Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-22 / 21. szám
f AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 22, "1958 8 Köszönjük kedves olvasó! Melegebb fogadtatás! kapott volna Pultes Kedves Munkástársak! Lapunk összetételéhez annyit szeretnék megjegyezni, hogy a jelen körülmények között nagyon jó. A beküldött levelek sokkal figyelemre méltóbbak, mint voltak hónapokkal ezelőtt. Csak termesztésnek, sőt örvendetesnek tartom, ha itt-ott valaki különvéleménnyel jelentkezik valamely elszólásra, örvendetes azért, mert az ilyen sorok bizonyítják olvasóink figyelmét, intelligenciáját és a kifogásolt gondolatok írói bizonyára nem veszik rossz néven az ilyen figyelmeztetést. Sőt, ellenkezőleg, örvendenek a tanúsított figyelemnek, különösen ha az ilyen felszólalások nem mennek a végtelenségbe. Külön szeretném megemlíteni lapunk április 24-i számában Gerébtől megjelent “Három Költemény” cimii cikket. Geréb tollából már sok gyönyörű cikket volt alkalmunk olvasni, de szerintem a fentemlitett cikk mégis kimagasló volt. 1) Május elseje jelentősége, 2) Költemények élvezete, 3) Költemények célja, 4) Proletárköltemények gyöngyei. Mindezek oly gyönyörű egyszerűséggel voltak csoportosítva, a- mely a legnagyobb élvezetet nyújtja a figyelmes olvasónak. Igaz, hogy én ' hiányoltam a munkásság leggyönyörűbb imájának, a “Nincs védelmező felettünk, Nem véd minket sem Isten, sem Király. . ,”-nak a mellőzését. A disszidensekkel már túl sokat foglalkozott a lap. Nincs gyakorlati értelme lapunk szűk ke- erteit továbbra is reájuk fecsérelni. Mint mi öregamerikások annakidején megtaláltuk a helyes utat érdekeink védelmére, sőt kezdeményezésére is, úgy az uj ameri kasok becsületessége is meg fogja találni a helyes utat minden további kapacitálás, vagy nyelvöítögetés nélkül is. Néhány szót, a lap szerkesztéséhez: E sorok írója körülbelül 45 éve olvosója lapunknak. Jól emlékszem az összes küzdelmekre, no meg a “Kis Előre” heti magazinra. Ez idő alatt volt jobbnál-jobb és kevésbé jó írógárdánk, azonban az anyagi helyzet is nagyban különbözött a mostanitól, mégis ilyen kitűnő gárdára nem igen tudok visszaemlékezni. A hirek,ugy belföldi, külföldi, mint haza, stb. feldolgozása elsőrangú. A levelek,, vélemények érdekesek, sőt még a megjelent kisebb költemények is figyelemreméltók, sokat mondók, lelkesítők. Ez mind azt bizonyítja, hogy a szerkesztőségtől lefelé, vagy kifelé, csupa érett, komoly, képzett ember kezeli a tollat. Bűnt követnék el, ha megpróbálnám őket külön megemlíteni, mert ahhoz én talán igen gyenge lennék. Egy gondolat vigasztal: ilyen gárda által szerkesztett lapot nem lesz nehéz még sokáig fenntartani. fbuk) Jó eredménye! dolgozik 1 Tisztelt Szerkesztőség: Igazán sajnálom, hogy a mutatványszámok küldése ezúttal nem járt sikerrel. Sajnos nem tudtam az illetőt meggyőzni. Miért? Az amerikai élet belerögződött, de várjunk csak, amig a valódi élet kezdődik, ami már indul is, de még rém érint mindenkit ugv igazában! Ha ér is bennünket ilven csalódás, pótolva vagyunk máshol, örülök, hogv akikkel tiz év óta levelezek odaát, azok mind iá befektetésnek bizonyultak. Ha az egyik nem hajlik, ott van a másik. Mindenfelé vannak ilvenek, Budapesten, Mátészalkán, stb. A tapasztalat indított arra, mint az okos birkát, hogy arra meniünk, ahol dusabb a legelő, a kopár földön éhen döglünk. .. Ennyi is megérte a fáradságot. Már rájöttem arra, hogy a meddő munka csak idegroncsolás, mert csinálni kell valamit, hát azért van igv. Hosszú évek óta levelezésben vagyok a kiférj edt rokonsággal és elég jó eredménnyel. P. B. Tisztelt Szerkesztőség! Olvasom a hireket Nixon délamerikai fogadásáról. Engem nagyon meglep a dolog. Szerintem a főhibát Dulles követte el. Mégpedig azért, mert neki kellett volna azt a körutat megtenni. Mert ő az, aki a szabad világot és a demokráciát megvédelmezi a felforgatástól, őt jobban ismerik, mint Nixont. Neki tehát sokkal melegebb fogadtatást adtak volna Délamerikában. De még mindig nem késő. Még helyrehozhatnak mindent. Remélem olvasom a lapokban minél hamarabb, hogy Dulles, aki különben is igen szeret utazni, bejelenti a csorba kiküszöbölését és “Pót-jóakarat nagykövetségi” körútra indul Dél- amerikába. Hogy a sikert egész biztossá tegyék, remélem magával viszi Kaufman birót, aki megvédte 170 milliós népünket a Rosenberg-házaspártól villanyszékben égetvén el őket. És természetesen a jó szomszédság igazi szimbólumaként ott lesz kíséretében Faubus kormányzó is. Amikor pedig Kanadába megy majd át látogatni, (mert úgy tudom ott is szükség van a jószomszédság helyreigazítására), oda pedig magával viszi Robert Morrist, aki halálba kergette Kanada egyiptomi követét. Teljes tisztelettel: Péter Levél Dél-Amerikából Tisztelt Szerkesztőség! Hosszú hallgatás után ismét megszólalok, amire az adja az impetust, hogy hosszú ideje figyelem az otthonról eljött szerencsétlenek életét és naprcl-napra mindjobban az a véleményem, hogy nagyrészük megbánta elhatározását s mindjobban kitör rajtuk a vágy hazamenni. Itt nálunk a helyzet az, hogy vagy 200—220 magyar disszidens érkezett ide másfél év alatt, akik közül igen sokkal beszélgettem. Mottójuk az: félrevezettek bennünket. A 220 közül sokan elhelyezkedtek, de nagyrészük ma is munkanélküli, nyomorog és igen sok esetben a bűnténytől sem riadnak vissza. Az utóbbi hetekben pl. többeket letartóztattak, de ennél még sokkal komolyabb dolog is történt, nevezetesen a petróleum-vidéken meggyilkoltak két szerencsétlent. Az illemhelyek Az alábbi levél jelent meg a N. Y. Times május 13-i számában: “A New York Times szerkesztőjéhez! Screvane newyorki egészségügyi biztos majdnem határtalan bevételi forrástól fosztja meg a várost, amikor ingyenes “kutya-illemhelyeket” ál lit fel. Mr. Screvane-nek “turnstile”-okat kellene beszerelni, úgyhogy a kutyáknak, mikor az illemhelyre mennek, tiz vagy öt centet kelljen fizet- niök. Ha lehet a kutyákat ari’a trenírozni, hogy az egészségügyi biztos illemhelyeit használják, akkor egész biztosan be lehet őket tanítani arra is, hogy egy pénzdarabot dobjanak be, amikor oda bemennek. Patience G. Jacobs 1958 május 1.” A Rt. Sz.i szereti Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelve küldöm előfizetésem és egy dollár adományt. Sajnos, többet nem küldhetek, mert ezt is régóta kuporgatom. Pedig szeretnék sokat küldeni, mert a Magyar Szó-t nagyon, de nagyon szeretem. Olyan félve nyúlok hozzá, mert attól félek, hogy holnapra már nem marad olvasnivalóm. — Szeretettel J. K. Részletek egy magyarországi levélből Budapest, XX. kér. feb. 22 Kedves Mariska sógornő! Mostanában tavaszi idők járnak, de nem is volt valami szigorú tél, mint néha szokott lenni. így a telet én is könnyen kibírtam, persze jó sapkát, bundát és csizmát kaptam, mert most nálunk nagyon törődnek a munkással. Engem azért nem küldenek még nyugdíjba, mert nincs meg a tiz évi szolgálatom és még nem vagyok nyugdíj képes. Endréék egészségesek, mostanában két hízót vágtak le. Nekünk nincs olyan udvarunk, ahol sertést tarthatnánk, de nem is bánom, mert minden nap friss disznóhust vehetek a hentestől. Egy kiló disznózsír a hentesnél 29 forint, szintén egy hónapra a házbérem is ennyi, amit Mariska 7 forint órabér mellett majdnem 4 óra alatt megkeres. De az én napi keresetem sem megy oda egy hónapi házbérre. Itt minden szegény és paraszt gyermek tanulhat és tanul is, aki szeret tanulni. Orvosnak, mérnöknek, katonatisztnek, stb. készülnek. Mindenkinek alkalma van, hogy fejleszthesse a tudását. Ezért nem is disszidált a mi családunkból senki. Sajnálom is azon szerencsétleneket, akik ostoba fejjel nekiindultak a nagyvilágnak, mert itt a jólét évről-évre növekszik. Persze azok hazudoznak, akiknek vaj van a fején, vagy akik sajnálják az ezerholdakat, gyárakat, ahol nyúzták a munkást. Dehát annak már vége Magyarországon örökre. Már én is kezdem elfelejteni a régi rossz világot, s nem eszem meg a paszujt, ha nincs benne disznócsülök. Nagyon szeretnék egy magnetofont, Isten dicsőségére le- hetne-e küldeni. Mennyi lehet az ára ? Most kaptam meg a Magyar Szó jan. 23-i számát, melyért köszönetét küldök. Szeretettel: Jancsi és Mariska Helyreigazítás Május 8-iki lapunkban Eörsi Béla tollából levél jelent meg “Aki el is ismeri, ha hibát követ el” címmel. A levél második szakaszának második mondatába sajnálatos hiba csúszott be és igy alább ismét közöljük az egész bekezdést: “Megjegyzem, hogy a közeljövőben szándékomban van Horthy-Magyarországról könyvet Írni, amelyben a budapesti ipari munkásokról és a magyar faluról fogok Írni. Arról az időről, amikor a magyar napszámos látástól vakolásig tartó munkáért egy pengőt (akkori értékben 17 centet) kSpott, amikor a felnőtt leány (mezőgazda- sági munkásnő) csak 70 fillért (9 cent) kapott egy napi munkáért”. Festék aluminiumporból A napsugarak visszaverésére, a fölmelegedésnek kitett acél építőelemek és érzékeny tárgyak bevonására a mázolás aluminiumporral is végezhető. Az aluminiumpor ugyanis kitűnő festék. Jellemzője a levélke-, illetve pikkelyszerü szerkezet. Tükörfényességének tartósítására sztearint kevernek hozzá. Az ily módon tükörfénvü alumi- niumos bevonat kitűnő védelmet ad nemcsak a napsugarak, hanem a viharok ellen is. Egyéb szinezékanyagokkal keverve különféle árnyalatú, márványszerü szinhatások érhetők el. Magyar nevek Észak-New Jerseyben East Paterson polgármesterét Juhász Jánosnak hivják. A városi tanács egyik legtevékenyebb tagja Molnár Ernő! Fair Lawn kis városkában Mr. Shonka és Mr. iSógorka váltogatják egymást a polgármesterségben. Mindkettő majdnem állandóan tagja a City Councilnak. A közelmúltban mindkettő bele volt keverve egy kisebb-nagyobb szemétszállítási csalásba. Az ügyben folyik a vizsgálat. AZ “ELŐMELEGÍTETT” KUTATÓBALLONOK A Déli-sark vidékén tartózkodó amerikai meteorológusok megfigyelték, hogy héliummal töltött kutatóballoójaik a nagy hidegben sokkal magasabbra emelkednek, ha a töltés előtt meleg dieselolajba áztatják őket, s igy a beléjük kerülő gázt is fölmelegitik. E módszerrel azonos tipusu ballonok 15 ezer méter helyett 21 ezer méter magasra emelkedtek. (/efefö a rze ■v/CeJtúoÁ Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával ^wwwwwwwwwvw»www*^ ; Olvasóink :• hozzászólnak :> : a közügyekhez <■ ‘ww»»»»v»wwv»*\w»vvvv»v»vv
