Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-19 / 12. szám
amerikai magyar szó AUoGfAM ÉW LAtOm írja: ©hu Akikről mindenki megfelsdkeze!! (Negyedik közlemény) Amikor a vándor-munkások egy csoportja valamelyik farmon bevégzi munkáját és a következő munkahely nincs messze, a munkások szállítása nem okoz különösebb problémát. A -másik farmot 2—3 órán belül elérik és ott még az nap, vagy — ha későn érkeznek — másnap reggel elkezdik a munkát az előre megállapított feltételek mellett. Más a helyzet, amikor a két munkahely közötti távolság nagy, ami Texas, New Mexico, Arizona és California hatalmas területein és óriás-farmjain nem szokatlan és még nagyobb, amikor a vándormunkásokat a keleti, vagy közép-államokból, a nyugati államokba szállítják. Ilyenkor a napi munkában kimerült férfiakat, nőket és gyermekeket régi, kényelmetlen teherautókba zsúfolják, ahol összekuporodva töltik a hideg éjszakát és a munkáselhelyezők elvárják, hogy hajnalban a kimerült csoport rögtön munkába álljon. Az Interstate Commerce Commission 1957 május hónapban kihallgatásokat végzett, amelyek után bizonyos védő szabályokat próbált életbe léptetni oly munkások érdekében, akiket egyik államból a másikba szállítanak. A Commission a daytoni (Wisconsin) Green Giant Companytól a következő “felvilá.gositást” kapta: “Az a rendelkezés, hogy a munkások szállítása este 8 és reggel 6 óra között szüneteljen, megnehezítené úgy a munkás, mint a munkaadó helyzetét. Tapasztalataink mutatják, hogy Texasból Washingtonba a teherautók 50—60 óra alatt teszik meg az utat, miközben csak gazolinért, táplálékért és egy kis ‘nyújtózkodásért’ állnak meg. A munkások igy ‘jó állapotban’ érkeznek munkahelyükre.” Nyilvánvaló, hogy ha a munkások az éjszakát nem ócska, rázós teherautókban, hanem rendes fekvőhelyen töltenék, az nem “nehezítené” meg a helyzetüket, csak a valahol távol, pehely-ágvban nyugvó munkaadó zsebét. Ugyancsak e kihallgatás alkalmávál áz éastoni (Maryland) Tri-State Packers Association tiltakozott ama tervezett rendelkezés ellen, hogy a munkásokat szállító teherautókat ülésekkel lássák el. Tiltakozott, mert véleménye, szerint a munkások a teherautó padlózatára helyezett ruha-zsákokon “kényelmesebben” alszanak, - mint padokon. És tiltakozott azért, mert véleménye szerint a. padlózaton ruha-zsákokon fekyo munkások biztonsága nagyobb, mintha padokon tennék meg az utat. Ezt a nagyon is átlátszó kifogást alaposan és nagyon szomorú módon cáfolta meg annak a másfél tonnás rozoga teherautónak az esete, amiről csak eldugott kis hírben számolt be a sajtó. Ez a teherautó, amelynek nyolc láb széles és 15 láb hosszú padlózatára 41 férfi, nő és gyermekmunkást zsúfoltak, 1957 junius 6-án North Carolina államban egy mellékutról a nagyon forgalmas fő- utra kellő óvintézkedés nélkül húzott ki, pontosan egy tiz-tonnás teherautó és trailer elé. Néhány pillanat múlva húsz roncsokká zúzott holttest feküdt szétszórva az országúton. A 41 utasból mindössze öt menekült meg sérülés nélkül. Ez a north-carolinai szerencsétlenség rekordot tört, mert eddig ez a gyászos di9sőság Texas államot illette, ahol 1947 augusztusában 19 mező- gazdasági munkás vesztette életét szállítás közben. Az a körülmény, hogy a 41 munkás az ülések nélküli teherautó padlózatán ruha-zsákokon ösz- szezsufolva feküdt, nem jelentett “nagyobb biztonságot” a husz^megölt és 16 sebesült számára! A Magyar Szó 1958 julius 17-iki számában “Bi- lincsbeverten máglyahalállal” c. Csont Péter irt szivekbemarkoló cikket oly szerencsétlenségről, amelyben emberélet pusztult el. Ez alkalommal a mezőgazdasági munkásokat munkahelyükre minden oldalról leláncolt ócska teherautóban szállították, “nehogy útközben megszökjenek.” A rozoga autó kigyulladt, a gáztartály felrobbant és mire a segítségre siető farmerek leverték a lángokat 12 ember valóságos máglyahalált szenvedett, a többi súlyos égési sebekkel kórházba került. . . Nem olvastunk arról, hogy miért kellett láncokkal megakadályozni a munkások “szökését” és arról sem, hogy az ilyen szállítás felkelti az emberben a kényszermunka gondolatát, amivel az amerikai sajtó rendszeresen vádolja más országok kormányát. Ahogyan a nagy farmer-szövetségek az éjszakai szállítás betiltását és a teherautók padokkal való ellátását ellenzik, úgy elleneznek minden szövetségi rendelkezést, amely valami kis védelmet nyújtana a mezpgazdasági munkásoknak. Cali- forniában, ahol a mezőgazdasági munkás helyzete valamivel jobb, mint pás államokban, a törvény elrendeli, hogy oly törvényellenesen alkalmazott kiskorú, akit munkaközben ér baleset, 50 százalékkal nagyobb segélyre jogosult, amit a munkaadónak kell az állami segélyhez pótolni, KIVÉVE, ha a munkaadó — farmer! Ha azt kérdezed, hogy miért e kivétel? Miért nem kap a mezőgazdasági munkás olyan védelmet, mint a ,má,s szakmában dolgozó, a válasz: “A sacramentoi farm-lobby-nak sok a pénze és AZ ELEMI iskola 6-ik osztályában azt kérdezi a tanítónő a gyermekektől, hogy tudnak-e valami olyan fontosat megnevezni, ami nem létezett 50 évvel ezelőtt: Feláll egy 12 éves kisleány és azt mondja: “Én”. • A FIATALASSZONY avra kérte férjét, hogy írja le neki azt a nagyszerű receptet, amit a rádión bemondanak. A féri egv kicsit félrehúzza a száját, de azután — mivel két rádiójuk volt — mindkettőt beállította. Az egyiken sporthíreket mondtak be, melyek őt érdekelték, a másikon pedig a nagyszerű receptet. Amikor elkészült a leírással, a következő írást adta át a feleségének: “Kezeket csípőre! Tegyél egy csésze lisztet a válladra. Emeld fel a térdeidet és nyomd meg a lábad nagy ujját. Keverd el nagyon jól, fél csésze tejjel. Ismételd meg hatszor. Vigyázz arra, hogy természetesen lélegezzél, öltözz meleg flannelbe. Szolgáld föl paradicsomlevessel.” • WHITTAKER CHAMBERS, aki Alger Hiss külügyminisztériumi hivatalnokot börtönbe juthatta azzal, hogy azt hazudta, hogy Hiss titkos iratokat juttatott az orosz kémek kezébe, most speciális kurzust vesz az orosz nyelvből Westminster, Md.-ben. Chambers egy Westminster közelében lévő farmon lakik. • F.isenhower elnökünk a-'tói fél, hogy a déli iskolákban a faji elkülönítés megszüntetése túl gyorsan történik, mert szerinte legalább is 4 generációra van szükség, hogy az elérhető legyen. Arra elnökünk nem gondolt, hogy az elkülönítés már négy generációval ezelőtt is szégyene volt ennek a szabad országnak. MODERN KORSZAK. — Dr. Charles Axirn, 51 éves lindéni Orvos Elizabeth, N. J.-ben “tícketet” kapott a forgalmi rendőrtől, mert egy kézzel Hajtotta az autóját. A rendőr szerint a doktor ur a másik kezével egy villamos borotvával borotválkozott. • Hirdetés a N. Y. Times vasárnapi apróhirdetési részében: “Házasságon kívüli várandós anya megosztaná lakását egy olyan nővel, aki hasonló helyzetben találja magát”. FREE ENTERPRISE Nyugat-Németország- ban. A német acélgyár tulajdonosok panaszkodnak a franciák által mélyen leszállított acélárak miatt. A francia acél 8—18 százalékkal olcsóbban kapható Nyugat-Németországban, mint az ugyan olyan minőségű német acél. • Andrei Andreyev orosz parlamenti tag vezetésével egy 5 tagú küldöttség érkezett Indiába, 15 napos barátsági látogatásra, jelentik New Delhiből. Természetesen a szabad nyugat ra jongói nem jó szemmel nézik az ilyen barátságos látogatásokat, igen könnyen érthető okokból. • MRS. MEYER ABRAMOVITZ, Bridgeport, Conn.-ban karácsonyra, 250 dollárért a legjobb szabású, mértékutáni szőrmekabátot csináltatta 7 nagy a hatalma!” Mondanunk is felesleges, hogy a befolyásos farmerszövetségek mindent elkövetnek, hogy 'a béreket minél alacsonyabban tartsák. Amikor szó esett arról, hogy a vándormunkások órabérét 20 cent minimumban állapítsák meg, az egYik texasi képviselő, — aki maga is farmer, — igy fejezte ki a farmerek álláspontját: “Minden munkaadó tiltakozik a 20-centes minimum órabér ellen, de tiltakozik a 10-centes, vagy akármilyen minimum bér ellen is.” Persze, hogy tiltakoznak, mert Texasban a termelők bevett szokása, hogy a heti 60 órán át dolgozó mezőgazdasági munkásoknak 16 cent órabért fizetnek! A magyarázat, helyesebben a kifogás az, hogy a farmerek jövedelme “bizonytalan”. Áz igazság viszont az, hogy amig a munkásokat előre meg- nvuzzák az esetleges veszteség címén, soha nem kárpótolják őket, ha a veszteség elmarad és helyette a termés óriási profitot nyújt. A baleset-okozta sérülések terén a mezőgazdaság harmadik helyen áll a bánya és építő szakmák mögött, kivéve az 1956-os esztendőt, amikor több farmmunkás halt meg munkaközben, mint bármelv más szakmában. Ennek ellenére, egynéhány állam kivételével a farmmunkások-nem ré- szesülnek állami betegsegélyben, mint más szakmabeli munkások. Szövetségi törvények értelmében a Yurmmun- kások jogosak a Social Security bizonyos járulékaira, amelyért a dolgozó és a munkáltató végez meghatározott befizetéseket. De “köztudomású,” hogy a legtöbb nagy-farm egyszerűen nem veszi tudomásul e törvények rendelkezéseit. Erről a S. S. adminisztrációnak is van tudomása, de vagy nem akar, vagy nem tud segíteni' a helyzeten. Megállapíthatjuk e pontnál, hogy a farmmun- kások helyzetét szabályozó törvények és a S. S. rendelkezések nem az egyedüliek, amelyeket figyelmen kivid hagynak, vagy megszegnek a farmerek. New York államban 40 farmmunkás telepen tartott vizsgálat megállapította, hogy mindössze három vezetett könyvelést, amit a törvények “szigorúan” előírnak. Oregon államban pedig vannak mezőgazdasági munkás-elhelvezők, akik amúgy is tekintélyes jövedelmüket oly módon növelik, hogy a farmmunkásokat “marijuana” bóditószerrel és — nőkkel látják el azonkívül, hogy drágán eladott szeszes italokon és élelmiszereken is busásan keresnek. Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy a farmmunkás valóban védtelenül áll a kapzsi munkaadókkal szemben, mert senki nem áll mögötte, senki nem nyújt védelmet azoknak, akikről mindenki megfeledkezett... Jövő heti cikkünkben főként a külföldről behozott mezőgazdasági munkások helyzetéről lesz szó, azokról, akiknek sorsa még a belföldi munkás sorsánál is szomorúbb. kis kutyuskájának. Arany őv szoritotjta a .-finom mink (nvest) kabátot karcsú kis "dcrékánoz... Jó isten, hány ezer gyermek volt mezítláb és hány felnőtt nyomorgott, amiről csak legjobb barátja tudott, mert szégyelt panaszkodni, hogy nem kap munkát. Csak amikor öngyilkos lett, figyelt fel a közvélemény. A parfümben fürdetett kisku- tyust a természet már megaiándékozta szőrmekabáttal a születése nanján. És akkor még ilyen kutya szerencséje van, hogy gazdája minkkel és arannyal halmozza el. * • BATTLE CREEK-EN, a Lakeview General kórházban a 2 éves Brian Keith, semmi körülmények között sem akart elszakadni piros sapkájától. Két kézzel, sírva kapaszkodott bele, ha az orvos vagy ápolónő el akarta tőle venni. Fürödni, aludni sem ment a kis piros sapka nélkül. Az anyja azzal magyarázta a furcsa viselkedést, hogy a kisfiút a piros sapkája köti össze az otthonával, amig az megvan, biztos abban, hogy haza fog menni a kórházból. Bristol, Virginiában Gordon Harding ui háza Tennessee határán úgy Van építve, hogy mind a két állam területén nyugszik. Két levélhordó hozza a postáját, két államnak fizet adót és az autójára két állam engedélyét kell, hogy rácsatolja. De mivel Tennesseeben nincs kutyaadó, Virginiában meg van, Hardingék kutyája tennesseei polgárnak vallja magát. • DETROITBAM a Tire Plant-et automatizálni fogják. Eddigi 48 órai munka ezzel csak 4 órát fog igénybe venni. Itt már a 30 órás munkahét sem fog segíteni! Mi lesz a munkásokkal? . I
