” (re fehéríts), vagy “do not use chlorine bleach”, má,r is azt jelenti, hogy a textilanyag elkészítése silány. Ilyet legjobb nem vásárolni, különösen fehér színben, amit ha mosásnál nem fehérítenek, akkor megsárgul. Addig, amig a textiláru minőségét feltüntető cédulák nem esnek törvényes ellenőrzés alá, legjobb, ha az igényelést nem teljesítő ruhadarabot visszavisszük oda, ahol megvettük, mint nem megfelelőt és visszaköveteljük az érte fizetett pénzt. RÖVID HÍREK t NAGYVILÁGBÓL STOCKHOLMBAN a közlekedési bíróság tagjai meglepetéssel vették tudomásul, hogy az egyik panaszos — fiatal nő — a tárgyalás alatt egyszerre csak felugrott, a vádlott nyakába borult és visszavonta “közlekedésellenes magatartás” címén tett panaszát, hogy hozzámehessen a tetteshez feleségül. • A MAJMOK állandóan elszakítják a telefonhuzalokat Dél-Afrikában, mert azokon tornásznak. Az elefántok a póznákat döntik ki, miközben a hátukat vakargatják. A technikusok törik a fejüket, hogyan védekezzenek e “veszedelem” ellen. o A NÉMET szivargyárosok szövetsége közölte, hogy a- világ szivarfogyasztó államai között Dánia áll az első helyen: 207 szivar jut egy lakosra. A második hely Hollandiáé 106 szivarral. Harmadik Svájc 97, negyedik Nyugat-Németország. A pipakedvelő Angliában egy lakosra évente mindössze négy szivar jut. » EMLÉKMŰ az ifjúság kedvelt regényhősének. Hullben, ahonnan a történelem szarint Robinson Crusoe tengeri útjára indult, emlékművet állítanak fel a világhírű regényhős tiszteletére. Az életnag.vságu bronzszobor elkészítésével Winifred Turner szobrásznőt bízta meg Hull városa. • EZ ÉVBEN ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a leningrádi Cirkuszmüvészeti Muzeum. Több mint 70 ezer kiállítási tárgya bemutatja az orosz és a külföldi cirkusz fejlődésének történetét, a szovjet cirkusz múltját és jelenét. A múzeumnak 1500 kötetes szakkönyvtára is van, igen értékes, ritka kiadványokkal. Irák és Kína kereskedelmi szerződést Írtak alá, mely szerint Kina acélt, alumíniumot, géprészeket szállít Iráknak, Irak pedig datolyát, gyapjút, olajat, olajmagot, stb. küld Kínának 'cserébe. Persze a SZABAD nyugat minderre felhúzza az orrát, mert profitról itt nincs szó, csupán arról, hogy két ország felcseréli egymással áru- fölöslegét. ★ Kínában 40 különböző szerkezetű automobil készítésével kísérleteznek. Minden tartománynak és önálló körzetnek megvan a saját autóépitő kísérletezési telepe. ANGOL HIDEGVÉR. — A Londonban tartózkodó Bertram Mills cirkusz előadásainak hirdetésére egy oroszlán járt végig az utcákon táblával a nyakában. Az oroszlán valahogyán elszabadult kísérőitől s besétált egy előkelő -londoni női divatüzletbe. Egy ifjú hölgy, aki mélyen el volt merülve a pulóverek közti válogatásban, azt vette észre, hogy valaki hozzádörgölődzik a lábához. A hölgy szemét a kezében tartott pulóverről az oroszlánra vetette és igy szólt: “Jaj, félek, hogy leszalad a szem a harisnyámon”, ; ; ,,,. ! .. I . ~ir Csehszlovákia összeköttetésbe lép -áz: újonnan alakult afrikai országokkal, ahol ipari termékeinek elhelyezésére törekszik. E téren a közelmúltban sikereket értek el az arab országokban. • LELEPLEZTE AZ ÉBRESZTŐÓRA. — Az egyik svájci szállodában egy vendég éjszaka észrevétlenül ki akart szökni az épületből, hogy ne kelljen fizetni a vacsoráért és a szobáért. A po- tvázónak azonban nem volt szerencséi«!, mert amikor lelopakodott a lépcsőn, elejtette kofferét, s abból kiesett egy ébresztőóra, amely a rázkódtatásra csengetni kezdett. Az még hagy- ján, hogy az összes vendégek felriadtak, a baj az volt, hogy a szállodatulajdonos 4s| fejébredt. ★ ■ •i'-.-rA ám EGY ZALASZENTGRÓTI hömokbáfiyábán, 3 méter mélységben a föld alatt' 'katVaátagságu kövesedett szarvasagancsot talá'ltakf Az érdekes lelet a göcseji muzeum tulajdonába :kériilt. bísUriáoo Savanyu szóló Dr. Friedrich A. Kaempfer, Vancouverben a British Columbia (Kanada) egyetem Äzikai professzora azt mondja, hogy őt a szovjet kozmikus mübolygó “hidegen hagyja”. , "Ví r “A hold már sok százezer év óta mered a szemünkbe”, mondotta egy interjú alatt. ‘.‘Most feltettek oda egy kis darab ércet és mindenki izgul tőle”. Különben is, a fizikus szerint, a rákéta nem egyéb, mint “műszaki probléma.” Dr. R. W. Stewartnak, szintén a fizikai osztálytól, más a véleménye. Szerinte a szovjet bolygó hatalmas tudományos diadal. A Hishr-vifSsken félehm honé! (Folytatás az előző oldalról) részletadósságot magatokra. Gondoljatok a vál-« ságra, amely 1959-ben vár rátok! Gondoljatok arra: a hányókon már több mint 14 millió tonna szén halmozódott fel. Gondoljatok arra: már 16 ezer embert elbocsátottak és további 100,000 embert akarnak még elbocsátani. Essenben három férfi támadott meg egy bányászt. Kirabolták. Zsákmány 60 pfennig. Óriási örömhír: a szovjet zóna egymillió tonna szenet vásárol a Ruhr-vidéktől. Kelet-Németország bányászszakszervezetének központi bizottsága 50,000 márkát bocsátott rendelkezésre “szolidaritása jeléül karácsony alkalmából a nehéz helyzetben levő nyugatnémet bányászok számára”. Ez összeg elfogadását a nyugatnémet bányászszakszervezet “propagandafogás”-ként elutasította. Nemsokára már nemcsak a bányásznak megy majd rosszul a Ruhr-vidéken. A bányászattal szoros kapcsolatban levő acéliparban is részben bevezették a rövidített munkaidőt. Dortmundban, Nyugat-Németország egyik legnagyobb acélgyárában — amelyben közel 20,000 ember dolgozik — már hónapok óta valamennyi műszakot lerövidítették. 600 munkást elbocsátottak. A vasutaknál is súlyos a helyzet. Egyedül Essen körzetében naponta 250 szénszerelvénnyel fut kevesebb. A kiskereskedelem pang. Az adókiesés máris eléri a 31 millió márkát. A széhvál- ság sok pénzbe kerül. Az egész' olyan; mint a dominójáték: ha az első követ meglökjük, az egész sor felborul. Utoljára megyek be egy bánya-bejáraton. Végigmegyek a hosszú, megvilágított folyosókon egészen odáig, ahol a bányászok a föld mélyéből ismét a felszínre érkeznek a suhanó szállitókasokban. Odakiáltom az embereknek a kérdést: mi a véleményük a helyzetről? Néhányan visszakiáltanak: — Nem tudjuk hol van a kutya eltemetve. Ahhoz túlságosan kicsik vagyunk. De talán az örült amerikai szénbehozatalban van a hiba! Mások igy kiabálnak: — Azelőtt pálinkát ittunk, Vizet vedelünk ! Megint mások ezt kiáltják: óm-Ap:h< — A vörös zászlót'akarjuk látni!d iiii .'o j E szavaknál szemük fehérje veszélyesén megvillan, fekete arcukban piros ajkuk két véres vonal. A Ruhr-vidék egy alapos ismerője egyszer ezt mondta: “A bányában a bányász kommunista, i, hazafelé vezető utón szociáldemokrata; otthon; ahol vasárnap kerül sor a választásokra, feleségéi vei együtt a kereszténydemokratákra szavaz.” Ez a sorrend azonban megváltozhat. . . &
