Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-20 / 12. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday., March 2Q, -1958 Ml GÁTOLJA NEW YORK ÁLLAMBAN A KISEBBSÉGEK TÁRSADALMI HALADÁSÁT? Eltekintve attól, hogy egyes vállalkozó szelle­mű törvényhozóink politikai tökét kovácsolnak maguknak ezen közérdekű ügyből, maga az a tény, hogy kutató bizottságot neveznek ki a probléma tanulmányozására és hogy Harriman kormányzó állami konferenciát hivott"*Albanyba a bizottság jelentésének meghallgatására, a tár­sadalmi haladás bizonyos fokát mutatja. Ebben nem kis szerepe van a kisebbségek által egyen­jogúságukért folytatott harcnak meg a nemzet­közi kritikának, mely azok részéről ér bennünket, akik előtt a demokrácia védnökei szerepében aka­runk tündökölni. A Megkülönböztetés Elleni Állami Bizottság 'elnöke, Charles Abrams, jelentésében 16 főaka­dályt említ meg, melyek a négerek és más kisebb­ségek haladásának útjában állanak. Határozott megállapítást nyert az a tény, hogy a faji meg­különböztetés és a szegénység között közvetlen kapcsolat áll fenn. És amig a megkülönböztetést gyökeresen el nem távolitják, addig az állam ki­sebbségi csoportjainak az állandósított szegény­ség lesz az osztályrésze, mondja a jelentés. A 16 főakadályként a következőket említi meg: e 1. Hiányosságok a háztartás és a környezeti életben. ' 2. Lakáshiány, amely megnehezíti a szabad mozgási lehetőséget és a jobb alkalmak kutatá­sát. 3. Egyes közösségek álláspontja. Nem alkal­Etnmánuel Cellér, newyorki demokrata kép­viselő, másokkal együtt törvényjavaslatot nyúj­tott be a bevándorlási törvények liberálisabbá té­telére. Az H.R. 3364-es törvényjavaslat megsza­vazására azonban igen kevés a remény, mert a kongresszus többsége ellenzi a változást. Francis E. Walter (Pa. D.) képviselő a reakci­ós Walter-McCarran-törvény egyik szerzője, ugyanakkor szintén uj törvényjavaslatot terjesz­tett be, az HR 9937-et, mely eltörölné mindazon polgári jogokat, amelyeket az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság döntései megadtak a beván­doroltak részére. Ha az uj Walter-törvényt meg­szavaznák, annak a következő hatása lenne: Minden bevándorlást, látogatást, vagy küldött­séget betiltana olyan országokból, melyek nem fogadják be a deportálandókat. Minden deportálandó egyént, ha nem hajlandó az igazságügyminisztérium részére besúgó szere­pet vállalni, börtönbe vethetnek bizonytalan időre. Az igazságügyminiszter a deportálandót bármi­lyen jogtól megfoszthatná. A polgárjogok megvonásánál eltörölné a meg- okolási nyilatkozatot (Affidavit of good cause). Bárkitől egy-kettőre megvonhatnák a polgárjo­git, ha eljárást kezdtek ellene. Amerikai születésű és bevándorolt polgárokat egyaránt megfoszthatna polgári jogaitól, ha bár­milyen munkát vállalnának olyan államban, ame­lyet kommunisták uralnak, vagy kommunisták elfoglalnak. Ma csak az esetben vonhatják meg valakinek polgárjogait, ha idegen államnak hű­séget esküszik. Tárgyalás alatt álló ügyek __ Az idegenszületésü amerikaiaknak éppen elég fejfájást okoz most is a Walter-McCarran-tör­vény. Los Angelesben az igazságügyminisztérium valakit deportálni akart, mert a Szocialista Mun­kás Párthoz tartozott. John Janesco az AFL-CIO nyugati osztályának képviselője egy éves korá­ban jött az országba, ma 49 éves. Március 5-én felmentették, mert nem tudták bebizonyítani el­lene a vádakat. Erna Budzislawskit nem engedték polgárosod­ni, mert 15 éven keresztül William Dieterle mo­ziigazgató titkárnője volt. Dieterle és felesége neve a boszorkányüldözők listáján volt; a vé­gén kénytelenek voltak felmenteni és megadni a polgárságot Mrs- Budzislawskinak. maznak szinesbőrü munkást attól való félelmük­ben, hogy otthonát is átteszi oda, ahol dolgozik. Ezzél kényszerítik a kisebbségi csoportokat arra, hogy nagy városokban, bizonyos területeken lak­janak. 4. Munkahelyeken vonakodnak kisebbségi cso- portokbeli munkásokat előléptetni felelősségtel­jesebb, vagy felügyelői állásokba. 5. Elégtelen közművelődési lehetőség. 6. Elégtelen szakmai kiképzés és tanonc alka­lom. 7. Helytelen és elégtelen foglalkozási és elhe­lyezkedési tanácsadás. 8. Ipariskolák hiányos tanítási rendszere. Nem A guatemalai születésű Benjamin Cruz ellen, aki a butorkészitök szakszervezetének tagja, el­járást indítottak polgárjogai visszavonására oly alapon, hogy kommunista volt, mielőtt polgároso­dott; az Idegenvédelmi Bizottság harcol ügyé­ben. Dr. Louis Zucker, 63 éves szemorvost azzal vádolják, hogy a KP tagja volt. Deportálni akar­ták, de a bevándorlási hatóságok is elismerték, hogy a kormány tanúi megbízhatatlanoknak bizo­nyultak. Dr. Zucker leánya egyike volt az ohioi Smith-törvény vádlottainak, akiket felmentet­tek. Clevelandon a loraini Christ Vasiloffnak meg­adta a polgárlevelét a szövetségi biró, a beván­dorlási hatóságok ellenére. Gus Polites 1916-ban jött Görögországból. De­portálni akarták, mert a harmincas években részt vett a munkanélküliek tüntetéseiben. Később az autó és éttenni munkásokat szervezte és rengeteg kormánykötvényt árusított a Il-ik világháború­ban. Felnőtt gyermekei és unokái vannak. A Po­lites Védelmi Bizottság védi Detroitban a 920 Charlevoix Bldg.-ben. Arnold Schleich ellen szintén deportálás! eljá­rás van folyamatban. Bűne, hogy röpcédulákat osztogatott Muskegonban az ipari pangás idejé­ben. A röpcédula vitára hivta az embereket a munkanélküli biztosítás kérdésében. Schleich Né­metországban született, 1923-ban jött Ameriká­ba; a munkásokat és a farmereket szervezte. A kormány besúgói, John Pace és William Nowell, azzal vádolták, hogy a sportolókat és a munka- nélkülieket szervezte. Schleich védelmét ugyan­csak a detroiti védelmi bizottság vezeti. August William Labtimen, finn származású újságíró ellen is deportálási eljárást kezdtek New Yorkban. A vád ellene, hogy tagja volt a Finn Munkás Szövetségnek, mely 1944-ben megszűnt. Labtimen 1914-ben jött USA-ba, ma 56 éves. Ira Gollobin ügyvéd vezeti védelmét, az ügyvéd ci- mére kérik a segítők adakozását, 1441 Broadway, New York City. Myer Kiig ellen beszüntetik a deportálási el­járást a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján. Kiig Oroszországban született, 1941-ben jött ál­landó letelepedésre Kanadából, ahol állítólag 1929 és 1932 között tagja volt a kommunista, pártnak. Ez volt tulajdonképpen a vád ellene, de a legfel­sőbb biróság a vádat elutasította azzal, hogy a deportálási eljárás helytelen, mert Kiig nem volt tagja a KP-nek, mikor USA-ba érkezett. bátorítják a tanulókat arra, hogy eltulajdonítsa­nak bizonyos szakmai kiképzést. 9. Privát munkáselhelyező ügynökségek visz- szaélései és faji megkülönböztetés eljárásai. 10. A kisebbségek vonakodnak bizonyos mun­kakört elsajátítani és bennük elhelyezést keres­ni tudatlanság, félelem vagy más tradíciókból kifolyólag. 11. A szakszervezetek által gyakorolt diszkri­mináció. 12. Bevándorlás előtt régi otthonában nem ka­pott elégséges szakmai kiképzést. 13. Egyes iparokban a munkanélküli fehéreket helyezik el, mielőtt az “idegeneket” alkalmaznák. 14. Gyakran cserélik lakóhelyeiket. Nem álla­podnak meg egy közösségben, hogy kihasználhas­sák annak előnyeit. (Talán annak hiányában áll­nak odább? — Szerk.) 15. Nincsenek vezetőik, kapcsolataik, ismere­teik és irreális vágyódásaik vannak. 16. Nyelvi nehézségek. Még hozzátette Mr. Abrams, hogy bár a ki­sebbségek gazdasági lehetőségei jobbak itt, mint másutt az országban, de általános helyzetük itt “megrázóan alacsony”. A kutató bizottság munkájának eredménye, mint a fenti ábra mutatja, nem egyéb, mint szemfényvesztés. Amellett, hogy nem mutat rá a faji megkülönböztetés gyakorlásának igazi oká­ra, bizonyos mértékben “megrázó” helyzetükért magukat a kisebbségi csoportokat teszi felelőssé. Nem tudjuk, hogy kik voltak a bizottság tag­jai, akik a kutatást végezték és a következtetést megállapították, de reméljük, hogy az e hétre összehívott állami konferencián e kisebbségi cso­portoknak is lesznek képviselői, akik tárgyilago­sakban fogják megvilágítani a helyzetet és he­lyes megoldását fogják követelni. A “CO-EXISTENCIA” MEGNYILVÁNULÁSAI Orosz kutató-tudós az amerikai egyetemen NEW BRUNSWICK, N. J.-ben, a Rutgers- egyetem laboratóriumában már teljesen beleme­rült a munkába Dr. Georgi Konstantinovich Skriabin szovjet mikrobiológus. Skriabin 6 hó­napi tanulmányra jött az Egyesült Államokba a kulturális és technikai csereegyezmény alapján. Dr. Skriabin a moszkvai Orvostudományi Aka­démián mint biológus szerzett hírnevet ma­gának. Itt is ezen a téren végez kutatást és száz olyan mikrosejtet akar tanulmányozni, amelyek a Szovjetunióban nem találhatók. Hat hónap le­teltével visszamegy és akkor Dr. Hubert A. Le- chevalier, a Rutgers-egyetem segédprofesszora megy Moszkvába egy félévi tanulmányra. Dr. Skriabin még nem tud angolul, de azért már sok barátot szerzett New Brunswickon. Azt mondja, hogy ittléte alatt távoltartja magát po­litikai kérdésektől és csak tanulmányának szen­teli idejét. Azt mondja, hogy eddig még nem zavarták kontroverzális kérdésekkel, de ha arra sor kerül, elég módszer áll rendelkezésére, ami­vel a feleletet elkerülje. A legrosszabb esetben zongorához ül és zenét szolgáltat, amihez szin­tén elég jól ért. A belga királynő Moszkvába látogat Erzsébet, Belgium 82 éves anyakirálynője e hónapban Moszkvába tervez repülni, hogy részt vegyen a zeneünnepélyen, amit Csajkovszky év­fordulóján tartanak meg ott. Megalakult a Magyar Autonóm Tartomány uj néptanácsa A Román Népköztái*saságban március 2-án vá­lasztották meg kétévi időtartamra az uj népta­nácsi képviselőket. A Magyar Autonóm Tartomány uj néptanácsa szombaton már meg is tartotta alakuló üléssza­kát, amelyen Bugyi Pált választották meg a vég­rehajtó bizottság elnökévé. Alelnökök lettek: Bodor Endi*e, Lungu Gheor- ghe, Szilágyi Margit és Fábián Zoltán. «■■■■■■■■■■■■MMHaHHaHHHHHHna» A PÉNZ az egyik legolcsóbb árucikk mostaná­ban, mert olyan sok kell belőle, hogy csak egy keveset is vásárolhassunk. NINCS SOK REMÉNY A DEPORTÁLÁSI TÖRVÉNYEK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom