Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-06 / 10. szám
E hónapban ünnepli a magyar nép, s vele egyetemben a progresszív emberiség, a szabadság igazi őszinte hívei, az 1848-iki magyar forradalom 110-ik évfordulóját. Éppúgy, miként a pénzváltókat a templomból korbáccsal kiűző Jézus Krisztust is kisajátította a pénzváltók társadalmi osztálya, amely, neve hangoztatásával s igen csekély lelkifurdalással vívott háborúkat, mészárolt népeket, fogott rabigába, aként sajátította ki, jóformán 1848 márciusától kezdve, e nagy nap emlékét a magyar nép ama rétege is. amely eszmeileg és gyakorlatban is következetesen a Pető- fiék és a márciusi fiatalság által megszállt barrikádok TÚLSÓ oldalán helyezkedett el. Ez a csoport 1848 márciusa óta a társadalmi élet minden uj fejleményét a maga céljai szempontjából és azoknak megfelelően ELTORZÍTVA tolmácsolta a nagy nap jelentőségét a befolyásolható tömegek számára. El lehetünk készülve arra, hogy EZEK a magyarok az idén Március Idusát az 1956 októberi események hazug és hamis tolmácsolásával fogják a maguk számára kisajátítani. Időszerű tehát, hogy mi progresszív magyarok úgy saját, mint mások okulására leszögezzünk és megismételjünk egy-két alapvető tényt, nemcsak 1848 márciusa jelentőségét, hanem igenis az összefüggést, ha úgy tetszik a dialektikai összefüggést és ellenmondást illetően 1848 márciusa és 1956 októbere között. Nem árt annak ismételt hangsúlyozása, még a nvilt ajtó döngetésének kockáztatásával sem, hogy az 1848-iki magyar forradalom alapvető oka gazdasági jellegűek voltak. 1848 gazdasági tényezői “Az ország gyarmati függősége — Írja mélyenszántó müvében a kiváló magyar marxista történész, Mód Aladár — megakadályozta a (magva)’) i$ar és a kereskedelem, a városi polgárság nagvobbarányu kifejlődését. A polgári átalakulásért nem indíthatott harcot a városi polgárság. Ez igen fejletlen volt. A jobbágyság, a föld dolgozó népe egységes és átfogó szervezett politikai küzdelemre ugyanúgy képtelen volt. Elégedetlensége kirobbanhatott lázadásban (miként kirobbant 1514-ben a Dózsa lázadásban és az azt követő századokban is számos felkelésben — Szerk.) de a parasztság a XIX. században éppúgy képtelen volt egységes és szervezett politikai küzdelemre, mint a XVI. században. Az ország gyarmati függősége, elmaradottsága azonban harcra kény- szeritette. az átalakulás szükségességének gondolatát érlelte meg a birtokososztály vezetőiben is. A magyar polgári forradalom, a polgári átalakulás vezető osztályává az árutermelésbe mindnagyobb mértékben bekapcsolódó birtokos nemesség lett.” Az 1848-iki forradalom tehát a magyar polgárság harca volt a magyar ipar ÖNÁLLÓ KIFEJLESZTÉSÉÉRT. A tőkés társadalom dzsungeltörvényei értelmében azonban az erősebb tőkés állam megakadályozhatja a gyengébbet abban, hogy kifejlessze saját iparát. Ezáltal arra kényszeríti a gyengébbet, hogy olcsó nyersanyag termelésre szorítkozzon és ipari szükségleteit a fejlettebb államtól vásárolja drága áron. az illető állam tőkésosztálya busás hasznának, vagyonának gyarapítása árán. Ez volt a helyzet alapjában véve itt Amerikában is, amikor az amerikai nép vagy mondhatjuk úgy is, az amerikai polgárság (mert az amerikai forradalomnak éppúgy mint az 1848-iki magyar forradalomnak is — a nemzeti polgárság volt a fő támasza és irányitója, az ipari munkásság akkor még fejletlen lévén) fegyvert ragadott az angol tőkés- osztály ellen, amely hasonlóképpen hátráltatta az amerikai ipar fejlődését. Ez volt a helyzet, továbbá Anglia és Írország között is. És ez a helyzet jelenleg is az úgynevezett “szabad világ” — melynek többsége gyarmatosító állam — és a gyarmatok közölt is! Az osztrák tőkés állam, erősebb lévén — és jobb nemzetközi “protekcióval” rendelkezvén —' 1848-ban leverte a magyar szabadságharcot, megakadályozta a magyar polgárságot, hogy iparát FÜGGETLENÜL, önállóan fejlessze ki. Magyarország ipara, mezőgazdasága, egész gazdasági berendezkedése 1848—49-től kezdve az első; világháború végéig Ausztria gazdasági FÜGGVÉNYE maradt. A magyar ipar csak ott és csak oly tereken fejlődhetett ki — szoros korlátok mellett — melyekben nem jelentett lényeges konkurren- ciát az osztrák ipar számára. Azért volt “jóvilág” A magyar polgárság, a magyar nemesség és főnemesség az Ausztriától való függés, vagy ahogy hivatalosan ismeretes, az “Osztrák Magyar Monarchia” korszakában belenyugodott ebbe a viszonyba és igyekezett megtalálni a maga számítását. Ha nem esurrant, cseppent az osztrák nagytőke és arisztokrácia asztaláról — az ő asztalukra. Végeredményben, tudjuk, nem volt azért rossz dolga a nagykanizsai magyal* malomtulajdonosnak, a debreceni jószágtulajdonosnak, a biharmegyei nagybirtokosnak, a pesti bankárnak és gyárosnak a magyarországi “régi jóvilágban” a ferencjózsefi korszakban. (Folytatás a 16-ik oldalon) WASHINGTON. — A Fehér Ház nyilvánosságra hozta Eisenhower elnök és Richard Nixon alelnök között létre jött megegyezést, mely am az esetre szól, ha az elnök betegség folytán képtelen feladatának eleget tenni. A megegyezés szerint az elnök határozza meg, hogy mikor képtelen a kormányzásra és akkor az alelnök veszi át hivatását mint “helyettes elnök”. “Ha az elnök nem képes saját helyzete felett Ítélkezni, az alelnök határoz a dolgok felett, miután tárgyalásokat folytat azokkal, akiket a körülmények között arra érdemesnek talál”. Az elnök viszont egyedül határozza el, hogy képes-e újból megfelelni állásával járó kötelezettségeinek és ismét elfoglalni hivatalát. James C. Hagerty titkár kijelentette, hogy a megegyezés 'William P. Rogers igazságügyminiszter jelenlétében és jóváhagyásával történt. Minden jel arra mutat, | hogy a reakciósok régi álma í beteljesül és Nixon veszi át j a hatalmat nemsokára. . Úgy néz ki a dolog mintha ; az alelnök ideiglenesen venné át az elnöki hatalom gyakor- j lását, Csupán arra az időre, amikor az elnök képtelen vezetni az állam dolgait. A valóságban azonban másképpen áll a helyzet. . Sam Rayburn, a képviselőház szó- ! szólója kijelentette a ^ajtó- konferencián, hogy ez nem ! lehetséges megfelelő törvény- hozás nélkül, mert ha egyszer | Nixont feleskiidtették az el- ; nöki teendők elvégzésére, j nincs többé visszatáncolás ar- i ra, hogy az elnök ismét törvényesen visszavehesse ha- | talmát. Nixon volna USA el- j nöke, akár tetszik, vagy nem ! tetszik. I Arról egyáltalán nem történt semmi megállapodás, i hogy Nixon kivel tárgyalná meg a dolgokat. I A kongresszus tagjai általában úgy vélik, hogy uj tör- i vényre, vagy alkotmány-füg- ; gelékre volna szükség a helyzet helyes megoldására. A kormánybirtok és az adók A Legfelsőbb Bíróság 5:4 ellenében ugv határozott, hogy a szövetségi birtok is megadóztatható, ha azt pri- ! vát egyének bérlik. Sok bil- | hóra rugó kormánybirtokot : bérelnek a hadsereg részére szállító nagyvállalatok. Eddig ! adómentesen bére Ihették, j most az államok, sőt bizonyos | körzetek adót vethetnek ki ! ezekre a cégekre. Az ügy a detroiti Murray I Corporation ellen merült fel, ; amely repülőgép alkatrészeket gyártott a kormány részére. A Murray cég ezek után nem fizetett adót Det- roitnak és Michigan államnak, mert a kész részeket az állam, illetve a szövetségi kormány tulajdonába helyezte részletfizetés ellenében. A bíróság döntése rendkívüli | fontossággal bir, mert 150 j évre visszamenő adómentessé get törölt el. Az államfők találkozásának kérdése Mikhail A. Menshikov szovjet nagykövet látogatást tett Eisenhower elnöknél. Menshikov kijelentette a várakozó újságírók előtt, hogy úgy találta, hogy “Eisenhower elnök nagyszerűen néz ki. őszintének, egyenes és nyiltszivü- nek” találta elnökünket. A látogatás témájáról azonbím nem tett említést. A kongresszus egyes tagjai ugv vélték, hogy Dulles diplomáciája győzött, amennyiben elfogadtatta a Szovjetunióval a külügyminiszterek I találaozását, mielőtt az államfők konferenciájára kerülne sor. Dulles azonban sehogyan sincs megelégedve a dolgokkal, mert az oroszok megkövetelik azt, hogy a kül- . ügyminiszterek konferenciáját bizonyos keretek között tartsák és ne menjenek bele például, a németek egyesítésének kérdésébe, amelyet ők német belügynek tekintenek. Dulleséknak ez sehogysem tetszik és előre megjegyzik, hogy igen csalódtak az orosz ajánlattal. A Szovjetunió közben nyilvánosságra hozta Franciaországnak küldött üzenetét a külügyminiszterek konferenciájára vonatkozólag. Moszkva azt ajánlja, hogy a külügyminiszterek konferenciáját tartsák meg Genfben áprilisban, mint előkészületet az államfők júniusi talalkó- zására. A külügyminiszterek állapítanák meg, hogy miről, hol és mikor tartanák az államfők tanácskozását. Dr. Fuschs ünnepei SCOTT EASE —A Reuter ügynökség jelenti, hogy Dr. Vivian r uchs és kisérete pezsgővel é3 kaviárral ünnepelte a Déli-sarkvidék 21C0 mérföldes keresztezésének befejezését. A hirek szerint II. Erzsébet királynő lovaggá emeli az 54 éves felfedezőt, akit táviratilag üdvözölt sikeréért. Az angol expedícióhoz csatlakozott veszélyes 90 napig tartó szárazföldi útja után Sir Ed-1 mund Hillary uj-zeelandi ku-. tató, aki elsőnek járta be a Déli- ■ sarkkör vidékét. Dr. Fuchs megérkezése után ■ azonnal rádió-telefonon hívta! fel feleségét Uj-Zeelandon. Még mindig öl Hirosima ötödik áldozata halt meg a hirosimai atombombának. Kinu- • yu Motooka 58 éves asszony halt meg rák következtében. CSAK MINKET FOSZTANAK MEG Tisztelt Szerkesztőség! “Látogatási szabadságot Magyarországra” címmel megjelent cikkük szinte hullámként futott át rajtunk és a szivünk is hevesebben kezdett dobogni, hogy végre Önök is szóbahozták ezt az ügyet, amiért sok-sok öreg amerikás szive sajog és amit a hosszú évek során olyan epedve várunk. Higyjék el, hogy nem vagyok irigy természetű, de mégis irigyelni tudom a különböző nemzetiségiieket, akik mehetnek s’zülőhazájukba minden akadály nélkül. Csak mi, amerikai magyarok vagyunk ettől megfosztva csak azért mert magyarok vagyunk, nem határoz, hogy megöregedve, honvágytól gyötörve még szülőhazánkba se mehetünk életünk alkonyán, mert valahogyan kárhozatra vagyunk ítélve. De miért? S meddig? Mit követtünk el itten, hogy tőlünk a látogatási szabadságot megtagadják? Minket nem hoztak ide az állam költségén és nem is kell, hogy visszavigyenek, mert mi a magunk erejéből összekuporgatott centekből akarjuk ezt fedezni és remélem, hogy más is igy van ezzel. Köszönetét kell, hogy mondjak, amiért az ügyet bolygatják, s remélem, hogy továbbra is ezt fogják tenni, amig eredrpénvt érünk el. Tisztelettel: C. H. A SZÁZTIZEINK MÁRCIUS ^ Süpped a föld. ha súlyosat hágunk D Olyat látunk, amit sohse láttunk Oldódik.. . Fagyos keserves magyar \- átkunk. Ady Endre Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. Vol. VII. No. 10. Thursday, March 6, 1958.______________________NEW YORK. N Y~ TORNYOSULNAK WASHINGTON PROBLÉMA! Eisenhower helyettes elnökké avatja Nixont. — Az adózásról, — Akadálvok az államfők talnlh nz/ícn hririil
