Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-05 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 Wall S'roat jslsníéseibíil Általában az tükröződik vissza a Wall Street Journalban megjelenő jelentésekből, hogy a korporációknak igen jó esztendejük volt 1958-ban. Ha a termelés nem is emelkedett mindenütt, a profitra nincs panasz, mert általában magasabb minden eddigi évnél. A sok közül két hirt ragadunk ki, két közszükségleti cikk termelőinek évi jelentését. Az egyik a Borden tejtermelő, a másik az American Tobacco. Az utóbbit nem szívesen nevezzük ugyan “közszükségleti cikk” termelőjének, különös tekintettel az orvosi szakértők véleményére, akik a dohányzást az egészségre ártalmasnak nyilvánítják. Azt se szívesen látjuk, hogy ennek dacára a dohányfogyasztás évről-évre növekszik, csak ennek a társulatnak jelentését véve alapul. — Mert a R. J. Reynolds dományterm^lő cég jövedelme még ennél is nagyobb. Vagyis: 1,146,550,- 000 dollár, mig az American Tobacco 1958rban csak 1, 103,023,397 dollár forgalmat csinált. Ám ez is 5 millióval több, mint az 1957-es és 12 millióval több, mint 1956-os jövedelme. És mig tavaly 8.28-at fizetett egy részvény jutalékaként, az idén 8.55-öt fizetett. A társulat tiszta profitja 1958-ban 58,845,844 dollár volt. A Borden Co. még jobban járt, mert ott csökkent ugyan a bevétel, de a profit mégis emelkedett. A részvények jutaléka is a tavalyi 4.94-ről 5.06-ra emelkedett. A bevétel azért csökkent, mert a Borden Co., amelv nem országos cég, csak New York és vidékén működik, egyszerűen beszüntette azoknak a cikkeknek gyártását, ame- ]vek nem hoztak elég hasznot. Az nem képezett kérdést, hogy vajon a vásárlóközönség egv részének nem fog-e hiányozni a beszüntetett élelmiszer. Szóval ezért és talán azért, mert sok munkáscsaládnak megcsappant a vásárlóképessége a munkanélküliség következtében, Borden Co. az 1957-es 931 millió dollár helyett, 1958-ban csak 915 millió dollárt vételezett be. Amikor ebből termelési kiadásait, adókat, részvényjutalékokat kifizette, marad 24,612.475 dollár tiszta haszna az 1957-es 23,996,321 dollár haszonnal szemben. Két $m\ büntetés felelőtlen tö meggyilkolásért Felfrissítjük olvasóink emlékezetét az 1956- ban történt következő epizódról: 1956 októberében, amikor Anglia, Franciaország, Izrael fegyveresen megtámadta Egyiptomot, Izrael zárhatárt rendelt el a lakosság részére. Egy arab faluba kirendelt ezredes a mezőkről hazatérő embereket — akik még nem tudhattak a zárhatár életbeléptetéséről — sortüzzel fogadta, és valamennyit, 43 férfit és nőt, agyonlőtte. Issachar Shadmi ezredes és emberei bíróság elé kerültek gyilkosság vádjával. A biróság Shad- mit felmentette, a parancsait teljesítő katonák közül néhányat hosszú börtönbüntetésre Ítélt. Shadmi ezredest egy hadbíróság, azért, mert túllépte meghatalmazása határát, 2 cent pénzbírságra Ítélte. Amerikai Magyar SzÖ Subscription ín U. S. and Canada for one year $7.06, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Ine. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 vv»vwv»ww*wvwv»\*\w\vvwwwvwvvww\ww»vv» Előfizetési árak: New York városában, az CSA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street. New York 3, N. Y. Sj- Telefon: AL 4-0397 A “Wisconsin! Kagyarslg” és a pésiz A Milwaukeeban megjelenő 4 oldalas hetilap, a Wisconsini Magyarság sohasem állitotta, h^" a munkásság érdekében ir, vagy azt képviseli. Azért e lap minden olvasója mégis elvárja, nugy tekintetbe vegyék érdekeiket. Wisconsinban sok magvar munkás él, akiknek egy része az Allis- Chalmers üzemeiben dolgozik. Vajon mit szóltak ezeit a munkások, akik valószínűleg olvassák a Wisconsini Magyarságot, amikor meglátták azt a munkásellenes hirdetést, mely a lap feb. 13-i számában megjelent? Tudjuk, hogy a pénz beszél.. . De elítéljük arí a lapot, mely sajót olvasóinak érdekeit sárba tiporja egy fizetett hirdetés miatt. Az Allis Chalmers gépeket és gépalkatrészeket készítő cég 9 üzemében 14.000 munkás sztrájkba lépett, mivel a cég az uj munkaszerződés egyik legfontosabb félté elét nem akarja elfogadni. A szakszervezetnek ez a követelése arra irányul, hogy a cég viszonyát minden munkásával egy általános szerződés irányítsa. Ezzel eléri azt, hogy minden üzemben egyidő- ben járjon le a munkaszerződés és ha sztrájkra kerül a sor, akkor egyik üzem munkásait ne használhassák fel arra, hogy a sztrájkoló üzem munkáját elvégezze. A wisconsini magyar munkás elvárná “egyetlen magyar újságjától” azt, hogy cikkeiben és hirdetéseiben olvasóinak az érdekeit segítse elő. Ezt várják a Magyar Szó olvasói is, és meg is kapják a Magyar Szótól. Mert bár Allis Chalmers kilenc üzeme hat különböző államban áll fenn, a kilencből három Wisconsin államban van. La Crosse-ban egy és West Allis-ban kettő. Hány olvasója csapta a földhöz a “Wisconsini Magyarság”-ot, amikor elolvasta a nagybetűs, képekkel díszített hirdetést? Lesz ezeknek a magyar munkásoknak elég bátorságuk megírni “egyetlen lapjuknak”, hogy megcsömörlöttek bárgvu írásaitól és most felháborodva visszautasítják álcázatlan sztrájktörő próbálkozását? Mert ez a hirdetés nem kitartásra bátorította a megélhetésükért és állásukért harcoló munkásokat, hanem támadja a szakszervezetet, a munkások képviselőit, a United Auto Workers Uniont. “It doesn’t fit our business”, — a mi üzletünknek nem megfelelő, mondja a munkáltatók hirdetése, a szakszervezet követeléseire. Ez az arcátlan önkényeskedés a bérrabszolgaság leplezetlen kifejezése, a munkások jogainak és szükségleteinek semmibevevése, személyük és egész életük alárendelése a munkáltatóknak és az üzleti érdekeltségeknek. Ezzel a kihívással állnak szemben a munkások életük minden órájában, a gyáron belül és a gyáron kívül is. Életszükséglet számukra felvenni vele a harcot. Hogy ezt a harcot némi sikerrel folytathassák, a munkások ezért szervezkedtek szakszervezetekbe. A szakszervezeteken kívül segítőtársakat találnak a nép becsületes rétegei, és intézményei között. De ezt a segitőtársat az amerikai magyar munkások nem találják meg a “Wisconsini Magyarságában. INGIBENS A NYÍLT TENGEREN Newfoundlandtól 120 mérföldre működő szovjet halászhajóra, a Novoiossiskre, nyilt tengeren átszállt egy öttagú bizottság az amerikai Roy O. Hale radarral felszerelt cirkáló hajóról, hogy átátvizsgálja. Bizonyítékot kerestek arra, hogy ki vágta át az amerikai telefon és táviró cégek tengerfenéken nyugvó kábelvezetékeit. A vizsgálatot végző tiszt, E. J. Körte helyettes parancsnok azt jelentette, hogy “a hajón mindent rendben talált és hogy semmi sem utalt arra, miszerint a hajónak más rendeltetése is volna, mint halászni.” A washingtoni kormány minden magyarázat nélkül értesítette a szovjet kormányt az esetről. A szovjet kormány az eljárást “előre megfontolt provokációnak” minősítette. mvwHHWUtHvmMVUMmuwvuHwmtvmv ..A LIPCSEI NEMZETKÖZI VÁSÁRRA elindították a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban készült legújabb vasúti étkezőkocsit és a 130 lóerős dieselmotoros tolatómozdonyt. Az étkezőkocsi, amely elnyerte a Kohó- és Gépipari Minisztérium legszebb terméke címet, 140 kilométeres sebességre alkalmas, belső berendezését iparművészek tervezték és az asztalok terítéséhez herendi porcelánkészletet használnak. • A JANGCE második hídja Csunking városánál épül. A 820 méter hosszú hídon kétvágányú vasútvonalat fektetnek le. Az egyafeßii oktatás atapvOfO gyengesége Dr. A. Whitney Griswold, a Yale-egyetem elnöke azt mond'ta, hogy az atlétáknak nyújtott egyetemi ösztöndíjak “legtöbb esetben... egyike a legnagyobb oktatási csalásoknak, amit az amerikai ifjúság ellen elkövetnek. (Napfényre jöttek titkolt esetek, mikor sportgyőzelem szempontjából kitűnő atlétáknak adtak ösztöndíjakat, akiknek vagy nem volt szándékukban tovább tanulni, vagy ha szerettek volna, nem adtak alkalmat nekik arra, hanem csak sport aktivitásokra kényszeritették -őket.) Giswold a John Hopkins-egyetem 83. évfordulója ünnepélyén beszélt. Kihangsúlyozta, hogy a fenti eljárások gyengítik az Egyesült Államok harcát a Szovjetunióval az oktatás terén. “A ‘hidegháború’ tovább folyik és vele együtt az atlétikai ösztöndíj szélhámosság, mintha a Szovjetunió nem is létezne”, mondotta. “a jó élet eszményképe eltűnt az oktatási folyamatból, helyét a jó állás reménye és az él- vezethajhászás foglalta el és ezen néha áttör egy aggodalmi roham a Szovjetunióval kapcsolatban.” 2 520SÖ3 eToü > korén segítség ki! farmernek John J. Williams, Deleware állam republikánus szenátora vádat emelt a kormány farm-politikája ellen a szenátusban, amikor jelentésében azt mondta, hogy 1957-ben két nagyfarmer ártámogatás cimén 2,500,000 dollárt kapott a kormánytól. A Producers Rice Mills IncfTStuttgart, Ark.- ban 1,460,902 dollárt kapott az általa termelt rizs piaci és eladási ára közti különbség pótlására, a Delta and Pine Land Co., Scott, Miss.-ben 1,157,502 dollárt kapott hasonló célra a termelt gyapotért. Ezeken kívül Williams szenátor egy hosszú listát olvasott fel az 1957-es farmsegélyről, amelyben a tételek óriási összegekre, néhol több mint egymillió dollárra rúgtak. A Producers Mill társaság titkára szerint, 400 termelő részesült a társaságnak adott segélyből. “A kormány farmprogramja a korporációs mezőgazdaságot támogatja”, mondotta Williams szenátor. Valójában a kormány a távollevő tulajdonosokat pénzeli a kisfarmerek hátrányára és kárára. “Távollevő tulajdonos” — de ismerősen hangzik ez az egykori magyar földműves napszámosok fülének! _______________ Thursday, March 5, 1959 lifáníero! egy amerikai farmer Stanley Yankus Jr. Dowagiac, Mich.-i farmer nagy vétséget követett el. Nem követte a kormány utasítását, hogy csökkentse gabonatermelését, vagyis a bevetett területét. Ezért a bűnért pénzbírságra Ítélték, ez tönkre juttatta és most kivándorlásra szánta el magát. A 89 éves Yankusnak 100 acre földje van, amelyen tojástermeléssel foglalkozik, Maga termeli a csirkék etetéséhez szükséges gabonaféléket. Azért nem teljesítette a termésterület levágására szólító rendeletet, mert szüksége volt a gabonára és visszautasította a kormány által felajánlott összeget, amit minden farmer kap termése csökkentéséért. 1953 óta a kirótt büntetések 2600 dollárra emelkedtek. Tavaly a bankban levő megtakarított pénzét lefoglalták és felét, 1,701 dollárt, büntetés fejében elkobozták. Végre belefáradt a küzdelembe Yankus. Levelet irt a kerületi ügyésznek, amelyben bejelenti, hogy eladja a farmot. Számlát kért a büntetés még hátralevő összegéről, melynek vétele után a pénzt be fogja küldeni. 1,160 tojótyúkot adott el és egy telekügynököt megbízott farmja eladásával. Yankus a feleségével és három gyerekével Ausztráliába fog kivándorolni. Szovjei-szudáni gazdasági tárgyalások Mint a MEN-hirügynökség tudósitója jelenti, Agmed Heir szudáni külügyminiszter kijelentette, hogy a Kartumban most folyó szovjet—szudáni gazdasági tárgyalások célja: a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése és barátságának elmélyítése. A külügyminiszter hozzáfűzte, hogy a szudáni nét> helyesli e tárgyalások célját, mivel azok megfelelnek Szudán érdekeinek. Kijelentette, hogy bízik a szovjet—szudáni tárgyalások sikerességében.
