Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-20 / 12. szám

Thursday, March 20, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarország SZÜLŐFÖLDÜNK PROBLÉMÁI: TOVÁBB TANULNI VAGY PÉNZT KERESNI? Most, a félévi bizonyítvány osztás után afféle "‘sorsdöntő” szülői értekezletre hívták össze a nyolcadikosok szüleit. A VII. kerületi Kazinczy utcai fiúiskolában három nyolcadik osztály van. Körülbelül kilencven fiú tanul a három osztály­ban, a továbbtanulás kérdésének megbeszélésére összehívott értekezleten mindössze hatvan szülő jelent meg. Már ez is sokat mond a gyermekek iránt érzett szülői felelősség mértékéről. De en­nél is lehangolóbb képet nyújtott Csapiár László igazgató és Bártfai Ödön osztályfőnök beszámo­lója, amelyekből megtudtuk: az iskola tanulmá­nyi átlageredménye: 2.84. De van olyan nyolca­dik osztály is, ahol 2.11 az átlag és tiz—tizenhét gyermek bukott meg. Akik már előre nem tanulnak . . . A tanulmányi eredményátlagokat főként azok a fiuk rontják le, akik a nyolcadik osztály elvég­zése után nem mennek középiskolába. Tehát nem­csak nem tanulnak tovább, hanem már most sem tanulnak. És ez nem véletlen. K. Jóska, a VIII/c osztály egyik legjobb magatartásu tanulója. Értelmes, tisztességtudó emberke. A bizonyítványában mégis találunk kettes osztályzatot. Jóska özvegy édesanyja cseppet sincs emiatt elkeseredve: — Majd esak elmúlik még ez a fél év és utána az én fiam úgyis rádiómüszerész lesz. Megvan már a helye. Minek gyötörjem hát? Az üzemben ugy sem számit, hogy milyen a bizonyítványa. Az én fiam már most megcsinál egyedül egy de­tektoros rádiót — mondja. — Hiszen éppen azért kellene tanulnia, illetve továbbtanulnia, mert ilyen tehetséges — próbá­lom meggyőzni az édesanyát. — Ugyan, az apja is hat elemivel volt rádió­müszerész, mégis meg voltak elégedve vele. — Régen és ma — az kettő. Most már sokkal többet kell tudnia egy rádiómüszerésznek, mint azelőtt. Az Orion-gyárban például televízióval kombinált rádiókat gyártanak már. És különben is rendelet van róla, hogy gyárba mindenfajta műszerész szakmára csak érettségivel vehetnek fel tanulókat. —. Gyárban lehet, hogy igy van — de az én fiamnak szövetkezetben van meg a helye. Ott jó lesz a nyolc általános is. És ha mégis tanulni akar később, még kezet is csókolnak neki, ha munkás létére technikumra, vagy egyetemre je­lentkezik. Nem érdemes hát a gimnáziummal bajlódni, igy jobban járunk, hamarabb keres és még tanulhat is. A tovább nem tanulók 99 százaléka munkás A nyolcadikosok körülbelül 50 százaléka to­vábbtanul. De a továbbtanulók között igen kevés a munkáscsaládból való gyerek. Viszont a tovább nem tanulóknak 99 százaléka munkásgyerek. Az anyagiakon kívül — a munkáscsaládokban álta­lában több a gyerek, a kiadás és a gond — a tartózkodás fő oka szinte szóról-szóra az, amit Jóska édesanyja öntudatlanul bár, de világosan megfogalmazott. A munkásszülők jórésze — s ez elsősorban nem az ő hibájuk — ma még összeegyeztethetetlen­nek tartja a gimnáziumot és a szakmunkás pá­lyát. Jobban mondva ugy gondolják: ha leérett­ségizik a gyerek, akkor vagy egyetemre menjen, vagy üljön az Íróasztalhoz. Ha viszont munkás akar lenni, ahhoz felesleges az érettségi. A satupadhoz is kell érettségi Néhány évvel ezelőtt megszületett egy minisz­tertanácsi határozat, amely egy sor szakmánál kötelezővé tette az érettségit. Ezt a határozatot azonban nem mindenütt hajtják végre. A magán­iparosok, a szövetkezetek teljesen szabadon vá­lasztják meg, kit és milyen képzettséggel vesz­nek fel, még azokra a szakmákra is, ahol kötelező az érettségi. Az is előfordul, hogy az állami üze­mek, gyárak sem szereznek érvényt e fontos elő­írásnak. Sok idő kell még ahhoz, amig a ma még idegen­kedő szülők is belátják, mire jó a satupadhoz, vagy kőmüveskanálhoz az érettségi? De mindent meg kell tennünk, hogy minden iskolaévben több és több szülő értse meg a továbbtanulás szüksé­gességét. S a fejlődés jelei már sok területen meg is mutatkoznak. Az erzsébeti tanács oktatási osztályának pél­dául az a tapasztalata, hogy a népes munkáske­rület iskoláiból ebben az évben már lényegesen többen akarnak tovább tanulni, mint korábban. Igaz, nem elsősorban a gimnáziumokba kérik a felvételt az erzsébeti nyolcadikosok, hanem a technikumokba. Ez annyira jellemző tünet ott, EGY FALU PÉLDÁT MUTAT A Galga-patak már felengedett és jókedvű cso­bogással futja körül a falut, Aszódot. Sok ház épül itt a dombok alján. A község keleti végén friss, egyforma házak alkotják az Újtelepet. S a másik végén felparcellázott 32 házhely az alapja egy következő falurésznek. Újtelepen eddig nem volt kikövezett járda, nem ér odáig a vízvezeték, s a gyerekeknek messzire kell iskolába járni... Szóval sok nehézsége van egy ilyen most szüle­tett “negyed”-nek. A bajok — orvoslásra várón — a tanácsházán kötnek ki. Ladoss József, Újvá­ri Jenő és a többi tanácstag közreműködésével, akik járják az utcát, a házakat, s sokszor az ut­cák, a házak maguk panaszkodnak. Minden lakos segít Kis falu ez, kicsik a gondjai is aZ országos problémákhoz képest. De hatezer ember érzi a súlyúkat, s ha erre gondolunk, mindjárt komo­lyabbakká válnak. Január 1 óta a községek önállóan gazdálkod­nak. Nemcsak a községfejlesztési alappal, hanem többlet-bevételükkel is szabadon rendelkeznek. Mit jelent ez a falunak? Nagy Rezsőhöz, a ta­nácselnökhöz fordulunk a kérdéssel. — A panaszokat azelőtt — mondja — a leg­jobb esetben figyelembe vettük a következő terv­nél. Most egy éven belül az összes sürgős javítá­sokra sor kerülhet. — Megnövekedett az önállóságunk: mintha szélesebbek lennének az utcák, nagyobb lenne a falu. De a hibákat-is jobban látjuk. Tervezünk. Minden egyes lakos segít ebben — legtöbbször a panaszával. Előre tudjuk venni a legégetőbb feladatokat, a kijavitanivalókat. — A költségvetési terv szerint 120,000 forint lesz az idén a többlet-bevételünk. De ebben még nincs benne a községfejlesztési adó, ami tavaly 40,000 forintot tett ki. Ezekhez járul még a ho­mokbányákból és vásárok dijaiból adódó összeg — hat országos és havonként egy megyei vásárt tartunk —, ás az eladott házhelyek után minket illető rész. A legfrissebb tervek A homokbánya és a vásárok jövedelme eddig is befolyt. Mi az, amit most terveznek a megnö­vekedett önállóság hatására? — Már csak a megyei tanács engedélye hiány­zik ahhoz, hogy átvegyünk tanácsi vállalatnak egy gépesített asztalosüzemet, amelyet tulajdo­nosa felajánlott a köszégnek. Ez lenne egyelőre az egyetlen üzemünk. Az első. A következő való­színűleg egy korszerű sütőüzem lesz. A beszélgetés szinte alakot — illetve alakokat — ölt: egyik oldalon már meglehetősen hosszú sorban ott állnak a bevételt jelentők, a pénzfor­rások. De ugyanoly gyorsan gyülekeznek a má­sik oldalon azok a jelentkezők, “akikre” a bevé­telt fordítani kell. Frissen meszelt falu, kéttan- termes, kedves kis iskola az első a sorban. — Elkészül még ebben az évben. Újtelepi is­kola lesz, nagyon kell, mert sok ott a gyerek — hogy nemcsak a fiuk, hanem még a lányok több­sége is technikumba szeretne járni. A pedagógu­sok dolga, hogy a sok jelentkező közül kiválasz­szák az igazán rátermett diákot. Bár most ez — ami a technikumot illeti — nem könnyű feladat sem Erzsébeten, sem más olyan általános isko­lában, ahol még nem vezették be a politechnikai oktatást. A nevelők csak a néhány szakkör mun­kájának alapján tájékozódhatnak a gyermekek műszaki érzékéről, tehetségéről. 20-áig van idő . . . E hónap 20-án telik le a határidő. A nyolcadi­kosok szüleinek eddig feltétlenül nyilatkozniuk kell: hogyan akarnak gondoskodni gyermekeik legközelebbi jövőjéről. Kívánatos volna, ha peda­gógusaink a szülői értekezleteket, családlátogatá­sokat, fogadóóráikat használnák fel arra, hogy meggyőzzék azokat a továbbtaníttatástól idegen­kedő szülőket, akiknek rátermett, jóképességü gyermekük van: gondolják meg és írassák be mégis a fiút vagy a leányt a gimnáziumba akkor is, ha munkást akarnak belőlük nevelni. E né­hány gondolattal mi is ehhez a fontos célhoz sze- retnénk támogatást nyújtani. mondja Nagy Rezső. — Nem hiszi, hogy készen lesz? — kérdi kétkedésemet látva. — Jöjjön, nézzük meg a helyszínen az alapját. Nagy kupacokban odahordott kő jelenti egye­lőre az iskola alapját s tanúskodik egyben arról, hogy nemsokára hozzálátnak az építéshez. — Itt építjük fel a 17 méter magas víztornyot is, amely az egész falut ellátja vízzel. Egy ideig csak az utcán lesznek vízcsapok, később vízveze­téket kapnak az épülő házak. ü)s. Két kilométernyi járda már elkészült A nagyobb beruházásokon kívül még rengétbg apróságra kell pénz. Lesz-e mindenre fedezet ?*! — Uj járdarészen megyünk most, amellyel együtt már két kilométer hosszú járda készült el ősz óta. Jórészt társadalmi munkában — mond­ja. — A társadalmi munkáról eddig még nein, esett szó, de ez az egyik alapja a község tervéi­nek. A bevételt, a községfejlesztési alapot kibő- vitjük, megnagyobbítjuk vele. Mindenki, aki meg értette, hogy valóban saját magának takarít meg pénzt, ha a gyalogmunkában, a szekerezés- ben segít — szívesen dolgozik. S hogy nem alaptalan ez a megállapítás, azt több eredmény igazolja. Akármelyik község meg­irigyelhetné a szép, modern egészségházat. Ta­valy készült el, jórészt társadalmi munkával, még ezenfelül is olcsón, mert két lebontott épület anyagát használták fel hozzá. Aszód első bölcső­déje márciusban készül el, 40 gyereknek ad majd napközben nyugodt otthont. Aszód példája bizonyítja, hogy az önálló köz­séggazdálkodás sokat jelent: szélesebbre nyitot­ta az utat a falvak fejlődése előtt. Az aszódi pél­da azt is mutatja, hogy csak a panaszok és javas­latok egész együttesét figyelembe véve lehet eredményesen elvégezni a feladatokat, de az is csak a falu lakóin és vezetőin múlik, hogy meny­nyi idő alatt kerülnek ügyeik a rendes kerékvá­gásba. Győrv Zsuzsa Szegeden megünneplik Dankó Pista születésének 100-ik évfordulóját Az idén lesz száz éve, hogy a szegedi felsővá­rosi cigánysoron megszületett Dankó Pista, r . hires nótaszerző. Ebből az alkalomból ünnepi he­tet rendeznek Szegeden. Márványtáblával jelölik) meg Dankó Pista szülőházát, összegyűjtik egy­kori barátainál és a szegedi múzeumban levő használati tárgyait, pipáját, hegedűjét, kézírásos dedikált kottáit, a róla szóló újságcikkeket s ezek­ből kiállítást rendeznek. Megkoszorúzzák szobrát a Tisza partján és sírját a szegedi temetőben, mi­közben 100 cigány játssza majd dalait. Az ünnepi héten az ujszegedi park szabadtéri színpadán bemutatják Vaszy Viktornak, a szegedi Nemzeti Színház igazgatójának Dankó életéről szóló dal­játékát. Radnóti Edit ISKOLA, VÍZTORONY A FALU PÉNZÉN ÉS MUNKÁJÁBÓL _ia_

Next

/
Oldalképek
Tartalom