Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-14 / 20. szám
Thursday, May 14, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Nagy érdeklődés előzi meg a “Budapesti Ipari Vásár”-! mely máj. 15-én nyílik A hagyományos tavaszi “Budapesti Ipari Vásár” május hó 15-én nyitja meg kapuit a Városligetben. A vásár területén serényen folyik a munka; nemcsak a régi pavillonokat frissítik fel, hanem újakat is építenek. Szükség is van erre, mert a vásár iránt ez évben sokkal nagyobb az érdeklődés, mint a múltban volt. A “Budapesti Ipari Vásár” néhány évvel ezelőtt még helyi jellegű volt, később vidéki vállalatok is megjelentek készítményeikkel; az elmúlt évben már három szocialista ország és egy-két nyugati cég is bemutatta áruit. Ez évben a Szovjetunió, Kina, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaságon kívül Jugoszlávia és mintegy százötven nagy nyugati cég vesz részt a vásáron. Ezért vált szükségessé, hogy a vásár területét ez évben 60,000 négyzetméterrel bővitették. A magyar nagyipar erősen felkészült a kiállításra és ezen belül a gyáripar majdnem még- egyszer annyi terméket mutat be termékeiből, mint az elmúlt évben. A vegyipar és az energia- gazdálkodás nem kevesebb mint három pavilonban mutatja be eredményeit, számos újonnan bevezetett, valamint exportra kerülő cikkeit. A könnyűipar is remekelni fog sok uj gyártmányával. Erősen szerepel majd a kisipar; nemcsak a kisipari-szövetkezetek, hanem a magánkisiparosok sora versenyez majd egymással. Az idén először lesz nagyobb autókiállitás ezen a vásáron. A belföldi és a szocialista államokon kiviil kilenc nyugati autógyár állítja ki legújabb modelljeit. Az angol cégek technikai újdonságaikkal jelentkeznek, harminchét osztrák cég külön pavilonban mutatja be termékeit. Jugoszlávia 1948 óta most először vesz részt magyarországi kiállításon. Csehszlovákia ugyancsak most jelentA SZÓFIAI magyar kulturális intézet a múlt év végén pályázatot hirdetett Bulgáriában “Ismeri-e Magyarországot?” címmel. Közel 400 mü érkezett be, s az intézet most hirdette ki az eredményt. Az első dijat Ljubomir Jordanov szófiai újságíró, a másodikat Dimitr Drandijszki Ihti- mani könyvtáros nyerte. Nyáron mindketten kéthetes, illetve tíznapos ingyenes üdülésre Magyar- országra mennek. mindenkinek meg kell értenie — az egész termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének is elengedhetetlen feltétele. Mind a régi, mind az uj termelőszövetkezetekben nagy a munkakedv. A szövetkezeti parasztok ezerszer felmerült és megálmodott tervek megvalósításához látnak most hozzá szerte az országban. Amig egyénileg dolgoztak a parasztok, csak elmentek az öntözésre alkalmas viz, a szőlő, gyümölcs telepítésére alkalmas napos, védett domboldalak mellett. Most már, mint szövetkezeti tagok minden lehetőséget fel akarnak és fel is tudnak használni. Ugyanakkor sok nehézséggel is küzdenek, különösen az uj és jelentékenyen megnövekedett termelőszövetkezetek. Száz holdakra kell vetőmagról, műtrágyáról, gépi munkáról, az állatok tömege számára közös istállókról, ólról gondoskodni. Sok mindent kell építeni. A Központi Bizottság, a kormány, az egész munkás- osztály természetesen segít mindenben olyan mértékben, ahogyan ez csak lehetséges. De ennek a segítségnek korlátái vannak és létfontosságú, hogy a szövetkezetek maguk is teljes mértékben mozgósítsák összes erőiket és használják fel összes lehetőségeiket. Sok tehát a helyben megoldandó feladat. De a legtöbb olyan, melyet a tagság egyetértésével, a közös munkában rejlő nagy, egyesült erővel, a párt- és tanácsszervek irányításával és segítségével gyorsan és eredményesen meg lehet oldani. Az egész szövetkezeti munka szempontjából döntő most az uj termelőszövetkezetek jó vezetésének kialakítása és megszilárdítása. Olyan vezetőségekre van szükség, amelyek képesek határozottan, ugyanakkor emberségesen, kellő hozzáértéssel vezetni az ügyeket. Ott jártak el helyesen, ahol az emberekkel szót értő rendet és fegyelmet is tartani tudó politikailag és hozzáértés szempontjából is legalkalmasabb, a tagság bizalmát élvező kommunista és pártonkivüli embereket választottak meg a tisztségekre. A volt szegényparasztok és 'középparasztok kérdését ott oldották meg helyesen, ahol nemcsak abból indultak ki, hogy ki volt szegényparaszt és ki középparaszt, hanem olyan volt szegény- és középparasztokat választottak meg vezetőknek, akik kezett kiállításra, az eddigi Budapesti Ipari Vásáron nem vett részt. A kiállítás érdekessége lesz a Szakszervezetek Országos Tanácsának munkavédelmi kiállítása, valamint a helikopter állomás. A közönséget helikopter viszi sétarepülésre Budapest felett. A vásárra utazóknak tizennégy külföldi állam saját vasútvonalaira 25 százalékos utazási kedvezményt ad, Magyarországon ez az utazási kedvezmény 50 százalék. A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal felkészült a várható nagy idegenforgalomra, például a vendégek egyrészét a Római-parti üdülőkben helyezik el.A vásárról város néző autókárok indulnak el, s esténként kilenc óra után a külföldi vendégeknek bemutatják az éjszakai Budapestet. A vásárról a megnyitása után a Magyar Szó részletes beszámolót fog közölni. (ják) KÖZÖS CSEHSZLOVÁK—MAGYAR film készül “Tizenegyedik parancsolat” címmel. A forgatókönyvet Szász Péter irta. Darvas József, a Hunnia Filmgyár igazgatója sikeres prágai tárgyalás után Moszkvába utazott, ahol egy magyar—szovjet filmvigjáték forgatásáról tárgyal. • A VILÁG legkisebb motorfűrészét próbálták ki a Mezőföldi Állami Erdőgazdaság füzeseiben. A 80 dekás fűrésszel a vesszőkitermelés többszörösére emelkedik. • A MÁV Szakértő Bizottsága — amelyet a forgalmas főútvonalakat keresztező sorompók megszüntetésére tett javaslatok nyomán hívtak életre — megállapította, hogy csak a közlekedés biztonságának kárára lehetne engedményeket tenni. A bizottság szerint mielőbb aluljárót kell létesíteni a Hungária utón, a Szegedi utón és Hároson. ★ HAJSZÁLHUZóGÉPET mutat be a Budapesti Ipari Vásáron a DIMÁVAG Gépgyár. A gép századmilliméternél is kisebb átmérőjű huzalt készít a híradástechnikai ipar számára. • MOSOGATÓEDÉNYEKKEL felszerelt konyha- asztalok gyártását kezdte meg a Csongrádi Bútorgyár. Ebben az esztendőben 6,750 darabot készítenek belőle. rátermettek, alkalmasak a feladatokra. A tapasztalatok szerint a legtöbb uj termelő- szövetkezetben rendes, becsületes, hozzáértő emberek kerültek be a vezetésbe. Éppen ezért elejét kell venni annak, hogy még mielőtt munkájuk kibontakozhatnék, feleslegesen cserélgessék őket. Óriási jelentősége van az eddig létrejött termelőszövetkezetek jó vezetésének és belső egységének a ma még egyénileg dolgozó parasztság meggyőzése szempontjából is. Ezer és ezer tapasz tálát bizonyítja, hogy az egyénileg dolgozó paraszt önmagában már elfogadta a szövetkezeti életformát, mint saját jövendőjét, de sokszor és sokáig visszatartotta őt a belépéstől az, hogy nem volt nyugodt: vajon, ha belép, alkalmas, hozzáértő, emberséges ember lesz-e a vezető, aki neki “parancsolni” fog? Persze a vezetője az lesz, akit majd ő választ magának. De aligha tévedek amikor azt gondolom, hogy a ma még egyénileg dolgozó parasztemberek közül talán a fele már holnap szövetkezeti tággá válna, ha e tekintetben nyugodt lenne. Egészen bizonyos, hogy most is azt figyelik legjobban, hogy van-e az uj szövetkezeteknek jó elnöke, jó vezetősége, ván-e rend és belső egyetértés az uj szövetkezetekben? Bízunk benne, hogy ez meglesz, gondunk lesz rá, hogy igy legyen és parasztságunk e tekintetben is egészséges megoldást lásson maga előtt. 6. Mi jellemzi a párt politikáját a még egyénileg dolgozó parasztokkal kapcsolatban? A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája ebben a kérdésben is mindig világos és egyértelmű volt. Az egyénileg gazdálkodó parasztokkal szemben két és fél éve folytatott politikánk ezután sem változik egy hajszálnyit sem. Államunk legfőbb politikai alapjának a munkás-paraszt szövetséget tekintjük, mely ma erős, és amelynek szüntelen erősítését állandó feladatunknak tekintjük. A munkás-paraszt szövetség magában foglalja mind a szövetkezeti mind az egyénileg dolgozó parasztot. Az egyénileg dolgozó parászt szövetségesünk, dolgozó testvérünk és ennek megfelelően dolgozunk vele ezután is. A Magyar Klimaatlasz A Meteorológiai Intézet éghajlati osztályán három kutatócsoport dolgozik. A klimatográfiai csoport