Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-02 / 1. szám

Thursday, January 2, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Kanada uj korszak küszöbén Az alábbi cikk Kanadából érkezett hoz­zánk és a naptárnak volt szánva, de sajnos későn érkezett és igy a naptárból kimaradt. ★ Irta: SZŐKE ISTVÁN Karácsony van, Krisztusok járnak, Nagy hadakban és nagyranőtt Krisztusok, Zengjen a dalod, szent Forrongás S te nagy Egy-Világ, zengjen a himnuszod. — Ady Endre KANADA “dominium”, a Brit Nemzetközösség- n»k súlyra csak Nagy Britannia “anyaországgal” i az Indiai Köztársasággal összemérhető társor­szága, nemcsak sok külföldi előtt, de még sok kanadai tudatában is úgy él, mint egy aránylag gyorsan fejlődő brit gyarmat; mások viszont úgy könyvelik el, mint az Amerikai Egyesült Álla­mok egy északi, a déliekhez hasonlóan elmara­dott, nagyon gyéren lakott 49. tagállamát, me­lyet nagyjából csak a képzeletbeli 49. szélességi vonal választ el a többiektől. A közelmúlt tucat­nyi évek kül- és belpolitikai fejleményei azonban — a nikkelt is közben jelentőségében megelőző uránérc-gazdagsága stb., az Egyesült Nemzetek “leszerelési” szerveiben elfoglalt különleges, for­málisan 12. és 5. helyezése, de nem utolsó sorban az amerikai alárendeltséget kanadai független­ségi vonalon felváltó, az 1.5 milliós felé haladó Canadian Labor Congress-ben kibontakozó és a farmszervezetekkel együttműködést kereső szak- szervezeti egységesülése — mind-mind sürgős átértékelést követelnek minden tájékozottságra és haladásra törekvő embertől, csoporttól, kor­mánytól és országtól. Nemcsak arról van szó, hogy a Szovjetunió után — Kinát, Braziliát és az Egyesült Államo­kat megelőzve — Kanadát területileg a világ második legnagyobb országának ismerjük fel; nemcsak arról van szó, hogy aránylag, mérhetet­len természeti kincsekkel és adottságokkal, fej­lett iparral és modern mezőgazdasággal rendel­kező országnak lássuk, hanem arról van szó fő­leg, hogy Kanada mindezek révén is az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti fekvésével, a vajúdó Brit Nemzetközösségben a haladó irány­ban gyorsan fejlődő Indiával megoszló döntő sú­lyával — a britet egyre inkább felváltó amerikai függősége dacára is — a világ egyik döntő ha­talmává nőtte ki magát a-20. század közepén. ♦*; Ezt a hatalmas változást és fejlődést részben jelezte az is, hogy az 1956 junius 10-én megtar­tott országos választásokon a két régimódi tőkés párt közül az egyik, a konzervatív, csak olyan kis többséggel tolta ki demagóg Ígéretekkel a 22 éve uralkodó, washingtoni pórázra váltó másikat, a “liberális”-t, hogy az eredmény szinte “Isten ujja”-ként mutatott rá annak lehetőségére és szükségére, hogy a harmadik, a népi erő behatol­jon az ország bel- és külpolitikai irányításába. Ez a helyzet — mely némileg a nyugateurópai országok cseberből-vederbe váltogató, válságos politikai állapotának természetét hordozza magá­ban — uj, korai 1958-as választásokat helyez ki­látásba. Ugyanakkor történik ez, amikor a gazda­ságot fojtogató jenki-csatlós külpolitika mellett, a központi, szövetségi kormányzatnak az orszá­got történelmileg képező 10 autonóm tartomány kormányzataival való visszás adóztatási-financiá­lis viszonya is halaszthatatlanul újrarendezést követel. Kanada az 1958-as évbe nagy változások szük­ségével és lehetőségével lép be. Innen ered az egyesülés felé, a farmszervezetekkel való együtt­működés és a független népi politikai akció irá­nyában haladó szakszervezeti mozgalom döntő jelentősége és minden haladó-hazafias erő ösz- szefogásának követelő szükségessége. Kanada fejlődésére, brit és amerikai befolyás között való vergődésére, s részben lakosságának két-nemzeti megoszlására jellemző az a tény, hogy közel félszázados állami önállósága és a döntő hatalmak közé való emelkedése dacára — ma sincs még hivatalos saját címere, zászlaja, himnusza, saját alkotmánya és joglevele ennek az országnak. Kanada két nemzete, az angolnyel- vü és a francia-kanadai közül, az egyiknek, a több mint 4 milliós és honfoglaló franciának a nemzeti önrendelkezése ma sincsen meg: a fran­cia nyelv hivatalos elismerésén kívül, Quebec tartományra szorítva alig van több joga, mint bármelyik más tartománynak, sőt éppen a hala­dás kerékkötőjének van felhasználva az uralkodó osztályok egységének a fedője alatt; ugyanakkor az őslakó indiánok és eszkimók a leg'elmaraszta- lóbb megkülönböztetéseknek és kihasználásnak vannak alávetve. • • • Ilyen előrejutott, de rendezetlen és válságos állapotban találta Kanadát az az uj történelmi korszaknyitás, amelyet 1957 augusztusában, il­letve októberében, a Szovjetunió részéről az in­terkontinentális ballisztikus rakéta, illetve a mesterséges hold sikeres kipróbálása hirdetett meg az egész emberiség számára. Kanada hol­napját és jövőjét, egész kilátását és eddig meg­közelítően is alig elképzelhető tág lehetőségeit — éppenugy, mint minden más országét, az Egyesült Államokét sem kivéve — csak ennek a meghirdetésnek a történelmi fényénél lehet fo­kozatosan felismerni és tudatosítani. Ha 40 évvel ezelőtt megrázó volt Gyóni Géza forradalmi harsonája az első világháború neki is nagyon tanulságos pokla után, ma az atomhábo­rú fenyegető éjszakája elűzésére, az Emberré válásnak összefogására és akciójára szólító nagy harci riadóként hatnak ezek a krasznojarszki fogolytáborban irt sorai: Most roppannak a roppant eresztékek; Most bomlanak a bárgyú babonák. Vágják már vágják a szent kések A zabolát, a zabolát. Minden háborús elgondolást, azokkal együtt a 12 éve emésztő és sorvasztó hidegháború kilá- tástalanságát és öngyilkos zsákutcáját döbbene­tes erővel leleplező int. bal. rakéta, a világűrbe hatolással és a földi körülmények átalakításának kilátásával az emberi élet tágítását, könnyítését, gazdagítását és szépítését felkínáló mesterséges holdak évszázadok babonáit és évtizedek hazug­ságait tépik szét, a Nehru által “kőkorszakbeli”- nek bélyegzett politikák emelte válaszfalakat döntenek le, a népek-nemzetek testvériségének erkölcsi parancsát és 'az Ember ragyogó Jövőjét világítják meg ellenállhatatlan erővel. Ezek az uj “csodák” uj fénnyel világítják meg százmilliók, a szükséges tudatosítás nyomán az egész emberiség előtt annak az Októberi Forra­dalomnak a világtörténelmi jelentőségét, amely 40 éve megszülte azt a szocialista társadalmat, amely most — sok-sok rágalmazott és elködösi- tett előző csodák után — ezeket az uj csodákat kitermelte. Ezen uj csodák nyomán milliók és milliók fogják világosabban megérteni nemcsak a Szovjet, hanem az egész 950 milliós szocialista társadalom történelmi teljesítményeit, azt a nem­zeti felszabadulási harcot, amely az utóbbi 12 év alatt 700 millió főnyi gyarmati népet szaba­dított fel, a szovjet 20. pártkongresszus által előre jelzett uj korszakot és az egyéni kultusz, a dogmatizmus és szektásság ellen az egész vi­lágra kiszélesített harc jelentőségét, amelyet a Dulles-politika csak ideiglenesen tudott zavar­keltésre és provokációkra kihasználni, valamint a magyarországi ellenforradalom nagy tanulsá­gait az uj magyar élet és uj emberi világ bonyo­lult, sok nehézséggel és küzdelemmel járó, de feltartóztathatatlan építése utján. Ezek az uj csodák és elkerülhetetlen, feltar­tóztathatatlan következményeik nemcsak törté­nelmi világhelyzetváltozást jeleznek, hanem nagy állami és emberi változásokat is követelnek meg — kormányoktól, egyénektől és mozgalmaktól egyaránt. S minden és mindenki kikerülhetetle­nül elbukik előbb-utóbb, aki ezzel nem számol és hozzá nem alkalmazkodik; és mindenki nyer, aki ennek béke-, békés egymás mellett élési, együttműködési és fejlődési vonalát magáévá teszi. • • • Ez az uj korszak Kanada előtt is, a kanadai népi erők előtt is uj lehetőségeket nyit meg, a világpolitikai helyzetnek és a világnak kedve­zőbbre változtatásában való részvételi-e éppen­ugy, mint a kanadai belső ingatag és válságos helyzetnek helyes, haladó irányú megoldására, a rendezésekre is. Á külső, világhelyzet és lehe­tőségei megváltozásának tudatosítása feltétlenül segít felsorakoztatni azokat a passzív, a hideg­háborús zavarkeltéssel és ködösítéssel közömbö­sített vagy elkeserített népi-hazafias erőket is, amelyek az aktívabb munkás-népi erőkkel együtt az ország döntő tényezőivé válhatnak és kell is, hogy váljanak, sőt elkerülhetetlenül azzá is vál­nak a most megnyílt uj korszakban. A szakszervezetek (a C.L.C.-ben és vele) és farmszervezetek, a C.C.F. (szocialista), és az L.P.P. (kommunista) pártok, valamint a nemze­tiségi csoportok haladó mozgalmai, fogják képez­ni a többi népi-hazafias-békeerőkkel együtt azt a történelmi összefogást, amely a helyzet és cél megkövetelte kül- és belpolitikai változások meg­valósításán át Kanadát a nép független és hala­dó hazájává, a béke és az uj nemzetközi test­vériség hatalmas tényezőjévé fogja tenni az Em­ber uj korszakában. Ezek az akcióba lépő kanadai népi-haladó erők el fogják véglegesen utasítani a gazdaságilag, politikailag és kulturális téren is fojtogató, az országot megszállás alatt atomháborus ugródesz­kává alakitó washingtoni csatlósságot, de test­véri jobbot nyújtanak amerikai fehér és néger testvéreiknek, és az északamerikai kontinensen egy uj korszakbeli békés és boldog életforma meg­valósítása elősegítéséhez egy uj, egyenlőségi és testvéri alapon álló amerikai-kanadai viszony jön létre, amely méltó és aktiv helyet fog elfog­lalni az egész emberiség biztos, szebb és boldog holnapjának megteremtésében. • • • Kanada népének, mint az Egyesült Államok népének is, a soknemzetiségű jellege nem teher­tétel ebben a helyzetben, mint a ködösítő reak­ciós politika szeretné feltüntetni, hanem olyan járulékos erő, amely feltétlenül elősegíti az uj korszak teendőit: a népek-nemzetek testvérisé­gét, békéjét és együttműködését tükrözi és se­gíti elő a kanadai és az amerikai népnek ez az összetétele, és az uj korszak megnyíltával még elkerülhetetlenül erősödni fog ezeknek a nemzeti­ségeknek a haladó irányzatú fejlődése és az óha­záikkal való kapcsolataiknak erősödésén és szé­lesedésén át a befolyásuk is jótékonyan nőni fog Kanada és az Egyesült Államok, s ezeken át a világ javára. * A kanadai magyarság, mely több mint 70 év­vel ezelőtt kezdődően Kanada építésében és kultú­rája kifejlesztésében sok-sok más nemzetiséggel együtt vált a kanadai nép részévé, az 1945-ös magyar felszabadulást követően és az 1956-os ellenforradalom nyomán két olyan emigrációval nőtt csaknem kétszeresére, közel 100,000-re, amely túlsúlyában egyelőre nem a kanadai népi erők javára szól. Mindamellett: a kanadai válsá­gos helyzet mai súlyosbodása és-az-atomháboru veszélye nyomán, de főleg azzal, hogy a szocia­lizmus megdönthetetlensége és felsőbbrendűsége, a Magyar Népköztársaság megujhodó, a hibák kijavításán és helyesebb szocialista együttműkö­désen át való népi felvirágzása egyre inkább át­tör a mesterséges ködön — ebből a többivel együtt elkerülhetetlenül a kanadai magyarság haladó irányban való erősödésének és aktivizáló­dásának kell következnie. Haladó mozgalmaknak általában, köztük a magyarnak is, itt is sok ta- nulnivalójuk van múltbeli saját hibáikból és a tömegmunka jelenlegi követelményeiből, de ez az uj korszak jelentőségének tudatosításával szintén megkönnyül. Az uj esztendő beköszöntésével tehát, jó kilá­tás és lehetőség van arra, hogy mint a többi nemzetiségek, ügy a kanadai magyarság is a haladó mozgalmak helyes vezetésével tetemesen fokozni fogja a kanadai haladó népi ii’ányzat erőinek növekedését és akcióképességét. Ezzel szorosan összefügg az is, hogy a kanadai ma­gyarság az amerikai magyar testvéreivel való, erősítendő és fejlesztendő viszonyán át' jelentő­sen hozzájáruljon két szomszéd népünk megte­remtendő uj viszonyához is. Az emberiségre uj korszak virrad. Sok mes­terséges, kétsébeesetten ma is gyártott lidérc­nyomástól kell megszabadulnia, hogy ezt teljes­séggel és felszabadultan megértse legszélesebb* tömegeiben. Sok tehertől, köteléktől és formá­tól kell megszabadulnia, hogy csodálatos uj éle­tét világszerte, itt Kanadában, ezen a kontinen­sen is megalkothassa — a világ minden többi ré­szével békében és együttműködésben. A sok ne­hézség azonban többé nem riaszthatja vissza étr nem takarhatja el előle annak lehetőségét, hogy mindenhol, ezen a kontinensen is egyre erélyeseb­ben és egységesebben lépjen uj életének megva- lósitásáért. József Attila egyik versében 1936-ban a Duna- medencére vonatkoztatta — ahol már, és onnan a Sárga-tengerig, előrehaladott megvalósulásban van —, de most már ide és az egész világra vo­natkoztatva is érvényes és lehetséges: J A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom