Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-25 / 26. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 25, 1959 I M agyarország | IJMFE3TES SIKERES KÜZDELMET FOLYTATNAK A KNAÍZÜUTTB ÉLETBENTARTÁSÁÉRT Éjszaka 1 óra. A budapesti Schöpf-Merei Ágoston korasziilő-koraszülött kórház inspekciós szobájában cseng a telefon. — Koraszülés várható, azonnali intézkedést kérünk. A XI. kerületi éjszakai orvosi ügyeletes diktálja a címet, a kórház speciális mentőautója máris a helyszínre robog. Ötven perc múlva a vajúdó anya már a kórház koraszülésre berendezett szülészetén fekszik. Hajnali 3 órakor világra jött az újszülött. Bizony gyengécske a csecsemő, két tenyérben elfér, súlya mindössze 1.100 gram. Az anyát a szülészetre, a csecsemőt a koraszülöttek osztályára szállítják, ahol megkezdődik a harc életben tartásáért. A koraszülöttek kórházában nincs éjszaka. Ez természetes ist hiszen az éberségen, a gyorsaságon múlnak életek, pillanatnyi késés halált jelenthet; a legkisebb figyelmetlenség és a koraszülött gyüszünyi lélegzése megszűnik. A kórházban ezt mindenki tudja: az igazgató-főorvos, az egész orvosi, ápolói kar, a telofonos, a portás. . . JMert hiába működne Budapesten a világ egyik legkorszerűbben felszerelt koraszülött kórháza, ha az itt dolgozók nem kiizdenének minden kis koraszülött megmentéséért. Minden kis életkéért uj és uj harc indul és minél kilátástalanabb, annál erősebb a küzdelem, mert egy hat hónapra született, 70b grammnyi apróság megmentése nehezebb, mint egy hét hónap után világrajött 1,300 gramm nvi súlyú csecsemőé. e Az 1940-es években Budapesten, akárcsak más nagy városokban, általában a koraszülések aránya 8—-10 százalék között ingadozott. Ez tette szükségessé az első koraszülött-otthon megnyitását. Ez 1949-be.n történt és pedig kísérletképpen. A huszonötös.ágylétszámmal megnyílt otthon egy éven belül háromszorosára növekedett. A kísérlet bevált. Az ottani tapasztalatok alapján, mind a budapesti, mind a vidéki kórházakban megnyíltak a kisebb-nagyobb koraszülött részlegek. Végül 1954-ben a fővárosban létrehozták a ko- raszülő-koraszülött kórházat, amelyet a magyar gyermekgyógyászat megalapitójáról, Schöpf-Me- rei Ágostonról, neveztek el. Ez a kórház nemcsak azt jelenti, hogy már bőven biztosítottak helyet "a budapesti és környéki koraszülötteknek, hanem azt is, hogy a maga nemében teljesen uj tipusu intézményt létesítettek, amelyben a koraszülött osztály’mellett; szülészet is működik, megfelelő terhespnthológiai ambulanciával. A terhesnathológiai rendelésen azokat az anyákat- veszik gondozásba, akiknél koraszülés várható. Ezeknél ambuláns kezeléssel megkísérlik a tei hességet megtartani. Ha ez nem sikerül, úgy a kórház szülészeti osztályára utalják. Itt számos esetben sikerül is a terhességet a teljes érettség állapotáig megtartani, de sikernek vehető az is, hogy a terhesség idejét néhány héttel megnyujtják, ami döntő tényező a-koraszülött életbenmaradása szempontjából. A koraszül'" osztály felállításával lehetővé vált, hogy a szülés számára olyan körülményeket biztosítsanak, amelyek a koraszülött életbenmara- dását megkönnyítik. Ebben a kórházban a szülés a koraszüiésre berendezett szülészeten történik