Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-06 / 10. szám

LáL AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 6, 1958 EÖRSI BÉLA: A MMINÉLKÜUSÉG - MUNKANÉLKÜLISÉGET SZÜL Amerika egyik legnagyobb bankjának, a J ank of America-nak egyik tekintélyes alelnöke volt nálam a napokban beteglátogatáson. Természete­den kikérdeztem őt gazdasági életünkkel és főleg a munkanélküliség jelentőségével kapcsolatban. Válasza meglepett: azt mondta, hogy ma kb. 5 millió a munkanélküli, de számuk az év végéig 10 millióra fog emelkedni. Magyarázatul azt mondta, hogy a munkanélküliség óvatossá,teszi úgy a kereskedőt, mint a fogyasztót; igv keve­sebb rendelést adnak a gyárosoknak, akik vi­szont csökkentik a termelést, ami egyik főoka a munkanélküliségnek. Olyan ez,' mint az erdőtűz, lassan kezdődik, aztán minden oldalon teljes erő­vel jelentkezik. A munkanélküliségre van kuruzslószere a pro­fitra épitett gazdasági rendszernek. A legbizto­sabb — a háború. Ennek nem kell mindig oda­haza történnie. Pl. a Horthy-idők gazdasági vál­ságát az abesszin-olasz háború húzta ki a kátyú­ból. Az Egyesült Államokban az 1948-as gazda­sági visszaesést a koreai háborúval győzték le. Nemcsak a csúnya kommunista Észak-Koreát ívellett a szabad országoknak legyőzni, hanem az emelkedő otthoni munkanélküliséget is. Ez a szer biztos — már sok ezer éve, csakhogy a mai Sputnik-világban nem olyan kellemes. Igv egy jjabb a Lord Keynes-féle kuruzsiószerhez kell folyamodni. Ennek az érdemes gazdasági tudós­nak az az elképzelése, hogy az állam vegye ke­zébe a gazdasági visszaesés megoldását. Ebben a szerben az Egyesült Államok lakossága vakon hisz, sőt sok szakszervezeti vezető is esküszik arra. Sajnos Eisenhower gazdasági szakértői nem tudnak megegyezni, hogy mit is kell a kormány­nak tennie. Eddig ugyanis az összes kormány­szakértők a pénzbőség-okozta áremelkedés ellen küzdöttek. Ezért nem volt öt éve adóleszállitás, ezért drágították és nehezítették meg a hitelt. A kormány küzdött az infláció ellen, s habár az el­lenkezője történt, vakok módjára nem akarták azt meglátni. Ma már látja a kormány, hogy va­lamit tennie kell az ellenkező irányban; több pénzt kell pumpálni a gazdasági életbe. S erre több módszer is van. Ez teljesen ellenkezője annak, amit 5 éve tesz­Hy Kornbluh, az AFL-CIO nevelési osztályá­nak tagja a Fulbright alapítvány küldetésében Angliában a szakszervezetek népnevelési prog­ramját tanulmányozza. Vele van felesége Joyce és 19 hónapos Peter fia. Az AFL-CIO News-ban Joyce Kornbluh leír­ja tapasztalatait az angol ingyenes egészségügyi szolgálatról, melynek haszonélvezője volt máso­dik gyermeke születése alkalmából. Az államosított egészségügyi szolgálat 1948- ban a Munkáspárt kormánya alatt lépett életbe és az országban élő minden férfi, nő és gyer­meknek kijár. A kiadásait adókból fedezik. Eb­ből a szolgálatból legtöbb előnye a háziasszo- nyoknok és gyermekeknek van, mivel azelőtt őket semmilyen egészségügyi program nem fedte. Miből áll a szülészeti szolgálat? Közel 6,000 szülészeti és gyermekjóléti köz­pont van Angliában, ahol várandós és szoptatós anyák és gyermekeik 5 éves korig kapnak segít­séget és tanácsot. Tanult ápolónők otthoni láto­gatásra is mennek és mindenirányu egészség- ügyi kérdésben segítséget nyújtanak a család­nak. A központokban anyák fogorvosi szolgálatot is kapnak. Hetenként egy-két délutánra fiatal, már járni tudó gyermekeiket otthagyhatják ha valahová el kell menniök vagy éppen pihenni vagy szórakozni akarnak. Angliában a szülések 90 százaléka szülésznők segítségével történik. Orvos csak komplikáció esetében avatkozik be. De ha szükséges akkor specialista is rendelkezésére áll az állapotos anyá­nak. A szülésznők 35—50 év közötti, magas képzettséggel bíró nők és szigorú állami vizsgá­kon kell átmenniük, mielőtt működési engedélyt kannak. . Mrs. Kornbluh újszülött kislányával 11 napot nek, s ez az intézkedés későn történt. A nagy­vállalatok félnek most hitelt igénybevenni, uj be­fektetéseket eszközölni, uj gyárakat építeni, uj épületekkel gyarapítani a meglévő telepeket. A magánemberek sem kivannak most lakóházakat építeni, mert remélik, hogy a munkanélküliség következtében olcsóbb lesz az építőanyag és a munkabér. Ez az egész rendszer kívánsága. Ha a gazda­sági élet kereke elakad, majd a kormány lovai kihúzzák a sárból. A kormány kétbillió dollárt kíván költeni postaépületek tatarozására. Ez a módszer azonban a bürokrácia lassan mozgó gé­pezete miatt túl lassú. Ki kell írni az árlejtést, meg kell beszélni a terveket, akkor azután meg­indulhat az építkezés. Kérdés, hogy kin fog ez segíteni s milyen mértékben? Adóleszállitás Nixon alelnök feb. 18-iki los-angelesi sajtókon­ferenciáján hirtelen az adóleszállitás mellett be­szélt. Érthető, mert a republikánusok kisebbség­ben vannak és ha a demokraták fogják ezt a nép­szerű ügyet felkarolni, akkor a választók őket fogják imádni. Ezért az adóleszállitás legnagyobb ellenségei is — a nagytőke képviselői — hirtelen nagy barátai lettek e gondolatnak. Vajon miért? Mert azt hiszik, hogy az a négy billió dollár, amibe az adócsökkentés kerülne, a fogyasztók kezébe jut, akik azután újabb bevásárlásokat fognak eszközölni, vagy megfizetik az uzsorást, a bankot és a hitelezőket . A tény az, hogy egy rétegnek segíteni fog az ilyen adócsökkentés, de nem segít a munkanél­külieken, mert azok nem fognak adót fizetni. (így tehát nem fogják élvezni azt a kis különbséget. A baj ott van, hogy a Lord Keynes-féle gazda­sági válság-elleni csodaszer nem is olyan biztos. Akinek birtokában vannak a 160 százalék s a Társadalmi Szemle nevű folyóiratok azon példányai, amelyekben Eörsi Béla cikkei megjelentek, juttassa el azokat (ha nélkülözheti) a kiadóhivatalba. Az Írónak szüksége van azokra egy tanulmány megírásához. töltött a szülészeten. Szobáját két másik anyával osztotta meg. Aki külön szobát akar, kevés ráfi­zetéssel megkaphatja. Egyébként minden ingye­nes. Ha privát kórházba akar menni és saját or­vosát használni, azt az anya saját költségén meg­teheti. Sok anya, különösen, ha már vannak gyerme­kei, szívesebben szül otthon. Ebben az esetben a központban átmegy a szükséges előzetes orvosi vizsgálatokon és havonkénti ellenőrzéseken. Ez­alatt a mellérendelt szülésznő többször megláto­gatja otthonában és mindenféle praktikus ta­náccsal látja el, beleértve a bútorok jobb elren­dezését. Szülés után az egészségügyi szolgálat háztartási alkalmazottal is ellátja az anyát, ha szüksége van reá, kinek fizetése a család anyagi helyzetétől van függővé téve. Az újszülött két éves koráig ingyen narancslevet és csukamáj olajat, 5 éves koráig pedig leszállított áru tejet kap. Az anya szülés után 30 hétig kap ingyen vitamin tablettákat. A nemzeti egészségügyi szolgálat mellett, mely minden polgárnak és az országban megbe­tegedett látogatónak kijár, van egy biztosítási alap, melynek tagjai, pár cent heti hozzájárulás fejében, készpénz segélyt is kapnak. Gyermek- szülésnél ez a segély tiz angol font (28 dollár), amely az evvel járó általános kiadásokat, u. m. babakelengye, stb. fedezi. Otthoni szülésnél négy angol font (11,20 dollár) pedig a háztartási se­gítség és más szükségletek kiadására igen jól jön. Az AFL-CIO jó szolgálatot tett azzal, hogy közölte Mrs. Kornbluh cikkét, de ennél tovább kellene mennie, hogy az amerikai munkásosztály részére is biztosítsa az ingyenes egészségügyi szolgálatot, melynek hiányában egy-egy súlyo­sabb betegség minden munkáscsaládban igen nagy megterhéltetést jelent. Hogyan értékeljük Amerikában üiivészeinket? A N. Y. Times egyik multheti számában olvas­tam egy zenekritikát Howard Taubmantól, ami annyira megragadta a figyelmemet, hogy azon­nal arra gondoltam: ezt meg kell osztanom a Magyar Szó olvasótáborával. Mivel a lapban csak nagy ritkán olvashatunk ilyen tárgyú cikket, ki­csit hosszabban akarok a kérdéssel foglalkozni. Remélem, hogy annak helyet adnak a lapban. Mr. Taubman feb. 20-iki dátummal Washing­tonból irta a cikket, mely szerint a washingtoni lengyel követség aznap este leckét adott az ame­rikaiaknak hogyan kell saját művészeinket meg­becsülni. Semmilyen propaganda célja az esetnek nem volt, de ha próbáltak volna propagandát csinálni, akkor sem sikerülhetett volna jobban. A lengyel követ (R. Spasowski) és felesége ugyanis bemutatták Sidney Harth, fiatal ameri­kai hegedűművészt, aki második dijat nyert a poznani (Lengyelország) Wieniawszki Nemzet­közi Versenyen, 57 decemberében. Fizetett kon­certről van szó, amivel lehetőséget adtak a fia­tal hegedűművésznek, hogy hazánk fővárosában tekintélyes közönség előtt játszhasson. A meg­hívott vendégek között ott voltak a diplomácia, a kormány, a társadalmi és művészi élet vezetői. Ritkán történik, hogy egy külföldi állam megbí­zottja, különösen az orosz blokkból, ilyen kelle­mes és praktikus elismerést adjon egy fiatal amerikai zenésznek. — Eddig szól Mr. Taubman cikkének bevezetése. Ezután megemlíti, hogy Sidney Harth a Louisville, Kentucky-i zenekara koncertmestere, ahol megbecsülik, mert az utolsó négy évben sokat tett a jó zene érdekében, mint hegedűművész, karmester és tanár. Ez a város tette lehetővé, hogy Poznanba menjen, mivel a zenekar 500 dollárt gyűjtött össze útiköltségre. Lengyelországi tartózkodásának és visszautazá­sának költségeit a lengyelek fedezték. Louisville üdvözölte őt visszatértekor. De más amerikaiak a zenei körökben befolyásos emberek nem sokat törődtek vele. Visszatérőben megállt New York­ban, s próbált összeköttetésbe lépni a koncert­világ néhány vezetőjével, de hasztalanul. David Oistrakh, a világhírű orosz hegedűművész vigasz­talta őt, amikor Poznanban csak a második dijat nyerte el, mondván, hogy annakidején ő is máso­dik díjjal ment haza ugyanerről a versenyről (1935-ben). Lengyel és belga koncertügynökök egy hathónapos európai túrát ajánlottak fel Harthnak. De az Egyesült Államokban más a helyzet, habár amint Mr. Taubman megjegyzi, itt több a jó hegedűművész, mint amennyire szükség van. Majd Mr. Taubman értékeli a 32 éves clevelan­di születésű hegedűművész washingtoni koncert­jét, melynek folyamán Wieniawski azon szerze­ményét is előadta, amellyel a poznani közönséget elbűvölte, s megjegyzi, hogy a művésznek van képzelőtehetsége és egyénisége s zenéjével kife­jezésre juttatja személyes érzéseit. Poznanban csak három ponttal vesztette el az első dijat, ahol a koncert után meghívást kapott az ameri­kai nagykövettől, aki tudomására adta, hogy len­gyelországi látogatása sokat használt az ameri­kai presztízsnek. A State Department is “megál­dotta” útját, de a verseny után több, mint öt hét telt el, amig gratulációt küldött a fiatal ze­nésznek. A washingtoni koncerten ott voltak a State Department képviselői is. Valószínűleg meg is voltak elégedve, mivel az egyik kiválóság meg­jegyezte: Kitűnő művész, nemde? Mr. Taubman ezekkel a szavakkal fejezi be cikkét: Igen, való­ban kitűnő művész! De miért kell a lengyelekre várnunk, hogy rájöjjünk erre? Azt hiszem, hogy a Times zenekritikusának cikkéhez nem kell kommentárt fűzni. C. R. Vasárnapi futball-mérkőzések: Március 9-én, vasárnap a N. Y. Hungarian futballcsapat German-American ligája játszik az erős Eintracht csapattal a Schuetzen Parkban, Hudson Blvd. és 32-ik utca, North Bergen, N. J.- ban. A German-Hungarian csapat a New York S. C.-vel játszik a Throggs Neck Stádiumban, Hard­ing és Davis Avenue, Bronx, N. Y. A Yorkville Hungarian S. C. a Latvian S. C.- vel játszik a Central Pai'kban a West 64-ik utcá­nál. A mérkőzések délután 3 órakor kezdődnek. ANGLIA ALLAHOSITOT: ÉGÉS & GtGYI SZOLGALMA Ingyenes és kifogástalan gyermekszülésről számol be egy ottartózkodó amerikai szakszervezeti tag felesége. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom