Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-16 / 42. szám

Thursday, Oct. 23, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Sikeres pécsi kísérletek a megállt szív újraélesztésére bétasugarakkaí A BUDAPESTI IZ0TÓP-KONFEREHCSÁM tárgyal értékesítéséről a Szovjetunióval, Kínával, a Német Demokratikus Köztársasággal, és ér­deklődés mutatkozik az Egyesült Államok, Fran-’ ciaország, Svájc és Svédország részéről is. Miért aratott világsikert a Heller—Forgó-féle léghűtésű kondenzátor? Elsősorban- azért, mert a hőerőművek részére rendkívül nagy mennyisé­gű hűtővízre van szükség és ez olyan helyeken, amelyek egyébként erőműépítésre alkalmasak, sokszor nem áll rendelkezésre. A vízhiány nem­csak a magyar iparvidékeken, hanem sok más or­szágban is mindinkább növekvő nehézségeket okoz és az erőműépítés beruházási költségeit je­lentősen növeli. E beruházási többletköltségek megtakaríthatók a Heller—-Forgó-féle hűtőtor­nyok alkalmazásával, s az erőmüveket a vízviszo­nyoktól függetlenül lehet az egyébként legkedve­zőbb helyre telepíteni. Ez a rendszer gazdaságos­ságának legfőbb tényezője. Először a világon — a Soroksári Textilmiivekben Különös a fontossága az újfajta “hűtőtorony­nak” atomerőmüvek esetében. Atomerőmüvek­hez ugyanis majdnem kétszerannvi hűtővízre van szükség, mint a szokványos hőerőműveknél. Ezenkívül a száraz hűtőtoronnyal működő atom­erőműnél teljesen kiküszöbölődik a környezet megfertőzésének lehetősége, minthogy ez a hűté­si mód teljesen független az erőmüvet környező vízrendszertől. Mi történt e nyolc év alatt a nemzetközi fóru­mon megtartott első előadás és a világsiker kö­zött? Magyarországon felépült az első 1 mega­wattos kísérleti berendezés a Soroksári Textil­KÉT MAGVAR MÉRNÖK TALÁLMÁNYA — Magyarországi riport — Heller László professzor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja, a HŐTERV fő­mérnöke, nyolc évvel ezelőtt, 1950-ben, a negye dik energia világkonferencián ismertette a hőerő­művek terén nagy fontosságú találmányát, a lég­hűtésű kondenzátort. Ezt követőleg Forgó László, a HŐTERV helyettes főmérnöke kifejlesztette az ehhez szükséges hőcserélő rendszert. Egy magyar találmány világsikere Az ötödik energia világkonferencián 1956-ban, a két feltaláló már közös közleményben ismertet­te a két találmányi elgondolás együttes alkalma­zásából álló rendszert, amely akkor már megérett a széleskörű alkalmazásra. Az idén szinte hónap­ról hónapra találkozhattunk a világsajtóban a kettős találmány méltatásával, amely “Heller- Svstem” néven vált ismertté és amelynek hőcse­rélői a “Forgórendsser” szerint készülnek. Né­hány héttel ezelőtt a Heller-Forgó-féle léghűtéses kondenzátort a brüsszeli világkiállításon az egyik “Grand Prix” odaítélésével tüntették ki. A találmányok kihasználásának jogát egy an; goi és egy _ nyugatnémet vájlal^t már ffiégvásaC TüRáj~á^ KOMPLEX”' "külkereskedelmi Vállalat müvek telepén. Több évi üzembentartás során fényesen igazolta a várakozásokat és a rendszer továbbfejlesztése szempontjából rendkívül érté­kes tapasztalatok megszerzését tette lehetővé. A képünkön látható kísérleti berendezés turbi­nájából jövő fáradtgőz egy keverőkondenzátorba jut, ahol lecsapódik és hűtővízzel keveredve távo­zik. E vizmenyiség egy része szivattyúk segítsé­gével visszakerül a kazán táplálásához, más ré­sze átáramlik felületi hőcserélőkön, majd a leve­gőtől lehűtve újból befecskendezik a kondenzá­torba. A viz a rendszerben teljesen zárt körben áramlik, a levegővel közvetlenül nem érintkezik, tehát nem is párolog és igy pótvizre nincsen szükség. Éppen ebben rejlik a rendszer döntő előnye a ma ismeretes nedves hűtőtornyokkal szemben. Ezért nevezik a külföldi szakirodalom­ban ezt az uj rendszert “száraz hűtőtoronynak”. A képünkön látható “száraz hűtőtorony” külső­re óriási kézibélyegzőhöz hasonlít, amelynek alap­ja — a képen látható bordázat — tartalmazza a hütőelemeket és ezek felső szintjén, a torony bel­sejében, van a függőleges- t€TT^JuLA’§»éiRátorr ri'eiettfe pttdig-á-képen j ÓT látható felfelé bővülő diffuzor. Ha a képen nagynak tűnik is ez a be^ rendezés, az általában szükségeshez képest mégis igen kicsiny, hiszen, amint említettük, teljesít­ménye csupán egy megawatt. A HŐTERV-nél azonban már tervezik angol megrendelésre,a ,J2Ó megawatt teljesítőképességű, a 3x100 nfejpiwát- tos keletnémet, a 13 megawattos magyar és több más kisebb-nagyobb berendezést. A hűtőrendszer építése szempontjából nagy jelentőségű, hogy a hozzá szükséges nagy terje­delmű és nagy mennyiségű hütőelemek alumíni­umból állíthatók elő. Ezek a hütőelemek, külön­leges szerkezetüknél fogva, az e célra számba jö­vők közül a legolcsóbbak a világon és emellett számos hőtechnikai előflyiik is van. Gyártásukra a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár, ren­dezkedik be. A “száraz hűtőtorony” jelentőségét hazánkban is felismerték. Annak azonban, hogy e magyar találmány hasznosítása terén továbbra is meg­tarthassuk a kezdeményezést, egyik döntő felté­tele, hogy az első nagyméretű berendezés Ma.- gyarországon kerüljön üzembe. A Dunai Vasmű erőmüve részére tervezett 13 megawattos telj«-' sitményü berendezés műszakilag 1959 decembe­rébe' ffiégvalósithatcTs ez biztosíthatná, hogy a külföldi berendezések előtt helyezzék üzembe. (V. G.) FONTOS BEJELENTÉSEK — Magyarországi riport — Az Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Al ­kalmazási Szakbizottsága, s a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége rendezé­sében a napokban több száz szakember részvéte­lével kezdték meg a rádióaktiv izotópokkal fog­lalkozó tanácskozásokat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. ' Straub F. Brúnó akadémikus, az izotóp-szakbi­zottság elnöke megnyitó előadásában a többi kö­zött elmondotta, hogy Szalay Sándor decreceni, Bozóky László budapesti professzor és mások ré­gebbi kezdeményezései után országos méretekben négy éve foglalkoznak a sugárzó izotópok alkal­mazásával. A fejlődés gyors ütemére jellemző, hogy mig 1957-ben körülbelül 300 tétel izotópot osztottak szét mintegy 700 curie értékben, ez év­ben eddig 625 tételt vettek át, a jövő évi munkák céljára pedig már 250Ö curie értékben rendeltek rádióaktiv izotópokat. (Curie = a sugárzó ener­gia mértékegysége.) A szükséges szakképzés biz­tosítása érdekében helyes lenne olyan izotópokat alkalmazó intézmények létesítése, amelyekben egy-két éven át képeznék a szakembereket —- ja­vasolta Straub F. Brúnó. Varga Károly, a Csepel Vas- és Fémmüvek izotóplaboratóriumának vezetője ismertette a má­sodik genfi atomkongresszuson az izotópok alkal­mazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. Kiss István kandidátus a befejezés előtt álló magyar kísérleti atomreaktor működéséről vetí­tett képekkel kisért előadásában elmondotta, hogy a reaktor kezdeti töltete 4.5 kilogramm lírán—235 lesz, amit 10 milliméter átmérőjű, 500 milliméter hosszú rudakban táplálnak a reaktor­ba. A hazai szükségleteknek leginkább megfele­lő, 50 napnál rövidebb felezési idejű, 15-féle ízó- tópot számolva, évente 300—400 curie értékű izo­tóp előállítására számithatunk. Ez év végéig 18- féle izotóp előállítási eljárását dolgozzák ki. Je­lenleg szabadalmaztatják Imre Lajos professzor uj izotóp-előállitási eljárását. A magyar atomre­aktor 1960-ban már tekintélyes részt vállal az ország sugárzó-izotóp ellátásában, a Szovjetunió­ból érkező szállítmányok mellett. ; ■ -—;—- Imre Lajos professzor a korróziókinetika aj rádióaktiv nyomjelzős módszeréről számolt be. Ez a fémfelületek olyan általános tulajdonságai­nak felismerését teszi lehetővé, amelyeknek dön­tő szerepük van az elektrokémiai korróziós,folya­matok ban. ‘ Hardy Gyula és Dobó János előadást tartott, a nagy energiájú sugárzás műanyagipari lehetősé­geiről, Kaffka Károly az izotópok olajipari vizs­gálatok céljára való felhasználásáról számolt , be. a kémiai tagozat ülésén. A biológiai-órvostudQ- mányi tagozatban Ernst Jenő adakémikus, a Pp~ esi Orvostudományi Egyetem biofizikai intézeté­nek vezetője beszámolt azokról a kisérletekről,, amelyeknek során megállt békasziv rtuiködését rádióaktiv sugárzás segítségével újra megindí­tották. A szivet különböző kalciumoldatokkal Sil- litották meg, majd nátrium- vagy f lisztőrizőtóno­kat tartalmazó, úgynevezett Ringer-oldat; •‘alkal­mazásával a kísérletek többségében újra megin­dították, amit bétasugárzás hatásával magyaráz­nak. Az előadást követő vitában felvetették azi 4» problémát, lehetséges volna-e a megállksziv* rHü- ködését külső rádióaktiv besugárzással esetleg emlős állatok esetében is újra megindítani. A konferenciát folytatják. A makói hagymatároló r~ Szeptemberben Makón átadták rendeltetésének a most épülő hagymatároló első részét, a világ egyik legkorszerűbb ilyenfajta berendezését. A 100 méter hosszú, három részből épülő, több száz vagon hagyma tárolására alkalmas raktár­épület a jövő érven készül el. Különleges gépi be­rendezései állandóan biztositjáSk a kellő hőfokot és a levegő megfelelő páratartalmát. A hagyma értéke tárolás közben hónapról hónapra nő, így jelentős haszonnal jár, ha akkjor küldjük export­ra, amikor értéke jelentősen erclfelkedik. A vakut! vágányokat egészen az épületig.vezették és bizto­sították a gyors rakodási 1 ebe Hőséget. Kiszállí­tásnál a hagymát zsákokban, szabályozott hőmér­sékletű betoncsuszdán juttatjátok hőszigetelt va­gonokba. Az uj raktárépület tetiYeib a Földműves^ szövetkezetek Országos Kivitelező és1 Terveié» Vállalatának mérnöke. Czifka Anna készítette jo-----------M-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom