Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-02 / 40. szám

Thursday, October 2, 1958. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Többséget kapott De Gaulle alkotmánya (Folytatás az első oldalról) hogy szabadságát megnyerje. A szavazás Algé­riában három napig tartott. De Gaulle az algér bennszülött nőknek elsőizben adott választójogot, amellett felszabadításukra tett ígéretet és sok más előnyre, ami avval járna. A francia katona­ság országszerte hetek óta aktivan készült a vá­lasztásokra. Algér maga megszállott területhez hasonlított. Húsz főből álló katonai csapatok cir­káltak a városban. A mohamedán városrészekben libasorban, óvatosan, felhúzott fegyverrel és tá­bori telefonnal felszerelve meneteltek. A távoli vidékeken katonai őrjáratok kisérték a mohame­dánokat a szavazóhelyekre. Ez nem a felkelőktől eredhető megtorlás elleni védelem volt, amint azt a franciák próbálják beállítani, hanem erőszakos eljárás részükről, hogy a mohamedánokat a sza­vazásra kényszerítsék. így megérthető a jelentésnek az a része, amely azt mondja, hogy Algériában a szavazás 83 szá­zalékos volt. 96 százalék szavazott “Igen”-el. Ez a tény “zavarba” hozta a francia hatóságot. Va­lahol hiba csúszott a számításba, miután nem “számítottak” többre, mint 70 százalékra. A Franciaországban lakó 350,000 algér tartózko­dott a szavazástól, követve az algér függetlensé­gi mozgalom álláspontját. Soustelle a Francia Kommunista Pártot fenyegeti A választások előtt a kormányügynökségek és a sajtó mérhetetlen propagandát folytatott az al­kotmány érdekében. A propaganda éle a kommu­nisták ellen irányult, Soustelle propagandaügyi miniszter még a szavazások előtt az úgynevezett “Köztársasági Kör” diszebédjén, amelyen részt vett a kormány több tagja és a kolonialisták szá­mos képviselője, nyíltan megfenyegette a Fran­cia Kommunista Pártot. “Ha azt akarjuk, hogy az V. Köztársaság ne jusson a IV. Köztársaság sorsára — jelentette ki Soustelle —, a népszava­zás után nyomban cselekednünk kell, hogy a kom­munista párt ne bomlaszthassa szét uj intézmé­nyeinket.” A hivatalos hírügynökség, amely Soustelle sza­vait idézte, később helyreigazítást közölt: esze­rint Soustelle úgy fejezte ki magát, hogy: “A választási reform és a nemzeti pártok szövetsége révén kell a lehető legkisebbre csökkenteni a kommunista párt képviseletét.” A tábornok “trónörökösének” szavai — akár eredeti, akár helyreigazított formájukban — is­mét megfogalmazták a francia fasizmus legked­vesebb vágyálmát: 1. törvényen kívül helyezni a kommunista pár­tot, vagy ha ez nem lehetséges, 2. a minimumra csökkenteni képviseletét. Az Humanité vezércikke — amely Soustelle fenyegetőzésével kapcsolatban idézi egy radikális képviselőnek azt a megjegyzését, hogy “DeGaulle még nem Hitler, de Soustelle már Göbbels” — megállapítja, hogy annak a pártnak betiltása, amely erejét hatmillió francia bizalmából meríti, nem lehet könnyű operáció. Egy polgári újságíró a népszavazást “lefutott versenynek” mondta és hozzáfűzte: “A kormány­nak most már abban fő a feje, hogy neki megfe­lelő választási rendszert hozzon össze, mégpedig sürgősen: De Gaulle ugyanis karácsonyra telj­hatalmú elnök akar lenni”. Mit jelent a “többségi” rendszer? Az uj választási rendszer a nép akaratának meghamisítása s minél több kommunista mandá­tum eltulajdonítása.* Rennes-ben a miniszterelnök már célzott az uj választótörvényre: “Még nem rögzítettünk le mindent — mondotta DeGaulle —, de én a magam részéről a többségi rendszer hive vagyok”. Az arányos népképviselet demokratikus elvé­vel szemben az úgynevezett többségi választási rendszer gyakorlatilag a reakciót szolgálja: a jobboldali pártok koaliciójának biztositja többsé­gük esetén a körzet valamennyi mandátumát, vágj* pedig nagy ‘.‘mandátumprémiumot” ad ne­kik, ugyanakkor egyszerűen ellopja más pártok mandátumait. A választásokat egyébként legkésőbb novem­ber derekán meg akarják tartani. A választás te­hát arra az időre esnék, amikorra a kormánynak rendkívüli felhatalmazása van. DeGaulle a nép­szavazás után gyakorlatilag korlátlan teljhatal­mat gyakorolna majd. Trujillo és az amerikai választások Rafael Trujillo generális, a Dominikai Köztár­saság diktatórikus elnöke levelet intézett három állami kormányzóhoz és Kereskedelmi Kamará­hoz, tiltakozva három kongresszusi képviselő új­bóli megválasztása ellen. A képviselők mindegyi­ke valamilyen formában felgerjesztette Trujillo generális haragját. Charles O. Porter, Oregon demokrata képvi­selője, a Galindez-ügyben tett a generálisra ked­vezőtlen megjegyzéseket. Charles E. Brownson, Indiana republikánus, az ifjú Trujillo-t kritizál­ta, mert hiányosan látogatta a Katonai Parancs­noksági Akadémia előadásait, Fort Leaven­worth, Kansasban, miután beiratkozott, hogy fel­készüljön apja nyomdokait követni. Ehelyett in­kább Hollywood moziszinésznőit látogatta és el­halmozta őket értékes ajándékokkal Alvin M. Bentley, michigani republikánus nem is emlék­szik, hogy emlitette-e valahol Trujillo nevét. Trujillo a levelekben azzal fenyegetőzött, hogy a három állam el fogja veszteni Dominikával fennálló kereskedelmi kapcsolatait, ha a képvi­selőket újraválasztják. A State Department képviselője szóbelileg til­takozott Trujillo “más állam belügyeibe való be­avatkozása” ellen Dominika washingtoni követé­nél. A UN közgyűlése és a kínai javaslat A UN-közgyülés szept. 22-23-i ülésén a vita arról folyt, hogy felvegyék-e a napirendre Kina UN-tagságának kérdését. A közgyűlés előtt a főbizottság által elfogadott amerikai javaslat fekszik amely szerint a közgyűlés nem vitatja meg e kérdést, valamint az amerikai javaslat 'ér­telmét lényegesen megváltoztató, két ország ál­tal beterjesztett módosítás. * A vita első felszólalója Krisna Menőn, az in­diai küldöttség vezetője volt, aki emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés régebbi határozata sze­rint, ha 2 kormány tárt ugyanazon az államnak a helyére igényt a UN-ben, akkor ezt a helyet an­nak a kormánynak kell juttatni, amely az illető országban ténylegesen gyakorolja a hatalmat. Ezután Lodge US delegátus, majd Gromiko szovjet külügyminiszter szólalt fel, aki hangsú­lyozta, hogy semmiféle olyan határozattal, ame­lyet az Egyesült Államok a tőle függő országok­ra gyakorolt nyomással kényszerit ki, nem lehet megváltoztatni azt az elemi tényt, hogy Kina nagy szuverén és független ország. Ha a UN a való helyzetet akarja alapul venni és nem kíván az ábrándok világában élni, akkor ideje, hogy szembenézzen azzal a ténnyel, hogy a Föld la­kosságának egynegyedét képviselő Kínai Nép- köztársaság nem vehet részt a szervezet munká­jában. A további vita során az indiai javaslat napi­rendre* tűzése mellett, szólalt fel Svédország, In­donézia, Finnország, Csehszlovákia, Bulgária, Al­bánia, Afganisztán és Írország képviselője, elle­ne pedig Anglia és Kanada képviselője. A vitát a következő nap folytatták. A vitában felszólalt dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere is, aki többek között a következőket‘mondotta: “Immár senki előtt nem kétséges, hogy a Kí­nai Népköztársaság képviselője előb utóbb elfog­lalja jogos helyét a UN-ben. H a az Egyesült Államok küldöttségének sikerül itt a küldöttsé­gek egy csoportját arra késetetni, hogy a kínai képviselet rendezésének kérdését tovább halo­gassák, úgy holnap csak azért dicsérheti meg az amerikai sajtó a saját kormányát, hogy si­került néhány küldöttséget meggyőznie: akkor bölcs ha behunyja a szemét. A jelenlegi távol­keleti helyzet sürgeti az itt tárgyalt kérdés meg­oldását, amelyet a történelem már megoldott, s Újabb fasiszta merényletek A választási kampányt fasiszta merényletek és incidensek tarkították. Clermont-Ferrandban heves utcai összetűzés zajlott le a köztársaság hívei és az őket megtámadó huligánok között. Egy pisztolygolyótól megsebesült munkást kór­házba kellet szállítani. Serves-ben csütörtökre virradó éjszaka két égő benzinpalazkot dobtak a kommunista párthelyiségbe. Tulle-ben éjszaka a plakátragasztó kommunistákat a fasiszták meg­támadták. Rouenben a kommunista párt székhá­zában időzitett bombát rejtettek el. A pokolgép robbanása két kommunista munkást súlyosan megsebesített. a közgyűlésnek ezt csak észre kellene vennie. Ej­ért a magyar küldöttség a hét ország által be­nyújtott módosítási indítvány mellett szavaz.” A vita befejeztével a közgyűlés ^.szavazat­tal 29 ellenében, 12 tartózkodással helyben hagy­ta a főbizottságban elfogadott amerikai javasla­tot és elutasította a hét afrikai—ázsiai ország előző napon benyújtott módosító indítványát, így a UN XIII. közgyűlése nem tűzi napirendjé­re Kina UN-képviseletének kérdését. A szavazás eredményéből ugyanakkor kitűnik, hogy a közgyűlés tagjainak több mint fele nem helyezkedett a hét ország által benyújtott módo­sító indítványok elutasításának álláspontjára. Feltűnő, hogy egy esztendő alatt miként mó­dosult a szavazati arány a UN-ben. Tavaly a Kí­nai Népköztársaság felvétele ellen még 48-an, mellette 27-en szavaztak, tartózkodtak 7-en. MODERN IDŐK LONDON. — Anglia északi részében fekvő Morley városkában a megyei egészségügyi ható­ságok statisztikai adatok gyűjtése céljából át­vizsgáltak 200 házat és azokban ezt az eredményt találták: I 1. A 200 ház közül csak háromban találtak für­dőkádat. 2. Csak négy háznak van saját (más házakkal nem közös) toilet je. 3. Csak hat házban van folyó melegvíz. 4. A 200 ház közül 125-ben találtak televíziót. Ugvlátszik, hogy azon a vidéken sokkal többre becsülik a televízió nyújtotta szórakozást, mint a tisztaság és az egészséget szolgáló felszerelése­ket. BÉBI H-BOMBA LIVERMORE, Cal. — A magyar származású Dr. Edward Teller, a neves hidrogénbomba kuta­tó, — mondja egy AP hir, — most azon dolgozik, hogy egy egészen pici, az egyik harctérről a má­sikra hurcolható hidrogénbombát készítsen. Az AP hir szerint a “hires H-bomba tudós” csak igen keveset mondott a nagyon is titkos munkájáról, de annyit elárult, hogy már az ame­rikai haderőnek van egészen piciny, mondhatni “bébi” atombombája. Ennek a neve “tactical A- bomb”. Az A-bomba az atommag hasadása (fission) és nem az atommag egyesülésén (fusion) alap­szik. Ez utóbbi sokkal erősebb (rombolóbb) s az­ért van szükség a kis, hordozható hidrogénbom­bákra, amelyeket rá lehet dobni a mozgó csapa­tokra, hajókra, sőt repülőgépekre is. JBixBenHHnBHaHflisEBHHBHaaEsrTS&cniaii MAGYARORSZÁG KÉPEKBEN Százhúsz pedagógus politechnikai oktatását megkezdték ai fővárosi pedagógiai szemináriumban. A hetvenhét újon­nan felszerelt budapesti iskolában ezek a tanárok tanít majd a diákokat a gyakorlati foglalkozásra. Képünköns Mikó Jenőné Práter utcai, Schöller Mária Fenyves utcai általános iskolai tanárok Kovács Lóránt, a Bolyai Gimná­zium tanműhelye vezetőjének segítségével kulcsot készít, (MTI Foto: Friedmann fe4v | •BBBSBBBHBERBBBBBBBEHBBHBBBISBBBBBfiSBBHBR LATINRA SÁNDOR szobrának rpegmintázásá- ra beérkezett pályaművek közül Konyorcsik Já­nos szobrászművész munkáját fogadták et. A szobrot márciusban avatják. EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom