Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-08 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 8, 1959-A Munkásmozgalom t Ai A ^ A <*> A A. A A. .A. A AAAAAAA.A.A.A.AA.AAAA.AAA. VISSZAPILLANTÁSOK ÉS KILÁTÁSOK Munkásmozgalmi események 1958-ban és előjelek 1959-re Az amerikai munkásmozgalom kimagasló ese- , ménye az elmúlt évben kétségkívül az volt, hogy a munkanélküliek száma 5 millióra emelkedett. Ennek kísérője volt a közszükségleti cikkek ár­emelkedése, a munkáltatók szövetségeinek (Chamber of Commerce, Manufacturers Associa­tion) támadása a szakszervezetek ellen, a Taft- Hartley-törvény alaposabb kihasználása a mun­kásság ellen a “right-to-work” törvények beveze­tésével a nagyobb ipari államokban, a McClellan szenátusi bizottság vizsgálatai a szakszervezetek aláaknázására és az ezt kisegítő propaganda gé­pezete a monopóliumoknak, amely rádión, televí­zión és ujsághasábokon különböző hamis jelsza­vakkal folytatta mérgező munkáját a munkások szervezetei ellen. Ezen sorozatos támadások ellenére is, az 1958- ás év az amerikai munkásosztály szempontjából nem volt teljesen negativ, ellenkezőleg, sok tekin- letben nagyon is pozitív volt. Határozott ered­ményként kell elkönyvelni azt, hogy a munkálta­tóknak nem sikerült kihasználni a gazdasági vál­ságot, sem az 5 millió munkanélkülit arra, hogy általános bérlevágásokat hajtsanak keresztül, amint az 1929-iki válság alatt tették. A valóság az, hogy a bérharcok az alapiparokban magasabb béreket és javult munkaviszonyokat eredményez­tek. 105,000 női ruhakészítő munkás egy heti álta­lános sztrájkja magasabb béreket és jobb munka- viszonyokat biztosított. Ebben az iparban 1933 óta ez volt az első általános sztrájk. Az automobil munkások sztrájkja 10 és 15 cent órabér javítást eredményezett, a puhaszén bá­nyászok sztrájk nélkül 2 dollár napibér javítást és más juttatásokat kaptak. Általában, minden iparban sikerült visszaverni a munkáltatók offen- ziváját és javításokat kieszközölni az uj bérszer­ződésekben. Az újságkihordók sztrájkja New Yorkban — bár nem hozott nagy eredményeket — a munkások hatalmát demonstrálta. A többi rokonszakmákban dolgozó munkásokkal való egy­ség nagyobb eredményeket biztosított volna. Saj­nos, a szükséges egység különböző okoknál fogva hiányzott, amit az ujságtrösztök kihasználtak a sztrájkolókkal szemben. A repülőmunkások sztrájkja néhány társulat ellen sikerrel fejező­dött be, másutt folyamatban van. Az 1958-as év legnagyobb eredménye, a mun­kásegység szempontjából, a novemberben lefolyt országos választásoknál mutatkozott. Itt ki kell emélni, hogy az eredmény sokkal kimagaslóbb lett volna, ha az amerikai munkásság a saját po­litikai pártján keresztül és nem a meglevő két polgári párton keresztül folytathatta volna poli­tikai működését. Az uralmon levő republikánus párt által támo­gatott “right-to-work” törvényjavaslatot 5 fon­tos ipari államban utasították vissza a szavazók. Csak egy — főleg mezőgazdasági — államban ment nagynehezen keresztül. Ohio és Kalifornia államokban a kongresszus legreakciósabb tagjai a fenti munkásellenes törvényjavaslattal együtt csúfos vereséget szenvedtek. Fontos jelentőséggel bír az, hogy a szakszervezetek tagjai, a demok­rata párt gépezetétől függetlenül, a saját szervei­ken keresztül vezették ezt a politikai harcot. A “rank-and-file” bevonásával a röplapok milliói jutottak a szavazók kezébe. A szervezett munkás­ság nem hanyagolta el a farmereket és a kis vá­rosok dolgozóit sem. A néger tagok a fehérekkel együtt- kiváló munkát végeztek a munkásellenes törvény megbuktatására és a progresszív jelöltek megválasztásáért. A választási harc közben a munkanélküli biztosítás felemelése és időtarta­mának meghosszabbitása komoly alapját képezte a választási programnak. A választás után az AFD—CIO washingtoni központi irodája, vala­mint különböző állami szervei legislativ (tör­vényhozói) programot dolgoztak ki a januárban összeülő törvényhozó testületekhez való benyúj­tásra.'A program főbb pontjai: a munkanélküli­ség problémája, a munkaidő leszállítása, a mini­mális órabér felemelése, a munkás balesetbizto­sítás felemelése, közmunkák létesítése, a Taft­Hartley-törvény módosítása és a polgári jogok törvényes biztosítása. Mit hoz az 1959-es év? Számos kollektív szerződés megújítására kerül sor 1959-ben. Legfontosabb ezek közül az acél­ipar munkaszerződése, amely kb. az év közepe táján jár le. Ezenkívül az építőipar félmillió munkásának szerződései járnak le ez évben. Feb­ruárban 60,000 kaliforniai gyümölcstermelő mun­kás vezetői kezdenek tárgyalásokat. Ezeket a Teamsterek képviselik. Márciusban az olajmun- kások (Standard Oil és az Atlantic Refining Co.) áprilisban a gumigyári munkások, repülőgépgyá­ri munkások kerülnek sorra. Aztán a fémbánya munkások, a nyugati rakparti munkások, stb. Mondhatni, hogy a meglévő kollektív bérszerző­dések 50 százaléka jár le ebben az évben. Ha kapnak is a munkások 5 és 10 centes óra- béremelést, e". még nem fogja megoldani problé­máikat. Amellett, hogy a munkásoknak magasabb jövedelemre van szükségük, hogy lépést tarthas­sanak az állandóan emelkedő kiadásokkal, szük­séges a munkaviszonyokat is rendezni. A jelen munkairam kibírhatatlan, az automáción kívül különböző technikai újítások is állandóan emelik a termelést, csökkentik a termelők számát és gyorsítják a munkatempót. A 30 órás munkahét a jelenlegi munkabérek megtartásával, hatalmas lépés volna a helyes irányba. Az autóiparban és az acéliparban legalább félmillió munkanél­küli teljesen ki van rekesztve a termelésből az automáció következtében. Ezek csak akkor kerül­hetnek vissza az üzembe, ha a munkahetet leszál­lítják 40 óráról 30 órára. Az automáció és tech­nikai újítások ma már majdnem minden iparra vonatkoznak, éppen ezért szükséges a 30 órás munkahét általános bevezetése. Pat McNamara, Michigan demokrata szenátora kijelentette, hogy hajlandó törvényjavaslatot be­nyújtani a 30 órás munkahétre, ha a United Auto Workers kész őt ebben támogatni. A munkáltatók fel vannak készülve a harcra. Nem véletlen az, hogy a sztrájktörő Kohler gyá­ros kapta az 1958 évi kitüntetést a Gyárosok Szövetségétől. Az sem véletlen, hogy az újságki­hordók sztrájkja idején a newyorki ujságtulaj- donosok egységesen zárták ki a nyomdai munká­sokat az üzemeikből. A repülő munkások sztrájk­ja ellen a nagy repülő cégek paktum alapján siet­tek egymás támogatására. Az AFL-CIO is fel van készülve, legalábbis jobban, mint a múltban. A központi egyesülés után végre az összes állami AFL, CIO szervezetek is egyesültek. A rank-and-file tagság nyugtalan és többet vár ma, mint a múltban. A McClellan szenátusi bizottság le van leplezve. A Taft-Hart- ley törvény módosítása, megfoltozása nem elég. A tagság a T-H-törvény visszavonását követeli és helyébe a Wagner-törvény visszaállítását. 1959-ben nagy változásokat hozhat létre a dol­gozók életében. A kezdeményezés a szakszerveze­tek kezében van. Hogy ezt hogyan fogják kihasz­nálni, arra majd a jövő ad választ. Lezár a gyár A General Electric Co. bejelentette, hogy a Bloomfield, N. J.-ben levő hűtőkészülékeket gyár­tó telepét április 1-én le fogja zárni. Több, mint 700 munkás kerül ennek következtében az utcá­ra. A munkások az International Union of Elec­trical Workers tagjai. A gyár berendezését Tyler, Texasba fogják szállítani. A társulat a telep épü­leteit áruba bocsátotta azzal, hogy nem tudja azokat másra felhasználni. Hadigyár munkásainak tömeges elbocsátása A tengerészet két, egyenként 100 millió dollá­ros rendelését vonta vissza a Chance Vought Aircraft-től, mely azonnal elbocsátotta a Grand Prairie, texasi telepén dolgozó 1,400 munkását, azonkívül beszüntette az ország több részében al­katrészeket gyártó üzemekkel megkötött szerző­dését, ami újabb 1,500 munkást tesz munkanél­külivé. A munkások elbocsátása hirtelen történt, min­den előzetes jel nélkül. Amint megkapta a ten­gerészet értesítését, a társulat azonnal telefonál­ni kezdett és az éjszaka folyamán mind az I, 400 alkalmazottját értesítette, hogy reggel ne jöjjön munkába. A szakszervezet egy tisztvise­lője ki is jelentette, hogy ilyen eljárás arra fog­ja késztetni a szakszervezet vezetőségét, hogy a munkások részére a “hagyományosan elillanó re­pülőiparban” végkielégítést harcoljon ki. A tengerészet a Crusader III. lökhajtásos va­dászrepülőgép 100 milliós rendelése és a Regulus II. irányított lövedék termelésére kötött szerző­déseinek hirtelen megszakítása élesen rávilágít arra a bizonytalan helyzetre, amiben a hadiren­delésekre dolgozó gyárak munkásai találják ma­gukat. A társulattal nincs baj, mert az a Boeing Airplane Co.-nak egy leányvállalata és ez egyike a legnagyobb hadirendelésekre dolgozó vállalatok­nak, mely biztos abban, hogyha az egyik rende­lés megszűnik, ahelyett majd jön más, mintahogy a tengerészet a beszüntetett repülőket és lövedé­ket — amelyeket elavultnak, illetve tökéletlennek talált — újakkal helyettesíti, de a termelést eset­leg nem ugyanabban az üzemben fogják végezni. A gyárvezetőség lelketlenségére vall az éjszakai telefonálgatás is. Ha a munkások reggel munkára jelentkeznek, akkor négy órai munkabérre jogo­sultak, — ha dolgoznak, ha nem. Ezt a gyárveze­tőség megspórolta. Brutálisan egy nappal kará­csony előtt adta ki a munkások útját. Reagálnak a politikusok Több texasi politikus úgy érezte, hogy fel ítéli szólalnia ez esetben, amely politikai tőke-ková­csoláshoz is alkalmas. Sam Rayburn, képviselő- házi elnök csodálkozását fejezte ki afelett, hogy a tengerészet a költségvetés megszorításait hasz­nálta ürügyül. “Hiszen több pénzt adtunk az ad­minisztrációnak a védelemre, mint amennyit kér­tek”, mondotta. Lyndon Johnson, demokrata sze­nátor sürgönyileg szólította fel a tengerészet tit­kárát, hogy “úgy ossza be a megrendeléseit, hogy olyan fontos ipari gócpont, mint Dallas (melynek kerületébe tartozik'Grand Prairie) érintetlen ma­radjon a védelemhez való hozzájárulás lehetősé­gének szempontjából.” George Mahon képviselő, a védelmi kiutalások bizottságának elnöke, a bizott­ság összehívását tervezi, hogy “a megváltozta­tott terveket megtárgyalja.” Zsarolásér! elítéltek két volt unió vezetőt Az International Ladies Garment Workers 102- es lokál két volt tisztviselőjét, David Karpf volt elnököt és Jack Flaum volt ügynököt 18 hónapi börtönre Ítéltek, mert egy brooklyni ruhagyáros­tól 700 dollárt zsaroltak ki és a felmerült bizonyí­tékok szerint más gyárosoktól is kaptak “köl­csönt”. A börtönbüntetésen kívül a biró eltiltot­ta a két zsarolót attól, hogy a szakszervezetben öt évig bárminemű tisztviselői állást betölthesse- nek. Az Eastern Airline sztrájk végétért A Flight Engineers International Association és az Air Line Pilots Association uj munkaszer­ződést kötött tagjai számára az Eastern Airline repülő társasággal és ezzel a 38 napig tartó sztrájk végétért. A repülőjárat újra megkezdte működését. Mindkét egyezmény csak a Federal Aviation Agency jóváhagyása után lép érvénybe. Az egyezmények az uj lökhajtásos repülők sze­mélyzetének szabályozására vonatkozólag értek el megállapodást. Kevés a szakképzett munkás Eisenhower elnök által 1956-ban kinevezett Bi­zottság a Tudósokról és Mérnökökről, befejezte munkáját és jelentésében figyelmeztetőleg utalt az ország hiányos szakmunkás tartalékára. Az uj “tudományos forradalom” mély hatással lesz élet­módunkra és a növekvően bonyolult technológia állandóan több tudományosan képzett szakmun­kást fog igényelni, hogy a növekvő lakosság nö­vekvő igényeit kielégítse. Ez úgy az iskolarend­szerünk, mint a munkaerő fejlesztő módszereink gyökeres megváltoztatását fogja igényelni, jelen­tette Dr. Howard L. Bevis, a bizottság elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom