Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-20 / 12. szám
Thursday, March 20, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarország SZÜLŐFÖLDÜNK PROBLÉMÁI: TOVÁBB TANULNI VAGY PÉNZT KERESNI? Most, a félévi bizonyítvány osztás után afféle "‘sorsdöntő” szülői értekezletre hívták össze a nyolcadikosok szüleit. A VII. kerületi Kazinczy utcai fiúiskolában három nyolcadik osztály van. Körülbelül kilencven fiú tanul a három osztályban, a továbbtanulás kérdésének megbeszélésére összehívott értekezleten mindössze hatvan szülő jelent meg. Már ez is sokat mond a gyermekek iránt érzett szülői felelősség mértékéről. De ennél is lehangolóbb képet nyújtott Csapiár László igazgató és Bártfai Ödön osztályfőnök beszámolója, amelyekből megtudtuk: az iskola tanulmányi átlageredménye: 2.84. De van olyan nyolcadik osztály is, ahol 2.11 az átlag és tiz—tizenhét gyermek bukott meg. Akik már előre nem tanulnak . . . A tanulmányi eredményátlagokat főként azok a fiuk rontják le, akik a nyolcadik osztály elvégzése után nem mennek középiskolába. Tehát nemcsak nem tanulnak tovább, hanem már most sem tanulnak. És ez nem véletlen. K. Jóska, a VIII/c osztály egyik legjobb magatartásu tanulója. Értelmes, tisztességtudó emberke. A bizonyítványában mégis találunk kettes osztályzatot. Jóska özvegy édesanyja cseppet sincs emiatt elkeseredve: — Majd esak elmúlik még ez a fél év és utána az én fiam úgyis rádiómüszerész lesz. Megvan már a helye. Minek gyötörjem hát? Az üzemben ugy sem számit, hogy milyen a bizonyítványa. Az én fiam már most megcsinál egyedül egy detektoros rádiót — mondja. — Hiszen éppen azért kellene tanulnia, illetve továbbtanulnia, mert ilyen tehetséges — próbálom meggyőzni az édesanyát. — Ugyan, az apja is hat elemivel volt rádiómüszerész, mégis meg voltak elégedve vele. — Régen és ma — az kettő. Most már sokkal többet kell tudnia egy rádiómüszerésznek, mint azelőtt. Az Orion-gyárban például televízióval kombinált rádiókat gyártanak már. És különben is rendelet van róla, hogy gyárba mindenfajta műszerész szakmára csak érettségivel vehetnek fel tanulókat. —. Gyárban lehet, hogy igy van — de az én fiamnak szövetkezetben van meg a helye. Ott jó lesz a nyolc általános is. És ha mégis tanulni akar később, még kezet is csókolnak neki, ha munkás létére technikumra, vagy egyetemre jelentkezik. Nem érdemes hát a gimnáziummal bajlódni, igy jobban járunk, hamarabb keres és még tanulhat is. A tovább nem tanulók 99 százaléka munkás A nyolcadikosok körülbelül 50 százaléka továbbtanul. De a továbbtanulók között igen kevés a munkáscsaládból való gyerek. Viszont a tovább nem tanulóknak 99 százaléka munkásgyerek. Az anyagiakon kívül — a munkáscsaládokban általában több a gyerek, a kiadás és a gond — a tartózkodás fő oka szinte szóról-szóra az, amit Jóska édesanyja öntudatlanul bár, de világosan megfogalmazott. A munkásszülők jórésze — s ez elsősorban nem az ő hibájuk — ma még összeegyeztethetetlennek tartja a gimnáziumot és a szakmunkás pályát. Jobban mondva ugy gondolják: ha leérettségizik a gyerek, akkor vagy egyetemre menjen, vagy üljön az Íróasztalhoz. Ha viszont munkás akar lenni, ahhoz felesleges az érettségi. A satupadhoz is kell érettségi Néhány évvel ezelőtt megszületett egy minisztertanácsi határozat, amely egy sor szakmánál kötelezővé tette az érettségit. Ezt a határozatot azonban nem mindenütt hajtják végre. A magániparosok, a szövetkezetek teljesen szabadon választják meg, kit és milyen képzettséggel vesznek fel, még azokra a szakmákra is, ahol kötelező az érettségi. Az is előfordul, hogy az állami üzemek, gyárak sem szereznek érvényt e fontos előírásnak. Sok idő kell még ahhoz, amig a ma még idegenkedő szülők is belátják, mire jó a satupadhoz, vagy kőmüveskanálhoz az érettségi? De mindent meg kell tennünk, hogy minden iskolaévben több és több szülő értse meg a továbbtanulás szükségességét. S a fejlődés jelei már sok területen meg is mutatkoznak. Az erzsébeti tanács oktatási osztályának például az a tapasztalata, hogy a népes munkáskerület iskoláiból ebben az évben már lényegesen többen akarnak tovább tanulni, mint korábban. Igaz, nem elsősorban a gimnáziumokba kérik a felvételt az erzsébeti nyolcadikosok, hanem a technikumokba. Ez annyira jellemző tünet ott, EGY FALU PÉLDÁT MUTAT A Galga-patak már felengedett és jókedvű csobogással futja körül a falut, Aszódot. Sok ház épül itt a dombok alján. A község keleti végén friss, egyforma házak alkotják az Újtelepet. S a másik végén felparcellázott 32 házhely az alapja egy következő falurésznek. Újtelepen eddig nem volt kikövezett járda, nem ér odáig a vízvezeték, s a gyerekeknek messzire kell iskolába járni... Szóval sok nehézsége van egy ilyen most született “negyed”-nek. A bajok — orvoslásra várón — a tanácsházán kötnek ki. Ladoss József, Újvári Jenő és a többi tanácstag közreműködésével, akik járják az utcát, a házakat, s sokszor az utcák, a házak maguk panaszkodnak. Minden lakos segít Kis falu ez, kicsik a gondjai is aZ országos problémákhoz képest. De hatezer ember érzi a súlyúkat, s ha erre gondolunk, mindjárt komolyabbakká válnak. Január 1 óta a községek önállóan gazdálkodnak. Nemcsak a községfejlesztési alappal, hanem többlet-bevételükkel is szabadon rendelkeznek. Mit jelent ez a falunak? Nagy Rezsőhöz, a tanácselnökhöz fordulunk a kérdéssel. — A panaszokat azelőtt — mondja — a legjobb esetben figyelembe vettük a következő tervnél. Most egy éven belül az összes sürgős javításokra sor kerülhet. — Megnövekedett az önállóságunk: mintha szélesebbek lennének az utcák, nagyobb lenne a falu. De a hibákat-is jobban látjuk. Tervezünk. Minden egyes lakos segít ebben — legtöbbször a panaszával. Előre tudjuk venni a legégetőbb feladatokat, a kijavitanivalókat. — A költségvetési terv szerint 120,000 forint lesz az idén a többlet-bevételünk. De ebben még nincs benne a községfejlesztési adó, ami tavaly 40,000 forintot tett ki. Ezekhez járul még a homokbányákból és vásárok dijaiból adódó összeg — hat országos és havonként egy megyei vásárt tartunk —, ás az eladott házhelyek után minket illető rész. A legfrissebb tervek A homokbánya és a vásárok jövedelme eddig is befolyt. Mi az, amit most terveznek a megnövekedett önállóság hatására? — Már csak a megyei tanács engedélye hiányzik ahhoz, hogy átvegyünk tanácsi vállalatnak egy gépesített asztalosüzemet, amelyet tulajdonosa felajánlott a köszégnek. Ez lenne egyelőre az egyetlen üzemünk. Az első. A következő valószínűleg egy korszerű sütőüzem lesz. A beszélgetés szinte alakot — illetve alakokat — ölt: egyik oldalon már meglehetősen hosszú sorban ott állnak a bevételt jelentők, a pénzforrások. De ugyanoly gyorsan gyülekeznek a másik oldalon azok a jelentkezők, “akikre” a bevételt fordítani kell. Frissen meszelt falu, kéttan- termes, kedves kis iskola az első a sorban. — Elkészül még ebben az évben. Újtelepi iskola lesz, nagyon kell, mert sok ott a gyerek — hogy nemcsak a fiuk, hanem még a lányok többsége is technikumba szeretne járni. A pedagógusok dolga, hogy a sok jelentkező közül kiválaszszák az igazán rátermett diákot. Bár most ez — ami a technikumot illeti — nem könnyű feladat sem Erzsébeten, sem más olyan általános iskolában, ahol még nem vezették be a politechnikai oktatást. A nevelők csak a néhány szakkör munkájának alapján tájékozódhatnak a gyermekek műszaki érzékéről, tehetségéről. 20-áig van idő . . . E hónap 20-án telik le a határidő. A nyolcadikosok szüleinek eddig feltétlenül nyilatkozniuk kell: hogyan akarnak gondoskodni gyermekeik legközelebbi jövőjéről. Kívánatos volna, ha pedagógusaink a szülői értekezleteket, családlátogatásokat, fogadóóráikat használnák fel arra, hogy meggyőzzék azokat a továbbtaníttatástól idegenkedő szülőket, akiknek rátermett, jóképességü gyermekük van: gondolják meg és írassák be mégis a fiút vagy a leányt a gimnáziumba akkor is, ha munkást akarnak belőlük nevelni. E néhány gondolattal mi is ehhez a fontos célhoz sze- retnénk támogatást nyújtani. mondja Nagy Rezső. — Nem hiszi, hogy készen lesz? — kérdi kétkedésemet látva. — Jöjjön, nézzük meg a helyszínen az alapját. Nagy kupacokban odahordott kő jelenti egyelőre az iskola alapját s tanúskodik egyben arról, hogy nemsokára hozzálátnak az építéshez. — Itt építjük fel a 17 méter magas víztornyot is, amely az egész falut ellátja vízzel. Egy ideig csak az utcán lesznek vízcsapok, később vízvezetéket kapnak az épülő házak. ü)s. Két kilométernyi járda már elkészült A nagyobb beruházásokon kívül még rengétbg apróságra kell pénz. Lesz-e mindenre fedezet ?*! — Uj járdarészen megyünk most, amellyel együtt már két kilométer hosszú járda készült el ősz óta. Jórészt társadalmi munkában — mondja. — A társadalmi munkáról eddig még nein, esett szó, de ez az egyik alapja a község tervéinek. A bevételt, a községfejlesztési alapot kibő- vitjük, megnagyobbítjuk vele. Mindenki, aki meg értette, hogy valóban saját magának takarít meg pénzt, ha a gyalogmunkában, a szekerezés- ben segít — szívesen dolgozik. S hogy nem alaptalan ez a megállapítás, azt több eredmény igazolja. Akármelyik község megirigyelhetné a szép, modern egészségházat. Tavaly készült el, jórészt társadalmi munkával, még ezenfelül is olcsón, mert két lebontott épület anyagát használták fel hozzá. Aszód első bölcsődéje márciusban készül el, 40 gyereknek ad majd napközben nyugodt otthont. Aszód példája bizonyítja, hogy az önálló községgazdálkodás sokat jelent: szélesebbre nyitotta az utat a falvak fejlődése előtt. Az aszódi példa azt is mutatja, hogy csak a panaszok és javaslatok egész együttesét figyelembe véve lehet eredményesen elvégezni a feladatokat, de az is csak a falu lakóin és vezetőin múlik, hogy menynyi idő alatt kerülnek ügyeik a rendes kerékvágásba. Győrv Zsuzsa Szegeden megünneplik Dankó Pista születésének 100-ik évfordulóját Az idén lesz száz éve, hogy a szegedi felsővárosi cigánysoron megszületett Dankó Pista, r . hires nótaszerző. Ebből az alkalomból ünnepi hetet rendeznek Szegeden. Márványtáblával jelölik) meg Dankó Pista szülőházát, összegyűjtik egykori barátainál és a szegedi múzeumban levő használati tárgyait, pipáját, hegedűjét, kézírásos dedikált kottáit, a róla szóló újságcikkeket s ezekből kiállítást rendeznek. Megkoszorúzzák szobrát a Tisza partján és sírját a szegedi temetőben, miközben 100 cigány játssza majd dalait. Az ünnepi héten az ujszegedi park szabadtéri színpadán bemutatják Vaszy Viktornak, a szegedi Nemzeti Színház igazgatójának Dankó életéről szóló daljátékát. Radnóti Edit ISKOLA, VÍZTORONY A FALU PÉNZÉN ÉS MUNKÁJÁBÓL _ia_
