Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-23 / 17. szám

. SZOCIALISTA REALIZMUS Nem vagyunk zeneéi'tők, sem a táncművészet bírálói, de mivel szerencsések voltunk jegyet kapni a Bolshoi balett gála megnyitójára, röviden meg akarjuk osztani olvasóink­kal azt az élvezetet, amelyben részünk volt az elmúlt hét csütörtök estéjén. Szinte nem találunk méltó szavakat, melyekkel leírhat­nánk érzéseinket Prokofieff: “Romeo és Julia” c. balettjé­nek (Shakespeare drámája alapján) előadásával kapcsolat­ban. ‘Ez az örökéletü dráma, amely két fiatal szerelmét és halálát viszi a színpadra, könnyeket fakasztott minden néző szeméből. A balett utolsó jelenete után, midőn a függöny legördült, fél perc is eltelt, mire a közönség felocsúdott meg­hatottságából és tapsorkánnal köszönte meg a nagy művé­szek alakítását. Ulanova művészetéről a kritikusok a legnagyobb el­ragadtatással írtak. “Újszerű”, “a legteljesebb ékesszólás”, “drámai kifejezés”, “rendkívüli”, “tüneményes” — a jelzők, melyekkel szerepét érzékeltették. “A korábbi jelenetekben Juliet hihetetlenül fiatal”, írja John Martin, a N. Y. Times szakértője, “ez nemcsak egy fiatal lány természetes teljesítménye, hanem egy felsőbb- rendű művész tökéletes kreációja. Az eredmény a valóság­nál is reálisabb. Lépésről-lépésre, jelenetről jelenetre, sze­münk előtt válik a fiatal leány érett nővé. Ez nemcsak cso­dálatos művészi teljesítmény, hanem ugyanakkor roppantul megható”. “A társulat minden tagja ‘sztár’, ehhez kétség nem fér”. Az égész világ elismeri Galina Ulanovát, aki Julia szere­pét táncolta, mint a mai kor legnagyobb balettmiivésznőjét. Nem mulaszthatjuk el, hogy néhány megjegyzést ne te­gyünk a szocialista művészettel kapcsolatban. A polgári saj­tó, mely gúnyosan szokott Írni a szovjet művészek vitáiról, s csufoiódni szokott olyan kifejezéseken, mint a “szocialista realizmus”, nem vette észre, how a legnagyobb elismerés hangján ir ugyanerről a szocialista realizmusról, amikor most a Bolshoi balett művészi alakítását ismerteti. Miről is van szó tulajdonképpen? Talán arról, hogy vi­lághírű táncművészek szerepeltek a Metropolitan Operaház színpadán? Vagy arról, hogy egy jó táncmester állította össze a gyönyörű programot? Hogy kiváló zeneszerző mun­káját adták elő? Vagy hogy a színpad tökéletesen volt fel­díszítve? Igen, mindezekről is szó van, s ezek azok, amelye­ket a polgári sajtó annyira feldicsér. A nagy dicséret dacára elfelejti, el akarja felejteni, hogy egy szocialista társadalom zeneszerzője irta a balettet, e társadalom táncnövendékei azok. akik azt a színpadra vit­ték, s hogy ezek megtartották a régi hagyományokból a szé­pet és a jót, de ugyanakkor azt tovább fejlesztették és tö­kéletesítették. Bebizonyosodott az is, hogy a szocialista realizmus tökéletesíti a jelenlegi művészetet és utat mutal a jövő felé. Vol. VIII. No. 17 Thursday, April 23, 1959 NEW YORK, N. Y Eisenhower elnök levelei irt Kruscsevhez Az atomfegyver kísérletek részleges megszüntetésére vonatkozó ajánlat elfogadására kéri. — Minden próbarobbantás megszünte­tése a szovjet célkitűzés James C. Hagerty, az elnök sajtótitkára nyilvánosságra hozta annak a levélnek tartal­mát, amelyet Eisenhower el­nök még a múlt héten inté- I zett Kruscsev szovjet minisz­terelnökhöz. Levelében Eisenhower azt kéri, hogy a genfi konferen- ! cia sikere érdekében a Szov­jetunió fogadja el a nyugati I hatalmak delegációi által be­nyújtott ajánlatokat. Jöjje- j nek megegyezésre abban, hogy 30 mérföld távolságig a föld színe felett beszüntetik az atomkisérleteket és “meg- ; bizottaik ujult reményekkel j fogják tovább kutatni a ti­lalom minden nukleáris fegy­verkísérletre vonatkozó ki- terjesztésének technikai és politikai lehetőségeit.” A levélre válasz eddig még nem érkezett. Genfben a szov­jet delegáció vezetője Semyon K. Tsarapkin elégtelennek ta­lálta a nyugati ajánlatokat, amelyek lehetővé tennék a föld felszíne alatti és a föld­től 30 mérföld távolságban történő atomrobbantásokat. Ugyanakkor orvosi kutatás felfedezte, hogy New York állam egyes hegyes vidékein megszaporodott a hibás alka­tú csecsemők születése, amit az Állami Egészségügyi Hiva­tal jelentése a hegyekből ki­áradó atomkisugárzásnak tu­lajdonit. S mialatt a nyugati ajánla­tok csillapítani akarják a vi­lág nyugtalanságát az egyre növekvő atomkisugárzás fe­lett, napvilágra került egy adat az Atomic Energy Com­mission régen titkolt kimu­tatásából, amely szerint 1957- ben óriási mértékben megnö­vekedett a gyermekek csont­jaiban lerakodott Strontium 90 adag. Mig 1954-ben a meg­állapított beszivódás 0,38 egy- j ség volt a csontmész gramjá- hoz viszonyítva, ez 0.56 volt 1955-ben, 0.67 volt 1956-ban és 1.33 egységre szaporodott 1957-ben. tWHHMmVWHUmtMMWHVVVWHHVVWHmWHMMU Május 1-i ünnepség a ÜY.-i Union Squaren MÁJUS ELSEJE Tegnap a mának alapját veté És ez célt tűz a holnapunk elé. Omár Khavyám Május elseje a világ OSZTÁLYTUDATOS munkássá­gának az ünnepe. Május elsején az osztálytudatos munkások világszerte ünnepi ruhát öltenek és sziveikben is ünnepi hangulattal telten összegyűlnek, hogy seregszemlét tartsanak, vajon a számuk fogyott, vagy gyarapodott-e? Hogy számbavegyék a harcaik eredményét és azt a nagy küzdelmet, amit még meg kell vivniok az uj társadalmi rendszer megteremtésére, amit TÖRTÉNELMI RENDELTETÉSÜK SZABOTT KI RÁJUK. A május 1-i ünnepség elő- j készítésében nagy szerepe | lesz azoknak a szabadtéri ! gyűléseknek, amelyeket New York különböző városrészei- | ben fognak megtartani. A ! gyűlések színhelye a munká­sok által lakott és látogatott j területeken lesz. A tüipari negyedben, a 8-ik Avenuen és 36-ik utcánál a déli munkaszünetben kedden, j ápr. 28-án lesz szabadtéri gyű lés. Április 30-án, csütörtök es­te 7.30-kor a 103-ik utca és Amsterdam Ave. sarkán és | a Dalencey és Norfolk utcák J sarkán lesz gyűlés. Május 1-én, péntek este 7.30-kor a 110-ik utca és Lexington Ave. sarkán és a 125-ik utca 7. Ave. sarkán (Hotel Theresa előtt) lesz gyűlés. | ' A Bronxban április 25-én, szombaton két gyűlés lesz. Egy a Prospect és Westches- jter Avenuek sarkán, d. e. 11- j 12 óra között, a másik a Jen- ning St. és Wilkins Ave. sar­kán 12 és 2 óra között. Az ünnepség május 2-án, szombaton 10-től d. u. 2-ig I fog tartani a Union Square- en. 10 órakor kezdődik a fesztivál, ének és táncszámok kai, amelyen többek közt egy dél-amerikai tánccsoport is í részt vesz. A szónokok közt más országokból is lesznek itt szakszervezeti megbízottak. * be, E jelentés elkészítése több mint két év telt el. óta FIDEL CASTRO LÁTOGATÓBAN Kuba forradalmi hőse, Fidel Castro miniszterelnök 11 napi látogatásra érkezett Amerikába. Előbb Washingtonba, majd New Yorkba ment. Beszélt televízión és más helyeken is. Mindenütt tömeges tisztelőinek szeretetki- fejezésével találkozott. A forra­dalom célkitűzéseit ismertette és az amerikai nép barátságát ke­reste. NEW YORKBAN 3,000 csomagkihordó sztrájkol magasabb munkabérért. A nagy áruházakból hetenkint 800,000 bevásárlást szoktak hazaszállí­tani. Kevés kivétellel ez most felhalmozódik az áruházak rak­táraiban. / Robert G. Thompson börtönre Ítélt kommunista ve­zető fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság visszautasította. Habár Május elsejét az osztálytudatos munkásság csak 1889 óta ünnepli, midőn a newyorki munkások egy csoportja azt megkezdte és onnan hamarosan átterjedt az egész világ­ra, ezt a napot már ősidők óta mint a természet évi újjászü­letésének napját ünnepelték. Nem csoda tehát, hogy a mun­kások is e szép tavaszi nap felé fordultak, amit Palágyi La­jos neves magyar munkásköltő igy fejezett ki: Teremtés legszebb, legcsodásabb napja, Légy üdvöz, Május első reggele! Millió munkás munkáját hagyja abba, Millió munkás rabszolga láncát tépi le. E földön ez az egyedüli ünnep. Mert maga a természet ünnepel. De hiába jelölte ki maga a természet is Május elsejét Ünnep gyanánt, a tőkés termelő rendszer haszonélvezői rendőri és katonai erőszakkal igyekeztek megakadályozni, hogy a világ munkásai ezen a napon szolidárisuknak kife­jezést adjanak. Évről-évre olvastuk az újságokban a májusi munkásfelvonulások betiltását, vagy erőszakos vérbefojtá- sát. De minden elnyomás, üldöztetés és világháborúk dacára is az uj termelő rendszer gyökeret vert s ma már a világ egy harmadán több mint egybillió ember abban látja az em­beriség jövőjét. Pedig hejj, nem is olyan régen még, az ül­dözéseken kívül lenézték, kigunyolták, kinevették azokat, akik a tudományos szocializmus alapján azt merték mondani, hogy a társadalmi rendszerek is alá vannak vetve a fejlő­(Folytatás a 3-ik oldalon) fi TANULÓIFJÚSÁG FELVONULÁSA 25,000 fiatal fiú és leány, egyetemek és középiskolák > tanulói, fehérek és szinesbő- I rüek, elmentek — egy éven 1 belül immár másodszor — i Washingtonba, hogy az elnö- 1 köt és a kongresszust az or- I szág iskoláinak mielőbbi be­olvadására sürgessék. Hetek- j ig készülődtek erre a felvo- I nulásra, felkérték az elnököt is, hogy fogadja küldötteiket, | de az elnöknek sürgősebb dol- j ga akadt ennél, üzenetben, j amit helyettese adott át, biz­tosította az ország minden ré­széből összegyűlt fiatalokat, hogy ő is hive az integráció­nak, hogy ő is szívesebben látna egy olyan Amerikát, ahol nincs faji megkülönböz­tetés és ahol egyenlő életle­hetősége VOLNA mindenki­nek. < Az elnök őszintesége ellen nincs panasz. Bevallja, hogy van faji megkülönböztetés és nincs egyenlőség. A fiatalok az ország jó hírneve és a sa­ját jövőjük érdekében meg­kérték volna az elnököt, ha beszélhettek volna vele, hogy tegyen is valamit a hi­bák eltávolítására. Elnöki szavának súlya van és az eredmény nem maradna el. A képviselőházban is csak egy képviselő, Charles Diggs Jr. Michiganből, fogadta a küldöttséget, amely a 100,000 aláírással ellátott petíciót hoz ta. De annál nagyobb volt a lelkesedés a George Washing­ton emlékmű előtt, ahol szá­mos kiváló szónok, közismert vezető, beszélt az egybegyűl­tekhez az ország ezen sürgős problémájáról. Walter Reu- ther táviratban üdvözölte az öntudatos ifjúságot, Jackie Robinson, kiváló néger base­ball játékos emléktáblát ka­pott a beolvadás terén vég­zett jó munkájáért. Nemcsak ifjúkori lelkese­dés késztette a diákságot ar­ra, hogy felkarolja és támo­gassa a faji megkülönbözte­tés eltörlését a« iskolákban. E lépés emberi és politikai fontosságát hozzák ők előtér­be, amit a hivatalos körök nem akarnak tudomásul ven­ni, dacáfa annak, hogy a “de­mokrácia” jelszavával kerül­getik az ázsiai és afrikai or­szágokat, T-emélve, hogy a tá­vozásra késztetett gyarmati hatalmak helyét a mindenha­tó dollár foglalhatja majd el. Afrikai államok Ameriká­ban látogató vezetői kifejtik, hogy a dollár segítségnél még fontosabbnak tartják, how Amerika támogassa az afri­kai bennszülöttek harcát a fehér telepesek elnyomása és faji üldözése ellen. De hogyan Ígérhet az ame­i (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom