Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-06 / 10. szám
Thursday, March 6, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 ax es^m§tfi/eA nift^cMan Akadnak azért okos professzorok is Lapunk február 20-iki számában, figyelmen kívül hagyva az általánosítás veszélyeit, kicsinylő- leg nyilatkoztam az átlagos amerikai egyetemi professzor, különösen a közgazdaságtani profesz- szor szellemi színvonalát illetően. Alaposabban átgondolva a dolgot, de különösen egy másik közgazdaságtani professzor fejtegetése elolvasása után, vissza kell vonnom előző véleményemet. Beismerem, akadnak azért okos közgazdaságtani professzorok is. Véleményváltoztatásomra a Times e heti vasárnapi száma levelezési rovatában megjelent irás késztetett. Richard E. Lester,'a Princeton-egye- tem közgazdaságtani tanára, ellentétben Wallich professzor elemi iskolai, mézes-mázos megközeli lésével, kertelés és kendőzés nélkül rámutat arra, hogy bajok, még pedig nagy bajok vannak a kréta körül. És udvariasan és illő tisztelettel kijelenti, hogy Eisenhower elnökünk néhány héttel ezelőtt megtett gazdasági jelentése annyira idejét múlta már, mint a tavalyi hó. Lester professzor először is arra figyelmezteti a közönséget, hogy nagyarányú kormánybeavat- kozás nélkül a pangás súlyosabb és tartósabb lesz, mint az 1949-iki vagy 1953-iki és ha a várt fellendülés be is következik, az kevesebb munkanélkülit fog visszahelyezni munkába, mint az előző két üzleti visszaesést követő fellendülés. Azaz a “prosperitás” majd csak a javuló üzleti haszonkimutatásokban fog* jelentkezni, de az 5—6 millió Vnunkanélkiili számára nem tesz majd nagy különbséget. (Persze azért a munkanélkülieket mégis jóleső érzés fogja elfogni, ha mondjuk egy évi munka- nélküliség után olvashatják majd a lapokban, hogy a General Motors profitja a tavalyi 600 millió dollárról 1100 millió dollárra emelkedett. — Szerk.) Lester professzor bátran hozzányúl a gazdasági válság ama fázisához, amelytől úgy félnek a kapitalisták, mint az ördög a szentelt víztől: “A nemzetközi viszonyok úgy leromlottak,” hogy azokra már nem lehet számítani rózsás jövendölésekben. Mit ért ez alatt Lester professzor? Burkolt célzás ez arra a tényre, hogy a világkapitalizmus manőverezési tere egyre szükül. Először, mint tudjuk, Oroszország hullott ki érdekszférájukból. A világ egy-hatoda. Azután a kínai birodalom, a világ másik egy hatoda, összesen a világ egy harmada, ha belekalkuláljuk a népi demokráciákat. Vezetői ostobasága következtében — melynek a Truman-dullesi hidegháború a legjellegzetesebb kifejezője — az amerikai tőkés rendszer kizárta önmagát a világ egyharma- dával való kereskedelemből. Régente a ciklikus gazdasági válságból gyakran az export fokozása rántotta ki a tőkés rendszer elakadt szekerét. Lester professzor részletezi a válság súlyosságának okait: “Az előző két válsághoz viszonyítva a jelenlegi sokkal szélesebb arányú. A közgazdaság valamennyi privát szektora, beleértve az export is leszűkült. Úgy a részvénytársaságok mint magánosok fizetőképessége csökkent. Az elmúlt időszak nagy befektetési konjunktúrája az ipari termelőképesség túlzott fokozására vezetett. Ily körülmények között hiába könnyíti meg a kormány a kölcsönzést a nagy iparvállalatoknak, az nem segit a fellendülésben. Minek 'építsenek uj gyárakat, mikor a jelenlegieket sem képesek kapacitásra üzemeltetni! Ugyanakkor a gazdasági helyzet nemzetközi téren is leromlott és jóval hátrányosabb, mint az előző két recesszió idején volt. . . Tőkebefektetési tervek, házépítési akciók, sőt a fogyasztóközönség költekezésének fokozása ilyen körülmények között kevés reményt nyújt korai fellendülés megindulására”. (Az utóbbi megállapítás két pontjával, a házépítési akció, a fogyasztóközönség költekezési fokozása jótékony hatása kétségbevonásával nem egyezünk meg a levélíróval. — KM) Lester professzor egyedül a szövetségi költekezés fokozásában és az adó leszállításában látja a kiutat. De azt ő sem magyarázza meg, hogy hogyan fokozhatja a szövetségi kormány a kelteRENDKÍVÜLI KONFERENCIA A MUNKANÉLKÜLISÉG ÜGYÉBEN Az országos szakszervezeteket, az állami és városi alakulatokat és a központokhoz lecsatlakozott szervezeteket arra szólította fel az AFL-CIO központi vezetősége, hogy küldjenek delegátusokat a március 11-én Washingtonban megtartandó konferenciára. A háromnapos összejövetel alatt az összegyűlt delegátusok meglátogatják szenátoraikat és képviselőiket s f el világosit ják őket a munkanélküliség valódi állásáról, valamint felszólítják őket az azonnali cselekvésre. A konvencióra szóló felhívás azt mondja: “Amerika komoly gazdasági hanyatlásban van. A munkanélküliség ijesztően nő. Hatalmas ipari Mi a baj a katolikus iskolarendszerrel? John J. Cavanaugh, a Notre Dame katolikus egyetem volt rektora cikket irt az amerikai jezsuita folyóiratban az “America”-ban, amelyben rámutat a katolikus közoktatás némely hiányosságára és az amerikai közélet egyes, ezzel kapcsolatos jelenségére: “Amerika katolikus lakossága ma 35 milliót tesz ki, de sajnos katolikus közoktatási rendszer nem képez ki ezzel arányban levő vezetőt. Például a ’96 szenátor közül csak 10 katolikus. A Forbes magazin által tavaly decemberben megtisztelt 50 iparbáró közül csupán kettő volt katolikus, s azok egyike, Henry Ford II kitért protestáns. Ha csak futólag olvassuk is a napi vagy heti sajtót, feltehetjük a kérdést, hol vannak a katolikus Salk-ok, Oppenheimerek és Einsteinek?” Hát ezek bizony nehéz kérdések és mi szívvel- lélekkel együttérzünk Mr. Cavanaugh-val. E sorok írója, aki középiskolai nevelését katolikus intézetben nyerte az óhazában, előrebocsájt- ja azt, hogy őszintén nagyrabecsüli a- katolikus közoktatás színvonalát. Egyéni véleménye szerint magasabb színvonalú az, mint bármely más, hasonló jellegű oktatás, akár az óhazában, akár az Egyesült Államokban. De a nevelés és közoktatás technikailag magas színvonala nem garantálja a géniuszok kitermelését. Ahhoz más is kell, olyasmi, amit jezsuiták, ciszterciták vagy piaristák nem szükségszerűen tudnak biztosítani a rá j ukbizottaknak. De sose búsuljon Mr. Cavanaugh. Ha Amerikában egyelőre nincsenek is katolikus Salkok és Einsteinek, vannak Budenzek és Fulton Sheenek. Ha az 50 legnagyobb billiomos között csak két katolikus van, a katolikus egyháznak nincs oka aggodalomra. A kevésbé gazdag 35 millió katolikus jóvoltából az egyház vagyona még mindig felülmúlja a Bell Telephone és a General Motors összvagyonát (több mint 25 billió dollárt). És ki meri azt mondani, hogy. mi ér többet, 25 billió dollár készpénz vágj' egy Einstein, egy Salk vagy egy Oppenheimer? MMT BYRD szenátor (D. Va.) jelentése szerint a szövetségi polgári alkalmazottak száma 1957-ben 2,330,107 volt, ami az előző évihez hasonlítva 64,217 esést mutat, ★ AZ AMERIKAI CSALÁDOK 74 százalékának van automobilja, ami az előző évihez hasonlítva 6 százalékos emelkedést mutat. ★ AMERIKAI, angol és svéd tudósok a 96-os számú elem, — Curium — carbon ionokkal való bombázása révén egy uj elemre akadtak, amelynek a 102-es számot adták és amelyet valószínűleg Alfred Nobel emlékére “Nobelium” néven fognak említeni. Ez az uj elem oly kis mennyiségben fordul elő, hogy szemmel nem lehet látni s csak a műszerek jelzik a létezését, kezést, ha ugyanakkor az adót is le akarják szállítani? ! Tudjuk, hogy ennek csak egy módja van: a bankóprés szabadjára engedése, ami az inflációveszélyével súlyosbítaná a gazdasági problémákat. Már pedig a jelenlegi válságnak éppen az az egyik, a tőkés rendszer történelmében eddig csaknem példátlan jellegzetessége, hogy a defláció — pangás és munkanélküliség — párhuzamban jelentkezik az inflációval. A múlt héten kiadott kormányjelentés szerint a megélhetési index rekordmagasságra szökött. örülök, hogy nem én vagyok USA pénzügy- minisztere — bár'a fizetését tudnám használni. Kiss Mihály felkészültségünknek máris 25 százaléka áll tétlenül. “Közel ötmillió munkás vesztette el vásárlóképességét, ami újabb munkanélküliséget idéz elő. Ez a körben forgó irányzat egyre mélyíti a helyzet komolyságát. . . Az AFL-ClŐ elhatározta, hogy ez nem mehet igy tovább. Az összehívott konferencia célja: Felrázni a kormányt, a kongresszust és az egész népet a veszély felismerésére és a szükséges intézkedések azonnali megtételére. “Amerikát újra munkába kell állítani”—ez a konferencia jelszava. » “CO-EXISTEKCIA” MEGNYILVÁNULÁSAI Kanadai miikorcsolyázók sikere Magyarországon Nyolcezer néző előtt művészi előadást produkálták Robert Paul és Barbara Wagner kanadai műkorcsolyázók. A mutatványszámok között rock-and-roll táncszámok is voltak, melyeknek ügyes kivitelezése és különösen pontos összjáté- ka elragadtatta a közönséget. Több “ráadást” követeltek, amit meg is kaptak. Előzőleg Párisban szerepeltek egy magyar, amerikai és kanadai korcsolyázók által rendezett versenyén. Budapesten ez volt az első eset, amikor, ennyi észak-amerikai sportoló megjelent. A fentieken kivid David Jenkins, korcsolya világbajnok Colorado Springsből, Tim Brown Los Angelesből, Ge- raldina Fenton és William McLachlan Kanadából és mások is jelen voltak. Utazáshoz való jog Thomas C.Hennings, Missouri állam demokrata szenátora benyújtott egy “utazáshoz való jog” törvényjavaslatot, amely szerint polgároknak szabad lesz a Kínai Népköztársaságba és hasonló országokba útlevelet kapni és utazni. Egy nyilatkozatban azt mondta Hennings szenátor, hogy a múltban az útlevél kiadása “az államtitkár vagy egy alattvalója szeszélyétől függött”. Ezen törvényjavaslat megengedné az utazást olyan országokba, melyeket az elnök “veszélyesnek tart, ha az utas eskü alatt, Írásban lemond az Egyesült Államok védelméről, amig ilyen országban tartózkodik. Egy útlevél kiadásának próbaköve az, hogy hátrányosan érintené-e országunk biztonságát vagy sem. Ennek megállapítása a törvényhozó és végrehajtó szervek hatáskörébe tartozik. A benyújtott törvényjavaslat keretén belül a kongresszus megállapítaná a szabályokat és kijelölné azt a fórumot, amelyhez az útlevél megtagadása esetén a sértett fél fellebbezhet. BBBSBSBlSBEESSBHSBflBBBSBBBSBBBSBBBBBSBBI A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az Ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV MÁRCIUSNÁL korábbi dátum van rajta, az azt lelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szivességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX UOSNER, Manager 130 East XGth Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak, ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök . ..........................dollárt. Név: ................................................................. Cím: ................................................................... Ellentmondás: , Egy hátralékos előfizető!
