Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-10 / 28. szám
Thursday, July 10, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 HÍÁBA VISZKETETT TENYERÜK EGY “KIS” HÁBORÚRA A múlt hét elején Kean demokrata képviselő egy televíziós interjú keretében kijelentette, “ő amellett van, hogy Amerika szállítson partra katonaságot” libanoni kormány megmentésére még a harmadik világháború kirobbantása meg- kockáztatásával is. A mi kormányunkat, különösen Eisenhower elnököt — akinek jóhiszeműségét .a béke ügye kérdésében nem lehet kétségbevonni — (bár gyakorlatilag csaknem teljesen a sokkal veszedelmesebb dullesi klikk befolyása alatt intézkedik) igen bántja az, amikor a külföldiek az amerikai vezető körök némelyikét háborús uszítással, imperializmussal vádolják. Mi mást lehet mondani az ilyen Kean-féle gyújtogató kijelentések hallatára? Sokan azt mondhatják, hogy a szólásszabadság elve alapján ebben az országban mindenki azt mondhat, amit akar. Ha valaki háborút akar, még világháborút is, még az emberiség elpusztítását is, joga van annak hirdetéséhez, vagy követeléséhez. Ezeknek eszükbe kell juttatni a régi és úgy jogilag, mint erkölcsileg megdönthetetlen amerikai jogelvet, hogy a szólásszabadság fogalma nem terjed ki a tűz kiáltásához zsúfolt színházban. Ma az egész világ egy város, mi több egy zsúfolt város, egyetlen zsúfolt aréna. Nincs senkinek joga ebben az arénában, amelyben a két csoportra oszlott tömeg halálos, irtó fegyverek birtokában, gyanakodva néz egymásra, tüzet háborút kiáltani, mert ebből a másik fél arra következtethet, hogy támadás van készülőben ellene és vélt önvédelemből kirobbanthatja a mindent megsemmisítő világháborút. Ezeket tartottuk szükségesnek előrebocsáj- tani a dullesi meredekpolitika legújabb kudarcának a libanoni válság ismertetésével kapcsolatban. Dulles, aki akárcsak Mussolini, állampolitikává emelte a “veszélyesen való létezés” filozófiáját, a libanoni polgárháborút az Eisenhower doktrína gyakrolati alkalmazásának első esetére akarta tenni masszív amerikai katonai beavatkozás formájában. Mi a libanoni polgárháború háttere? Camille Chamoun libanoni elnök kormánya a lakosság arab többségének érzelmei megsértésével, tavaly tavasszal elsőnek fogadta el a Dul- sel által kiagyalt “Eisenhower doktrínát”, mely szerint Amerika katonailag fog beavatkozni olyan arab kormányok támogatására, amelyeket a nemzetközi kommunizmus fegyveresen veszélyeztet.” Annyit persze minden arab, még az analfabéta is tudott, hogy egyetlen arab népet vagy államot sem fenyegetett a “kommunizmus”, de igenis fenyegette és kizsákmányolták őket évtizedek óta a nyugati olaj trösztök. És a szuezi angol, francia és izráeli nyílt agresszió ténye sem halványodott el emlékezetükben. Amikor Chamoun ennek tetejébe a libanoni alkotmány felruházásával újabb hat évre meg akarta magát elnöknek választatni, kitört a nyílt felkelés. Chamoun és bandája, valamint Dullesék ezt jó alkalomnak vélték a nyilt amerikai beavatkozásra. Megvádolták Nassert, hogy fegyveres támogatásban részesíti a felkelőket, hogy a felkelés nem is felkelés, hanem külföldi “intervenció” és miután Nasser a “nemzetközi kommunizmus” befolyása alatt áll (“bár ő maga nem kommunista”) igy hát alkalmazni kell az Eisenhower doktrínát. Mintegy fügefalevélnek elküldték Hammers- kjoldot és egy Egyesült Nemzetbeli bizottságot helyszíni jelentéstételre, hogy mégis csak legyen valamilyen ürügy a beavatkozásra. Egészen biztosra vették, hogy a bizottság olyan jelentéssel jön majd vissza, hogy külföldi katonai intervenció van folyamatban. Nem tudjuk, hogy a becsületesség és pártatlanság melyik formája szállta meg a bizottságot, de többheti helyszíni tanulmányozás után a múlt héten azzal a megállapítással tértek vissza Libanonból, hogy: “nem volt lehetséges megállapítani, hogy a felkelők honnan szerezték fegyvereiket. Azt ‘sem lehetett megállapítani, hogy akadtak e közöttük olyanok, akik külföldről szivárogtak-e be. Arról viszont nem áll fenn semmilyen kétség, hogy a felkelők többsége ... libanoni.” Chamoun elnök, akinek minden reménysége népszerűtlen uralma fenntartására a masszív amerikai katonai beavatkozás volt, kétségbe volt esve. De csúnyán felsültek Dullespk is, akik már nagyba készültek az amerikai tengerész-gyalogság partraszállitására. . . És hoppon maradt Kean képviselő ur is — reméljük véglegesen — a harmadik világháborújával. Ez az incidens mindenesetre élesen rávilágít arra, hogy mily tarthatatlan ürügyek alapján képesek egyes háborodott politikusok a harmadik világháború kockázatának követelésére. Képzeljük el, hogy a Keani kannibál teória alapján Amerika az UN jelentés vétele előtt szállított volna partra katonaságot Libanonnak a “nemzetközi kommunista beavatkozásától való megmentésére és egy pár nappal később kiderült volna, hogy nemcsak hogy kommunista* beavatkozásról vagy agresszióról, de még csak külföldi arab intervencióról sem volt szó. Emberek tízmilliói fizethettek volna életükkel a “csekély tévedéséért. Nem találnak Nixon-ellenes tüntetőket VENEZUELA ÁLLAMBAN BEFEJEZETTNEK TEKINTIK A NiXON-ELLENES TÜNTETÉS ÜGYÉT CARACAS, Venezuela. —Az Associated Press tudósítója, Larry Allen hosszas beszámolót küldött az amerikai lapoknak arról, hogy a venezuelai kormány milyen vizsgálatot folytatott a Nixon-ellenes tüntetéssel kapcsolatban. A vizsgálatok eredményét nem hozták nyilvánosságra, de senkit sem fogtak el, senkit sem büntettek meg s az ügyet, mint sajnálatos eseményt, befejezettnek nyilvánították. Valójában kiderült, hogy Venezuelában az utóbbi évek eseményei nagymérvű amerikaelle- nes hangulatot keltettek. így például Venezuela gazdaságára nagy csapást mért, hogy az olajimportját nagyon leszállitoták. Azonkívül az sem tetszett, hogy az elűzött diktátort, Marcos Perez Jimenezt, Miami Fia. városban nagy kitüntetéssel fogadták. Még jóban elmérgesitete a dolgot, hogy Eisenhower elnök ejtőernyős katonákat rendelt ki Nixon védelmére. Lary Allen úgy véli, hogy ha az amerikai katonák csakugyan Venezuela földjére léptek volna, az ott tartózkodó 40,000 amerikai élete veszélybe jutott volna. ügyes utánzók PÁR IS. — A franciák mostanában talán a politikai kedélyek csillapítására sok pálinkát fogyasztanak. De nem a hires francia likőröket, hanem a “Scotch” név alat ismert pálinkát. Sőt mitöbb, nem is a Skóciában készítet igazi skót pálinkát, hanem annak a japán utánzatát, amely nemcsak olcsóbb, hanem olyan ’tökéletes utánzat, hogy még maguk a skótok is dicsérik, ha nem mondják nekik, hogy Japánból importálták. Az utóbi időkben Japánban is nagyon terjed az iszákosság. A 65 millió (14 éven felüli) japán a rpult évben 420 millió gallon szeszesitalt fogyasztott el, amelynek adója Japán jövedelmének 10 százalékát képezi. A japán nemzeti ital a “sake”, ami valójában rizsből készített bor. A szegényebb néposztályok itala azonban a “sho- chu”, amely igen erős krumpli, vagy gabona pálinka. Hogy azok a vörös kínaiak mit ki n@m találnak? Tokiói híradás arról számol be, hogy. "kommt!« nista Kina” megzabolázta a teiigciár-ctH^,,cL villanyenergia fejlesztésére. Hétfőn, július elsején egy villanytelepet helyeztek üzembe 150 ki- lovatt kapacitással Canton városától délre, a- mely a tenger ár apályából nyeri villanygerjesztő energiáját. Az együgyüség ára Washington, D.C. — A Szenátus költségvetési bizottsága előtt tanúskodó Maxwell Taylor vezérkari főnök arra kérte a törvényhozókat, hogy a sorozásnál alkalmazott értelmiségi minimumot emeljék fel. Taylor elmondotta, hogy a második világháború alkalmából hozott sorozási törvény nagyon alacsonyra szabta azt az értelmi fokot, aminél a vizsgálat alá került jelölteket be kell sorozni. Ezek közül a kiképzés ideje után igen sokat ki kell mustrálni. Hivatkozott Wilber Bruckner, a gyalogság (Army) miniszterének adataira, hogy egy-egy ilyen kiképzés 500-700 dollárba kerül, amely tehát teljes veszteséget jelent. Taylor nem adott számadatot arra vonatkozólag, hogy hány ilyen “együgyü” besorozott katonát kell kimustrálni, csak azt mondotta, hogy azoknak a száma nagy és éppen azért kell az értelmiségi minimumot magasabbra emelni. “Ritka, mint a bölény” 1 A bölények, amelyeknek száma a tizenkilencedik század végére igen lecsökkent (magyar közmondás: “ritka, mint a bölény”) mostanában annyira megszaporodtak, hogy egyes vidékeken vadászni kell rájuk, nehogy a legelőket teljesen kiirtsák. Ha éppen akarja, ma már minden gazda szerezhet magának bölényt; a nyugaton sok helyen kínálják a bölényeket megvételre, “buffalo-steak- et”, sőt “buffalo-burgert” hirdetnek a vendéglők. A kanadai Edmonton város közelében van az “Elk Island National Park”, ahol óriás bölénycsordák tanyáznak. A tudósok szerint, a bölények az óvilágból erednek (még nemrégen a visegrádi erdőben is vadásztak rájuk) és mindössze 400,000 évvel ezelőtt jutottak át Észak-Amerikába, amikor még Szibériát és Alaszkát szárazföld kötötte össze. Amikor az európai felfedezők Amerikába érkeztek, vagy 60 millió bölény élhetett Kanada és Mexikó között, Pennsylvaniától Oregonig. Az indiánok sok szükségletét elégítette ki a bölény: húst és tejet; ruházatot és cipőt, sőt pajzsot is, takarókat, díszítményeket, hurt, fonalat szolgáltatott. Az indiánok nyilai azonban alig észrevehetően csökkentették a bölények gyorsan szaporodó csordáit. A fehér ember lőfegyvere volt az, amely a bölényeknek csaknem tökéles kiirtását eredményezte. Nemcsak a húsáért és bőréért vadásztak rá az újonnan jöttek, hanem tiszta sportszenvedélyből is. Megölték őket, hogy helyet adhassanak a marhacsordáknak és hogy az indiánokat éhínséggel megadásra kényszerítsék. Az öldöklés nem szűnt meg addig, amig már csak nagy ritkaság számba ment a bölény. Az 1888. évben megszámlálták a bölényeket és az egész országban mindössze 541 túlélőre akadtak. Az amerikai kormány 1902-ben bölénytenyésztéshez fogott a Yellowstone Park területén 21 állattal. A védelem alatt olyan gyorsan szaporodtak, hogy más területekre kellett átvinni őket és a tenyésztők hamar rájöttek arra, hogy jövedelmező vállalkozásba fogtak. Az oklahomai Wichita hegyekben 1956-ban például 50,000 dollárt szedtek be egy évben, bölények eladásából. A washingtoni “Fish and Wildlife Service” szivesen ad felvilágosítást mindenkinek, hol lehet tenyészállatot beszerezni és hogyan kell tartani őket. Ma már sok farmer foglalkozik bölénytenyésztéssel. A bölények tartása azonban nem egészen veszélytelen. Az állatok megbízhatatlanok. Egy barátságosan viselkedő bölény hirtelen haragjában nagy károkat okozhat. Automobilokat támad meg, lovakat, sőt gyakran saját párjukat megölik. A bölény azonban még mindig valóságos amerikai szimbólum. Common Council V»»WVWV<>‘VW*V»»VW»WV^AVW\WWW»WV»»VWWWN< Clarence Darrow, a hires védőügyvéd egyszer Palesztinában járt turistaköruton. Amikor odaértek, ahol a bibilia szerint Jézus a vizen át gyalogolt, egy arab elmondta a bibliai mesét ajánlva, hogy csónakján átviszi őket a vizen. “S mibe kerül az?” — kérdezte Darrow. “Tizenöt dollárba” — felelte az arab. “Nem csoda, hogy Jézus gyalog ment át”, — felelte Darrow, s otthagyta az arabot csónakjával együtt. • A Princeton egyetem egyik leghíresebb Nobel- dij nyertes kémiai professzora visszakapta a városi adóhivatalhoz küldött csekkjét. Arról értesítették, hogy nem volt szükség a csekkre háza évi adójának fedezésére, mert már egyszer megfizette azt. • Montgomery, Alabamában egy klub diszgyülést akart tartani, hogy egyik tagját kitüntesse, aki 25 éven keresztül egyetlen gyűlést sem mulasztott el. — Az ünnepségei nem lehetett megtartani, mert az ünnepelt elfelejtett arra elmenni.
