Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-08 / 2. szám

Thursday, January 8, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £ EGY KIS ÖSSZEHASONLÍTÁS A napokban kezűinkbe került az Amerikai Ma­gyar Népszava, a Jó Pásztor és a Szabadság kö­zös 1959-es naptára. Összehasonlítva a mi Kalen­dáriumunkkal egy kis önteltséggel, de ugyan­akkor megálapitottuk, hogy ez a hagyomá­nyos naptár, amelynek megjelenése a múltban magyar-Amerikában eseményszámba ment, most csupán 32 tabloid-oklalon, silány kivitelben mint egy ujságmelléklet kerül az amerikai magyarság kezébe. Nem a naptár tartalmáról szólunk, mert az most is, akár csak a múltban, keveset törődik a néppel, bajaival, problémáival, inkább mondjuk csak a múltról beszél, — a jelen, a jövő nem ér­dekli, de az a tény, hogy ilyen silány kivitelben jelent meg, bizonyítéka annak, hogy a polgári sajtó kevés súlyt fektet a magyar betű, a ma­gyar kultúra életben tartására Amerikában. A magyar intézmények lassanként becsukják kapui­kat és a magyar közélet lassanként elvegyül á nagy amerikai tömegben. De van egy másik oka is annak, amiért a Nép­szava naptárra erre a sorsra jutott. Ezt pedig nekünk, haladó szellemű magyar munkásoknak nem szabad szem elől tévesztenünk. A Szabadság és az Am. M. Népszava, mint minden más üzleti vállalkozás magyar Amerikában, a tőkés rend­szerre támaszkodik és ennek következtében — még ha van is a magyarságnak szüksége iroda­lomra — ha ez nem fizetődik ki üzletileg, akkor ezt a szükségletet nem igyekeznek kielégíteni. Mindenki tudja hogy amig a polgári újság­írás éltető eleme -az üzlet és az üzleti támogatás, addig a haladószellemü újságírás évről-évre ol­vasótáborára támaszkodva folytatja társadalmi­lag hasznos munkáját. Naptárunk 97-98ik oldala is bizonyítja, hogy csakis az ő áldozatkészségük­kel adhattunk ki egy olyan naptárt, amelyet büszkén adhatunk az Amerikai Magyar Népsza­va olvasóinak kezébe is. A Népszava és a Szabadság kiadóvállalata egyéni, vagy társulati vállalkozás, mig a Magyar Szó az amerikai haladó szellemű munkások lap­ja. Itt nincs osztalék, itt nincs haszon. Ha mun­kásainkat ki tudjuk elégíteni azzal, hogy megfi­zetjük napidijukat, akkor eleget tettünk egyik kötelezettségünknek. Ha megfizettük a lakbért, a telefont, a gépeink javítását, a papirt és más ki­sebb nagyobb kellékeket, akkor eleget tettünk minden anyagi kötelezettségünknek és bátran mondhatjuk, hogy csődmentesek vagyunk. A lap DICKINSON, N. D. — Dickinson State Teach­ers College a vak tanulók részére érdekes nyíl céllövő gyakorlatot tart fenn. A vak céllövőknél a célpont (target) közepébe egy villamos rezgőt, úgynevezett “buzzert” helyeznek és a céllövők a hang irányát követve igazítják be a nyilat. Az ily céllövészet élesíti a vakoknak a hang utáni tájékozódó képességét. Sherman Adams emlékiratai NEW YORK. — Harper Brothers Co. könyv­kiadó cég jelenti, hogy szerződést kötött Sher­man Adams-szal az emlékiratainak a kiadására, amelyért Ike volt első segítője százezer dollárt fog kapni. Ugylátszik, érdemes volt elfogadni a Goldfine ajándékait. A kormányzás ára NEW YORK. — A “Tax Foundation, Inc.” ne­vű privát intézmény adatai szerint a szövetségi, állami s helyi (megye, városi) adminisztrációk az Egyesült Államokban 1958-ban 131 billió dol­lárt költöttek. (1938-ban csak 20 billiót.) Ebből minden egyes amerikaira 769 dollár esett, ami­ből 639 dollárt, mint adót fizetett be. A három szintű kormányzat összes adóssága az év végén 333 billiót tett ki, amiből minden amerikaira (per capita) 1952 dollár esik, ami azt jelenti, hogy az 1959-ben született csecsemő már ezzel az ösz- szeggel megterhelve jön a világra. Segítik a sztrájkoló nikkelmunkásokat A United Electrical, Radio and Machine Work­ers Union központi végrehajtó bizottsága leg­utóbbi gyűlésén 1,000 dollár sztrájksegélyt szava­zott meg a kanadai sztrájkoló nikkel-munkások­nak. minden héten munkástársaink kezébe kerül, hogy a haladásról írjon, a békét szolgálja. Minden amerikai magyar vállalkozás, amely nem ilyen alapon épült előbb utóbb a Népszava naptárának sorsára jut. S még azt is hozzáte­hetjük, hogy minél nagyobb propagandát foly­tatnak az igazság ellen, annál gyorsabban fog az megtörténni. Mert az igazságnak valamiképen ki kell bújnia, akárcsak a szegnek a zsákból. Amig az amerikai tőkés sajtó el tudja ferdíteni a szülőföldünkkel kapcsolatos igazságot, addig a magyar polgári sajtó részére ez sokkal nehezebb feladat, mert az amerikai magyarság közel áll szülőföldjéhez, leveleket kap az*óhazából, haza­megy látogatóba és lassanként felismeri az igaz­ságot. Az amerikai magyarság zöme munkás, és a munkásság problémája nagyon is érdekli. Az amerikai magyar polgári sajtó úgy ir, mintha olvasóik ■ zöme nem is proletái'okból tevődne ösz- sze. Az Amerikai Magyar Szó mindig, az igazságot irta meg a szülőföldről. Megírtuk, hogy Magyar- országon a szocializmust építik, hogy arra töre­kednek, hogy olyan jövőt építsenek maguknak, ahol nincsenek kiváltságok, ahol a dolgozó jóT élhet, olyan nemzedéket neveljenek, amely békes­ségben élhet szomszédaival, távoli országok né­peivel. Ezt senki sem vitathatja. Ezért voltunk a magyar nép barátai és ezért voltunk a Horthy- uralom ellenségei, annak a dicstelen uralomnak, amely ezeknek a céloknak éppen ellenkezőjét tűz­te ki célul és hogy ezt el is érje, minden eszköz­zel elnyomta a népet. A Magyar Szó a munkások lapja s ezért a munkások érdekeit szolgálja. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor lát­hatjuk, hogy annak ellenére, hogy a magyar in­tézmények kihalóban vannak Amerikában, a mi Magyar Szónknak élnie kell, mert oly intézmény­nek, amely a jövőt szolgálja, joga van az élethez. A magyar irodalomra még mindig szükség van Magyar-Amerikában, bizonyítéka ennek az is, hogy minden nap több és több cég foglalkozik annak terjesztésével. Ezért kell komolyan vennünk lapunk terjeszté­sét és naptárunkat is minden amerikai magyar kezébe kell adnunk. Már most felhívjuk olvasó­ink figyelmét erre az igen fontos kérdésre, mely- lyel ügyvezető bizottságunk is több izljen foglal­kozott. Kérjük figyeljék lapunkat, mert a követ­kező lapszámainkban ismét foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mely lapunk életkérdése. Autót lopott, hogy deportálják Piriczky Róbert, 19 éves ujamerikás magyar, veszélyes, de úgy remélte, hogy célravezető mód­szert választott arra, hogy visszatérhessen Ma­gyarországba. Bűnöző lett, mert a törvény sze­rint bűnöző nem-állampolgárokat visszadeportál­nak szülőföldjükre. Piriczky Newark, N. J.-ben a Broad Streeten beült egy üres taxiba, felhajtott a New Jersey Turnpike-ra és nemcsak gyorsan hajtott, hanem a tülköt is használta, hogy a figyelmet magára vonja. Senki sem törődött vele. New Brunswickon áthajtott a vámkapun, anél­kül, hogy fizetett volna. Semmi eredmény. Erre elhatározta, hogy egy U-fordulót csinál, ami a Turnpike-on tiltva van. Ez is eredménytelen ma­radt. Visszahajtott a vámkapuhoz és újra keresz­tülhajtott fizetés nélkül. Most már szerencsével járt. Az őr állami lovasrendőrt hivott, aki letar­tóztatta és biró elé vitte. A biró autólopás vádjával, 1,000 dollár óvadé­kot kérve, január 20-ig fogva tartja Piriczkyt. Akkor fog Ítéletet hozni ellene. “Mindent megte­szek, ami erőmből telik, hogy visszaküldjék Ma­gyarországba. Meg vagyok győződve, hogy né­pünknek nincs szüksége magához hasonló alakok­ra”, mondotta a biró. A rendőrségen levő riportereknek ezt mondta Piriczky: “Nem kívánom az Egyesült Államok­nak semmi részét. Nincs itt semmi, amit szeret­nék. Elhagyatottnak érzem magam és csüggedt­nek. Budapesten apám, anyám és négy testvérem él. Nem is tudom, hogy miért jöttem ide egyál- -talán”. A Bevándorlási Hivatal adatai azt mutatják, hogy Piriczky, aki két éve van az országban, már tavaly kérelmezte visszatérését Magyarországra. «.\vwv\\\\\vvvw*vv»vvv»wwv\*vwvwv»w»*vvvwv»»* A világ legnagyobb újságja, a London “Daily Mirror” 4 és fél millió példányban jelenik meg naponta. A naptárról és egyrol-másról ; Tisztelt Szerkesztőség! 1 Köszönettel vettem a naptárt, igazán kitűnő. Ha leülök olvasni, alig tudom abbahagyni, any- nyira érdekelnek a tanulságos cikkek és más ol­vasnivalók. Ha tehetném, többet is küldenék ér­te, mivel értékes és tanulságos, sajnálom, hogy csak 2 dollárral járulhatok hozzá. Ezenkívül ké­rem, hogy a másik két dollárért küldjenek egy. naptárt a levelemhez mellékelt címre. Oberhofferné, California • Tisztelt Szerkesztőség! i| Megkaptam a naptárt és nagyon köszönöm, minden igénynek megfelel, igazán tanulmányos, csak egy baj van vele, hogy nagyon vékony, d© azért nekem megér testvérek között is öt dollárt. G. Sz., California Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam és háromnegyed részét már el is olvastam. Mondhatom kiállításra is le­hetne vinni, olyan szép cikkek vannak benne. Öröm olvasni. A lapot is mindig kiolvasom, ha bár már 83 éves vagyok és nem a legjobb egész­ségben. Mellékelek a naptárért 5 dollárt. ■J. M., Indiana Tisztelt Szerkesztőség! Köszönettel vettem a naptárt, nagyon jó, sok hasznos dolgot tanulhat belőle az ember. A nap­tárban megjelent egyik cikkből megtudható, hogy még holta után is kirabolják az embert. A. D., Cleveland Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt mégkaptam, s nagyon megörültem, annak, hogy elküldték. Elég kielégítő és nagyobb­nak látszik, mint az előbbi naptárok, habár még nem olvastam el. K. G., Indiana • Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptam a naptárt, már átnéztem és látom, hogy nagyon szép olvasmányok vannak benne. Nagyon jó olvasni az 1919-es magyar tanácsköz­társaság történetéről, amit magam is átéltem, mondhatom, hogy minden szava tiszta igazság. Boldog újévet a szerkesztőségnek. P. M., Pennsylvania • Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelek 6 dollárt a natárért, melyet meg­kaptam ez alkalommal elég későn, már attól fél­tem, hogy elveszett. Ahogy felbontottam, nagyon boldognak éreztem magam látva a címlapon, amint az elnyomott gyarmati munkás széjjeltépi a láncait. Lapozva a naptárt, látom, hogy minden betűje kincset ér, azonban csak egy napig volt a könyv a birtokomban, mert karácsony napján el kellett ajándékoznom és most kalendárium nélkül vagyok. Kérem a szerkesztőséget, hogy küldje­nek részemre egy másikat. C. B„ Flushing, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Tudatjuk, hogy a naptárt megkaptuk, melyet örömmel vettünk. Igen szép olvasnivalók vannak benne. Az idén nagyon szépen van összeállítva. Itt küldünk' a naptárra 5 dollárt, mert tudjuk, hogy nagy szükség van’a segítségre. A Dullestól nem várhatunk segítséget, mert ő ugyanis ellen­sége a valódi demokráciának. Inkább külföldön dobálja a billiókat. Győrfy és neje­Amikor jól szerkesztünk ez történik Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó dicséretére válik, hogy olyan kitűnő cikkeket közöl, mint a januári számban “A kubai felkelés háttere” is. Talán mert éppen nagyon időszerű volt, tekintve a kubai eseménye­ket, én olyan érdeklődéssel olvastam a földalattin utazva, hogy nem vettem észre, amikor az állo­másomon megállt a vonat és bizony továbbutaz-* tam. De megérte, mert alapos betekintést nyer-* tem a kubai nép történelmébe és elszántságába, hogy megszabaduljon elnyomóitól. Batista elme­nekült és remélem, hogy a kubai nép élni fog tudni újonnan nyert szabadságával. Newyorki olvasó [ Céllövő vakok

Next

/
Oldalképek
Tartalom