az 1959-ben megjelenő első Magyar Klima- atlaszt készíti elő, mely 130 nagyméretű térképlapon az 1901—1950 között eltelt 50 év kereszt- metszetében mutatja majd be az egyes időjárási elemek térbeli és időbeli eloszlását Magyarország területén. Mind a hőmérséklet-, a csapadék-, a szél-, a légnedvesség-, a napsütés-, a hó- stb: viszonyaink átlagos, szélső és gyakorisági értékeit, mind a legfontosabb gabona- és ipari növényeink éghajlattól függő átlagos fejlődési határnapjait bemutató térképek reális alapokat nyújtanak a mezőgazdasági tájtermelési, vízgazdálkodási, ipa-- ri, területrendezési stb. tervekhez. Ezek a térképek egyben a Meteorológiai Világszervezet • hasonló térképes kiadványának magyar anyagát is képviselik. Az ilyen, egész világra kiterjedő adatgyűjtés feldolgozása értékes segítséget jelent az időjárás függvényszerü kapcsolatainak megállapítására. A másik kutató csoport szinoptikus-klimatológiai’vizsgálatai az egyes meteorológiai elemek értékeit különböző időjárási helyzetek szerint Vizsgálja és az összefüggéseket kutatja. Ez a munka az időjárás előrejelzéséhez szükséges. Ez a csoport 1957-ben alakult és közelebbi célja jelenleg az, hogy hazánk területének csapadék- és szélviszonyaira hatást kifejtő meteorológiai elemeket és ezek kapcsolatait kutassa, megállapítsa. A harmadik kutatócsoport a Balatonnal foglalkozik. A múlt évben végzett terepmérések szerint máris kétségtelen, hogy a balatoni partmenti éghajlat kialakulásában a vízfelületnek nincsen olyan szerepe, mint azt a régebbi, kevés objektiv adatra támaszkodó tanulmányok hirdették. . A domborzati viszonyok és a vízfelület bonyolult kölcsönhatása eredményezi az egész ország átlagos időjárásától eltérő jellegű balatoni kiimát. Ezeknek a kapcsolatoknak kiderítése nemcsak tudományos, de gyakorlati érdemeket is szolgál. A gabona beérésének ideje, a várható terméshozam, a gyümölcs és vetemén.vek beérése stb. döntő területen nagy segítséget jelenthet az időjárás tudományával foglalkozó meteorológia. Leg közelebb beszámolunk majd arról, mit tud nyújtani a meteorológiai, miben fáradozik, hogy még többet nyújtson a mezőgazdaságnak és hogyan készül el a napi időjárásjelentés. ~ 1 ’ ... --------Mi természetesen eddig sem titkoltuk és ma sem titkoljuk, hogy szocialista társadalmat építünk és ennek részeként a falu szocialista átalakításán munkálkodunk. A faluban is meg akarjuk szüntetni teljesen az embernek ember által való kizsákmányolását. Terjeszteni akarjuk a tudást, szaporitani a gépeket, fejleszteni a korszerű gazdálkodást, hogy a föld többet teremjen és többet adjon az eddiginél az egész népnek, az országnak. Jobb életet, kultúrát akarunk a falun is, hogy ott is emberibb és szebb legyen az élete a gyermekeknek, fiataloknak, férfiaknak, nőknek, öregeknek egyaránt. De ezt mi csak a parasztokkal együtt, egy akarattal valósíthatjuk meg. Jól tudjuk, hogy a még- egyénileg dolgozó parasztot csak ugv lehet a jövőben a szocializmus útjára vezetni, ha a jelenben megbecsüljük és bizalommal vagyunk irán*ía. Ha ezután is szót értünk vele, mint ahogy eddig is szót értettünk. A szövetkezeti mozgalomban az önkéntesség elvének megfelelően alkalmazzuk a helyesen értelmezett fokozatosságot is. Éppen ezért továbbra is támogatjuk a termelőszövetkezeti csoportokat, a szakcsoportokat, különböző társulásokat, mert véleményünk szerint ezek sok helyen jó előiskolái a magasabb szintű termelő- szövetkezeteknek. Segíti a párt és a kormány az egyénileg gazdálkodókat is, hogy kisparaszti gazdaságukban a lehetőség szerint növeljék termelésüket. Most tavaszi munkaidő van. Minden falusi ember tudja hogy az időjárás lehet ilyen és lehet olyan, de bármilyen is az idő, termés, különösen jó termés csak jó munka nyomán lehet. Ár- és értékesítési politikánkat mindenki ismeri. Két és fél év tapasztalataiból tudják, hogy az jár jól, aki többet és jobbat termel. Ez igy lesz persze ezután is. Mi bizunk abban, hogy a falu népe, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok szorgalmasan dolgoznak, okosan gazdálkodnak és mind a növénytermesztésben, mind. az állattenyésztésben a tavalyinál jobb eredményt érnek el. Ez hasznukra válik nekik is, az ország*» nak is.