és a csecsemőt nyomban a kondicionált fcoxok egyikében helyezik el. • A kondicionált boxokban, az összkomfortos üvegfülkékben gondozzák a koraszülötteket. A kondicionált üvegfülke hőmérséklete 32—34° C., a páratartalma 65 százalék. A megfelelő hőfokú levégőt gépi berendezéssel juttatják a fülkébe és ugyancsak géppel szívják ki. A levegőt óránként öt-hatszor cserélik, a gyakori levegőcserét a csecsemő egyáltalán nem érzi. Az az elv, hogv a koraszülöttnek a méhen belüli életkörülményeket kell megadni, mert ezzel biztosítják az életben- maradását. A fülkék mindegyikében külön csecsemőmérleg, oxigéntartály, stb. van. A koraszülöttel kapcsolatos minden ténykedés (orvosi vizsgálat, kezelés, röntgen, fürdetés, stb.) a boxban történik. Az üvegfülkék egy nagy teremben sorakoznak egymás mellett. Az orvosok, az ápolónők ahányszor belépnek a terembe, annyiszor friss fertőtlenített öltözéket vesznek fel. A teremben éjszaka is nappali fény árad. Az ápolónők éjjel-nappal figyelik az apróságokat, szószoros értelemben “lesik a lélegzetüket”, a legkisebb légzési zavar esetén működésbe lép az oxigéntartály és megteszik a szükséges intézkedéseket. A koraszülötteket — akiknek súlya olykor az 1,000 grammot sem éri el — addig gondozzák az ilyen fülkékben, amig elérik az 1,800 grammot, amennyiben ekkor “megfelelően érettek”. Az orvosoknak, az ápolónőknek sok fáradozásába kerül, amig a koraszülött “érett”-é válik, hiszen gyakran olyan gyenge, hogy a táplálkozása az orrán át való becsepegtetéssel történik, ami- koris kényszerül az ételt lenyelni. • Amikor az újszülött elérte az érettségi fokot és testsúlyt, a fülkéből egy terembe kerül, amelynek hőmérséklete 26—-27° C, páratartalma normális. Ebben az utókezelőben a csecsemő addig marad, amig a kb. 2,500 gr. testsúlyt eléri. A szülőknek akkor adják át a gyermeket, amidőn fejlődése már zavartalan. Előzőleg azonban a szülők lakóhelyének illetékes csecsemővédő-inté- zetétől információt kérnek arra vonatkozólag, hogy az otthoni körülmények alkalmasak-e a koraszülött felnevelésére. Ha nem, úgy a koraszülöttet csecsemőotthonban helyezik el, amig szükségesnek látszik. Minden anyát, mielőtt a gyermekét hazaviszi, A Nehézipari Minisztériumban elkészült a szén bányászat második ötéves tervének tervjavaslata. A tervek szerint öt év alatt negyven uj bányát nyitnak és növelik a szénbányászatban dolgozók számát. Jelentős összeget fordítanak a bányamunka gépesítésére, a gépi rakodás és a réselés fejlesztésére. A tervidőszak végére a szén 30 százalékát már géppel rakják. 1965-ig 300 rakodógépet és 30 kombájnt helyeznek üzembe, ezenkívül nagy teljesítményű széngyalukat és 20 különleges szénfürészt szereznek be. A szállítást 70.uj páncélkaparós gép könnyíti meg. Az ötéves terv végére 19 százalékkal több szenet adnak a bányák, mint 1938-ban. A bányabiztonság fokozására betonidomkővel és moll-ivekkel bélelik ki az állandó vágatokat. Az ötéves terv végére 1300 kilométer hosszú vágatot építenek ezzel a módszerrel. WVlVVWUVMHHWUW,« EGÉSZSÉGÜGYI ‘és munkásvédelmi tanácskozást tartottak a múltkoriban Tatabányán. Az ankéten elhangzott beszámolók szerint javult a Komárom megyei bányavidékek orvosi és gyógyszerellátása, a munkahelyek biztonsága, a bányák ban jelentősen csökkent a balesetek száma. • NÉHÁNY hónappal ezelőtt jelent meg magyar nyelven az Akadémiai Kiadónál Végvári Lajos Munkácsy-katalógusa, amely a nagy művész alkotásainak első teljes feldolgozása. A kötetet, amelyet több mint 50 többszínű, illetve feketefehér reprodukció diszit, a művészet külföldi barátainak érdeklődését kielégítendő, most német nyelven is megjelentette a kiadó. • HUSZONEGY uj pedagógiai müvet Írtak a zeneiskolák növendékei részére a magyar zeneszerzők, állami megbizásra. Az uj müvekből B’pesten, Miskolcon bemutatót is rendeztek. • SZKANDER BÉG Budapesten bronzba öntött lovasszobrát átadták az Albán Népköztársaságnak. megtanítják arra, hogyan kell gondozni a különleges ápolást kivánó koraszülöttet, hogyan kell szoptatni, stb. A kórház és a koraszülött közötti kapcsolat még hosszú ideig nem szakad meg. Ha egy koraszülött megbetegszik, úgy vagy a kórház ambulanciáján kezelik, vagy felveszik a koraszülöttek betegosztályára. A kórházban a gyermekorvosokon kívül: belgyógyász, ideggyógyász, szemész, füíész, sebész, röntgenes és EKG konziliárusok is működnek. A koraszülöttek ambulanciáján a legtapasztaltabb gyermekorvosok teljesítenek szolgálatot. A kórház igazgatósága mindenegyes koraszülött sorsát figyelemmel kiséri. Az apróságokat hároméves korukig rendszeres ellenőrző vizsgálatra hívják be. Ezek a vizsgálatok az intézet tudományos munkásságát is szolgálják. Például jelenleg azoknak a koraszülötteknek utóvizsgálatát végzik, akiknél kicserélő transfuziót hajtottak végre. • A kórház működésével kapcsolatban dr. Gergely Károly igazgató-főorvos többek között a következőket mondja: — A kórházban a gyógyító munka mellett természetesen tudományos kutatásokat is végzünk. Ehhez nemcsak a saját tapasztalatainkat használjuk fel, hanem szószoros értelemben az egész vi- ilág tapasztalatait, eredményeit tanulmányozzuk. Kórházunk létesítésével megoldódott a magyar főváros “koraszülött problémája” a koraszülés prevenciójától a koraszülásen keresztül, a koraszülöttek gondozása, utógondozása, a tudományos kutatási lehetőségek a kezünkben vannak.-—■ Az eredmények igazolják munkánkat. A Budapesti Statisztikai Évkönyv (1957) adatai szerint kórházunk megnyitása előtti évben 1.000 élvesfcülésre számítva “koraszülött” diagnózissal 20 százalék volt a halálozás. A kórház megnyitása után már az első évben — 1955-ben — 12.99 százalékra, 1956-ban 10.16 százalékra csökkent. A “veleszületett gyengeség” — ami szintén a kórház “anyaga” —, mint halálozási ok 9 százalékról 1955-ben .1,34, 1956-ban pedig 0.61 százalékra csökkent, A további eredményeket a koraszülés megelőzésétől és az ártalmak további kiküszöbölésétől várjuk. Ják Sándor Ac oroszlányi XX-as aknában jelentősen gépesítették a bányaművelést. Számos bányagépet alkalmaznak a sezénfeitésnél, rakodásnál. A bányában működik a korszerűsített F—5-ös magyar szénkombájn, a kiváló teljesitményü Denbasz-kombájn, több Hidasi-féle rakodógép és Kóta-féle felrakó Kép a XX-as aknáról. Háttérben az újonnan épült öltöző és fürdő Fejtőkalapáccsal fejtik a szenet az egyik elővájáson tögpen isi bátrát nyitnak a második ötéves tervben Épül, korszerűsödik Oroszlánybánya
