Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-25 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 25, 1958 BEFEJEZIK A ROMÁN-MAGYAR FÖLD GÁZ VEZETÉKET Évi 200 millió köbméter földgázt kapunk — 130 kilométeres külön üzemi telefonvezeték épül. — Egyelőre a T iszdpalkonyái Hőerőmű s a diósgyőri kohók dolgoznak a román földgázzal 1 — Magyarországi riport — Romániában az erdélyi földgázból évi négymil- liárd köbmétert hasznosítanak. A sámás—mező­sámsoni és a meggyesi dombcsoportban a becs- ]ések szerint több mint 270 milliárd köbméter földgáz rejlik. A medencében kitermelt földgázt a többi között a most épülő három uj vezetéken továbbítják az iparvidékre. Az uj földgázvezeté­kek közül a legnagyobb a sinka—sármás—dés—• nagybánya—szatmárnémeti uj vezeték, amely a Románia és Magyarország között létrejött meg­állapodás alapján csatlakozik a Csenger—-Tisza- palkonya gázvezetékhez. A vezeték 131 kilométer hosszúságú magyaror­szági részének tervezésével az UVA-TERV mély­építési irodáját bízták meg. A tízmillió kilogramm súlyú, 325 milliméter átmérőjű csővezeték lefek­PESTI KOMOR TIGRIS Egyre több tigris van Budapesten. Szerencsére nem veszélyesek. Ezek a tigrisek nem a dzsun­gelben látták meg a napvilágot, hanem talán va­lamelyik józsefvárosi házban. Ott szabják és tö­mik ki őket, heverésző formára, hogy aztán a maszek-autók hátsó ablakából mulatságosan szemléljék a gyalogosokat. Némelyik tigris feje ugyan inkább kutyára vagy macskára emlékez­tet, de ez itt mellékes. Fontos az, hogy elég foltos legyen, tigris-illúziót keltsen. Mert most ez a vi­lágdivat. Minden autós, aki csak ad magára vala­mit, egy lépést sem tehet tigris nélkül, ez nyil­vánvaló. Eleinte arra gondoltam, hogy én bizony fellá­zadok a rend ellen. Azért sem teszek autóm abla­kába ilyen elcsépelt tigrist! Inkább mackót, maj­mot, cicát, csirkét, vagy mit tudom én mit! De tigrist semmiesetre sem! Sajnos, be kell vallanom, hogy a minap, amikor a képeslapban láttam az alföldi tsz-kanász autó- tulajdonost, vadonatúj, gyönyörű kocsijával és persze a tigrissel — megtörtem. Elvégre az egész világgal nem fordulhatok szembe. Én is vettem egy tigrist, középnagyságút, fek­vőt. Most már tehát van tigrisem. Csak — bizonyos technikai nehézségek miatt — autóm még nincs. (Sebaj, az első lépést, a tigrist, megtettem az autóvásárlás felé.) S addig is tigrissel utazom! A 6-os villamos utolsó ablakába szoktam tenni. SÉRELEM Részeg imbolyog a Nagykörúton, éjfél után. Ez eddig rendben is van, elvégre nem szokatlan dolog az éjfél, a Nagykörút, a dülöngés és az el­ázott ember. De ez még sir is hozzá, s időnként felordit: — Hát, sose lehet boldog a magyar ?! Yégül is akad egy kiváncsi járókelő: — Bocsánat. Mi bántja önt? Feljajdult: —Sose lehet boldog a magyar! Nem vettek be a nemzetközi borverseny zsűrijébe! I NAGYBÁCSI Nagybácsikról beszélget egypár fiatalember a Zserbó asztalánál. Amerikai nagybácsikról lévén szó, csak úgy röpköd a levegőben az e nagybá­csiktól várható mindenféle földi jó, például ha- csácSa-lemez, nyolcszinü zokni, Serpasil, s persze az uj gyógyszer-sztár, a kapós Preludin. Csak az egyik fiú hallgat. Megkérdik tőle: — És a te newvorki nagybácsid? \ <-*• A... Annak olyan rosszul megy, hogy ö szokott kérni tőlünk antineuralgicát és Salvust. tetéséhez 200,000 köbméter földet mozgatnak meg. A csővezetékkel egyidőben átadják a 130 kilo­méter hosszú, légvezetékes üzemi telefon-beren­dezést is, amelynek segítségével az őrök bárhon­nan jelentést adhatnak. Ez év végéig a 70 millió forintos költséggel épülő csővezeték munkálátait teljes egészében befejezik. A földgáz körülbelül 20 atmoszféra nyomással kerül a csövekbe s ez elegendő áhhoz, hogy gépi beavatkozás nélkül jusson rendeltetési helyére. A legújabb román—magyar megállapo­dások szerint az eredeti tervtől eltérően, évente nem 120, hanem 200 millió köbméter földgázt kapunk az uj vezetéken keresztül Romániából. A Tiszapalkonyai Vegyiüzem elkészüléséig nagy­részt a tiszapalkonyai hőerőművet, a diósgyőri kohókat üzemelteti majd a román földgáz. Tiz év alatt 220 millió vevőt szolgáltak ki az állami áruházak Tízéves évfordulójuknak megünneplésére ké­szülnek az állami áruházak és ebből az alkalom­ból Gondos István, az áruházi főigazgatóság ve­zetője eddigi munkájukról, további terveikről tá­jékoztatott. Tiz év alatt 220 millió vevőt szolgáltak ki, mintegy húszmilliárd forint értékű iparcikkel. Évről évre bővebb választékot és gyorsabb kiszol­gálást biztosítanak. Már majdnem minden áru­ház néhány osztályán egyhelyen fizethet a vevő és ott is kapja meg csomagját. Másutt a vitrin­ből előre kiválaszthatja a kivánt árut. Jelentős segítséget nyújtanak az áruházak a házhozszállitással és olyan javító szolgáltatások­kal, mint órajavitás, harisnyaszemfelszedés, var­rásszabás tanácsadás. A választék bővítésére öt kisegítő üzemet létesítettek, s az ezekben készí­tett ruhából, kabátokból a poznani bemutatóra is küldenek. Nagyobb áruházakban állandó jellegű vevőta­nácsot szerveznek. Javaslataik meghallgatásával és vevőankétok 'szervezésével igyekeznek jobban megismerni a vásárlók kívánságát. Szeptember 15-től ruházati heteket tartanak az áruházak, hogy jobban megismertessék és megkedveltes­sék az aránylag olcsó és kivitelben az egyénileg varratott holmikkal is vetélkedő konfekcióárut. Október elején az Erkel Színházban divatbemu­tatóval ünnepük meg a tizéves évfordulót. l!l!iiÍ!íllll!li!il!l!lilll!l!lll!l!!llll!!!l!lllillllllllll!llil!!SI!!!IEI!l!ll RÖVID HÍREK A DAILY TELEGRAPH cimü londoni lap azt Írja, hogy az angliai Sussex-ben egy XVI. század­beli kastély eladását hirdetik, amely kastélyban a szellem nagyon figyelmes. A kastély ára mind­össze 5,000 font. ★ A MINISZTERTANÁCS Szabó Ferenc főisko­lai tanárt, kétszeres Kossuth-dijas zeneszerzőt nevezte ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főigazgatójává. ★ AZ ELSŐ MAGYAR orvostörténeti kongresz- szust Sárvárott tartják október 4-én és 5-én. A választás azért esett Sárvarra, mert Szegedi Kö­rös Gáspár, az ország első orvosdoktorainak egyi­ke Nádasdy sárvári várur udvarában dolgozott. A tanácskozáson külföldi orvostörténészek is résztvesznek. ★ ORSZÁGOS kokszvegyészeti konferenciát tar­tanak Balatonszéplakon. A szombaton kezdődő tanácskozásra több külföldi szakembert is meg­hívtak. UTTöRö MAGYAR TALÁLMÁNY: LEVEGŐBEN LEBEGŐ GÉP Sir Sefton Brancker angol légügyi államtitká szalvétájával megtörölte száját, majd azt kérdés te Zeidner repülőalezredestől, a Magyar Légügyi Hivatal megbízottjától: — Mit szól az Asbóth-helikopterhez? — Ugyan kérem, sohasem fog az repülni — legyintett az alezredes. A teremben kínos csend támadt, a vendégek összenéztek. Ugyanis egy órával azelőtt látták Kispesten a világ első helikopterét, amely har­minc méter magasságban jó fél óra hosszat leb' gett. 1930 márciusában történt ez, egy diszebéden, a Várban. Az Asbóth-féle helikopter akkor má csaknem két éve repülgetett Budapest határá­ban. 1928 szeptember 9-én szállt fel emberrel, r a világon először ekkor maradt huzamosabb ide­ig a levegőben helikopter. Több kilométert re­pült, köröket és nyolcasokat irt le, és sokáig egy helyben lebegett. Elődei — szám szerint heten — csak néhány méterre bírtak emelkedni, s csu­pán egy-két percig. Felkerestem otthonában az idős feltalálót, aki még ma is friss, és szellemi erejének teljében van. Szobáját betöltik különböző találmányainak modelljei, a falon egykori képek, rajzok, okleve­lek. — Hát igen, emlékezetes nap az a harminc év előtti — mondja Asbóth Oszkár gépészmérnök. — Már azt megelőzően kísérleteket végeztem a Józsefvárosban azokkal a rotorokkal (emelőcsa­varokkal), amelyeket a fischamendi szélcsator­nában próbáltam ki számításaim alapján. Úgy számítottam, hogy percenként 1,100 motorfodu- latnál a gépnek levegőbe kell emelkednie. S való­ban: amikor a pilóta gázt adott, a kivánt fordu­latnál a gép hirtelen a levegőbe szökkent. A sike­ren felbuzdulva, tovább dolgoztam szerelőimmel, és szeptember 9-én a volt Mária Valéria-telep mögött a magasba emelkedett helikopterem. Emelkedési sebessége másodpercenként öt méter volt, amit a mai helikopterek sem szárnyalnak túl. Az emelőcsavarok további fejlesztésével el­értem, hogy úgynevezett autórotációs tulajdon­ságai egyedülállóvá váltak a világon. Ugyanis a motor kikapcsolásával a csavarszárnyak szélma- lomszerü forgása lehetővé tette a biztos leszál­lást. — Hogy hol az eredeti gép? Több évig külföl­dön tartózkodtam, és ott tökéletesítettem talál­mányomat, miután itthon nem sokat törődtek ve­le. Mire hazajöttem, egyik szerelőm apránként eladogatta a helikoptert, mert azt hitte, nem lát többé. De még egy jellemző dolog: a Magyar Aero Szövetség 1928-ban kijelentette, hogy osto­baság olyan gép szerkesztésével foglalkozni, mely függőlegesen emelkedik fel. 1930-ban azután ol­vastam külföldi lapokban egy uj “világrekord­ról”. Az olaszok helikoptere kilenc percig tartóz­kodott a levegőben. Az enyém már egy évvel előbb, 1929 április 13-án teljes egy óra hosszáig! Akkor már kétszáz repülés volt a hátam mögött. Asbóth Oszkár 1928-ban teljesen uj rendszerű repülőgépet alkotott, amelynek semmilyen ér­demleges műszaki és repülőtechnikai előfutárja nem volt. Kormányozható és stabil helikoptere már mindazokkal a tulajdonságokkal rendelke­zett, amelyek a mai helikoptereknél megtalálha­tók. Jankovszkv János Közép Európa legnagyob ókeresztény sirkamrájára bukkantak Pécsett A pécsi megyei könyvtár épületének átalakítá­sa közben római sirok festett falaira bukkantak. A Nemzeti Muzeum restaurátorai megkezdték a kettős sir freskóinak megtisztítását. A könyvtár udvarán is sok értékes leletre bukkantak. Az uj épületrész alapozásánál augusztus végén olyan nagyméretű — nyolc méter hosszú és négy méter széles — sirkamrát találtak, amely hazai viszony­latban páratlan és Európában is csak az egykori itáliai katakombákban létezik. A 'sirkamrában kétoldalt a fal mellett sorjában eddig nyolc sirt találtak s a kutatók még nyolc sir feltárására számítanak. 105 ÉVES Szabolcs-Szatmár megye legidősebb embere, Haska Ferenc. Aporüget-Uj tanyán él és még ma is jó egészségnek örvend. Hat élő gyer­meke, harminc unokája és ötvenhárom déduno­kája van. [ Magyarország f

Next

/
Oldalképek
Tartalom