Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-20 / 12. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 20, 1958 OLAJOS aiüKOMUT INDONÉZIÁBA)! A polgárháború lángjai gyultak ki az elmúlt hét folyamán a’természet kincseiben egyik leggazdagabb trópusi országban, Iridonézia szigetvilágában. A több ezer szigetből álló állam legnagyobb szigetén, Szumatrán, a felkelők hadat üzentek a Szukarno elnök és Dzsuanda miniszterelnök vezetése alatt álló központi kormánynak. A kormány erre expediciós sereget küldött Szumatrára, amely a hét végén, némi ellenállás leküzdésével elfoglalta a sziget nyugati partján levő Padang kikötőt, valamint a -sziget közepe táján létező, nagyrészt amerikai birtokban levő olajvidék legfőbb ipari városát Pakanbarut. Ezek a tények természetesen csak a küzdelem felszínét vázolják. Mélyebbre kell tekintenünk, ha ezen események okait és jelentőségét meg akarjuk érteni. Olvasóink természetesen jól tudják, hogy Indonézia, melyet valóban földi paradicsomnak lehet nevezni, felmérhetetlen kincsei és szépsége alapján, több száz évi gyarmati elnyomatás után, a második világháború végén vívta ki függetlenségét holland uralom alól. A holland nagytőkének, mondanunk sem kell, angol, francia, japán és amerikai cégek is társai voltak az ország természeti kincsei kiaknázásában? A holland gyarmatosítók, valamint angol és amerikai partnereik, mint mindenütt másutt, itt is a “divide et impera” (oszd meg és uralkodj) ősrégi elvei alapján burkolt támogatásban részesítették azokat az elemeket az országban, amelyek ellenzéki álláspontra helyezkedtek a központi kormánnyal szemben. Akárcsak Indiában, úgy Indonéziában is jelentékeny muzulmán kisebbség él, amelyet reakciós vezetői a nyugati nagytőkével összejátszva a nemzet jövőjét egyedül biztosítani képes egységes központi kormányzat ellen szerveznek és vezetnek. Ennek következtében úgy Szumatrán, mint némely más szigeten, (Celebesz északi részén) szeparatista mozgalmak keletkeztek. Közös platformjuk az, hogy Jáva szigetén székelő központi kormány nem juttat számukra elég jövedelmet gazdasági és társadalmi jóléti alapokra. A sziget ország 80 milliónyi lakosságának háromnegyed része Jáva szigetén él, amely a világ legsűrűbben lakott területe. Ami előidézte a lázadást Az elégedetlenség központja, mint már említettük, Szumatra szigetén van. Nem véletlenség az, hogy itt vannak a leggazdagabb olajmezők, ide fészkelte be magát a legtöbb angol és amerikai olajérdekeltség. Az elmúlt év folyamán két esemény nyújtott tápot a szeparista mozgalom vezetői számára. Az egyik az volt, amikor Szukarno elnök, a függetlenségi harc egyik nagy nemzeti hőse, bejelentette, hogy az ország kormányzását az “irányított demokrácia” alapján akarja eszközölni, melyben, egységfront alapján helyet adott az Indonéziában jelentős politikai súllyal rendelkező Indonéziai Kommunista Pártnak is. A másik esemény az volt, amikor a kormány megkezdte a holland tulajdonban maradt bankok, hajózási és más üzleti vállalatok átvételét — a tudajdonosok megfelelő kárpótlása mellett. Ez az intézkedés némileg hasonlított Nasszer egyiptomi elnök hasonló jellegű intézkedéséhez a Szuezi- csatornával kapcsolatban. A nyugatbarát szumatrai indonézek a holland angol és amerikai érdekeltségek helyeslésével és alig burkolt támogatásával ellenezték mindkét irányzatot. Nagyarányú fegyvercsempésző szervezetet létesítettek, iqelynek központja a szumatrai partoktól nem túl messze levő angol hadibázisban, Szingaporeban volt. A központi kormánynak ultimátumot küldtek Dzsakartába (a fővárosba), hogy ha a kommunistákat nem tá- volitják el a kormányból, akkor ellenkormányt fognak létesíteni. Szukarno elnök, hogy elkerülje a nvilt‘szakadást, némi engedményt tett az ellenzéknek és az antikommunista Hattát, a muzulmán párt vezérét nevezte ki miniszterelnöknek. De ez nem elégítette ki a vérszemet kapott reakciót, valamint Wall Streeten, Downing Streeten és Hágában székelő gaztdáikat. A reakció nyílt támadásba ment át. Sorozatos merényleteket szerveztek és követtek el a progresszív szervezetek, a szakszervezetek vezetői, sőt maga Szukarno köztársasági elnök ellen is. Szukarno, hogy alkalmat adjon a kedélyek lehűlésére és kompromisszum kidolgozására, hatheti külföldi látogatásra utazott el, miután Háttá helyébe Dzsuandát nevezte ki miniszterelnöknek. De ez sem bizonyult megoldásnak. Külföldi beavatkozás Február 15-én a nyugatbarát szeparatisták kikiáltották Szumatra “függetlenségét” Padang városában, hüségfogadalmat tettek Hattának és ugyanakkor felszólították az összes külföldi olajvállalatokat, Royal Dutch Shell, Standard Vacuum Oil Company és Caltex Pacific Corporation, — hogy szüntessék be az illetmények fizetését a központi kor iránynak. Odáig mentek, hogy még- a newyorki Federal Reserve Bankhoz is átírtak, hogy zárolják le az indonéz kormány itt letétben levő vagyonát. Az indonéziai sajtó évek óta vádolta a nyugati hatalmakat, hogy beavatkoznak India beltigyei- be. Nem egy ízben Írott bizonyítékot tártak indonéziai törvényszékek elé a kormány ellen szőtt külföldi összeesküvésekről. Az indonéziai kormány egy ízben az Egyesült Nemzetek előtt is bevádolta Hollandiát, hogy fegyveres támogatásban részesíti — nyugat-ujguineai gyarmatáról — a Darui Islam nevezetű fanatikus muzulmán terrorista szervezetet. Az indiai “-Blitz” nevű hetilap tavaly ősszel nyilvánosságra hozta kéí bizalmas amerikai távirat’ fényképmásolatát, melyet állítólag a dzsa- kartai amerikai követségről küldtek Washingtonba. Az egyik kábel hangsúlyozta, mennyire fontos “fokozott katonai támogatás küldése” a Darui Islam szervezetnek, “amely jelenleg Szumatrára helyezte át székhelyét”. Megjósolta, hogy kilátásban van egy “szumátrai kormány” megalakítása, amely “szakítani fog a központi kormánnyal”. A másik távirat sürgette, hogy “Formózáról és Malájföldről (Darui Islamnak) küldött fegyverekről le kell venni a gyártmány A budapesti Optikus Főiskola és a Magyar Optikai Intézet (Müvek) inspirált támogatásával, hamarosan meg fog jelenni a magyar tudománytörténelmi Kutatás irodalmának egyik kiváló munkája, — két magyar tudósóriás baráti és tudományos együttműködésének kimagasló eredménye. Prof. Gács András, az Optikus Főiskola tanára és Dr. Borsody B. Béla, az ismert történelemtudós, sok-sok évet áldoztak fárasztó, kimerítő munkávrrf arra, hogy összegyüjtsék a temérdek tudományos adatot az OPTIKA precíz titkainak felfedezéséről, a SZEMÜVEG, a LÁTCSŐ, a MIKROSZKÓP és a TELESZKÓP lassú történelmi fejlődésével együtt. — Az első régi, primitiv szemüveg-lencsék a mai, modern, fejlett látcsövek és csillagászati teleszkópok ősei is voltak, és mivel a mai tudományos fejlődés már lehetővé fogja tenni hamarosan azt is, hogy a telepszkóppal ne csak belenézhessünk a világűr titkaiba, hanem talán már azt is elérhetővé teheti hogy már most is élő emberek elrepülhessenek a Holdba és más világűr testekbe, és hogy onnan visszanézhessenek a Terrá-ra, a mi emberiségünk Földgömbjére,i — az uj csillagászati teleszkóp lencséinek és tükreinek segítségével. E történelmi munka sikerét garantálni fogja Prof. Gács András mély technikai tudása, miután egész életét az optikai tudománynak szentelte, és igy érte el az Optikai Főiskola tanári katedráját, ahol tanítványai tisztelete és szeretete veszi körül. Mint a történelemirás művészetének egyik remekműve, e könyv biztosan uj elismerést és csak újabb megbecsülést fog hozni Dr. Borsody B. Bélának, aki már több mint félszázados tudósi írói munkát fejtett ki és több mint 25 monumentális könyvet adott ki, többek között: a “Takácsipar története”, a “Sörfőzés története”, a “Kávé- kultura és a kávéházak története”, az imperialista “Német maszlag”, és 1956-ban megjelent “Régi magyar világjárók” és sok más történelmi tanulmányt. A magyar tudományos élet büszke lehet arra, hogy olyan tudósai vannak, mint Prof. Gács András, az optikus tanár, és mint Dr. Borsody Bevilaqua Béla, akit a “mai magyar Gvadá- nyi”-nak is nevezett egy jól ismert magyar diplomata, aki szintén iró és tudós Dr. Sik Endre. jelzést és mezőgazdasági gép, textil, kannázott étel jelzésű ládákba kell azokat csomagolni.” A washingtoni külügyminisztérium természetesen komoly arccal megcáfolta a dokumentumok valódiságát. Hogy a Dullesék beavatkoznának valamely ország belügyeibe? Isten őrizzen! Eszük ágába sem jut! Gautemala? Irán? Egyiptom? Kuba? Magyarország? Indonézia? Szíria? Törökország? Azt sem tudják mi fán terem! Egy nappal a szumatrai ellenforradalmi kormány kikiáltása előtt (február 14-én) Dulles külügyminiszter nyíltan megkritizálta Szukarno irányított demokráciáját’. “Sokan aggódnak a já- vai kormányban észlelhető növekvő kommunista befolyás miatt”, mondta külügyminszteríink. A “sokuk” egyike ő volt; Másnap megalakult a padangi ellenkormány. A Christian Science Monitor néhány nap múlva nevén nevezte a gyermeket: “A lázadó kormány teljes mértékben bírja ha nem is Washington nyiR támogatását, de szimpátiáját, mert sokkal nagyobb mértékben összhangban áll Amerika reményeivel és kívánságaival e nagvkiterjedésü és termékdus szigetvilág jövőjét illetőleg”. Jegyezzük meg a hagsulyt a “termékdus” szón! A Szukarno kormány a múlt hét folyamán energikus intézkedéseket tett a felkelés felszámolására. Ejtőernyős csapatokat küldött Pakanbaru ellen, amelyek a várost rövid harc után elfoglalták. A kormány hadihajói bombázták Padang kikötőjét. A polgárháború első napjaiban nyilvánvaló lett, hogy a nyugati 'hatalmak minden követ meg fognak mozgatni a lázadók támogatására. Az indonéz kormány máris megvádolta a nyugatot, hogy “ismeretlen repülőgépek fegyvert és hadiszert dobtak le a lázadóknak Pakanbar környékén.” A baloldali Blintangtimur cirnü folyóirat nyíltan meg is nevezte az ‘ismeretlen’ repülőgépet mint az ausztráliai légiflotta egyik bombázóját. Az ausztráliai követ “teljesen ha- mis”-nak minősítette a vádat. Az újság ugyanakkor azt is nyilvánosságra hozta, hogy a fegyverek amerikai gyártmányúak. Várjuk a könyv megjelenését. Azok a komoly érdeklődők, optikusok, szemüveg-használók, és azok akiket érdekel az általános optika tudománya és annak fejlődése az egyszerű nagyító-lencsétől a komplex és majdnem csodálatos mikroszkópig és a csillagászati teleszkópig, — talán előre is megrendelhetik a könyvet, ha írnak Prof. Gács Andrásnak, — a budapesti Optikus Főiskolába, a II. kerületbe. Ugyanakkor, azok, akiknek talán érdekes és különleges illusztrációik vannak réges-régi szemüvegekről, látcsövekről, vagy talán már alig ismert, majdnem elfelejtett régi mikroszkópokról, vagy régi csillagászati teleszkópokról, ezekről készíthetnek fotó-reprodukciót és ha kontribuciót óhajtanak tenni az Optika Világtörténetéhez, ezeket a régi iluusztrációkat elküldhetik í'endes postai utón Prof. Gács Andrásnak az Optikus Főiskolába. Ha vannak olyan egyének, akik köny- nyen hozzá tudnak jutni angol, francia, spanyol, stb. más-nyelvü optikai vagy optometrikai kiadványok (havi “magazine”-ok) már használt és kiolvasott lapszámaihoz, — az USA-ból, Kanadából és más országokból is, — ilyen használt szak- irodalmi lapokat elküldhetnek szintén rendes postai utón, mint “Printed Matter”, Prof. Gács Andrásnak az Optikus Főiskolába, az optikus tanulók könyvtárának részére. Nemzetközi kulturális egyezmények és az UNESCO könyv- és folyóirat beszerzési akciói is engedélyezik, sőt inspirálják az ilyen nemzetközi kulturális kooperációs akciókat, a tudás és a tudomány fejlesztése és terjesztése érdekében. Mivel ezek nyomtatott kiadványok, senki se vádolhatja se a küldőket, se a címzetteket azzal, hogy talán “tudományos titkokat” terjesztenek, mert a természettudományban és nyomtatott folyóirat kiadványaiban úgysem közölnek semmiféle “titkokat”, csak tudományos igazságokat. Ezeket úgysem lehet eltitkolni, mert a tudás és a tudomány nemzetköziek és az egész emberiségé. Sok sikert kívánunk és gratulálunk Dr. Borsody B. Bélának és Prof. Gács Andrásnak, monumentális tudományos munkájukhoz, az Optika és a szemüveg és az optikai lencsék tudományos technikai történelmi fejlődéséről. TOVÁBB FOLYIK A KUTATÁS Az optikai tudományok fejlődésének világtörténelme. — A szemüveg, a látcső, a mikroszkóp és a teleszkóp szerepe az emberiség haladásában a tudás felé. — Hamarosan megjeleni k két kiváló magyar tudós könyve.
