Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-11 / 50. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, Dec. 14-, 1958 VILÁG SZAKSZERVEZETI HÍREK PRÁGA. — A Világ Szakszervezeti Szövetség titkársága táviratilag üdvözölte a japán szakszer­vezetek rendkívüli kongresszusát. A rendkívüli kongresszus a japán nép demokratikus jogainak megvédésére ült össze. A japán páriament uj tör­vényeket akart keresztül hajtani, amelyek vissza­hozták volna Japánban a háború előtti fasiszta rendőr-államot. A japán munkásság egységfrontja megbuktat­ta a fasiszták terveit. E napokban jött a jelentés, hogy a törvényjavaslatot visszavonták. URUGUAY. — Az építőipari munkáltatók 30 ezer épitőmunkást zártak ki a munkából. Az épi- tőmunkások már több, mint egy éve követelték a munkabérek felemelését is, tekintettel a megél­hetési árak állandó emelkedésére. — Az Épitő- munkások Szakszervezete a kizárást sztrájkra változtatta. ANKARA. — Törökországi szakszervezetek rendkívüli konvención tiltakoztak a magas megél­hetési árak és az alacsony bérek ellen. Kijelentet­ték, hogy “mi török munkások nem követelünk luxus életet. Sem légvárakat, sem refrigeratoro- kat nem kérünk. Kenyeret akarunk az éhes gyom­runkba”. , A török munkás átlagos havi keresete 150— 160 török font. Ebből 80—90. fontot házbérre költ. QUEENSLAND, Ausztrália. — Az Építőipari Szakszervezetekhez tartozó festőmunkások ered­ményes harcot folytattak az ólommérgezést oko­zó festékek használata ellen. A queenslandi parla­ment törvénybe iktatta, hogy olyan festék hasz­nálata, amely ólmot tartalmaz, el van tiltva. Ed­dig csak Franciaországban és a Szovjetunióban volt olyan törvény, mely megtiltja az ólomtartal­mú festék használatát. ARGENTÍNA. — Több mint 30,000 tanító há­rom hetes sztrájkja eredménnyel végződött. A kormány megadta a követelt béremelést és maga­sabb nyugdijat. SZUDÁN,. — A szudáni kormány 60 munkást és egyetemi tanulót letartóztatott az októberi sztrájkkal kapcsolatban. A Khartum-i munkások a szakszervezetek elismerését és a munkaviszo­nyok javítását követelték. MEXIKÓ. — A mexikói munkások és földnél­küli mezőgazdasági alkalmazottak sikeres kam­pányt vezettek a külföldiek által kontrollált föl­dek elosztására. A kormány kisajátított 261,000 hektár földet, amely észak-amerikaiaknak tulaj­donát képezte és az elosztott földeken 40 gazda­sági szövetkezetét létesített. A kampány közepet­te az Egyetemes Munkás- és Parasztszervezet ve­zetőit, Jacinto Lopez központi titkárral az élén, a kormány bebörtönözte. A mexikói munkások, úgyszintén nemzetközi szervezetek követelik a bebörtönzött vezetők azonnali kibocsájtását. HELSINKI. — A finn szakszervezetek szigora kritika alá vették a finn kormány passzivitását az állandóan növekvő gazdasági válsággal kap­csolatban. A munkanélküliek száma megkétszere­ződött a múlt évhez viszonyítva. Az export-im­port hanyatlása következtében a munkások vá­sárló képessége állandóan esik. A múlt héten a lapok jelentették, hogy a finn kormány lemondott. ICELAND. — A Nyugat-Icelandi Szakszerve­zetek határozati javaslatban tiltakoztak az angol halászok illegális működése ellen az icelandi vize­ken. Ugyancsak követelték, hogy Iceland lépjen ki a NATO-ból. MOSZKVA'. — Októberben és novemberben a szovjet szakszervezetek meghívására Argentíná­ból, Brazíliából, Indonéziából, továbbá Finnor­szágból, Svédországból, Kelet- és Nyugat-Német- országból érkeztek szakszervezeti delegátusok és vendégek. A külföldiek tanulmányozzák a szov­jet szakszervezeteket és általában a Szovjetunió társadalmi és gazdasági életét. A közelmúltban az osztrák olajmunkások szak- szervezeti vezető Baku olajföldjein tanulmá­nyozták a szovjet olajipar fejlődését és az olaj­munkások életét. Mr. Schwab, a delegáció vezető­je kijelentette: “Most végre személyesen győződ­tünk meg az igazságról. Ellátogattunk az olaj- munkások otthonaiba. A munkások boldogan él­nek, bizalommal néznek a jövő elé. Társadalmi biztosítás, on-ősi segély és iskolák teljesen díjta­lanul állnak a munkásság rendelkezésére. 1958­ban több, mint 700,000 fém- és bányamunkás át­tért a 6 és 7 órai munkanapra. A rövidebb mun­kanap bérlevágás helyett 18 százalékos béreme­lést hozott magával. 1960-ban a Szovjetunió ösz- szes munkásai rátérnek a rövidebb munkanapra jelenlegi béreik megtartásával. Célamerikai munkások életszínvonala Washingtonban a múlt héten egy Amerika- közi gazdasági konferenciát tartottak, amelyen 20 délamerikai állam delegációja is részt vett. A "konfei'encia célja látszólag az volt, hogy módsze­reket találjon a délamerikai államok alacsony és hanyatló közgazdaságainak megerősítésére. Szóba került az országok népeinek az életszínvonala is. Augusto Frederico Schmidt, Brazília delegá­ciójának vezetője (micsoda hamisítatlan brazí­liai hév — szerk.) Latin-Amerika gazdasági fej­lődésének célkitűzéséül azt ajánlotta, hogy 1980- ra a* egyénenkénti évi jövedelmet 480 dollárra kell emelni. Érthetően megütköztünk e számon. 480 dollár évi jövedelem? És ez nem az idén vagy egy év, vagy öt év múlva legyen elérhető, hanem 22 év múlva! 1980-ban 1 Hát mit keresnek az ottani munkások most? Kitűnt a cikkből, hogy az átlagkereset Dél- Amerikában jelenleg 312 dollár évente. Csalfa egy szó ez az “átlag”. Az ember úgy értelmezheti, hogy minden ember megkeres éven­te 312 dollárt Dél-Amerikában. De pillanatnyi gondolkodás után tudatára ébredünk annak, hogy az “átlag” magában foglalja a terület minden keresőjét, a napszámostól a gyárosig-bankárig. Felmerül a kérdés: vájjon mi jut ebből az “át- lag”-ból a bankárra és mi jut a napszámosra? Vegyük pl. Venezuelát. Dél-Amerika 312 dollá­ros “átlagából” Venezuelára 480 dollár esik. — Vagyis, hogy ott minden kereső 480 dollárhoz jut évente. Ez nem is volna olyan nagyon rossz, te­kintve a délamerikai alacsony életszínvonalat, de azután eszünkbe jutott, hogy Nelson D. Rocke­A Defense Department a következő egy evre kidolgozott tervét hozta nyilvánosságra, amely szerint a repülés és légüri adminisztrációval együttműködve fog műholdakat a légürbe külde­ni. Ezekben először állatokkal, u. m. egérrel, ma­jommal, stb. fognak próbálkozni és azt remélik, hogy az év végén már sikeresen fognak tudni em­bert felbocsátani és visszahozni. Az első műholdprogramot, a Project Discoverer nevűt, Californiában, a Vandenberg repülőtá­maszponton, Santa Mariában fogják végrehajta­ni a jövő hónapban. Minden hónapban legalább egy/indítást terveznek végrehajtani, fokozatosan nagyobb műholdat használva. Mire az Atlas ra­kéta az év végén rendelkezésükre fog állni, azzal egy öt tonnás műholdat fognak fellőni. A próbalövéseket úgy a keleti, mint a nyugati part közelében tervezik végrehajtani és összesen a jövőre legalább 24-et szeretnének a légürbe küldeni. A próbakilövésekkel a Védelmi Osztály olyan kutatásokat akar végezni, amelyek ered­ményeit jövőbeni gyakorlati műholdjainál fel­használhat, mint a felderítő műhold, a «korai fi­gyelmeztető műhold (ellenséges rakéta érkezé­sét), tengerészeti, közlési és időjárási műhold és a visszatéríthető müholdhüvely tökéletes működ­tetésénél. « Washingtonban az újságíróknak Roy W. John­son, a védelmi osztály előrehaladott kutatási ter­vek ügynökségének igazgatója jelentett a tervbe­vett programról. A program teljes kivitelezése évekig is eltarthat, mondta Johnson. Először az indító rakétát fogják tökéletesíteni, utána élő ál- . latokkal kísérleteznek és visszahozatalukat bizto­sítják. Ezt a kísérletet először egérrel, de már a hatodik alkalommal majommal fogják elvégezni. Mr. Johnson azt látszott elhitetni, hogy a vissza­térés problémája közeli megoldás előtt áll. Rész­leteket azonban nem közölt. Az első visszatérítési kísérletet a jövő év ele-» jére tervezik és ha úgy sikerül, mint számítják, akkor a rakétahüvely a kiszámított néhánvszáz feller, az uj newyorki kormányzó is venezuelai “lakos” és “kenyérkereső”. 800 akeros' “hacien­da” a lakása és Venezuela olajmezőibe és más nyersanyag-kitermelő iparába befektetett milliói “keresik” számára a kenyeret. Itt is felmerül az a kérdés, hogy a 480 dollár évi átlagkeresetbő: mennyi jut Rockefellernek és mennyi az olajme zökön dolgozó munkásnak? Venezuela még szerencsésnek nevezheti magát mert ezzel szemben Peru, Haiti, Paraguay, Nica­ragua és Bolivia csak 100 dollár évi átlagkereset­tel rendelkezik. Már resteljük feltenni azt a kér­dést, hogy ezekben az országokban mennyi jut s bankárnak és az amerikai társulatoknak, amelyek kiaknázzák ezen országok nyersanyagát és meny­nyi a munkásnak. Elég nehéz 100 dollárt felosz­tani az év 365 napjára, hátha még meg kell osz­tani azt az imperialistákkal, mi marad belőle- Például a magyarországi munkásnak és paraszt­nak égnek állna minden hajaszála, ha megtudni hogy milyen csekély jövedelemből tengődnek ezeknek a déj^merikai országoknak a népei. Hogy miért említjük éppen Magyarországo1 ezzel kapcsolatban? Csupán azért, mert eszünkbt jutott, hogy az Egyesült Nemzetekben a nyugat reakció ezeknek, az általuk félgyarmati sorbai tartott és roppant szegénységben élő országok nak a képviselőit tolták előtérbe, hogy a “magva/ kérdés”-ben szószólóik legyenek. Ezeknek a gazdasági és politikai alárendelt ségben élő országoknak a delegátusai, az impe rialisták vazallusai, támadták Magyarországot hogy rabszolgaságban és nyomorban tartja népé és hogy megengedte más országnak, hogy “sza badságharcát” leverje. Befejezésül csak annyit, hogy Herr Schmidt azaz Senor Schmidt kijelentette Washingtonban hogy ha a délamerikai országok nem kapnak kül földi segítséget arra, hogy az 1980-ra kitűzőt 480 dolláros átlagjövedelmet elérjék, akkor — kénytelenek lesznek a Szovjetunióval és a Kina Népköztársasággal kiterjedtebb kereskedelm kapcsolatokat létesíteni. AZ IGAZSÁGOT MOST MÁR TUDJA, MERT A MAGYAR SZÓT OLVASSA! mélföldnyi területen belül fog a földre visszake rülni. Attól sem félnek, hogy olyan helyre főj visszaesni, ahonnan nem fogják tudni kézhezkap ni, mert alapos pontQSsággal számították ki, hog: a föld melyik pontjára essen vissza. A Vandenberg bázison kívül a Cape Canaveral elindítási terepet fogják a programban használn A Discoverer program nem fog összeütközni a Army és a Navy által tervezett műhold progra mok kivitelezésével. Az Army harmadik próbálkozása, hogy eg műholdat állítson keringésbe a Hold köré, ner sikerült. A Pioneer III. 38 órai utazás után, tüze meteorként hullott le a Francia Egyenlítői Afr ka fölött és kb. 55 mérföld magasságban sűrít dás okozta nagy hőségtől megsemmisült. A Cape Canaveral indító telepről vasárnap, éj fél után 45 perccel indították útnak a Pionee IH-at. A vizsgáló állomások mérései alapján meg állapították, hogy a legmagasabb távolság am: elért 63—67,000 mérföld volt a Föld felett. 4 Pioneer I. által elért legmagasabb távolság 73,10 mérföld volt októberben. Pioneer III-nak nem volt meg a kívánt órái kénti' sebessége. A kiszámított 24,995 mérföl óránkénti sebesség helyett csak 24,000 mérfö det tudott megcsinálni. John B. Medaris őmagj a hadsereg/távlöveg parancsnokságának vezetőj egy televíziós programon azt állította, hogy m előtt egy újabb holdlöveget fog felküldeni, a ha< sereg alapos vizsgálatnak fogja alávetni a rákét,- löveg készüléket annak megállapítására, hog milyen javítással biztosíthatnák nagyobb méret lökőerejét. A rakéta — ez esetben — 3.7 perce előbb szűnt meg tüzelni és ez volt az oka, hogy műhold nem tudta a szükséges sebességet elérr Tudományos szempontból a próbálkozása megvolt a haszna, amennyiben uj adatokat sz reztek a Földet( körülvevő kisugárzási övezet s gárzó erejéről. A szerzett adatok uj tanulmány zási lehetőséget nyújtanak arra, hogy meddig t hogyan lehet emberi lényt az iirbe küldeni. —.... 5 Az Atlas rakéta segítségével nehéz műholdakat, előbb állattal, később emberrel a belsejében fog a légürbe küldeni. — A hadsereg vasárnap próbálkozása nem sikerült. I PENTAGON TE1ME

Next

/
Oldalképek
Tartalom