Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-08 / 2. szám
Thursday, January 8, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £ EGY KIS ÖSSZEHASONLÍTÁS A napokban kezűinkbe került az Amerikai Magyar Népszava, a Jó Pásztor és a Szabadság közös 1959-es naptára. Összehasonlítva a mi Kalendáriumunkkal egy kis önteltséggel, de ugyanakkor megálapitottuk, hogy ez a hagyományos naptár, amelynek megjelenése a múltban magyar-Amerikában eseményszámba ment, most csupán 32 tabloid-oklalon, silány kivitelben mint egy ujságmelléklet kerül az amerikai magyarság kezébe. Nem a naptár tartalmáról szólunk, mert az most is, akár csak a múltban, keveset törődik a néppel, bajaival, problémáival, inkább mondjuk csak a múltról beszél, — a jelen, a jövő nem érdekli, de az a tény, hogy ilyen silány kivitelben jelent meg, bizonyítéka annak, hogy a polgári sajtó kevés súlyt fektet a magyar betű, a magyar kultúra életben tartására Amerikában. A magyar intézmények lassanként becsukják kapuikat és a magyar közélet lassanként elvegyül á nagy amerikai tömegben. De van egy másik oka is annak, amiért a Népszava naptárra erre a sorsra jutott. Ezt pedig nekünk, haladó szellemű magyar munkásoknak nem szabad szem elől tévesztenünk. A Szabadság és az Am. M. Népszava, mint minden más üzleti vállalkozás magyar Amerikában, a tőkés rendszerre támaszkodik és ennek következtében — még ha van is a magyarságnak szüksége irodalomra — ha ez nem fizetődik ki üzletileg, akkor ezt a szükségletet nem igyekeznek kielégíteni. Mindenki tudja hogy amig a polgári újságírás éltető eleme -az üzlet és az üzleti támogatás, addig a haladószellemü újságírás évről-évre olvasótáborára támaszkodva folytatja társadalmilag hasznos munkáját. Naptárunk 97-98ik oldala is bizonyítja, hogy csakis az ő áldozatkészségükkel adhattunk ki egy olyan naptárt, amelyet büszkén adhatunk az Amerikai Magyar Népszava olvasóinak kezébe is. A Népszava és a Szabadság kiadóvállalata egyéni, vagy társulati vállalkozás, mig a Magyar Szó az amerikai haladó szellemű munkások lapja. Itt nincs osztalék, itt nincs haszon. Ha munkásainkat ki tudjuk elégíteni azzal, hogy megfizetjük napidijukat, akkor eleget tettünk egyik kötelezettségünknek. Ha megfizettük a lakbért, a telefont, a gépeink javítását, a papirt és más kisebb nagyobb kellékeket, akkor eleget tettünk minden anyagi kötelezettségünknek és bátran mondhatjuk, hogy csődmentesek vagyunk. A lap DICKINSON, N. D. — Dickinson State Teachers College a vak tanulók részére érdekes nyíl céllövő gyakorlatot tart fenn. A vak céllövőknél a célpont (target) közepébe egy villamos rezgőt, úgynevezett “buzzert” helyeznek és a céllövők a hang irányát követve igazítják be a nyilat. Az ily céllövészet élesíti a vakoknak a hang utáni tájékozódó képességét. Sherman Adams emlékiratai NEW YORK. — Harper Brothers Co. könyvkiadó cég jelenti, hogy szerződést kötött Sherman Adams-szal az emlékiratainak a kiadására, amelyért Ike volt első segítője százezer dollárt fog kapni. Ugylátszik, érdemes volt elfogadni a Goldfine ajándékait. A kormányzás ára NEW YORK. — A “Tax Foundation, Inc.” nevű privát intézmény adatai szerint a szövetségi, állami s helyi (megye, városi) adminisztrációk az Egyesült Államokban 1958-ban 131 billió dollárt költöttek. (1938-ban csak 20 billiót.) Ebből minden egyes amerikaira 769 dollár esett, amiből 639 dollárt, mint adót fizetett be. A három szintű kormányzat összes adóssága az év végén 333 billiót tett ki, amiből minden amerikaira (per capita) 1952 dollár esik, ami azt jelenti, hogy az 1959-ben született csecsemő már ezzel az ösz- szeggel megterhelve jön a világra. Segítik a sztrájkoló nikkelmunkásokat A United Electrical, Radio and Machine Workers Union központi végrehajtó bizottsága legutóbbi gyűlésén 1,000 dollár sztrájksegélyt szavazott meg a kanadai sztrájkoló nikkel-munkásoknak. minden héten munkástársaink kezébe kerül, hogy a haladásról írjon, a békét szolgálja. Minden amerikai magyar vállalkozás, amely nem ilyen alapon épült előbb utóbb a Népszava naptárának sorsára jut. S még azt is hozzátehetjük, hogy minél nagyobb propagandát folytatnak az igazság ellen, annál gyorsabban fog az megtörténni. Mert az igazságnak valamiképen ki kell bújnia, akárcsak a szegnek a zsákból. Amig az amerikai tőkés sajtó el tudja ferdíteni a szülőföldünkkel kapcsolatos igazságot, addig a magyar polgári sajtó részére ez sokkal nehezebb feladat, mert az amerikai magyarság közel áll szülőföldjéhez, leveleket kap az*óhazából, hazamegy látogatóba és lassanként felismeri az igazságot. Az amerikai magyarság zöme munkás, és a munkásság problémája nagyon is érdekli. Az amerikai magyar polgári sajtó úgy ir, mintha olvasóik ■ zöme nem is proletái'okból tevődne ösz- sze. Az Amerikai Magyar Szó mindig, az igazságot irta meg a szülőföldről. Megírtuk, hogy Magyar- országon a szocializmust építik, hogy arra törekednek, hogy olyan jövőt építsenek maguknak, ahol nincsenek kiváltságok, ahol a dolgozó jóT élhet, olyan nemzedéket neveljenek, amely békességben élhet szomszédaival, távoli országok népeivel. Ezt senki sem vitathatja. Ezért voltunk a magyar nép barátai és ezért voltunk a Horthy- uralom ellenségei, annak a dicstelen uralomnak, amely ezeknek a céloknak éppen ellenkezőjét tűzte ki célul és hogy ezt el is érje, minden eszközzel elnyomta a népet. A Magyar Szó a munkások lapja s ezért a munkások érdekeit szolgálja. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a magyar intézmények kihalóban vannak Amerikában, a mi Magyar Szónknak élnie kell, mert oly intézménynek, amely a jövőt szolgálja, joga van az élethez. A magyar irodalomra még mindig szükség van Magyar-Amerikában, bizonyítéka ennek az is, hogy minden nap több és több cég foglalkozik annak terjesztésével. Ezért kell komolyan vennünk lapunk terjesztését és naptárunkat is minden amerikai magyar kezébe kell adnunk. Már most felhívjuk olvasóink figyelmét erre az igen fontos kérdésre, mely- lyel ügyvezető bizottságunk is több izljen foglalkozott. Kérjük figyeljék lapunkat, mert a következő lapszámainkban ismét foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mely lapunk életkérdése. Autót lopott, hogy deportálják Piriczky Róbert, 19 éves ujamerikás magyar, veszélyes, de úgy remélte, hogy célravezető módszert választott arra, hogy visszatérhessen Magyarországba. Bűnöző lett, mert a törvény szerint bűnöző nem-állampolgárokat visszadeportálnak szülőföldjükre. Piriczky Newark, N. J.-ben a Broad Streeten beült egy üres taxiba, felhajtott a New Jersey Turnpike-ra és nemcsak gyorsan hajtott, hanem a tülköt is használta, hogy a figyelmet magára vonja. Senki sem törődött vele. New Brunswickon áthajtott a vámkapun, anélkül, hogy fizetett volna. Semmi eredmény. Erre elhatározta, hogy egy U-fordulót csinál, ami a Turnpike-on tiltva van. Ez is eredménytelen maradt. Visszahajtott a vámkapuhoz és újra keresztülhajtott fizetés nélkül. Most már szerencsével járt. Az őr állami lovasrendőrt hivott, aki letartóztatta és biró elé vitte. A biró autólopás vádjával, 1,000 dollár óvadékot kérve, január 20-ig fogva tartja Piriczkyt. Akkor fog Ítéletet hozni ellene. “Mindent megteszek, ami erőmből telik, hogy visszaküldjék Magyarországba. Meg vagyok győződve, hogy népünknek nincs szüksége magához hasonló alakokra”, mondotta a biró. A rendőrségen levő riportereknek ezt mondta Piriczky: “Nem kívánom az Egyesült Államoknak semmi részét. Nincs itt semmi, amit szeretnék. Elhagyatottnak érzem magam és csüggedtnek. Budapesten apám, anyám és négy testvérem él. Nem is tudom, hogy miért jöttem ide egyál- -talán”. A Bevándorlási Hivatal adatai azt mutatják, hogy Piriczky, aki két éve van az országban, már tavaly kérelmezte visszatérését Magyarországra. «.\vwv\\\\\vvvw*vv»vvv»wwv\*vwvwv»w»*vvvwv»»* A világ legnagyobb újságja, a London “Daily Mirror” 4 és fél millió példányban jelenik meg naponta. A naptárról és egyrol-másról ; Tisztelt Szerkesztőség! 1 Köszönettel vettem a naptárt, igazán kitűnő. Ha leülök olvasni, alig tudom abbahagyni, any- nyira érdekelnek a tanulságos cikkek és más olvasnivalók. Ha tehetném, többet is küldenék érte, mivel értékes és tanulságos, sajnálom, hogy csak 2 dollárral járulhatok hozzá. Ezenkívül kérem, hogy a másik két dollárért küldjenek egy. naptárt a levelemhez mellékelt címre. Oberhofferné, California • Tisztelt Szerkesztőség! i| Megkaptam a naptárt és nagyon köszönöm, minden igénynek megfelel, igazán tanulmányos, csak egy baj van vele, hogy nagyon vékony, d© azért nekem megér testvérek között is öt dollárt. G. Sz., California Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam és háromnegyed részét már el is olvastam. Mondhatom kiállításra is lehetne vinni, olyan szép cikkek vannak benne. Öröm olvasni. A lapot is mindig kiolvasom, ha bár már 83 éves vagyok és nem a legjobb egészségben. Mellékelek a naptárért 5 dollárt. ■J. M., Indiana Tisztelt Szerkesztőség! Köszönettel vettem a naptárt, nagyon jó, sok hasznos dolgot tanulhat belőle az ember. A naptárban megjelent egyik cikkből megtudható, hogy még holta után is kirabolják az embert. A. D., Cleveland Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt mégkaptam, s nagyon megörültem, annak, hogy elküldték. Elég kielégítő és nagyobbnak látszik, mint az előbbi naptárok, habár még nem olvastam el. K. G., Indiana • Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam a naptárt, már átnéztem és látom, hogy nagyon szép olvasmányok vannak benne. Nagyon jó olvasni az 1919-es magyar tanácsköztársaság történetéről, amit magam is átéltem, mondhatom, hogy minden szava tiszta igazság. Boldog újévet a szerkesztőségnek. P. M., Pennsylvania • Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelek 6 dollárt a natárért, melyet megkaptam ez alkalommal elég későn, már attól féltem, hogy elveszett. Ahogy felbontottam, nagyon boldognak éreztem magam látva a címlapon, amint az elnyomott gyarmati munkás széjjeltépi a láncait. Lapozva a naptárt, látom, hogy minden betűje kincset ér, azonban csak egy napig volt a könyv a birtokomban, mert karácsony napján el kellett ajándékoznom és most kalendárium nélkül vagyok. Kérem a szerkesztőséget, hogy küldjenek részemre egy másikat. C. B„ Flushing, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Tudatjuk, hogy a naptárt megkaptuk, melyet örömmel vettünk. Igen szép olvasnivalók vannak benne. Az idén nagyon szépen van összeállítva. Itt küldünk' a naptárra 5 dollárt, mert tudjuk, hogy nagy szükség van’a segítségre. A Dullestól nem várhatunk segítséget, mert ő ugyanis ellensége a valódi demokráciának. Inkább külföldön dobálja a billiókat. Győrfy és nejeAmikor jól szerkesztünk ez történik Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó dicséretére válik, hogy olyan kitűnő cikkeket közöl, mint a januári számban “A kubai felkelés háttere” is. Talán mert éppen nagyon időszerű volt, tekintve a kubai eseményeket, én olyan érdeklődéssel olvastam a földalattin utazva, hogy nem vettem észre, amikor az állomásomon megállt a vonat és bizony továbbutaz-* tam. De megérte, mert alapos betekintést nyer-* tem a kubai nép történelmébe és elszántságába, hogy megszabaduljon elnyomóitól. Batista elmenekült és remélem, hogy a kubai nép élni fog tudni újonnan nyert szabadságával. Newyorki olvasó [ Céllövő vakok