Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 22, 1959 MIKOYAN SAJTÓKONFERENCIÁJA A béke és a békés együttélés eszméje vonul végig az újságíróknak adott feleletében Anastas I. Mikoyan, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettese New Yorkban, csütörtökön, január 15-én sajtókonferenciát tartott az Egyesült Nemzetek épületében. Az összegyűlt amerikai és külföldi újságírók az emberiség legfontosabb problémáira vonatkozó kérdésekkel ostromolták. Alant közöljük kivonatosan a sajtókonferencia legkiemelkedőbb részleteit. Kérdés: Az ön azon óhajának értelmében, hogy nemzetközi problémákkal kapcsolatban szűnjön meg a “nem, nem” és kezdődjön az igen, igen”- megközelités, helyesbíteni fogják-e önök “nem, nem” álláspontjukat az Egyesült Nemzetek békés célú űrkutatási bizottságában való közreműködésükre vonatkozólag? Mikoyan: Mi hívei vagyunk az érdemleges megoldásnak, vagyis olyannak, amely bizonyos mértékben valamennyi részvevőt kielégít,. Az jó, amikor a szovjet megbízottak a nemzetközi feszültség enyhítésére tesznek ajánlatot és az nem jó, amikor minden ajánlatukra “nem, nem” feletet kapnak. Sajnálom, hogy a légürre vonatkozólag az Egyesült Nemzetekben ez a helyzet fejlődött ki. önök tudják, hogy a légiiri kutatás terén nemzetem óriási eredményeket ért el. Országom azt szeretné, ha a tudomány munkájának gyümölcsét az egész világ élvezhetné és szeretne e kérdésben a UN-ben közreműködni. De, amikor a szóbanforgó bizottságot felállították, úgy látszott, hogy a katonai blokkok parancsoló szelleme fogja azt uralni. A Szovjetuniót alárendelt helyzetbe akarták juttatni benne. Ezt mutatta a bizottság összetétele, amelynek 18 tagja közül 12 a NATO, SEATO és hasonló csoportokhoz tartozik, akik e csoportok érdekei szerint szavaznak, három tagja a semleges, három pedig a szocialista országok megbízottja, önök megérthetik, hogy ez az igazság kigúnyolására irányult és nem vette tudomásul a légiir tanulmányozásának és kikutatásának igazi követelményeit. Azok, akik szavazógépeket szeretnek kezelni, olyan szavazógépezetet akartak felállítani, amelyben a Szovjetunió és a szocialista országok állandó kisebbségben lennének. A szavazás ilyen módja azonban nem fonto's, hiszen a tudomány haladása nem függ a kézfelemeléstől. De az érthető, hogy mi nem fogadhattuk el a bizottság ilyen összeállítását. A zsidó-kérdésre vonatkozóan ketten is intéztek kérdést Mikoyanhoz. Mikoyan: Az én hazámban minden nép szabad és szabadon fejlesztheti kultúráját. Lehetnek színházai, irodalma és ez vonatkozik a zsidókra is. Ám a zsidó lakosság annyira beolvadt az orosz népbe és az orosz kultúrába, hogy az egyetemes orosz kultúrában és irodalomban vesznek részt. Sok zsidó iró van, aki orosznak tartja magát és oroszul ir. Ebbe mi nem avatkozhatunk bele, ez a zsidó értelmiségre tartozik. Mi megteremtettük a lehetőségeket ahhoz, hogy az orosz, a zsidó és más szovjet népnek teljes alkalma legyen kultúrája és irodalma kifejlesztésére. A Szovjetunióban nincsen zsidókérdés. Ezt azok teremtették meg, akik akadályozni akarták a jóviszonyt. Az emberiség jövőjét illetően az egyik ujság- iró Tennessee Williams, ismert amerikai borúlátó iró azon kijelentésével tette fel kérdését, hogy “véleményem szerint az emberi faj már nem fog létezni 1970-ben.” , Mikoyan: Én ennél optimistább vagyok. Nem hiszem, hogy az emberiség el fog pusztulni és ha mindnyájan igyekszünk, akkor nem háború lesz, hanem béke. Igaz, a háború veszélye komoly. Sok megoldatlan ellentét van a világon. Van fegyverkezési verseny, van “hidegháború”, amely mindig “forróvá” változhat át. Azzal kell tehát kezdenünk, hogy felszámoljuk a “hidegháborút” és minden rendelkezésünkre álló lehetőséggel keressük a bizalom helyreállítását, és ha nem is teljességében, akkor legalább oly mértékben, hogy a békés együttélést biztosíthassuk. Népek között lehetnek és vannak nézeteltérések. Nem is ebben van a veszedelem. A veszedelem abból származik, ha a nézeteltérés megoldására erőszakot akarnak alkalmazni, ha egyik fél a másikra akarja erőszakolni akaratát ahelyett, hogy egy olyan elfoVigyük sikerre a Magyar Szó lapépitési kampányát! gadható alapot keressünk azok megoldására, amely mindegyik fél érdekeit tekintetbe veszi. Mi a veszélyek elkerülésére és az igazi békés együttélés érdekében szólalunk fel és cselekszünk. Sok akadályba és ellenállásba ütköztünk már, de nem adjuk fel a harcot, hanem minden erőnkkel folytatni fogjuk. _ Az atompróbarobbantások beszüntetésére vonatkozó kérdésre Mikoyan kifejtette véleményét, hogy annak be kell következnie a világ népeinek követelésére. Az ellenőrzés kérdésében is meg lehet egyezni, ha az erre felállítandó gépezetet nem a többségi szavazat, hanem a megegyezés alapján fogják felépíteni. A csúcskonferenciára vonatkozó kérdésre Mi- koyah azt felelte, hogy azt a legmagasabb szinten, az államvezetőkkel kell megtartani. Akik azt ellenzik, azok kitolhatják egy időre a “napirend” feletti vitatkozásokkal, de elkerülni nem lehet. Kérdés: Most, hogy “békebarátokat” talált a Wall Streeten, fog ez változtatni az ön eddigi teóriáján? Mikoyan: Az én esetemben a teória és gyakorlat nem tér el egymástól. Természetesen élvezet volt számomra üzletemberekkel beszélni, akik békés szándékaikat fejtegették, különösen mivel először hallottam ilyen véleményt a tőke azon képviselőitől, akikkel eddig találkoztam. Természetes, hogy elgondolásaikat még a gyakorlat, a tények és az élet kell, hogy bebizonyítsa. Emberek azt mondják, hogy békét akarnak, azonban folytatják a -fegyverkezési versenyt. Egyik sem mondja, hogy le akarja vágni a fegyvertermelést, bár többen a leszerelés támogatásáról beszéltek. Persze, csak a szokásos kijelentésekkel; senki sincs a leszerelés ellen, mindenki/ támogatja a leszerelést, de a gyakorlatban semmi eredményt nem látunk. Utóvégre is nem mellőzhetjük azt a tényt, hogy a “hidegháborút” az Egyesült Államok segíti elő. Nem tagadható, hogy a hazánkat körülvevő amerikai támaszpontokat nem csökkentik, inkább egyre erősitik. Nyugat-Németországot, melyet közösen győztünk le, f elf egy vérzik és atomfegyverrel látják el egy szövetséges ellen. Elkerülhetetlen, hogy mindez gyanakvást teremtsen meg és a szovjet vezetőket óvatossá és éberré tegye. Az elkerülhetetlen magyar kérdés is szőnyegre került. Közbenjárna-e a Szovjetunió, hogy a UN különleges megbízottja, Sir Leslie Munro megvizsgálja és jelentést készítsen a jelen magyar helyzetről ? Mikoyan: A magyar népnek nincs szüksége UN segítségre belügyeinek intézéséhez, azt megoldja saját maga. A magyar zűrzavart a “hidegháború” bátorítására teremtették. Magyarországon rend van, kultúra van, termelő munka és boldogság van. Nemrégen volt országos választás. Nemrégen beszélgettem Magyarországon vezetőkkel és másokkal. Mr. Kruscsev is járt Magyar- országon egy küldöttséggel, ők is beszélgettek emberekkel. Meglátogattak gyárakat, mező- gazdaságokat, városokat, falvakat. A közviszony kitűnő. A helyzet normális. Milyen jó volna, ha a helyzet sok más országban is olyan normális lenne, mint Magyarországon. Ami az illető személy — bárki is az — Magyar- országba való utazását illeti, arra csak azt jegyezhetem meg: A Magyarországba való utazás lehetősége a magyar kormánytól függ. Nem tudom, hogy ebbe a kérésbe belemennének, kétlem. De általában, már számos idegen járt Magyarországon. Egyik elmés újságíró a szocialista Szovjetunió és a kapitalista Egyesült Államok egymás mellett élése iránti kérdését két fiatal amerikai nő párbeszédével vezette be. Az egyik Mikoyan kellemes megjelenését és barátságos mosolyát dicsérte, mire a másik azt felelte: “Vigyázz, Mikoyan mosolyog reád, hogy jobban elnyelhessen”. Mikoyan: Nem kívánom a szép amerikai lányok szólásszabadságát korlátozni. Ne féljen az, aki attól tart, hogy elnyelem. Egy szovjet férfi sem veszélyezteti az amerikai leányokat, más leányokat sem. Az amerikai nők többnyire barátságosabbak hozzánk, mint a férfiak, bár a férfiak is mutatnak némi barátságot. Általában a nők nagy szerepet játszanak a jóviszony visszaállításában. ők barátságot és békét akarnak. Nekik szükségük van erre. ők nem akarják, hogy gyermekeiket, testvéreiket, férjeiket a háborúban ágyutölteléknek használják. A koegzisztenciáról ennyit: természetesen mi a kommunizmust jobbnak tartjuk a kapitalizmusnál De a kapitalizmus létezik és lényeges, komoly eredményeket ért el, különösen Amerikában. A kommunizmus országunkat a nyomorúságból és gyengeségből hatalmas országgá emelte. Ezt tette a többi országokkal is, amelyek erre az útra léptek. A kommunizmus terjed és sikeres és tovább fog haladni ezen az utón. Tudjuk, hogy csak a háború akadályozhatja meg előrehaladásunkat Nekünk ezeket a valódi tényeket számításba kell vennünk. A kapitalizmus tovább fog létezni addig, amig az illető ország népe támogatni fogja vagy el fogja tűrni ezt a rendszert. Mihelyt a nép azt fogja látni, hogy ez a renszer nem segíti vagy nem jó neki, meg fogja változtatni, meg fogja dönteni. Nincs szükség arra és a mi népünk nem is akar beavatkozni más népek belügyeibe, de nem akarjuk, hogy más országok beavatkozzanak a mi belügyeinkbe. • Versengés és békés együttélés jobb, mint háborúskodni, vagy a háborús veszély. Az amerikaiaknak ma magasabb az életszínvonala, mint a miénk. Mi is magasabb életszínvonalat akarunk. Szeretnénk utolérni az amerikaiakat, de ez nem jelent veszélyt az önök részére, önök jól élnek. Miért ne akarnák, hogy mi is jól éljünk? A tény az, hogy akarják, vagy se, mi is jól fogunk élni, a saját erőnkből. Éppen ezért versenyezzünk és múljuk felül egymást. Népünk életszínvonalának javításán elért eredményeink a kapitalista országok; tömegeinek is jó szolgálatot fognak tenni, mert amikor ők látni fogják a mi életviszonyaink javulását, ami egyre gyorsabban észlelhető, a kapita- lásták, saját hatalmuk fenntartása érdekében, javítani fognak népeik életviszonyain. Mi tehát közvetett formában minden népnek jót teszünk, amikor saját életstandardunk javulásáért dolgozunk. Kérdés: Ön látta az amerikai életmódot, látta többek között a piketeket, milyen benyomással volt önre az eltérő vélemény gyakorlásának szabadsága ? Mikoyan: Benyomást gyakorolt ugyan, de nem olyat, amilyent ön gondol. Nem gondolom, hogy a piketelés nagy teljesítménye az amerikai életmódnak. Azt hiszem, hogy a mi rendszerünk elfogadhatóbb. Ha valaki külföldről jön hozzánk, senki sem fogja bántalmazni, vagy sértegetni az utcán, vagy egyebütt. Én azt hiszem, hogy ez az amerikai életmódnak egyik sötét oldala. Elimerem, hogy az amerikai nép 99%-a nem azonosítja magát az ilyesmivel. Azt hiszem, hogy csak egy piciny kis töredéke foglalkozik ezzel és hogy minél hamarabb megszabadulnak az amerikaiak ettől a “szabadságitól, a huligánizmus szabadságától, akik rendbontók és törvénysértők, annál jobb lesz önöknek. A tengervíz felhasználható WAiSHINGTON. — Már több mint egy éve annak, hogy a kongresszus öt olyan kísérleti telep építését szavazta meg, amelyekben kipróbálják, hogy miképpen lehetne leggazdaságosabban megtisztítani a tenger vizét úgy, hogy ivóvíz, — azaz “édes” viz legyen. Azonban a kísérleti telepek építésére soha egyetlen centet sem szavaztak meg, igy nem is lett abból semmi. Az utóbbi időben végzett privát kísérletek azonban arra ösztökélték a belügyminisztériumot, hogy a Syracuse, N. Y. városi Carrier Corporation részére rendeletet adott 15,000 gallonos kapacitású kísérleti telep építésére. Erre a célra a Department of Interior 150,000 dollárt utalt ki. David S. Jenkins, az “Office of Saline Water” hivatal vezetője szerint a Carrier Corporation a “kifagyasztás” elvét használja a tenger vizének sótalanitására. A tenger vizét oly módon hütik le, hogy abból finom jégkristályok fagynak ki, amelyeket leszűrnek, majd kimosnak, mire iható, édes vizet kapnak. Jenkins szerint ennél az eljárásnál megvan az eshetőség arra, hogy az édesvizet elég gazdaságosan állítsák elő. A Carrier Corporation szerződése szerint Syracuse városban épitik fel a kísérleti telepet, amit aztán valamelyik tengerpartra helyeznek át és ha praktikusnak bizonyul, akkor megnagyobbítják úgy, hogy ott naponként egymillió gallon vizet lehessen sótalanitani. ÉPÍTSE A MAGYAR SZÓT, SZEREZZEN EGY UJ OLVASÁS ( i ) 7 A < c í , I 1 i í i s £ 1 1 t . f s Í: C. e c í. I g V n ü a a s d s s n n g d f; Ü ( e: IV. s: 1 ír ni rr S5 di M d< 1 i a rí bi
