Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-18 / 38. szám

Thursday, Sept. 18, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A legnagyobb város lidércnyomása ­AZ ISKOLAI BŰNÖZÉS A U. S. News & World Report cimü hetilapból Ezt találod New York város egyes iskoláiban, ahol a különböző fajok együtt járnak: Tízegynéhány éves csavargók terrorizálják az iskolákat. “Iskolás csínyek” helyett gyilkosságot, nemi erőszakot, tettleges bántalmazást és rablást kö­vetnek el. A tanárok rettegnek diákjaiktól, s a szülők fél­tik gyermekeik életét. A helyzet romlik. Ezért állít most New York rendőröket posztra egyes iskolaépületek elé. New York City A nemzet legnagyobb városában a tanügyi ha­tóságok bűnözési válsággal néznek szembe. A bűncselekményeket tízegynéhány éves diákok kö­vetik el. Az elkövetés helye az iskola — a játszó­tér. a folyosó, sőt az osztály is. Ezek a bűncselekmények, bár fiatalkorúak kö­vetik el őket, nem “diákcsinyek”. Olyan erősza­kos cselekmények vannak köztük, mint nemi erő­szak, gyilkosság, halálthozó fegyverrel történő támadás. Éppen úgy irányulnak a tanárok, mint a gyermekek ellen. Sok bűncselekmény bandahá- boruval kapcsolatos, mely állandóan folyik az is­kolájukban az uralomért versengő ifjú vagányok között. A múlt hetekben New York városában a hely­zet odáig jutott, hogy a városi hatóság kezdett rendőröket állítani a bűnözésben legrosszabbul álló iskolák elé, hogy az erőszakosságokat próbálják megakadályozni. Az iskolai bűnözés ki­vizsgálására hivatott különleges esküdtszék azt követeli, hogy a városi hatóságok menjenek to­vább, és tegyenek egy-egy rendőrt minden isko­lába. New York egyes részeiben a tanárok elisme­rik, hogy diákjaik terrorja alatt állanak. A szü­lők kifejezik aggodalmukat gyermekeik bizton­sága miatt. Egyes iskolákban az anyák segíte­nek a tanároknak a folyosók felügyeletében. Az esküdtszék elnöke a múlt héten azt ajánlotta, hogy a szülők bojkottálhatnák az iskolákat, amig nem tesznek valamit gyermekeik védelmére. Mindez úgy hangzik, mint “Az iskola dzsunge­le” (Blackboard Jungle) cimü film. De a hivata­los rendőri iratok megmutatják, mi megy végbe a new-yorki iskolákban. Sötétebb, mint a film. Ezeknek az iratoknak tanúsága szerint 1957-ben a rendőrség 3,298 oly bűnesetről vagy erőszakosságról kapott jelentést, amely nyilvános iskolákban történt. Ezek közül 515 bűntett, azaz komoly bűncselekmény volt. Az incidenseknek kb. kétötöde tanítási idő alatt történt. Iskolai időben elkövetett bűncselekmé­nyekért 522 letartóztatás fordult elő. A letartóz­tatott ifjak közül a legtöbb 13, 14 és 15 éves volt, egyesek még fiatalabbak. A rendőrség válasza: rendőrszemek. Ezzel a statisztikával számolva a városi hatóságok akció­ba léptek. A rendőrség bejelentette, hogy rendőr- szemekeChelyezett el hét iskolán belül, és “állan­dó posztra” állított'34 másikon kívül. Robert F. Wagner polgármester rendőri védelmet igér min­den iskolaigazgatónak, aki csak kéri. Az esküdtszék javaslatát azonban, hogy rend­őrt állítsanak minden iskolába, a városnak majd­nem minden főtisztviselője ellenzi. Ezek a tisztviselők rámutatnak, hogy az el­múlt évben New York 918 nyilvános iskolája kö­zül 344-ben semmiféle incidenst nem jelentettek, és hogy a legtöbb bajért kb. 50 iskola felelős. A tanügyi hatóságok azzal érvelnek, hogy az iskolák rendőri • felügyelete “inzultus” volna a diákok ama nagy többsége számára, mely nem okoz bajt. Azt mondják, hogy ez ártana a diá­kok moráljának. “Nem akarunk olyan nevelési rendszert fenntartani, amely fölött ott áll a rend­őr” — mondja Wagner polgármester. Egy vezető tanférfiu, aki New York néhány legnehezebb körzetében tanított, ugyancsak ezt a javaslatot tette: “A rendőr jelenléte az iskolában ezeknek a vad fiataloknak némelyikét csak újabb erőszakra in­gerelné. Tudják, hogy a legtöbben a zavart keltő emberek közül nem úgy nőttek fel, hogy sokat törődjenek a törvénnyel”. . Csapják ki a bajcsinálókat? Sokan a rendőr­nél hatékonyabb orvoslásként ezt ajánlják: Távo­--------------------------—gj litsák el az ismert bajkeverőket az iskolákból. Csapják ki őket. Ezt azonban, mint kiderül, nehéz megtenni. A törvény megköveteli, hogy a gyermekek 16 éves korukig iskolába járjanak. A tanügyi férfiak is azzal érvelnek, hogy a “kisiklott” fijakat az isko­lából való eltávolítás az utcára, a bűnöző életmód­ba taszítaná. De miért nem állítják ezeket a bajkeverőket bíróság elé, és miért nem küldik őket javítóinté­zetbe? Az egyik tanügyi ember igy nyilatkozik erről: “A bíróságok több üggyel vannak elhalmozva, mint amennyit el tudnak intézni, és nincs helyük, ahová a fiatal vagányokat elhelyezzék, ha bíró­ság elé kerülnek. A javítóintézetek is zsúfolva vannak.” Számos nevelő ajánlja azt a tervet, amely Wagner polgármester múlt heti bejelentése sze­rint most áll kidolgozás alatt. Ez a terv több spe­ciális iskoláról gondoskodik a nehezen kezelhető fiatalok számára, ahol pszichiáteri segitségben részesülhetnek, és sajátos oktatást kapnak, mely- lyel meg tudnak birkózni. Már van néhány ilyen­fajta iskola New York városában, de a tanárok szerint ez még korántsem elég ahhoz, hogy mind­azokat a fiatalokat fel tudja venni, akiknek ott volna a helyük. Csavargók a tanárok ellen. Az eredmény az, hogy a tanárokra az a feladat vár: meg kell pró­bálniuk olyan rossz jellemű fiatalokat irányítani, akik nem akarnak iskolába járni, és akik saját szüleik kezéből is kicsúsztak. E tanárok között sok fiatal nő van. Az egyik tanárnő ezt mondja Leibowitz bíró­hoz irt levelében: “A félelem, teljes rémület és a magam meg társaim épsége iránti mély agodalom indított ar­ra, hogy ezt a levelet megírjam... Nem ritka a vandalizmus, a lopás, az erkölcs­telen magatartás, a verekedés, valamint a taná­rokkal szembeni fizikai és erkölcsi bántalom. Most zárt ajtók mögött tanítunk, és különösen nyilvánvaló a tanárok iránti tisztelet demoralizá- lása a diákoknál. Általánosan tréfálkozik a lakos­ság azon, hogy “félnek a tanárok”. Egy főiskola igazgatóhelyettese mondta a ri­porternek : “Kétségtelen, hogy bizonyos iskolákban a ta­nárok meg vannak félemlitve. Ott a fegyelem ki­esett ellenőrzésük alól. Nem volna megrémülve, ha ön lenne egy faveremben, mely tele van olyan bőrkabátos tízegynéhány évesekkel, akik — ha nekik úgy tetszik — hátradőlnek és szitkozódnak magára ?” Egy rendőr, akinek szolgálati útvonala az egyik brooklyni iskolához közel vezet, a következő megjegyzést tette: “Nem ítélem el a tanárokat, ha meg vannak ijedve. így vagyok néha magam is. Azok a köly­kök nem hagyják békében a rendőröket sem. For­ró ez a környék. Annyi uj .ember költözik ide. Annyiféle változás történik most”. Zaklató kérdés: miért? Nem csak az a kéi’dés nyugtalanítja New York hatóságait, hogyan ves­senek gátat az iskolai erőszakosságoknak. Fel­tesznek egy másik kérdést is, mégpedig: “Mi a baj ezekkel a kölykökkel? Miért van annyi bűnöző a tízegynéhány évesek közt ?” Erre a kérdésre sokféle választ kaphatunk. A newyorkiak többek közt rámutatnak, hogy nem az ő városuk az egyetlen, amely a fiatalkori bű­nözés problémájával küszködik. A rendőrségi iratok az egész országra nézve ezt mutatják. Most egy kongresszusi bizottság tanulmányozza a problémát. Egy idős tanügyi tisztviselő, aki New Yorkban nőtt fel, ezt a megjegyzést tette: “A bűnözés nem egészen uj dolog New York iskoláiban. Amióta az eszemet tudóm, mindig előlfordult. De a fiatalkori kihágásoknak a mód­ja változott meg. A mai fiatalok agresszivabbak- nak látszanak. És bandáik szorosabban vannak megszervezve”. Ez a tanügyi tisztviselő mondotta: “Azt hiszem, a fő probléma az otthoni fegye­lem megbomlása. Ma több szülő válik el, vagy él külön. Több anya dolgozik. Néhánvan ezek kö­zül a kölykök közül alig látják szüleiket. Az ut­cán kóborolnak, megtanulnak inni, lopni és vere­kedni. És ezt a fajta magatartást természetesen beviszik az iskolákba. Cseppet sem tisztelik szü­leiket, sem a törvényt, s igy nem tisztelik taná­raikat sem”. WVlWWHWVVVWWWWWVW-HWWWWI EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, Az atomreaktoroknál keletkező balesetek elhárítása Az atomenergia békés felhasználásával foglal­kozó értekezlet Genfben folytatta munkáját. Több tudós — köztük a szovjet küldöttség tag­jai — előadásokban ismertette eredményeit.­Az Amerikai Oak Ridge-i laboratórium mun­katársai által benyújtott tanulmány bejelenti: amerikai tudósok uj felfedezést tettek azon a té­ren, hogy miként lehet megmenteni a balesetek következtében atomsugárzásnak kitett személyek életét. Dr. J. N. Stannard, a rochesteri orvosi egyetem tanára tanulmányában kifejtette, hogy az atom­erőmüvekben előálló balesetek következtében el­szabaduló radioaktív atomok tüdőrákot idézhet­nek elő. A kísérletek kétségtelenül bebizonyítot­ták, hogy radioaktiv anyagok lerakódása a tüdő­ben rákot eredményezhet. Az atomértekezlet második hetében kiváltkép­pen azzal foglalkoztak, hogy milyen elővi­gyázatossági intézkedéseket tegyenek az atom­reaktoroknál esetleg fellépő balesetek elhárítá­sára. * ; Andrej Lebegyinszkij professzor egyik nap előadást tartott a kis mennyiségű ionizáló sugár­zások biológiai hatásáról. Kijelentette: “joggal gondolhatjuk, hogy kis mennyiségű radioaktiv sugárzásokra az emberi szervezet hasonlóan rea­gál, mint a nagy mennyiségű sugárzásokra. A funkcionális és szervi ártalmak gyakorlatilag le­hetségesek, ha a radioaktiv sugárzás mennyisége meghaladja a természeti sugárzások szintjét.” Az érdeklődés középpontjában az izotópok és a biológia kérdésével foglalkozó szekció munkája állott. A felszólalásokból kitűnik, hogy eddig még nem sikerült biztos módszert kidolgozni a radio­aktiv sugárzás következtében súlyosan károso­dott szervezetek regenerálására. Az értekezlet első hét napján a tanácskozások­kal egy időben tartott atomkiállitást 46,000-ea tekintették meg. Lándzsával harcolnak v ] kitelepítésük ellen j Afrikai bennszülöttek Dél-Rhodéziában lánd­zsával támadták meg a felfegyverzett rendőrsé­get, amely európai telepesek rendeletére erőszak­kal akarta eltávolítani őket Q Zambesi folyó völ­gyéből, amely ősidők óta lakhelyüket képezi. A telepesek a völgyet vízzel akarják elárasztani és gát építésével mesterséges tavat létrehozni. A Tonga törzs 150 tagja hagyományos harci öltözetben támadt a rendőrségre, de a jobban fel­fegyverzett ellenfél győzött. A törzs hat tagját megölték, 24-et letartóztattak és az éjszaka fo­lyamán még többet elfogtak közülük. A Zambesi folyó Észak- és Dél-Rhodézia hatá­rán folyik. A folyó mindkét oldaláról már sok tíz­ezer bennszülöttet lakoltattak ki és kényszeritefc- tek a magaslatokra költözni. A jelentés nem szót arról, hogy a saját hazájukban földönfutókká tett afrikaiaknak a völgyben folytatott megélhe­tését ki és hogyan fogja mással helj ettesiteni. Letartóztatták a párizsi magyar követség merénylőjét PÁRIZS. — A Figaro és a Perisien-Libéré köz­li, hogy Stark Kálmyn magyar disszidenst, aki pénteken gyuj tópalackot dobott a párizsi magyar követség épületének ablakába, öngyilkossági kí­sérletet követett el. övének fémcsatjával felsza- kitotta bal karján az ereket. Az 'orvos bevarrta a sebet, de a varratokat a disszidens letépte. A párizsi Hotel-Dieu-kórházba szállították. A vizsgálóbíró vádat emelt Stark Kálmán ellen és letartóztatásba helyezte. Árdrágítók a Fülöp-szigeten Manilában az élelmiszerárak gyors iramban emelkednek, ami annak tudható be, hogy árdrá­gítók és spekulánsok a kínai helyzetet felhasznál­va az élelmiszerek egyrészét eltüntették a piac­ról. A kannázott hal- és húsfélék nem kaphatók az üzletekben, egyes cikkek ára 30 százalékkal emelkedett, kivéve a rizs és kukorica, melyekből az államnak nagy raktárkészlete van és rögzített áron árusíthatja. Garcia elnök a népre megnyug­tató intézkedéseket léptetett életbe a fenyeget^, pánik elkerülésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom