Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-25 / 39. szám
Thursday, Sept. 25, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ r ■ _ A*. Budapesten megnyílt a mezőgazdasági kiállítás 13 Ez Gombás, a Bolyi Állami Gazdaság nagydiját nyert tehene. A hétéves állat ebben az évben már 10,820 liter tejet adott. Gondozója Ébert József A növénytermesztési bemutatóra 163 állami gazdaság, 364 termelő szövetkezet, 297 egyéni gazda hozott mintát a termelvényeiből. A növénytermesztési pavilonokban azonban nemcsak az eredményeket látják a nézők, hanem azt is, hogy milyen módszerekkel érik el. S maguk a kiállítók is hasznos tanácsokat kapnak a még jobb munka, a még jobb termés érdekében. Szakemberek, tudósok adnak útmutatásokat a- mezőgazdaság embereinek, előadásokat rendeznek számukra. A kiállítók nemcsak elismerésben, élményben, hanem tudásban is meggazdagodva térnek haza otthonaikba, hogy a jövőre még különb eredményt tudjanak felmutatni. j” • “Szépek között is a legszebb. Mindnyájunknak nagy on tetszett”. Nem költő, hanem egyszerű falusi látogató irta be a kis versikét a vendégkönyvbe. Jónéhánvan. alájegyezték, hogy “igaza van”, “úgy van”... E sorok írója sem tud mást mondani, és csak azt sajnálja, hogy csupán néhány jegyzetet adhat arról a, sok mindenről, amit az őszi napsütésben nagyszerű kiállításon látott. Ják Sándor ^ MEZÖSZÖV. hatalmas acélive alatt magyar gépeket mutatnak be, amelyek őzül a legtöbb a helyszínen is vásárolható. Képünk a Fürge Ili, kerti traktort mutatja be a hozzávaló kis pótkocsival Rengeteg a virág és a park. Egy adat szerint a kiállítási park területe 27,000 négyzetméter és a virágágyakba 75000 növényt ültettek ki. Az utakon, a sétányokon százszámra helyeztek kerti-padokat. , I • A tenyészállat bemutatókon több mint kétezer jószág vesz részt. A kiállítás nagyszerűen szemlélteti a magyar állattenyésztés fejlődését. Például a legutóbbi 1956-os kiállításon bemutatott tehenek évi tejtermelési eredménye átlagosan 470 kilogrammal kisebb volt, mint a most kiállított — csaknem annyi számú —tehéné. Az idei kiállításon 14 tehén több mint 9 ezer, 20 több, mint 8000, 30 több mint 7,000 kilogramm tejet ad egy esztendőben. A legutóbbi kiállításon bemutatott magyar fésüsmerine kosoknak 16.5 százaléka adott 11 kilóg rammon felüli g y a pjuhozamot. Az idén a fésüsmerinoknak több mint 29 százalékáról nyírható le 11 kilogrammnál több gyapjú. A lovak, mind a telivérek, mind a fél- vérüek; a versenylovak, a munkalovak p o m pásnál-pompásab- bak. Igen látványosak a mindennapi bemutatók, amikoris előbb a régi kocsikat mutatják be, eléjük fogott szebbnél-szebb lovakkal... Előbb négvfogatu római versenykocsi robog el a nézők előtt... majd egy biedermeier postakocsinak tapsol a közönség... a néző valóban nem tudja eldönteni, hogy a szürke lipirciakkal vont határon, vagy azon a könnyű kocsin utazna szívesebben, amelyet a bábolnai állami gazdaság koromfekete paripái repítenek... Alig ér véget a kocsiparádé huszárok robognak elő és olyan carusselt mutatnak be, hogy az ember órákig is elnézné, de a lovasbemutató programja pereg tovább. így megy ez nap, mint nap a kiállítás idején. A hagyományos Országos Mezőgazdasági Kiál- itás és Vásár ez évben sokkal gazdagabban mu- atja be a magyar mezőgazdaság helyzetét, mint jármikor. Minden ilyen kiállítás az elért eredményeket tükrözi; ez a nagy seregszemle tanúbizonyságot tesz az utolsó évek jelentős előrehaladásáról. A 62. kiállításon Állami Gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók legjobbjai mutatják be munkájuk gyümölcsét és azokat a módszereket is, amelyeket alkalmaztak. A kiállítás minden része " hirdeti: belterjesebbé, .gazdaságosabbá lehet tinni a magyar mező- gazdaságot. Ezt jelentősen segíti elő a mező- ;azdaság gépesítése. melési átlagot értek el, mint az egyéni termelők.” A kiállításon különben a külföldi államok egész sora vesz részt és a megnyitáson jelen voltak a baráti országok földművelésügyi miniszterei, élén V. V. Mackieviccsel, a Szovjetunió földművelésügyi miniszterével, aki a szovjet delegációt vezeti. A delegációk felhasználják az alkalmat arra, hogy a magyar mezőgazdaság helyzetét nemcsak a kiállítás tükrében tekintsék meg, hanem szerte az országban. Erre jellemző, hogy amig 1954-ben 78, az 1955-ös kiállításon 139 féle gépet állítottak ki, az idén 385 különféle magyar g y á rtmányu mezőgazdasági gépet láthatnak a nézők. De nemcsak hazai gépek szerepelnek szép számban a kiállításon, hanem a baráti országoké is, összesen 165, a nyugati cégek pedig 57 uj tipusu gépet mutatnak be. A kiállítás megismerteti a látogatókkal azt a hatalmas anyagi, technikai bázist, amelyet az állam és a munkásosztály bocsát rendelkezésére a mezőgazdaságnak a gépállomások utján. Ehhez hozzáfűzzük, hogy amig a régi Magyarországon csupán háromféle gépi munkát végeztek a mezőgazdaságban, addig ma hatvanféle műveletet végeznek el a gépek, ezek nemcsak a dolgozó parasztság munkáját könnyítik ezzel, hanem a termelés eredményét is jelentősen fokozzák. Ezenkívül lehetővé teszik a v ■’őgazdaság nagyüzemi fejlődését. A kiállítás bizonyítéka annak is, hogy Magyarország mind jobban megközelíti, eléri a világ legfejlettebb mezőgazdasági kultúrával rendelkező országok eredményeit. Ezeket a sikereket elsősorban az Állami Gazdaságok, termelőszövetkezetek érik el. Ezzel kapcsolatban a kiállítást megnyitó Dögéi Imre földművelésügyi miniszter többek között a következőket mondotta: “Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelési fölénye mindjobban kidomborodik. Az idén az állami gazdaságok, őszi búzából 54 szá zalékkal, a termelőszövetkezetek 24 százalékkal, rozsból az állami gazdaságok 51 százalékkal, a termelőszövetkezetek 27 százalékkal, őszi árpából az állami gazdaságok 47 százalékkal szárnyalták túl az egyéni termelők termésátlagait. Hasonló jó eredmények várhatók a kapásnövényeknél is. Jelentősen növekedtek az állati terméshozamok is a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeiben. Az elmúlt évben az állami gazdaságok kereken 65 százalékkal, a termelőszövetkezetek pedig mintegy 15 százalékkal nagyobb tehenenkénti tejterNem légi felvétel, hanem a szeptember 12-én megnyílt mezőgazdasági kiállítás tervrajza. A kiállítás központjában helyezték el, szemléltető tájékoztatás céljára “Jöttem, láttam és nem győztem eleget csodálkozni”. Ezt olvastam a budapesti mezőgazdasági kiállítás vendégkönyvében. Aláírója Érdi Pál. S jómagam is igy vagyok vele, amikor a kiállítást járom. S ha megkérdeznék, hogy mégis mi tetszett a legjobban, éppen úgy nem tudnék választ adni, mint a többi látogató, akinek a vendégkönyvbe jegyzései szerint a lovak, a konzerv- gyártmányok, a borok, a mezőgazdasági gépek, a tehenek, a szőlőtelepítések, a hazai erdők állatvilága, a halászcsárdák és sok minden más tetszett a legeslegjobban. Van, akinek a mezőhegyesi, van, akinek a debreceni ötösfogat tetszik a legjobban. Egy juhász esküszik arra, hogy a vásáron a legkülönb a nagy- dijas merinei-kos, viszont egy karcagi látogató kijelentette, hogy “mindennél jobb a badacsonyi bor. Abban van az igazság”. Meg kell mondanom, hogy a látogatók bőven kereshetik az igazságot a borban. Az idén ünnepli hatvanéves fennállását a világszerte ismert Szőlészeti Kutató Intézet. Az évforduló tiszteletére nemzetközi borversenyt és borkiállítást rendeztek. Nos, a dijakat nyert borok deciliterenként és literenként izlel- hetők, fogyaszthatok a mezőgazdasági kiállításon. • Járom a kiállítást... Nézem az idetelepitett szőlőlugast, a fürtökkel teli szőlőtelepeket, a lucernást, a kukoricást, amelybe az ember elveszhetne, a különböző növénytermesztő parcellákat, mintha valamilyen község határában járnék; dúsan termő földeken. Pedig mindez itt van son. A szőlőtelep égjük a mezőgazdasági kiállit'á- végén ott van a “Bugaci csárda”, ahol a látogatók nem győzik enni az ürügulyást, a másik végén pedig ott van a neonfényes “Bisztró”, ahol cocktélokat kevernek. — Akad itt aztán elég kuriozitás. Például a bugaci csárdában a gulyás után kaphatok “Goru- mand dessertet”, viszont a bisztróban frissen sütik a lacipecsenyét. ■— Lehet, hogy mindez nem stilszerü, de igen mókás és főleg igen Ízletes.
