Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-11 / 24. szám

10

AMERIKAI MAGYAR SZ6

Thursday, June 11, 1959

I Magyarország i

ORVOS-ETIKAI BIZOTTSÁG

v4 jogtalan követelések ellen védeni kell a betegeket meg az orvosokat is

Pár héttel ezelőtt a szenzációkat hajszoló amerikai folyóiratok egyike jajveszékelő cikket hozott arról, hogy az Egyesült Államokban manapság milyen nagyon költséges dolog a betegség. Elmondja a cikk írója, hogy már a legkisebb operáció is 200—300 dollárba kerül s ha nagyobb bajról van szó az átlagos keresetű ember képtelen fizetni annak roppant nagy költségeit, azért huzza-halasztja a kórházbamenés idejét, amig egyszer csak késő lesz.

Mindez itt közismert dolog s a biztositó társulatok felépítése nem sokat segit a dolgon, hiszen abban az esetben a betegeken nemcsak a kapzsi orvosok, hanem az ugyancsak kapzsi bankárok is sápot húznak. Úgy a szóbanforgó folyóirat, mint általában véve az amerikai polgári sajtó túlnyomó többsége ellenzi a közegészség társadalmasítását. Sőt mitöbb, minden alkalmat megragadnak annak ócsárlására, nehogy itt is gyökeret verjen.

Az amerikai sajtó társadalomellenes magatartására érdekes példát mutatott a Magyarországról jövő alábbi pársoros hirecske, amely feltűnően ezt a címet kapta:

“A MAGYAR VÖRÖSÖK ERŐSEN ZABOLÁZZÁK AZ ORVOSOKAT”

Elmondja aztán ez az Associated Press hir, hogy “Magyarországon a kormány eltiltotta az orvosokat a PRIVÁT PRAKSZISTÓL, minden orvosnak kell, hogy kórházhoz, vagy klinikához tartozzon s a betegektől —AKIK SZERETNÉNEK AZ ÁTLAGOSNÁL JOBB ORVOSI KEZELÉST KAPNI. — NEM KÉRHETNEK ÉS NEM FOGADHATNAK EL KEZELÉSI DIJAKAT.”

A cikk lényege tehát az, hogy azok a kegyetlen vörösök az orvosokat valóságos rabszolga- munkára kényszerítik, ami persze csak alacsony nívójú lehet, vagyis ott “jobb” orvosi kezelésben senkit sem részesithetnek, legfeljebb csak titokban. mert a rendelet ellen vétő orvost 400 dollár birságra, esetleg az orvosi prakszistól egy évi eltiltásra is ítélhetik.

Az amerikai sajtó rosszindulatát csak akkor láttuk meg igazán, amikor a magyarországi lapokban is olvashattuk a szóbanforgó rendelet értelmét.

Különösen felvilágositónak találjuk ebben az ügyben a hevesmegyei “Népújság” cikkét, amely, miután megírja, hogy Magyarországon körülbelül egy évvel ezelőtt mindenfelé Orvos-Etikai Bizottságot alakitottak, most annak munkájáról a lap ismertetést kért Dr. Löblovics Imre, a bizottság énükétől. Az érdekes interjút itt közöljük:

Betegek és orvosok védelme

— Az etikai bizottság az orvosi rendtartás őre, s feladata az orvosi mesterséget arra a magaslatra emelni, amelyre a hivatás szépségénél fogva is fel kell emelkednie. Működésének hatása már az első hónapok után érezhető. Az orvosok jobban vigyáznak magatartásukra, mert tudják, ha vétséget követnek el szigorú eljárást kérünk ellenük, de örülnek is, mert ha úgy adja a sor, védjük is működésüket a sokszor alaptalan rágalmazókkal szemben.

— Előfordultak mostanában olyan esetek, melyekben az etikai bizottságnak kellett intézkedni?

— Volt néhány, mindössze hat-hét ügyünk. Ezek többsége alaptalan rágalmazásból, mások

.az etikai szabályok megsértéséből, vagy a megfelelő emberi magatartás mellőzéséből adódtak.

— Egy-egy esetnél milyen eljárásra került sor ?

— Vegyünk talán néhány példát. Az alaptalan rágalmazással kezdenénk, hiszen ebből volt a legtöbb. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek egyik kiváltója a sajnos még ma is túlzsúfolt rendelő. A várószobákban annyi az ember, hogy már ott idegesség lesz úrrá majdnem mindenkin, s a beteg ezek után ingerült állapotban kerül az orvos elé. Ilyenkor aztán a biztosított olyan igény

.nyel lép fel, aminek teljesítése nem indokolt, máris kezdődik a rágalmazás: ilyenek maguk, orvosok.

— Ami az egészben a legsajnálatosabb az, hogy a követelések legtöbb esetben jogtalanok. A fölösleges gyógyszerigénylők, a “karilisták”, no meg azok, akik minden komolyabb baj nélkül kívánnak néhánynapos betegszabadságot élvezni táppénzes állományban, — okozzák a legtöbb bajt. Az igazi beteg ugyanis nem követel, nem lép fel igényekkel, hanem mindössze egyet kér: doktor ur, hozzon rendbe, gyógyítson meg engem.

— De visszatérve az alaptalan rágalmazás esetére, elmondok egy példát. Az illető, miután orvosa nem állt kötélnek, hozzánk jött vélt igazát keresni. Mi lelkiismeretesen kivizsgáltuk az ügyet, s megállapítottuk a jogtalanságot. Ezután értesítettük a biztosított szakszervezetet azzal a kéréssel, hogy gondoskodjanak a rágalmazó nyílt megrovásáról. A szakszervezet aztán az üzemben kihirdette mindenütt: ez a dolgozó vétett az emberiség Íratlan, de mindenkire kötelező törvényei ellen. Ennél súlyosabb esetben az ügyészségre is áttehetjük a rágalmazó ügyét.

— Amikor az orvos követ el hibát, hasonló az * •

A Magyar Optikai Müvek művelődésházának legutóbbi programjából idézünk:

Mindenből egv keveset (A MOM énekkarának műsoros estje),

Mozart-est. (A közalkalmazottak szimfonikus zenekarának szereplése.)

Zenekari est (közreműködik Petri Endre zongoraművész).

Opera-est (bérleti hangverseny II.).

Nexő: Dangaardi emberek. (A drámát a Közlekedési Klub művészegyüttese mutatja be.)

Sardou és Najac: Váljunk el. (A budapesti József Attila színház vendégszereplése.)

Középkori felfedezések. (A föld és élet cimü ismeretterjesztő sorozat II. része.)

Olaszország kék ege alatt. (Barangolás a nagyvilágban sorozat III. része.)

A serdülőkor nevelési problémái (az üzem dolgozóinak és pedagógusoknak beszélgetése).

Ezek a címek csupán jelzik azt a változatos programot, amellyel a gyár dolgozóinak kulturigé- nyét kívánja kielégíteni.

A “Magyar Optikai Müvek” ott van Budapesten XII. Csörsz utcában, a budai hegyek alján. A régi üzem az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult, ezt mutatják az uj üzemi épületek is. Néhány évvel ezelőtt felépült a gyár müvelődésihá- za is, amikor a munkások megnövekedett létszáma és kulturigénye szükségessé tette, hogy részükre külön kultúrintézményt létesítsenek.

•

Délután, munkaidő után keressük fel a művelődésházat.

A művelődésház mozi pénztáránál sorban állanak a jegyet vásárlók. Nemcsak az üzem dolgozói, hanem a környékbeli lakosok is szívesen látogatják a gyár moziját, ahol naponként tartanak előadást. A környékbeliek a művelődésházban lezajló operai, prózai, ismeretterjesztő, társadalom- tudományi előadások, hangversenyek iránt is erősen érdeklődnek. A gyár dolgozóinak kulturális te vékenysége már hosszú idő óta az egész XII. kerületben érezteti hatását.

Az, hogy a Magyar Optikai Müvek művelődésháza a környék kultúrintézményévé vált, nem egyedülálló eset. így van ez a XI. kerületben, hol a Budai Pamutfonó és Pamut-textil, a XIII. kerületben, ahol a Georgheu Dej Hajógyár, a XVI. kerületben, ahol az Ikarus, a XXI. kerületben, ahol a Csepeli Vas- és Fémmüvek művelődésházai nyitották meg kapuikat a környékbeli lakosság előtt. De igy van ez a főváros maid minden kerületében, ahol nagyobb üzemek működnek.

•

Eelépünk a MOM művelődésházának márványeljárás?

— Nem!. Szigorúbb. Egy orvos nemrégiben pénzt kért a kezelésért egy SZTK-biztositottól, holott ehhez nem volt joga. Felügyeleti hatóságától fegyelmi eljárást kértünk ellene, és az eredmény: megrovásban részesítették.

— Az emberi magatartás ellen vétőkkel hogyan foglalkoznak?

— Meggyőződésünk az, hogy az olyan orvost, aki etikai vétséget ugyan nem követett el, de emberi, magatartásában sok hibával küszködik, nem kell mindjárt felelősségre vonni, hanem elsősorban baráti megértést és jobb magaviseletét kiváltó beszélgetést kell kezdeményezni. Több orvossal beszélgettem már igy magam is, s azóta javulást tapasztaltam mindegyiküknél.

Éppen ezért a jövő még biztatóbb. Az etikai bizottságok már eddig megalapozott jó hire magában is ígéret arra, hogy a ma még meglevő vétségek egyre ritkábban fordulnak elő a következő időkben, és az orvosok, akik valóban hivatásuknak élnek, zaklatás, vádaskodás nélkül gyógyíthatják megértő, s magukat szakemberre bízó betegeiket.

A SZOVJET DÉLI-SARKI expedíció uj kutató- csoportot indított a Déli-sarkvidék mélyébe. Egy hónappal ezelőtt két “Pingvin” tipusu lánctalpas terepjáró gépkocsin négy szovjet kutató indult el a Mirnij telepről a magas hegyvidék felé. Az expedíció tagjai eddig már több mint 100 kilométert tettek meg rendkívüli nehéz körülmények között: állandóan mínusz 30 fok alatti hőmérséklet, hóviharok, viharos szelek, nehezen járható hómezők akadályozzák útjukat.

oszlopos, köralaku, tetszetősen berendezett előcsarnokába. A jobboldali vitrinsorban babérkoszorúk, ezüst és ólomkristály kelyhek, díszek, érmek, oklevelek, stb. tömkelegé zsúfolódik. A kulturális és sportversenyeken nyerték a gyár dolgozói. Baloldalt a művelődésház esperantó körének kiállítását látjuk. Az egyik tabló szerint az üzem es- perantistái nem kevesebb, mint hatvan országgal tartanak fenn kapcsolatot. A művelődésházban nemcsak esperantót tanítanak, hanem angol nyelvet is, még pedig alsó és középfokon.

Az előcsarnokból nyíló ajtón jutunk a nyolcszáz személyt befogadó, korszerű színpaddal felszerelt színházterembe. Az üzem szinjátszócsoportja Gyárfás Miklós: Magyar Amphytrion cimü görög vígjáték ötlete alapján irt színmüvének bemutatásra készül. A női főszereplő az üzem egyik gép- és gyorsirónője, a férfi főszereplő: csiszoló. A szereplők: fizikai munkások, tisztviselők, hogy úgy mondjuk rangkülönbség nélkül mindazok, akik színészi képességet éreznek buzogni magukban (természetesen kellő önkritikával). Már ezideig is akadt két-három fiatal, akiket itt a “színpadon fedeztek fel” és ma a Színművészeti Főiskola hallgatói.

A különböző együttesek, szakkörök azonkívül, hogy önképzésre alkalmat nyújtanak, lehetőséget adnak arra is, hogy a tehetségek kibontakozzanak és az arra rátermetteket felfedezzék. A képzőművészeti szakkörnek például öt tagja került ezideig képzőművészeti főiskolára és tanáraik szerint komoly ígéretei a magyar képzőművészetnek. Képeikkel a gyár képzőművészeti szakkörének évenként megismétlődő kiállításain tűntek fel.

A szinjátszócsoport, az énekkar, a képzőművészeti szakkör, fotószakkör vezetői hivatásos szakemberek. Például a szinjátszócsoport előadását az egyik budapesti színház főrendezője tanítja be, a képzőmvészetre kitüntetett festőművész oktatja a gyár dolgozóit. A hivatásos vezetőket a szak- szervezet kulturalapjából fizetik.

Egyik legjobban látogatott kör a fotószakkör. Ez természetes is, hisz a fényképezőgépgyártás a gyár profiljához tartozik.

Az irodalmi körben gyakran zajlanak le komoly irodalmi viták és egy-egy uj magyar könyv megjelenése alkalmával, meghívják az Íróját is, hogy vele együtt vitassák meg a felmerült kérdéseket, problémákat. A dolgozók nem egyszer “szorítanak sarokba” Írókat kérdéseikkel. Általában a gyár dolsro’mi között igen nagy az irodalom iránti érdeklődés. Két könyvtáruk is van. Egyik a műszaki könyvtár, ez a gyár belterületén áll a dolgozók rendelkezésére, a másik a szépirodalmi könyvtár, amely itt van a művelődésházban. A tízezer kötetes könyvtár statisztikája szerint az

KÉPEK EGY BUDAPESTI GYÁR KULTURÉLETÉBoL