Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-31 / 31. szám

Thursday, July 31, 195& AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5_ Munkásmozgalom öt államban az idei választáson, november 4- én, a választók fognak határozni a “munkához való-jog”-nak elnevezett munkásellenes ajánlat felett. California, -Idaho, Colorado,* Washington és Kansas államokban mint alkotmánymódositó javaslat kerül a szavazók elé. A megejtett próba­szavazat azt mutatja, hogy a lakosság nagyrésze félre van vezetve az elnevezés által és azt hi­szik, hogy a javaslat előnyös a munkások szá­mára. Lényegében a “munkához-való-jog”-javaslat véget vet a zárt műhelynek (union shop), ahol minden munkásnak szakszervezethez kell tartoz­nia. Ezt a jogot még a Taft-Hartley-törvény is fenntartja. Ahol a zárt műhely megszűnik, ott a munkás jogait megtagadják, mivel a kizsákmá­nyolástól való védettsége meggyengül. Érthető, hogy a gyárosok, üzletemberek támogatják és di­csérik, hogy a termelésre és üzleti nyereségre milyen kitűnő hatással volt, különösen abban a 18 államban, ahol eddig már keresztül vitték ezt a törvényt. Nö az ellenzék A javaslat csak úgy kerül a szavazók elé, ha megfelelő számú aláírást kap. Montana és né­hány államban ezt nem sikerült a reakciónak el­érni. Főképpen a szakszervezetek sorakoznak fel a javaslat ellen, de félő, hogy nem mindig a ren­delkezésükre álló eréllvel. Az is hátrányosan hat a szakszervezetek munkájára, hogy nem fektet­nek súlyt a néger munkások megszervezésére, szakszervezeti jogaira, sőt vannak uniók, melyek még mindig gátolják a néger munkások felvéte­lét és ezzel a jobb munkaalkalomtól is elzárják őket. Ebből az a veszély származik, hogy néger munkások pillanatnyilag a maguk számára elő­nyösnek találják ezt a félrevezető javaslatot. California kormányzójelöltjei közül Knowland, republikánus, támogatja a javaslatot, Edmund G. Brown, demokrata, ellenzi. Itt már eddig is erős ellenzék fejlődött ki. Még nagyobb erőfeszí­tésre van szükség ahhoz, hogy Knowland és vele együtt a javaslat kibukjon. Colorádóban mindkét pártbeli vezető tagok, egyházi csoportok, Denver két napilapja és mun­kásvezetők vannak az ellenzék táborában. Az aláírások érvényességét támadják és lehet, hogy a felülvizsgálat során eleget fognak belőlük eltá­volítani ahhoz, hogy a javaslat ne kerüljön sza­vazás alá. Idahoban az a veszély áll fenn, hogy a szava­zók többségét alkotó farmereket a reakciónak sikerült a javaslat támogatására felsorakoztatni. Az ellenzék elég számottevő. Maga a kormányzó, Robert E. Smylie segitett megakadályozni azt, hogy a javaslatot a legutóbbi törvényhozás el­fogadja. Kansasban 1955-ben a törvényhozás elfogadott egy ilyen javaslatot, de a kormányzó, Ffed Hall, vwwwwwmwwHvvwwwnwwvwww Telefonszerelők sztrájkra készülnek New York és vidékén 20,000 telefonszerelő sztrájkja augusztus 5-ike utánra lett halasztva, a szakszervezeti vezetők szerint azért, hogy a vakáción levő munkások is szavazhassanak a ha­tározat felett. A szerelők szervezete, a United Telephone Or­ganization, vonakodik a munkaszerződésbe tenni a telefontársulat azon követelését, mely megen­gedné a munkáltatónak, hogy alacsony fizetésű munkásokkal, egy magasabb fokozathoz tar­tozó munkát végeztessen el külön díjazás nél­kül. Egy másik szakszervezet, a Union of Telephone Workers, 5,800 irodai munkás részére kötött uj munkaszerződést 1-től 3 dolláros heti fizetéseme­léssel. New York állam északi részében az Empire State Telephone Workers Union nyerte meg a választást, az AFL-CIO-hoz tartozó Communi­cations Workers of America-val szemben az ott dolgozó telefonmunkások részére. A New York Telephone Co. az állam határán is túlterjedő monopólium, de munkásai között* még mindig működik a széthuzási politika. ' -r ' • „ megvétózta. (Megtagadta az aláírást). így most a szavazók elé kerül. A demokrata párt ellenzi, a republikánusok sem támogatják nyíltan. Ohioban még mindig tart az aláírásgyűjtés. Augusztus 6-ig 354,210 aláírást kell szerezniük. Egyes republikánus vezetők szeretnék a szava­zást elhalasztani az 1959-es választásra. Úgy ér­zik, hogy akkor nagyobb lehetőségük van keresz­tülvinni. Washington államban állítólag a szükséges 90 ezer aláírás helyett 120 ezret gyűjtöttek. Ezek érvényességét még ellenőrizni kell. Támogatói között van Mr. Allen, a Boeing Airplane Co. elnö­ke, de mindkét szövetségi szenátor ellenzi, úgy­szintén a kormányzó, Albert J. Rosselini, demok­rata. A General Electric makacskodik Az International Union of Electrical, Radio and Machine Workers biztosított keresetet köve­tel 72,000 tagja részére a General Electric Co.- tól munkanélküliség idejére és érvényben levő munkaszerződés alapján. A szerződés, amely még két évig érvényes, feljogosítja a szakszervezetet arra,' hogy szeptemberben tárgyalhasson a tár­sulattal a munkások “keresetének biztonsága” kérdésében. A General Electric Co., melynek országszerte létező 40 gyártelepén és 30 kiszolgáló állomásán dolgozó munkások vannak e kérdésben érdekelve, kijelentette, hogy még a szakszervezet által ki­látásba helyezett sztrájk esetén sem hajlandó belemenni abba, hogy biztosítsa a munkások évi keresetét. Virgil B. Day, a GE megbízottja, aki a munkaviszonyok körüli kérdéseket intézi, kije­lentette, hogy ez volt 1955-ben is a GE álláspont­ja és azon most sem fog változtatni. Ez a harmadik eset, hogy az IUE biztosított keresetet követel tagjainak. Ez esetben az évi kereset 80 százalékát akarja a munkájukat el­vesztett tagjainak biztosítani, azonkívül heti két dollárt kér minden gyermek részére. Mit fizet a kormány - nemtermelésért? Az Egyesült Államok farmerjei, három éven keresztül 1,645,858,415, azaz egybillió 645 millió 858 ezer 415 dollárt kaptak “Uncle Sam”-től az­ért a gabonáért, kukoricáért, gyapotért, dohány­ért és rizsért, amit a kormány kérésére nem ter­meltek. Éhnek a rendelkezésnek a célja az volt, hogy csökkentse a túltermelést a mezőgazdasági cik­kekben. Ha a kormány hagyta volna, akkor a far­merek a három éven keresztül 289 millió bushel kukoricával, 310 millió bushel gabonával, 11 mil­lió 450 ezer zsák rizzsel, 5 és negyedmillió köteg gyapottal és 244 millió font dohánnyal többet termeltek volna. Kormányunk mostani gazdálko­dása szerint mindezt a kormánynak kellett volna felvásárolni és tárolni, ami még legalább másfél­billió dollár költséggel járna, s a végén csak el­rothadt volna. Mert arra gondolni sem lehet, hogy ezt a sok életet valahogy a világ éhező tö­megeihez is el lehetne juttatni. Ezen az áron legfeljebb egy kis több tiszteletet és becsülést szereztünk volna országunknak. De minek az, meg lehet azt szerezni fegyverszállit- mánnyal is. Vagy legalább is az illetékesek azt hitték. A “soil bank” program, amely ezt intézte, ez év végén lejár. Még addig 283 millió dollárt kell kifizetni a farmeroknak. A kezelő bizottság azt indítványozta, hogy a csekkeket küldjék ki jóval a választás ideje előtt, nehogy — amint mondják — “valamiképpen befolyással legyen a választá­sokra”. Nem lesz vasúti sztrájk Bostonban A julius 24-re tervbevett vasúti sztrájkot si­került elhárítani, amikor a Boston és Maine Va­súttársaság 1,800 alkalmazottja beleegyezett, hogy a vitát a National Mediation Board élé vi­szi. A sztrájkot a Brotherhood of Railroad Train­men akarta megindítani, tiltakozva a munkásel­bocsátások ellen. Törvényhozók gyűlése Az Interparliamentary Union 350 résztvevő* vei megkezdte gyűléseit Rio de Janeiróban. Leg­alább negyven parlament képviselője vesz részt a szervezet 47-ik konferenciájának megnyitó ülésén. Törvényhozók és parlamenti tagok jönnek ösz- sze az Egyesült Államokból, Angliából, a kelet­európai országokból, Ázsiából, Afrikából és Dél- Amerika országaiból, mindenféle politikai felfo­gást képviselve. Nyolc napon át fognak tárgyal­ni olyan világrengető kérdésekről, mint pl. a ke­let-nyugati konfliktus, az atomfegyverek betiltá­sa, egy nemzetközi fegyveres erő, külföldi befek­tetések, stb. i-------------------- I 1 Gorliss Lamont szenátorjeiölt 1 \ Corliss Lamont, közismert iró és előadó elfo­gadta az Egyesült Szocialista párt jelölését a szövetségi szenátori állásra. 1952-ben ugyancsak! mint szenátori jelölt az American Labor Party; égisze alatt 104,700 szavazatot kapott. Az Egyesült Szocialista Párt előzőleg Dr. An­nette T. Rubinsteint jelölte szenátornak. Most Rubinsteint kormányzóhelyettesnek jelölte. A kormányzójelölt J. T. McManus, a National Guar­dian szerkesztője. Lamont azt mondta, hogy büszke arra, hogy a* Egyesült Szocialista Párt azonnal erélyesen til­takozott Eisenhower meggondolatlan libanoni ka­tonai megszállása ellen. Azt jósolta, hogy a párt nagyszámú szavazatot fog kapni és hogy állandó­sított koalíciós párttá fog kialakulni. Limában iiliakoznak / ; a magas árak ellen Lima, Peruból jelentik, hogy a fehérgalléroí* munkások szakszervezete tiltakozott az emelkedő árak és a munkabérek rögzítése ellen. A tüntetők Lima központjában gyülekeztek; a jelentés sze­rint azonban a rendőrség botokkal és könnygáz­zal szétverte a tüntetőket. A kormány szószó­lója kijelentette, hogy a tüntetés az Egyesült Államok és Anglia ellen irányult a libanoni és jordáni események miatt. t j A KALIFORNIAI ARANYLÁZ ' I Az idén volt egyszáz éve, hogy a kaliforniai; Coloma telepen munkások, akik viz után kutat­tak, néhány szikladarabot mozdítottak el helyük­ről és ime, csodák csodája, nagy darab nyers­aranyra leltek. A csoda hire hamarosan szétfu­tott és a Sutter tulajdonában állott elhagyatott vidék, néhány hónap leforgása alatt, sokezer em­ber reményeinek célkitűzésévé válott. Csak az 1849. év folyamán, 8,000 szerencse- vadász érkezett Kaliforniába, ekhós, fedett sze­kereken, vagy a tengeren át, vitorlás hajók uti- társaként. Hirtelen meggazdagodás vágya fütöt­te az emberek fantáziáját, akiket a “negyvenki­lenceseknek” neveztek el Amerikában. Sokan megtalálták, amit kerestek, de még több próbálkozóra kiábrándulás várt, a fárasztó szárazföldi vagy vizi utazás nélkülözései után. Akik visszatértek, sokat mesélhettek az átélt él­ményekről; de csak az emlékek voltak maradan­dók, a kézzelfogható eredmény hamarosan elfo­gyott. Az aranyásók egyik legnagyobb bánata a nők hiánya volt. Csak kevés vállalkozó szellemű férfi hozta magával családjának nőtagjait, de akadtak még vállalkozóbb szellemű nők is, akik mint “színésznők” szerződtek el a hevenyében összetákolt “városok operaházaiba”. A bányászok: a beváltott zsákmány árának nagy részét könnyük szórakozásokra költötték el. A népköltészetet is megihlették a kalandos ese­mények és sok népdal maradt fenn ez időkből, amelyek még ma is ismeretesek, mint például a “Clementine” és “Used-Up-Man”. Sok mozidarabban is feldolgozták Kalifornia hőskorát. 1848-ban engedte át Mexikó Kaliforni­át az Egyesült Államoknak, de akkor még csak) “U. S. Territory” volt. Az aranyláz okozta uj te­lepítések következtében a lakosság hamarosan megsokszorozódott és Kalifornia már 1850-ben államiságot nyert. Common Council OLVASSA A MAGYAR SZÓT? ; SZEREZZEN MÉG EGY OLVASÓT! i A “RIGHT-TO WORK’-AJÁNLAT ESÉLYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom