Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-20 / 8. szám
a - #jri íj..^ óvszer a ;efe-vaskósabb'üjvságkötegek sem tagad\ I lino B ’S J rJ?4 *1*4 * J 1 hálták le a holdat az égről. /~% 1 J U.1JLCI il.v7UUÍt JL AJ. í « JFu%y.l f \ - J A Az olasz ember, aki Firenze macskaköveit jár10.. ' -.Cjss'. y • AMERIKAI MAGYAR SZ6 . , • ' . . Thursday, February' 20, 1958 lrla: BÓDOG ANDRÁS Az első napokban úgy hívták, hogy Luna Rosa meg Lima Rossa, vagyis vörös rózsaszín hold, De ez a Luna Kossanak elnevezett dolog először nagyon kevés vizet zavart, mert ki az ördög ért olaszul a ragyogó Firenze városában, már a benszülötteken kívül. • • . Az a néhány, akivel dolga van, elkerülhetetlen a turistának, pincér, boltos, szállodai népek csak dadognak és értenek valamicskét az ő nyelvén, mi kell, ennél több? Igaz, Firenze nagy város, vagy 300 ezer lakossal, de mi dolga ezzel annak áz 50—GO ezer, nagyobbrészt tengerentúli turistának, aki nem az élőket, hanem régi olasz halottakat jött megvizitálni. A turista eszik, alszik és az elmúlt századokat járja a képtárakban, palotákban, színes márvány templomokban, legfeljebb, bolti kirakatokat nézi még meg. Pontosan kiszabott útvonalakon halad az egyik látnivalótól a másikig, úgy, ahogy elő van irvá uti- könyvecskéjében. Ha pedig ez az útvonal elkerülhetetlenül a sok ósdi sikátorok egyikén vezet keresztül, akkor úgy lépdel óvatos lábakkal, mint aki fél, hogy féreg, szemét vagy miféle potyogna a fejére, ha egyszer felnézne az összezsúfolt magas házak piszkos és papirossal foltozott ablakaira. Egy-egy kapualjból lopva vet pillantást a szűk udvarokat szegélyező sötét apró műhelyek felé. Este pedig, amikor már becsukták a templomokat és képtárakat és egyéb tennivaló nincs, a vacsorát pedig le kell járni, elsétál a székes- egyház, vagy az állomás előtti nagy térre. Olyan- koi ott alig lehet mozogni a sok benszüiöttől. Honnan jöttek ezek? Ott álldogálnak sorban, várják, autóbuszokat hazafelé. Sosem sejtett utcák é,' .terek nevei szerepelnek ezeken az autóbuszokon, melyek nem találhatók a turisták térképein. IZGALOM A TÉREN így volt kénytelen a turista naponta egyszer nyolc óya felé tudomásul venni a bennszülöttek létezését, akármennyire is belemerült a tizenötödik századba. De ezzel az ismeretség voltaképpen yéget ’ 3 ért. Még azon a meleg október- estén is.,.A sok árusító bódé külföldi újságjai kel-három napi ’ késéssel jelennek ott meg. Az olasz lapok fejeiméi kiabáltak ugyan valamit a Lung Rossa-ról, de ki az ördög érti azt, vagy törődne vele. A várakozók .sorai ugyan, mintha megritkultak volna, a tömegek inkább az Újságos bódék körül csoportosultak. Egy-egy újságot nyolcan-tizen olvastak egyszerre,’ mig az autóbuszok üresen mentek tovább. A nép ott felejtkezett a téren, nagy csoportokban. hangos tárgyalásokra, vitatkozásra és éneklésié. De' ebben sem talált a turista semmi különlegesét, ‘elkönyvelte régim magának, hogy mái az ólásíőSif mind ilyenek, szeretnek az utcán beszélgetüi;. énekelni és vitatkozni. . ővelük különben sfrri' Vitatkozott senki. A későbbi órákban sem a káyéházban, szállodában, az utcákon senki sem szőtt Sémm-it, a turista ott sétált, üldögélt és beszélgetett turista honfitársainak csoportjaival — senki sem tudott-semmiről, senki sem hallott .«ejyp.it. Még másnap sem. Az oliíúz újságokban közben oldalakat töltött meg a Lima Rosséról szóló mindenféle hir, de sem ebből,; sem az utcai, kávéházi csoportos, lázas beszélgetésekből és vitákból nem szivárgott be semmi a tengerentúli turisták külön világába. Nekik, ha mondott volna Is valaki valamit, az csak afféle propaganda híresztelés lett volna, amilyennel ídőnkint el lehet bolondirani az elmaradottabb országok népeit. Az olasz újságot olvasni nem tudja, de ha értené is, miért higyjen abból égy szót is az az ember, kinek a világ legjobb hírszolgálata áll rendelkezésére és a világon legjobban van értesülve mindenről. Az olaszok általános nagy hiszékenységére különben mi sem volt jellemzőbb, mint ahogyan a hirt foga lták. Számukra a nagy szenzáció elsősorban az volt, hogy a műhold felrepiilt, nem pedig az. hogy Keleten repült fel és nem pedig Nyugaton. A puszta tény, hogy a hold Kelet felől jött, nem keltett különösebb meglepetést. Végre is a hóid felrepült és hol van az megírva, hogy az Keletről nem repülhet fel. Valahonnan fsak fel kellett hogy repüljön valamikor, ha Ny ugartól, akkor Nyugatról, ha Keletről, akkor Keletről. Lehet, hogy ezt Olaszország földrajzi fekvése tette, lehet, hogy az olasz ember az újságok sorai között is tud olvasni és kitalálja azt is, amit az újság nagy gondossággal úgy ir meg, hogy ne lehessen kitaiálni vagy más okokból történt-e, de számára a Luna Rossa nem jött égbekiáltó lehetetlenség gyanánt ellentétben a tengerentúli turisták tömegeivel, melyek csak a harmadnapra megérkezett külföldi újságokból értesültek az első hírekről. MOST A TURISTÁKON VOLT A SOR Most a firenzei olasz embernek akadt újabb csodálkozni valója. Mintha megannyi holdbéli ember egyszerre a földön találta volna magát. A 10—15 ezer közöttük járókelő tengerentúli turistáról kitűnt, hogy akár holdbéli emberek lehetnének, akik egyszerre erre a világra pottyan- tak nagy ártatlanul. Mert a turisták világában a műhold felrepülésének ténye eltörpült azzal a teljes lehetetlenséggel Szemben, hogy ezt az izét a világnak olyan részén csinálták, ahol tudtukkal még közönséges villanyszerelők sincsenek. Ezen a reggelen képtárak; templomok, múzeumok üresen maradtak; megteltek az utcasarkok, kávéházak, utazási irodák, előcsarnokok megzavarodott, elképedt és hangosan vitatkozó turisták csoportjaival. Ezt a dolgot nem lehetett megérteni, nem elhinni. A délutáni újságokat, az állomáson várták meg sokan, remélve, hogy ezekben majd csak kitisztázódik az egész félreértés. A félreértés azonban délutánra sem tisztázódott ki. Estére el kellett fogadni a lehetetlent. Most az ^7834540932S7128788349-10560439821782317288g 1 § SZÁM RÉSZÉ! 1EK i * írja: Eörsi Béla £783454093287128783349105604398217823172881! likőr tudomány a Kellemes hir a tőkések részére, hogy az Egyesült Államokban a szocializmusra törekvő pártok felszámolnak. Olyan elégedettek az amerikai sorssal, hogy nem látják a további javulás szükségességét. Tényleg mindenkinek van mjjr frigidaire- je, autója és televíziós készüléke és igy minden további harc a jobb életért felesleges. Itt most nem öntudatos nevelésre, vagy harcra van szükség, hanem olyasmire, amire az angol munkáspárt törekszik. Természetesen a szűkölködő és éhező munkás- tömegek, a déli résztermelők (sharecroppei*s), ’ délnyugati mexikói peonokhoz még nem jutotta’ el a civilizáció áldásai a fentemlitett elöVDrm jégszekrény, stb. formájában, de idő’f, +alá.n száz év múlva azokhoz is el fog jutni Ez a felszámoló gondolkodás olyasmi, mintha pl. a tudósok megállapodnának abban, hogy a tudomány túlságosan előrehaladott, van már amerikai Sputnik, van Salk-féle csoda-gyógyszer, tehát szüntessük be a tudományos munkát — az idő majd meghoz mindent. Négerek ne búsuljatok, még a “formőzai szenátor”, Knowland is támogat benneteket. így temetni jöttünk — a kapitalista országokban a szocializmusra törekvő felszámoló pártokat és nem dicsérni tetteiket. De azért egy kis visszatekintés nem volna szükségtelen. Olyan ez, mintha a tudós elővenné Verne Gyula fantasztikus történeteit és kiszámítaná hogy mennyit valósítottak meg már belőlük. Pl. 80 nap a föld körül — most már lehetséges. Tengeralattjáró — az is van. Utazás a Hold körül — tiz éven belül az is meg lesz. A polgári lapokból tudjuk, hogy a marxista tudomány sohasem volt tudomány, meg hogy teljesen elavult és nincs reá szükség olyan országban, ahol mindenki jómódban él, mint pl. az Egyesült Államokban. De azért érdekes volna megtudni, hogy a munkásosztálynak hány követelése vált valóra a múltban azok közül, melyeket Marx-Engels urak 1848-ben felállítottak: 1. A földbirtok kisajátítása, s a föld bérletének az állam költségeire való felhasználóra (ahelyett, hogy a távolélő nagybirtokos fényűző életét segítse elő.) 2. Erősen emelkedő jövedelmi adó. egyszer a íegvaskösabb' ujságkötegek sem tagadhatták le a holdat az égről. Az olasz ember, aki Firenze macskaköveit járja naponta, ha nem is pontos útiterv szerint, talán még a Luna Rossa-nál is jobban elcsudálkoz- ha ott a •'turisták- elképzelhetetlen zavarodottságának láttára. Hogyisne, ki is képzelte ‘volna, hogy a közöttük nap-nap, után járókelő sokezer tengerentúli turista nemcsak az ő mindennapi olasz életétől van teljesen elszigetelve, hanem az egész világtól. Az a sok ismeretlen nyelvű nehéz ujságköteg, meg vaskos színes hetilap, melyekbe a turista reggelenként beletemetkezik, csak a kéznek nehéz, de valójában a pökhendi untalan hencegés, féligazság és . félhazugság tiszteletreméltó gyűjteményeivel megtöltött egy-egy hólyag melv olvasóját egy ködös álomvilágban tartja. Eddig a turista, sajátos külön világában ő volt az egyedüli, aki mindent tudott. — Erről biztosította őt nap-nap után megújuló erővel saját újságja és kormánya. Ha mások el- tagadhatatlanul tettek valamit, az csak úgy volt lehetséges, hogy ellopták a turista saját külön világától. Nem kellett-e embereket meghajszolni, börtönbe dugni, villanyszékben megégetni, egyedül annak bizonyítására, hogy ez igy van és nem másként? Hát akkor *i Luna Rossa mit keres ott fenn a magasban? Talán lehetséges volna, hogy a turista saját külön világában néha nem éppen a száz százalékos igazságot mondják, és néha igaztalaneágot gyakorolnak igazságszolgáltatás címén ? A tengerentúli turista, most talán életében először, kételkedni kezdett. Ha aznap nem is látogatta meg Firenze 14 és 15-ik századból való színes márvány csodáit, többet tanult és látott, mint azelőtt egész életében bármikor, egy nap alatt. 3. örökösödés beszüntetése. 4. Az emigránsok (ellenforradalmárok) vagyonának elkobzása. 5. A hitel összpontosítása az állam kezében, nemzeti bank felállítása — állami tőkével és a banknak adott kivételes monopólium. 6. A szállítási eszközök állami kézben való központosítása. 7. A nemzet tulajdonában lévő gyárak kifejlesztése általános terv alapján. 8. Általános és egyforma munka-kötelezettség, munkáshadsereg felállítása, különösen a mezőgazdaság részére. 9. A mezőgazdaság és az ipari termelés kéz a kézben dolgozzon és ezáltal a falusi és városi életmód közötti különbség eltűnjön. 10. Nyilvános iskolák és ingyenes tanítás. A gyermekmunka megszüntetése a gyárakban. A fizikai és szellemi munkára való tanítás harmóniája. Most vegyünk a kezünkbe egy ceruzát és jelöljük ki, hogy az elmúlt 110 év alatt mennyi követelmény valósult meg ezekből és tűnődjünk el afölött, hogy a profitra épült- gazdasági rendszerben mennyi olyan követelést lehetne még felállítani, amelyeket a következő s-záz évben szeretnénk megvalósítani. Például: Egy világ a mai három helyett — az úgynevezett szabad világ, a szocializmusra törekvő világ és a gyarmati elnyomásban szenvedő világ helyett. Szinvakság az emberiség részére, vagyis a fekete, sárga, vörös és fehér színűek elkülönítésére támaszkodó társadalmi előítéletek megszüntetése. Gyilkos, emberelő szerszámok készítésének megtiltása. _ Sivatagok, árvize". -. ijes megszüntetése. Harc a betegség, a gazd igi félelem, a nyomor ellen. Aki tud még ehhez hozzátenni valamit, az Írja meg a szerkesztőségnek. J-----------------------------------------------------— \ KINEK VAN MEG EÖRSI BÉLA. által szerkesztett BwVA' 3&niblEaf«iln című könyvek íla nélkülözheti, küldje e kiadóhivatalba. Az írónak szüksége var. rájuk egy tanulmánya elvégzéséhez S-----.—____________^
