Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-25 / 26. szám
Thursday, June 25, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ AZ ELSŐ MAGYAR IPARMÜKIÁLLITÁS TÓL AZ IPARI VÁSÁR IG “Magyarországon az első kiállítások az ezernyolcszáznegyvenes évek elejére esnek. Nem az utánzási vágy, nem a divat hozta őket létre, hanem a valódi szükség. . .” — írja 1885-ben Gellé- ri M. iparegy. ig. Az ipar elmaradottságára jellemző, hogy 1840 körül a 12 milliós népességű Magyarországon “kézműves, a mesterembert úgy számítva, mint a becsületes kontárt, van 117,156, a katonai végvidékeken 8413”, ami azt jelenti, hogy “nálunk csak 78 lélekre esik 1 műves, akkor Alsó-Ausztriában 15 lélekre jön 1”. Amikor 1841 végén a “Honi iparegyesület” megalakul, az iparmükiállitás rendezésének gondolata azonnal felmerül. Kossuth Lajos 1842-ben irt “Tudósitás”-ában — amelyet a többi között Trefort Ákos, Irinyi József, Eötvös József és Nyári Pál is aláírtak — ezeket olvashatjuk: “Meg kell vallanunk, hogy különösen az iparmükiállitás az, amitől egyesületeink gyarapodására nézve a legtöbbet várunk... A honi miiipar combinált előmozdítására mindenek előtt szükséges a jelen állapot ismerete; erre honunkban eddig mód nem vala, de sikeresebb tán nem is lehet mint egy nyíl vános kiállítás. . .” Az első magyar iparmükiállitás Az első magyar iparmükiállitás 1842. augusztus 26-án nyílik meg a pesti Vigadó helyiségeiben és szeptember 21-ig tart nyitva. A kiállításon 213 kiállító 298 tárggyal szerepel, a látogatók száma meghaladja a 15,000 főt. Kossuth jelentéséből élénk képet kaphatunk a kiállított tárgyakról. Kiemeli a jelentés Kosh Péter Antal bársonyselyem és müszövet gyáros vörös bársonyát; a pesti József Hengermalom termékeit, amelyek “a tökélynek, a nagyszerűségnek olly nagy fokán állanak, hogy azt Pest városa egyik főbb dísze gyanánt büszkélkedve mutathatnék az idegennek. . . Jelenleg naponként mintegy 350 q búzát, s abból 285 q lisztet s 58 q korpát őröl”. A Hengermalom Társaság nemcsak az őrléssel, hanem a vele kapcsolatban leyő vasipari gyárával érdemelte ki a nagy aranyérmet. Kossuth jelentése az üzem termékeiről igv ir: “Az öntvénygyár készít mindenféle géprészeket, architektúrái ékesitvénveket — úgy vasból, mint peaterből, erkély rostélyt, emlékoszlopot stb. . . különösen egy csavaros hajtó orsója vonta magára a mübiráló választmány figyelmét.” A Kuninka Testvérek művészi, 1101 i fontos remek óriás üveglombikja, amelyik csak a “9-ik kísérletre sikerült, s 4 köszörülő mester közel 4 hónapon át csupán e körül foglalatoskodott”. P'ischer Móricz herendi porcelán gyára Batthyányi Lajos miniszterelnök részére készített szervizzel és egy hüvelyknyi hosszúságú, aranyozott hal-tállal tűnt ki. Goldberger Sámuel óbudai vászonfestő termékei a textilipar fejlesztését igazolják. A bőripar területéről a pesti szattyán gyárat emeli ki Kossuth, amelynek tulajdonosa “derék polgártársunk, Gollenhoffer ur a bőrcserzésnek egészen uj nemét és módját találta fel, ami által az eddigi 30—100 napi cserzési időtartamot 4 napra lehet csökkenteni”. Králik Sámuel óramester órája egyszeri felhúzással 40 napig jár. Iparmükiállitás a Nemzeti Múzeumban A második iparmükiállitás 1843 augusztusában kiegészítője az előző évinek és látogatóinak száma is csak 12,500 fő. A III. iparmükiállitásra 1846-ban kerül sor a Nemzeti Muzeum helyiségeiben. A kiállítók száma 516,- a láogatók száma pedig meghaladja a 27,000 főt. E kiállításon a diósgyőri Papírgyár “postairoda és fogalom papíroknak különös és a külföldieket felülmúló jóságával” kap nagy ezüstérmet. A kiállításon már megtaláljuk Valero Antal selyemgyáros és a gácsi Posztógyár arányéremmel kitüntetett cikkeit. Vidats István gazdasági gépész újszerű ekéjével hivja fel a figyelmét és nyer kis arany-érdempénzt. Fischer Móricz porcelángyára, a József Hengermalom gépgyára újabb termékekkel szerepel. Az 1885. évi kiállítás Néhány helyi jellegű kiállítás után az 1885. évi országos kiállítás uj korszakot jelent a hazai ipari jellegű kiállítások történetében. E kiállítás egyesíti az eddigi elforgácsolt kisebb-nagyobb hazai kiállításokat. E kiállítás szenzációja a Ganz gyár transzformátora és uj elosztó rendszere. Áramforrásul egy Zipernowszky szabadalmai szerint épített 1350 voltos váltakozó áramú öngerjesztésű generátor szolgál, amely 75 transzformátor segítségével elosztva 1200 izzólámpát lát el villamos árammal. Ez a világítási bérendezés a kiállítás egész tartama alatt üzemben volt és minden követelménynek megfelel. Az évszázadot a “Milléniumi-kiállitás” zárja E kiállításon 21,310 kiállító vesz részt, a látogatók száma pedig megközelíti a 600,000-et. A kiállítás a magyar történelmet mutatja be elsősorban, de helyet kap benne a magyar ipar is, külön a gyáripar, külön a kézműipar. A kiállítók kétharmad része iparos. Különösen a Ganz gyár pavilonja emelkedik ki legkorszerűbb gépeivel és a Láng gyár egy 65 lóerős teljesítményű tandem kipufogós álló gőzgéppel, amely a kiállítás területén közlekedő keskenyvágányu kis villamosvasút számára szolgáltatja az áramot. Budapesti mintavásárok A modern értelemben vett árumintavásárok rendezése terén Magyarország az élen járók közé tartozik. A nizsnijnovgorodi, a lipcsei és az 1905- ben megalakuló párizsi vásár után a legrégibb ilyen intézmény a világon az 1906-ban szervezett budapesti “Tavaszi Vásár”. A "kiállítás első évében csak papír- és írószer mintákat mutatott be, az ezt követő években azonban egyre jobban terebélyesedett. A negyedik Tavaszi Vásáron már 386 kiállító vesz részt. A vásársorozat — két rövid háborús megszakítástól eltekintve 1949-ig évente folytatódott. Minden kiállításon legújabb termékeit mutatta be a magyar ipar. A jelenlegi Budapesti Ipari Vásár közvetlen elődje, előkészítője az 1954-ben szervezett Budapesti Helyiipari Vásár. Pap János Magyar autonómia Erdélyben A N. Y. Times tudósítója Tirgu-Mnres, Maros- vásárhely, Romániából a napokban cikket küldött lapjának, melyben Románia egy eldugott részén, a Kárpátok keleti hajlásában élő székelyekről irt igen érdekes jelentést. A székelyek, akik Attila ötödik századbeli hun harcosai leszármazottainak vallják magukat, 80 százalékát teszik ki annak a 700,000 főnyi lakosságnak, mely Erdély Magyar Autonóm Vidékét benépesíti. Az uj román népi hatalom kulturális autonómiát adott a székelyeknek 1952-ben és nyelvüket ugyanúgy használhatják, mint a román nyelvet. Saját magyarnyelvű iskoláik, színházaik, újságjaik, rádió-állomásaik vannak, a kormányzat is két nyelven végzi munkáját és a bírósági tárgyalásokon is azt a nyelvet használják, melyet a felek megkiyánnak. Stefan Radu, a területi bizottság titkára úgy nyilatkozott az újságírónak, hogy Románia ezen területe gazdaságilag a legelmaradottabb része volt az országnak, de manapság a központi kormányzat segítségével nagy előrehaladást mutathatnak fel. Erőmtitelepeket és sok uj gyárat létesítettek és állandóan újakat építenek. Egyik nemzetiségnek a másik által való kihasználását teljesen megszüntették és ennek következtében a vidék ősrégi nemzetiségi problémája megszűnt. A székely és román nép békében él egymás mellett és gyakoriak a vegyes házasságok, amikről a múltban csak ritkán lehetett hallani. Befejeződött „ iábMMbxás Befejeződött az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezésében Pécsett megtartott kétnapos találkozás. Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettesnek az első papon elhangzott beszámolója után került sor a szakelőadásokra és az ezekkel kapcsolatos vitákra. Különösen nagy érdeklődés kisérte dr. Lévai András Kossuth-dijas egyetemi tanárnak “1960-tól 1970- ig építendő erőmüveink és távlati energiagazdálkodásunk” cirnü előadását. Több előadás hangzott el az épülő pécsi erőműről is. A tanácskozást Varga István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára zárta be, majd a kétna11 AZ IPARI VÁSÁR KÉPEI A Budapesti Ipari Vásár főkapuja A Budapesti Ipari Vásár főkapuja Nagy sikerük van a szovjet gépkocsiknak a budapesti Ipari Vásáron A kínai pavilon szerszámgépkiállitása a budapesti Ipari Kiállításon A Kőolajipari Tröszt ezerköbcenliinéteres olajtartálya ■S£2S38tfa9SCBatfBZ!9>a5B!gSB5a!MaaBaiHHB3MBl. pos vándorgyűlés résztvevői megtekintették a. pécsi hőerőmű építkezéseit.
