Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-26 / 9. szám

■j- aui oKÁd-y, reuruary zo, iyo‘J AMERIKAI MAGYAR SZÓ Házasság-vásár Indiában Amig India egyes helyein az eladó lányok részére a szülök férjet vásárol­nak, Pakistanban a lányokat.adják el KARACHI, Pakisztán. — Pakisztán állam egyes elmaradott részeiben1 még mindig ragaszkodnak ahhoz az ősi szokáshoz, hogy fiatal lányokat el­adnak feleséget kereső férfiak részére. Ez a szo­kás még különösen erős a magas hegyek között élő “Kurram” törzsnél, amit eddig az állami apa- rátusnak nem sikerült megtörni. A “mennyasszony-eladást” már az angol admi­nisztrátorok is igyekeztek eltiltani, de eredmény­telenül. A szegény nép ragaszkodik hozzá s á lá­nyokat, mint gazdasági értékeket nevelik. Egyéb­iránt a leánykereskedésnek ez a módja átterjed Afganisztán és Irán államok egyes részeire is. Az utóbbi időkben az Egyesült Nemzetek ügy­nökei igyekeznek végetvetni ennek az embervá- sáiiásnak s" némi sikerről adtak jelentést. Az Egyesült Nemzetek megbízottai követelik, hogy India, Pakisztán és az arab államok szabályozzák a házasságot és szabjanak ki büntetést a törvény- sértőkre. Az egészen napjainkig többnej Őségben élő arab népek körében azonban az ilyesmit nem lehet egyszerű törvényhozással elintézni. Az ily törvények keresztülvitelének sikerét csak több évi széleskörű neveléssel lehet biztosítani. Indiában India egyes részein nem a lányokat adják el, hanem éppen ellenkezőleg, férjeket vásárolnak a számukra. Ezt ugyan nem ily nyersen fejezik ki, de a lányokkal adott nagy hozomány lényegé­ben nem egyéb, mini férjvásárlás. Errevonatko- zólag érdekes képet fest az AP hírszolgáltató vál­lalat egyik riportere, aki erre a szokásra vonat­kozólag kérdést intézett égy indiai előkelő “Brah- min’'-hoz, vagyis a Brahma szekta egyik vezető tagjához. COIMBATORE, India. — A Brahmin kétszo­bás lakása nagyon rideg látványt nyújtott, a ta­karítás hiányát azonnal észre lehetett venni. A Brahmin, indiai szokásnak megfelelőleg, lábaira ülve. beszélni kezdett: “AZ• India, VF.sut tisztviselője Voltam 30 éven át. Elég jó fizetést kaptam és szerény életmód mellett némi vagyonkát takarítottam meg. Csak­hogy mikorra idejutottam, lányaim, — öt lányom van, — felnőttek és,elérték a férjhezmenés korát. “A mi társadalmi szokásaink szerint a szülők kötelesek lányaikat férjhezadni, mihelyt azok azt a kort elérik. De hol találnak a lányok itt férjet, amikor Indiában a két nem fiataljai között úgy­szólván semmi érintkezés sincs? — kérdezte. — A házasságot tehát itt a szülők intézik el. ök ál­lapodnak meg gyermekeik összepárositásában és azoknak nem sok beleszólási engednek. Nem is ige i látják egymást addig, amig a szülők a hozo­mányra vonatkozólag meg nem egyeznek. Igaz, megesik, hogy az első találkozásnál néha tiltakoz­nak, de ez nem nagyon gyakori eset. “Én is keresni kezdtem férjeket a lányaim szá­mára, — folytatta tovább a Brahmin. — Rájöt­tem, hogy az valójában nem más, mint a leendő­beli férj szüleivel való alkudozás. Mikorra az öl lányomnak férjet keríti Item, nemcsak az összes megtakarított pénzem ment el, hanem még 4,000 dol’árnyi adósságba is vertem magamat. ÓV szokás A házasságkötésnek ez a módja Indiában igen régi keletű. A hozomány eredetileg a menyasz- szonV kiilön vagyona maradt, hogy a házasélet kezdetén ne érezzen hiányt. Idővel azonban egé­szen vásári adás-vétel lett belőle. Az ilyen vásárt hosszas alkudozás előzi meg. A vőlegény szülei igyekeznek kihúzni a lány szüleitől annyit, ameny nyit csak képesek. A vőlegény “ára” a középosztálynál 400-1,000 dollár között változik, a gazdagabbaknál 5,000 dollártól felmegy 25,000 dollárig is. Gyakori az olyan eset, amikor az alkudozás abbamarad, vagy amikor a lány szülei nem tudják megszerezni az ígért hozományt és a házassági terv szinte az utolsó pillanatban zátonyra jut. A vőlegény és a menyasszony nem szólhatnak bele. Vannak esetek, amikor szegény szülők képte­lenek lányaiknak idejére férjet szerezni, ami a lányra annyira lealázó, hogy öngyilkosságot kö­vet el. Ez az oka annak, hogy számos indiai ál­lamban már törvényekkel tilt iák a “vőlegények vásAlisát”. Azonban mint minden ősi társadal­mi Szokást, úgy ezt is nagyon nehéz megtörni törvényhozás utján. Ezek inkább a felvilágosítás, a nevelés módszerét igyekeznek igénybe venni, de az természetesen hosszú időt kíván. Az újkor szelleme azonban gyorsan terjed, nem vár törvényekre és iskoláztatásra. Az uj kor szel­leme az, hogy a különnemü fiatalok találkozhat­nak mindenféle társadalmi funkcióknál és az ered meny igen sokszor az, hogy a fiuk házassági aján latot tesznek a lányoknak a szülők megkérdezése nélkül. Noha ez az idősebb népek szemében csak­nem azonos az istentagadással, azonban mégis egyre g.vorsulóbb ütemben terjed. NEW DELHI, India. — Az indiai kormány el­határozta, hogy az állami kórházakban tanítani fogiák a szüléskorlátozás módszereit és "alkalmat nyújtanak az* idejében kert? abortációra is. Az idevágó törvényjavaslatot D. P Karmarkar, egészségügyi miniszter február első napjaiban hozta nyilvánosságra. Dr. Karmarkar azt mondotta, hogy most már a kormányon lévő “Congress Párt” is szükséges­nek tartja a szülések korlátozását. A párt végre­hajtó bizottsága utasította az egészségügyi mi­nisztériumot, hogy az állami kórházakban nem­csak abortációs. hanem sterilizáló operációkat is végezhetnek, különösen a férfiakon. India lakosság tekintetében a világ második legnépesebb állama, mindjárt Kina után követke­zik. T akosságának jelenlegi számát 403 millióra becsülik s az évi szaporulát körülbelül 7 millió. Az indiai nép jelenlegi vezetői jól tudják, hogv a túlnépesedés csak nyomort okoz és végered­ményben háborúkhoz vezet. §?■*!$ Rvsfcnn fonjanak India iskóláiban*bevezetik a hindi nyelven való tanítást. Tizenegy éve, hogy India felszabadult Anglia gyarmatosítása alól, azóta folvik az át­szervezés, hogy az angol-nyelvet, amely addig az angol kényszer alatt India hivatalos nyelve volt, helyettesítsék India anyanyelvével. Tizennégy te­rületi nyelvet ismer el az indiai alkotmány hiva­talos nyelvként. Az angolt idegen nyelvként, ön­kéntes alapon fogják tanítani az iskolá'rban. f r n r b fi a r * G fi w r * a i*g®/ m ti ^ír'"^--í r^3 szoli&'afttisí lérfekszbl Február közepén Kairóban befejezte munkáját az ázsiai és afrikai országok háromnapos szoli­daritási értekezlete, amelyen 36 ország képviselői vettek részt. Az értekezlet több politikai határo­zatot hozott. Az ázsiai és-'afrikai szolidaritási mozgalom fej­lesztése végett az értekezlet elhatározta, hogy növeli a tájékoztató arrvagrfk cseréjét és aznegyéb kapcsolatokat az országos szolidaritási bizottsá­gok között. Kairóban külön osztály 1 ütésül a sza­badságmozgalmak megsegítésére. Az értekezlet követelte Algéria ideiglenes kormányának elisme­rését, Kina és Mongólia törvényes jogainak érvé­nyesítését a TJN-ben. A politikai határozatok többek között elítélik a nukleáris fegyvereket, a dél-vietnami terrort, támogatják Kenya, Kamerun, Oman, Marokkó nemzeti követeléseit, állást ‘foglalnak a Franeia- Egyenlitői-Afrikát, Szomáli-földet, Koreát, Pa­lesztinát, Irakot, Jordániát érintő több kérdésben. Az értekezlet külön határozatban Ítélte el a fran­ciák gyarmati “népszavazását”. Elhatározta, hogy 1959 végére összehívja az afro—ázsiai or­szágok nőkonferenciáját, s üdvözölte a Béke-Vi- lágtanács májusi rendkívüli ülésszakát. A béke hive JALAPA, Mexico. — Midőn a spanyol-amerikai háború veteránjai a közelgő ünnepségükre meg­hívták Pablo Casals, világhírű cselló művészt, hogy jöjjön New Yorkba, az kijelentette, hogy sem az Egyesült Államokba, sem a Szovjetunió­ba nem megy mindaddig, amig a két hatalmas állam meg nem egyezik a világbékére vonatkozó­lag. Jó lenne, ha a két hatalom figyelembe venné, hogy a nagy művész már 83 éves. 7 • TünieSések Japánban Feb. 14-é.n t,öbb mint egymillió japán dolgozó tüntetett a városok és a falvak utcáin, s követel­te a Kisi-kormány reakciós politikájának meg­változtatását, a dolgozók életkörülményeinek megjavítását. ’ ’ ­Tokióban a tiltakozó nagygyűlésen 89,000-en vettek pészt. Követelték, hogy a Kisi-kolmány * szüntesse meg a háborús politikát, a nép létfon­tosságú jogai ellen intézett támadásait. Felszólal­tak a Japán Szakszervezeti Főtanács, a Szocia­lista Párt és Japán Kommunista Pártjának képvi­selői. Hangoztatták, hogy a dolgozóknak össze kell fogniok a békéért, a függetlenségért és a de­mokráciáéit' vívott harcban. • > füiiös eltiltóivá Apríts ügye A ciprusi nép fegyveres harcát — amelyet évek óta folytat függetlensége kivívásáért és az angol katonai támaszpontok megszüntetéséért — egy* olyan nemzetközi tárgyaláson akarták meg- gátolni,---amelyen éppen a ciprusi nép képviselői nem voltak jelen. Nem csoda hát, ha —- az előze­tes hírek szerint — az egyezmény a szigetre az angol támaszpontok mellé újabb török és görög NATO-támaszpontokat akar létesíteni. Ennek el­lenében Ciprus bizonyos fokú álönkormányzafot kapná. A megegyezésnek legjobban a nyugati hatal­mak örülnek: Anglia azért, mert megőrizné tá­maszpontjait s igy a sziget katonailag: a kezén maradna. A U. S. azért, mert mint a NATO-veze- tő hatalma, az Egyesült Államok behívást t>w.. ne Ciprus támaszpontként való felhasználásá­ban. Ráadásul eléírnék, hogy a görög éra tör c kormány együttműködése révén megújulna a bal­káni paktum és Görögország ismét aktív részt venne a NATO tevékenységében. (Az iróbbi idő­ben ugyanis a ciprusi görög—török ellentétek miatt Görögország ismételten távol maradt ■x NATO hadgyakorlatairól.) A görög népet, amely mindig támogatta a szi­get népének függetlenségi harcát, nem elégíti ki ez a szerződés és nem tekinti -“fordulópontnak: Ciprus történetében” —miként Karamänlisz gö­rög miniszterelnök —, hanem árulásnak. Az elle-1- zék parlamenti sikon veti fel a kérdést és bizal­matlanságát nyilvánítja a kormány ellen. Az “uj státus”, amelyre inkább az jellemző, hogy a szi­get nemzetközi támaszponttá lesz, sem mint L g- getlenné, természetesen nem elégitheti ki a cipru­si hazafiakat sem. Az uj státus célja a clwuji nép felé, hogy az álönkormányzattal finomulvo-. sitják az idegen elnyomást és megosszák a haza­fias erőket. Az alfdriai Mym\ Algériai példája is mutatja, hogy De Gaulle hatalomra kerülésében nagy szerepet játszott, hogy bizonyos rétegeket elámított az algériai kér­dés megoldásának hangoztatásával. De Gaulle a megoldást a s'zabadságharc katonai leverésében látja, de mint eddig, ez most sem kecsegtet si­kerrel. Az algériai kérdés egy jottányit sem ju­tott közelebb a megoldáshoz. Az erőszak politi­kája még részletsikereket sem könyvelhet el. Kudarccal járt Debré miniszterelnök algériai missziója is. Az algériai puccsisták arra hasz­nálták fel csak a látogatást, hogv hetvenezer főnyi erősítést követeljenek. Az ultrakolörualis- ták egyetlen tüntetése elég volt, hogv a l om'nv kijelentse: kötelességének tekinti megadni az, Algériában harcoló francia hadseregnek a teljes támogatást. De Gaulle hatalomra kerülése után úgy lát­szott, hogy Marokkót és Tuniszt sikerül elf“rite- ni a harcoló Algéria támogatásától és sikerül igy elszigetelni a függetlenséget követelő Alvér-át. A múlt héten váratlanul nagyon megromlott a Tunisz és Franciaország közötti viszony, amikor lelepleződött, hogy a tuniszi francba követség tu­lajdonképpen nemzetközi, tuniszellenes t'm'-n-r. pont szerepét töltötte be. Egves tuniszi l«"-1: egyenesen felszólítják a franciákat, hf'snn'«l- «»1 bizertai támaszpontjukat, mielőtt a tums-da1- *-’- nék ki onnan őket. Az a hír viszont, h^v a~ -1- gériai ideiglenes kormány közelebb akar ke1-5*'1 v Algériához és Kairóból Tuniszba teszi s-sm--. Ivét, arra vall, hogy a francia mesterkedés'-1- ns. nére erősödik az együttműködés Tunisz és között. A felkelők fegyveres harcai11«1' t jelzi, hogy átvágták magukat a franciák építette, áttörhetetlennek hitt Morice-vorialon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom