Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-09 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR SZc Thursday, April 9, 1958 Kínai kommunák A Kínai Népköztársaság szinte hihetetlen gyors fejlődésen megy át Irta: D. D. KOSAMBI (A szerkesztő megjegyzése: D. D. Kosambi, India egyik legismertebb tudósa, aki az utóbbi években több ízben tett hosszabb látogatást a Kínai Népköztársaságban. Éber szemmel fi­gyeli azt-a csodálatos nagy átalakulást, amin a még nemrégiben nagyon elmaradt kínai nép úgy a politikai, mint a gazdasági és kulturális téren átmegy.) Azokból a dühös támadásokból, miket ma a vi­lágsajtó a Kínai Népköztársaság ellen intéz, kö­vetkeztetni lehet, hogy ott valami olyasmi megy végbe, ami nem tetszik az úgynevezett “Szabad­világ” irányítóinak. A kinai nép túlságosan el van foglalva s nem törődik a gyalázkodás özöné­vel halad tovább a saját kitűzött utján. így jó lesz talán, ha mi mondjuk el, hogy mi is megy ott most végbe. Annyi bizonyos, hogy a Kinai Népköztársaság az utolsó egy-két év alatt, — tehát szinte a sze­münk előtt —, olyan nagy haladáson ment át, aminó'höz hasonlót eddig a történelem még sehol sem mutatott. Midőn úgy egy évvel ezelőtt Chen Yi külügyminiszter és miniszterelnökhelyettesnek mondották, hogy szülőfaluja és környéke milyen nagy fejlődésnek indult, nem hitte el. Csak akkor bámult el, amikor személyesen látta azt a nagy változást, amin átment az a vidék, ahol ifjú éveiben ő is tenyérnyi földecskéből próbált meg­élhetést kicsikarni. Hogyan történt ez a nagy fejlődés? Az már közismert tény, hogy a Kinai Népköz- társaságban éppenugy, mint a többi újabb népi köztársaságokban a felszabadulás után első dolog volt, hogy végrehajtották a földreformot, majd termelő szövetkezeteket alakítottak s megkezdték az iparok fejlesztését is. A kezdet nehézségei A kinai nép felszabadulása óta még mindössze csak egy évtized telt el. De abban a tiz évben is nagy háborúja volt az imperialista hatalmakkal, majd küzdeni kellett a tengeri blokád ellen, köz­ben védekeznie kellett a külföldi erővel fenntar­tott nacionalista propaganda ellen is. A mai nagy fejlődés mérlegelésénél számításba kell vennünk ezen korlátozó erőket is. A kinai nép a szocialista építés első kísérleteit, mint például a termelő szövetkezést jónak és hasznothozónak találta. Hamar kitűnt, hogy az egyesitett nagyobb mezőkön könnyebben és gaz­daságosabban lehetett termelni, mint az apró, szinte talpalatnyi földeken. De ha az egyesülés­ben ilyen nagy erő van, miért ne fejlesztenénk azt tovább is? — kérdezték a kínaiak. A felelet ez volt: Kíséreljük meg. Egyszerre csak a különböző helyi ipari és agrár termelőszövetkezetek nagy KOMMUNÁKBAN egyesültek. A helyi politikai adminisztráció mun­káját egyszerűen belevették a kommuna igazga­tásába. így pl. a kommuna intézi a rendőrszol­gálatot, az gyakorolja a bírósági jogot, sőt még az adóhivatal funkcióit is. És végre a kommuna tartja fenn az összeköttetést a magasabb állami szervezetekkel is. Ezzel a régi helyi politikai kor­mányzat úgyszólván megszűnt. ; Ez a dolog sokkal fontosabb, mint a látszat mutatja. Ne felejtsük el, hogy már Marx-Engels megjövendölték, hogv a kommunista rendszerben az államhatalom el fog enyészni. Most ezt mu­tatja a kinai nagy átalakulás, habár még csak a lokális kormányzó hatalomra vonatkozó­lag. A modern időkben még sehol az állami hatal­mat enhvire le nem egyszerüsitették, mint teszik ezt Kínában. Mondják, hogy más államokban ennek útját állta az örökös háborús veszélv. Azonban a Kinai NÁnköztársaságra ez még jobban fennáll, mint bármely más államra és dacára annak a kípak nép megmutatta, hogy a történelem uj út­jára lépett. A kezdet A kommuna mozgalom kezdetét nem felülről indították meg és ma sem onnan irányítják. Ta­lán ez magyarázza meg, hogy azokra még ma sincs megállapodott szabály, amit követni kellene, vagy lehetne. Az első ilyen nagyobb társulást a paraszt termelőszövetkezetek kezdték meg és kez­detben a Kommunista Párt • kerületi titkárságai ellenezték, mert azt hitték, hogy esetleg az 1956­os magyar lázadás-féléhez vezethet. A parasztság azonban tiltakozott, mert a gya­korlat mutatta, hogy a nagyobb terjedelmű ko­operáció megkönnyíti a gazdasági élet minden módját, így például a hegyoldalakat lefoglalhat­ták legelőknek és igy az összes völgy és sik terü­let a gabonafélék termelésére maradt. De ugyanakkor az együttdolgozás következté­ben sok munkaerő szabadult fel, amit olyan építkezésekre lehetett felhasználni, amikra addig gondolni sem mertek. Ez a disputa jóidéig tar­tott s végre a Kommunista Párt vezetői elé ke­rült, amely nem állhatott ellen az alulról jövő nyom Ásnak. A vezetők is csatlakoztak tehát, de nem annyira irányítani, mint inkább tanulni, hogy mire is fog vezetni ez az uj mozgalom. Egy nagy család A gyakorlatban hogyan vált be ez az uj moz­galom ? A kommuna olyanformán dolgozik, mint egy nagy család. Persze a vezetésre választanák egy bizottságot. Aztán megtárgyalják, hogy miféle munkákat akarnak végezni és akkor minden szek­cióra megválasztják a szakértő vezetőket, Van aztán egy olyan bizottság is, amely a különböző szekciók közötti összeköttetést tartja fönn. Eb­ben a rendszerben a nagy család egyes tagjainak a jövedelme nem nagy különbséget mutat, még a vezetők és átlagos munkások jövedelme között is igen csekély a különbség. A kommuna termelésben az agrár és az ipari termékek összessége 1958-btn 34 százalékkal emel kedett és 1959-ben valószínűleg továbbra is ily rohamosan fog emelkedni. Egyes iparágak­ban pl. az acéltermelésben a Kinai Népköztársa­ság már elérte Angliát. v Az ipari fejlődés mellett éppen olyan számot­tevő a kulturális fejlődés is. Amig 1949-ben 24.4 millió gyermek járt elemi iskolába és 1.3 millió a középiskolákba; 1958-ban az elemi iskolások száma 84 millióra, középiskolásoké pedig 10 mil­lióra emelkedett. És amig 1949-ben még 90 mil­lióra tették az irni-olvasni nemtudó felnőttek számát, 1958-ra a számuk már annyira leapadt, hogy egy-két év alatt felszámolják őket, vagyis az összes felnőttek Írástudók lesznek. Közegészség A főiskolák száma is rohamosan emelkedik. Amig 1949-ben csak 117,000 diák járt egyete­mekre, 1958-ban már 448,000. A haladás egészen hasonló a közegészségi té­ren is. A kórházi ágyak száma 80,000-ről 295,000- re emelkedett 1957 végére. Ugyanakkor az orvos- növendékek száma is elért a 462 ezerhez. A kommunák nagysága igen változó. Átlagosan kb. 2,000 családot egyesítenek, de vannak esetek, amikor 6-, 8- sőt 20,000 családéi is magukhoz vontak. A vezetők általában nem kedvelik a tul- nagy kommunákat. A kommunákban az egyéni termelés teljesen megszűnt. Mindenki a közösség részére dolgozik és a kommunától nyeri minden szükségletét. A kommunában tehát már senkinek sincs saját használatra maradt kis földecskéje, avagy kis jószágtenyésztése, sem kis ipara. A privát tulaj­dont tehát teljesen a kollektiv, vagy társadalmi tulajdon váltja fel. A termelt javak szétosztásában is a bérrend­szert mindinkább a szükség kielégítése váltja fel. Sok kommunában már élelemmel, ruhával és sok más szükséglettel a kivánalmaknak megfelelően látják el a tagokat, másokban pedig még valami­lyen munkaegység alapján kapják a részesülést. A közös étkezdék, bölcsődék, mosodák, ruha- javitó műhelyek felállítása igen sok nőt szaba­dított fel a házi munkától, akik elhelyezkedhettek a nevelés különböző ágaiban és az iparokban is. Ez tette lehetővé az iskolák gyors fejlesztését, amely aztán átterjed a magasabb kultúrával pá­rosult élet minden ágára. Mi lesz ebből? — kéi’dezik a figyelők csodál­kozva. Talán a közeljövő azt a nagy meglepetést tar­togatja számunkra, hogy az igazi KOMMUNIS­TA TÁRSADALOM nem a Szovjetunióban, ha­nem a Kinai Népköztársaságban fog kialakulni először. Ha a jelenlegi fejlődést valamilyen háború meg nem akasztja, ezt rövidesen meg focrjuk látni. (Monthly Review) 10,000 ónfeányász sztrájkolt Bolíviában Bolivia ónbányáiból kitódultak a bányászok és a Patino bányairodák elé vonulva, feleségükkel és gyermekeikkel együtt tüntettek a kibírhatat­lan megélhetési árak, a kormány és az “amerikai imperializmus” ellen. A sztrájkvezetők kijelentet­ték, hogy addig nem oszolnak, amig a felemelt árakat vissza nem állítják az előbbi színvonalra. A bánya ügyvezetője rádión közvetítette a fő­városba a kormány bányahivatalának a munká­sok követeléseit. T a Paz azzal válaszolt, hogy az előző nap lezárt üzleteket azonnal nyissák ki és az árakat szállítsák le. Bolivia ónbánvái államosítva vannak. Az állan­dó áremelkedés közepette a munkások megélheté­sük egyetlen garanciáját abban látják, ha az ál­lam a bányavezetőség kezelésében levő és a mun­kások ellátását szolgáló üzletekben megakadá­lyozza az árak emelkedését. A kormány ezt ár- pótlással (szubvenció) intézi. A kormány ugyanakkor az Egyesült Államok­tól és a Nemzetközi Pénzalaptól kért kölcsönnel próbálja nemzeti gazdaságát megerősíteni, mely az általános kapitalista válság áldozata. Ám a kölcsönök folyósításának feltételéül a munkásel­látás szubvencionálásának beszüntetését kötötte ki a Nemzetközi Pénzalap és az Egyesült Államok is ennek a követelésnek teljesítésétől teszi függő­vé a kölcsönt. A bolíviai munkások tisztán látják, hogy mi­lyen külföldi erők felelősek életszínvonaluk állan­dó csökkenéséért. Elitélik Hernan Siles Zuazo el­nök vezetése alatt álló kormányt, hogy Bolivia gazdaságát továbbra is amerikai érdekeltségek kezére játssza át. Terjeszkedik 7kälfö!di tőke Dél-Anerikában Venezuelában automata gépekkel szerelték fel a Maracay-ban Envases Venezolanos S. A. néven működő kannagyárat, amelyben az American Can Company-nak van jelentős befektetése. Az eddig részletmunkát végző gyár az uj gépek segítségé­vel évente 250 millió kannát fog tudni gyártani és hibátlan voltukat ellenőrizni. A kannákat tro­pikus gyümölcslé, halkonzerv, sör, motorolaj, fő­zelék és kávé csomagolására használják. Az American Can Co. további befektetéseket fog eszközölni az üzem kiterjesztésére, ő szolgál­tatja a technikusokat a gépek felszerelésére és a venezuelai segédmunkaerő betanítására. Peru, amely eddig nagyban exportálta termé­szetes guanó-trágya készletét, 10 millió dolláros trágyafeldolgozó gyárat létesit, saját növekvő mezőgazdasági szükségleteinek kielégítésére. Az üzemet Montecatini, hires olaszországi vegyésze­ti és kohászati szervezet tervezte és az szolgáltat­ja az énUészmérnököket is. Az építkezés költségeinek felét perui tőke be­fektetők, másik felét, 5 millió dollárt, egy meg nem nevezett olasz bank szolgáltatja. A gyár mű­ködéséhez hpélektromos gépek szolgáltatják az üzemerőt. Az Ausztráliai Szövetségi Kereskedelmi Hiva­tal befektetési lehetőségeket hirdető brossurá.iá- ban 881 oly Egyesült Államokbeli céget sorol fel, amelyeknek vagy saját alapítványai vannak Ausztráliában, vagy ausztráliai cégek részvényei­nek részvénytulajdonosai. A hivatal az előnyös pénzbeviteli és kiviteli, valamint adózási viszo­nyokat ismerteti, úgyszintén a lakosság évi két' százalékos növekedését mint kecsegtető lehetősé­geket hasznos tőkebefektetések eszközlésére. AZ EMBER által készített legrégebbi műanyag az üveg. ★ COLORADO ÁLLAMBAN 52 olyan hegycsúcs van, amelyek meghaladják a 14,000 láb magassá­got. ★ PETERMAN ur nevére folyószámlát nyitottak a kölni postatakarékpénztárnál. Az első befizető maga a postaigazgatóság volt. Peterman ur, a folvószámla tulajdonosa a kölni állatkert ked­venc csimpánza, s a gyűjtés célja: egy uj majom­ház felépítése. • EGY 27 éves angol mérnök elhatározta, hogy Hannibál nvomdokába lép: elefántháton akar át­kelni az Alpokon. Már ki is bérelte erre a célra a torinói állatkert Jumbo nevű elefántját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom