Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-24 / 17. szám

AMERIKAI MAGYAR SZA ^ Thursday, April 24, 1958 £k A jászberényi cigánysortól — a Kossuth-dijig MEGHALT RÁGZ ALADÁR, “ A CIMBALOM LISZT”-JE A magyarországi rádió és lapok megható so­rokkal búcsúznak el Rácz Aladártól, a hírneves cimbalomművésztől, aki 72 éves korában elhunyt. A kiváló művészt könnyezve kisérték útjára a zeneszerető közönség ezrei és vettek búcsút tácz Aladártól, akinek művészetében és pálya- utásában egyaránt érdekes ember jutott a ma­gyar nép elismeréséhez. Amikor 1948 március 15-én először került sor a Kossuth-dij adományozására, a magyar zene­művészet területén Bartók Béla és Kodály Zol­tán után Rácz Aladárt érdemesítették e nagy kitüntetésre, ★ A jászberényi cigánysorból elindult Rácz Alá­ír volt az, aki a cimbalmot — ezt az ősmagyar hangszert — a kávéházból a hangverseny dobo­gójára, a magas művészet hangszerévé emelte. " mt Saens francia zeneköltő több mint négy évtizeddel ezelőtt úgy emlékezett meg Rácz Ala­dárról, hogy “Le Liszt du Cymbalom.” ★ Városvégi cigányfertályon élt gyerekkorában Rácz Aladár. Itt éltek, nyomorogtak a régi ma­gyar társadalom félig-meddig kitaszítottjai: a ügányok. A cigánysorban a purdék hamarább tanultak meg hegedülni, mint irni-olvasni. A kis Rácz Aladár már tízéves korában beállt cimbal- . losnak. Az 1900-as években külföldön divatba jött a magyar cigányzene, 1910-ben Rácz Aladár is el­indult Párisba. A francia fővárosban esténként felhúzta a zsinóros, cifra huszáros uniformist, akárcsak a többi magyar cigány, mert ez a ruha adta meg elsősorban a “banda” érdekességét. Játszott Egyiptomban, Olaszországban, sokfelé. A.z első világháború Svájcban érte. Svájcban Rácz Aladár muzsikájára felfigyeltek i zeneművészek is. Foglalkoztak vele, megtaní­tották kottaolvasásra és a tehetséges cigány- -.enész előtt megnyílt a zenetudomány. Hamaro- -an rájött arra, hogy a francia és olasz rene­szánsz cimbalom szép zengését, gazdag orna­mentikáját a cimbalmon nagyszerűen lehet érvé- ivesiteni. Sorra irta át Lully, Couprin Muffat, Scarletti, Rameau, stb. darabjait, majd Bach szonátáit. S i magyar cimbalom, amelynek a magyar nem- ceti operában, a “Bánk Bán”-ban Erkel Ferenc, césőbb pedig Kodály Zoltán a “Háry János”-ban uttatott fontos szólamokat, megjelent Svájc, najd Franciaország hangverseny termeiben. ★ Rácz svájci életében belevegyült a romantika... A magyar cimbalomművészt mindenütt me- egen ünnepelték. Egy ilyen ünneplés alkalmával smerkedett meg egy fiatal zeneakadémiai hall- jatónővel, Yvonne Balbanttal — egy svájci evan- .élikus lelkész leányával. — Ismeretségükből >oldog házasság lett és attól kezdve felesége ki­érte a hangversenyein. Feleségével együtt tért vissza a második vi- ágháboru előtt haza, Magyarországra, ahol a ludai hegyoldalon lakott. Budapesten nem járt lyan világhírű művész, aki ne kereste volna fel tthonában és nem gyönyörködött volna játéká­ban. Jehudi Menuhin éppen úgy tisztelői közé artozott, mint Dávid Ojsztrach és a többi mü- ész. ★ Mint a Zeneművészeti Főiskola cimbalom sza- ának tanára sokat fáradozott azon, hogy tudá- át átadja a fiatalságnak, utolsó éveiben az volt legnagyobb vágya, hogy minél kiválóbb cim­balom művészeket neveljen. Rácz Aladár sokat adott a magyar zenemüvé- zetnek és a magyar nép és demokratikus kor- lányzata ezt nagyra becsülte. Érdekes iker-vizsgálatok Budapesten Kovács József és Kovács László 16 évesek, certestvérek. Jobban hasonlítanak egymáshoz, nint két tojás. Két tojás közt nagvságbeli különb ég lehet, de a két Kovács-gyerek dekagrammra gyforma súlyú. Amikor a budapesti gyerekek központi Szivvizsgáló Intézetében kardiográf fel- átelt készítettek szivükről, megállapították, hogy illanat töredéknyire egyszerre működnek s haj- zálra ugyanazt a megterhelést birják el. Ko- ács József az általános iskola elvégzése óta a IV. kerületi Állami Áruházban tanulja a kereske­delmi szakmát. Kovács L. pedig a lakatos mes­terséget tanulja. Az elkövetkező idő fogja meg­mutatni, hogy a kétféle munkakörben dolgozó ikernél milyen változást hoznak létre a külső körülmények. Az effajta vizsgálat egyik célja annak a kuta­tómunkának, amely másfél év óta folyik a ma­gyar fővárosban. Hasonló iker-vizsgálat már ré­gebben ismeretes külföldi államokban, éppen eze­ket a tapasztalatokat használták fel Magyaror­szágon, de továbbfejlesztették s teljesebbé tették. Az ikrek szervezett vizsgálatát Malán Mihály pro­fesszor, az európai nevű antropológus kezdemé­nyezésére kezdték el. A Központi Szivvizsgáló In­tézetben műszerekkel állapítják meg vérnyomásu­kat, munkabírásukat, de megvizsgálják a vese, a máj; szóval a szervezet minden részének funkcio­nálását. Ez a széleskörű, egy Intézetben végzett kutatómunka különbözteti meg a magyarországi vizsgálatokat a külföldiektől. Magyarországon minden nyolcvanötödik szü­lésből származhatnak kettős ikrek és minden két­ezredik szülésből hármas ikrek. Négyes iker há­rom évvel ezelőtt született. Budapesten az álta­lános és középiskolákban 1,400 ikerpárt tartanak számon. A fővárosban nemcsak összeírták, hanem vizs­gálják is az ikreket. Ezekkel a vizsgálatokkal fon­tos tudományos kérdésekben igyekeznek világos­ságot teremteni, meg akarják állapítani, hogy az ember szervezeti felépítésében, testalkatának ki­alakításában mennyi szerepe van az öröklött tu­lajdonságoknak és mennyi a későbbi életkörül­ményeknek. Ezért az úgynevezett egypetés ikre­ket keresik. Az ikrek kétharmada ugyanis csak egyszerre született testvér, teljesen különböző tu­lajdonságokkal. Egy harmada azonban annak kö­szönheti ikervoltát, hogy az anyasejt a magzat legelső időszakában kettévált. Ilyen osztódásból származnak a teljesen azonos testalkatú, magas­ságú, haj és szemszinü emberek, akikről mint mondani szokás: “még az anyjuk sem ismeri meg őket”. A Központi Szivvizsgáló Intézetben előfordult, hogy az egyik ikerpár veséjénél pontosan egyfor­ma elváltozást találtak, egy másik ikerpárnál egészségtelenül magas vérnyomást észleltek és mindkét gyereknél milliméternyire azonost. Éppen ezek az azonosságok foglalkoztatják a kutatókat. Ha ugyanis az öröklött tulajdonságok azonosak, akkor pontosan le lehet mérni és a szer­zett tulajdonságok rovására Írni azt, amiben az életük folyamán különbözni kezdenek. így lesz megállapítható idővel a külső körülmények hatá­sa az ember szervezetére. , Az ikreknél végzett vizsgálatok természetesen nem fejeződnek be az iskolai tanulmány befeje­zésével,, hanem végig kisérik majd az egész éle­ten. _ HOLLYWOODI HONVÁGY Rengeteget összeírtak már a honvágyról. Re­gényt, színdarabot, elégiát, balladát, sőt politikai röplapot is. Maga a szó talán magyar nyelven fe­jezi ki leghalványabban az érzelmet. A legtöbb élő nyelv betegségnek nevezi a gyötrelmet, amit a honvágy jelent, kórnak, nyavalyának. A német Heimweh-nek, a francia “mal du pays”-nek, az angol “home sickness”nek, — szóval betegálla­potnak. Sokféle foka van; a halálos, nagy szen­vedéstől egészen a szemernyi bizsergésig, amely­nek tüneteit csak alapos megfigyelő észlelheti. A honvágy nemzetközi betegség, akár az ázsiai influenza. Éppen úgy megkapja a száműzetésben dőzsölő trónjavesztett király, mint a koldus, aki idegen nyelven kéregét az utcasarkon. Az alábbi történet a honvágy nevű betegség­nek a legeslegenyhébb fajtáját mutatja be, a kórnak azt a parányi tünetét, amit csak az orvos górcsöve tud felfedezni. A történet hőse Kertész Mihály, az évtizedek óta Hollywoodban élő filmrendező, a celluloid fő­város második számú “great old man”-je — Cecil B. de Mille mellett. A másik szereplőt, akitől a történetet Bécsben hallottuk, Peter Ustinovnak hívják, a nyugati színház és film egyik legérde­kesebb és legnépszerűbb alakja. Bécsi születésű drámairó, színész, rendező, rajzoló. Nemrégen Holhvoodban filmezett Kertész Mi­hály irányítása alatt. A nagy rendező rendkívül hűvösen kezelte Ustinovot, akit felette bántott ez a magatartás. Egyszer aztán különös fordulat következett bfe. A film egyik fontos jelenetét vetítették le a vezetőség előtt. Ustinov a producerhez fordult és azt kérdezte: — Megy majd a film Magyarországon is? — Remélem — válaszolta a gazdasági vezeti . — Politikamentes film, az egész világon akarjij t játszatni. Ustinov csendesen folytatta: — Egy-két gyakorlati tanácsot szerettem-.vól­na adni a magyar bemutatóra vonatkozóan. Ezt a filmet először nem Budapesten kell játszani, hanem egy nagy agrárvárosban, például Hódme­zővásárhelyen ... >• S Az amerikai vállalkozó unottan hallgatta, de Kertész egyszerre felkapta a fejét. Hódmezővá­sárhely! Kis pirosság jelezte arcán az érdeklő­dést. Ustinov rá sem nézett a magyar rendezőre; to­vábbra is a producerhez beszélt, egyre nagyóbb lendülettel: — Hódmezővásárhely után Szegeden kell ját­szani a Korzó-moziban, aztán sorra bemutatni sa ipari városokban, hadd lássuk, hogyan fogadják, a magyar munkások. Miskolc, ózd, Diósgyőr, majd Tatabánya... És amikor vidéken jól sze­repelt és a hire a fővárosba is eljutott, akkoí mutassák be a filmet Budapesten, természetesen a Forum-moziban. Most Puskinnak hívják, a nagy orosz költőről nevezték el... x, A producer már régen nem figyelt, pedig neki magyarázta a színész Puskin foglalkozását. Ker­tész viszont felugrott a helyéről és Ustinovhoz lépett. — Van esti programja? — kérdezte. — Talán együtt vacsorázhatnánk... ., — Szívesen. ,-go m — Egy kicsit elbeszélgetünk Magyarország­ról. .rfdoi így lettek jóbarátok. A magyar rendező soha­sem tudta meg, hogy Ustinov becsapta. Egy Hol­lywoodba vetődött pesti színésztől “órákat” vett Magyarországról és ezzel a fordulattal hódította, meg a rideg rendezőt. Felgyújtotta a szivében azt a picinyke szikrát, amelyet honvágynak ne­veznek. Stella Adorján Magyar találmányok a brüsszeli világkiállításon A brüsszeli világkiállításon ötletes magyar ta­lálmányt tekinthetnek meg a vásár látogatói; Pióker Ignác és Móréh Mihály hidrokopir mástnó- maró berendezését. A korszerű elektromos vezér­lésű, hidraulikus mozgású szerkezet bármely gya­lugépre, vagy marógépre felszerelhető; legfőbb- erénye, hogy egészen bonyolult munkadarabok el­készítésére is kiválóan alkalmas. Kezelése egy­szerű, semmiféle különös szaktudást nem igényel, és kezelője külön betanítási idő nélkül is dolgoz­hat vele. SZÖVETSÉGESEINK egyike, Synghman Rhee már megint bajban lehet. South Korea fővárosá­ból, Seoulból jön a hir, hogy Rhee parlamenti el­lenzékének 5 tagját letartóztatta. A N. Y. Times eldugva, röviden közölte a hirt. Biztosak lehe­tünk, hogy az ügy nem fog nagyobb port felver­ni, mert ha sokat Írnának, vagy beszélnének ró­la, valakinek eszébe jutna megkérdezni, hogy mi is lett azon parlamentből, melyet néhány évvel ezelőtt a mi ellenőrzésünk alatt választottak. Tagjai közül néhányan North Koreába szöktek, másokról pedig senki sem tudja, hogy hová let­tek. ★ AZ OMAHA, NEB. ENTOMOLOGY (rovartan) intézet állítása szerint egyetlen levéltetű (aphid) — ha minden petéje kikelne és tovább szaporod­na —, akkor egyetlen szezon alatt 1560 kvintillic (az 1560 után még 21 zérót kell irni) utódot hagyna maga után. ★ A RÉGI JÓ IDŐK. — Mr. I. Shalla Recatur 111.-ban 47 évig dolgozott a Wabash vasúttársa­ság szolgálatában . 1903-ban kezdett ott dolgozni amikor havonta egyszer kaptak fizetést. Az óra­bér 10 cent volt és tiz órát dolgoztak naponta Idők múltán a szakszervezet erősödésével nagy változások történtek. A szervezett munkásságnak jó lesz erősen a lábán állni, mert amint a helyzet; alakul, az 1922-es kompánia uniókat igyekez­nek ismét visszahozni, melyeknek emléke még élénken él a munkásság körében. ★ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK körülbelül t ezer “épített” repülőtere van. ★ AZ AMERIKAI kormány a szövetségi utakat (U. S. Highways) 1916-ban kezdte építeni. , ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom